Csütörtökhely
Csütörtökhely (szlovákul Spišský Štvrtok, németül Donnersmarkt), község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
| Csütörtökhely (Spišský Štvrtok) | |
 | |
| Szent László templom és Szapolyai-kápolna - Szepescsütörtökhely | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Lőcsei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1263 |
| Polgármester | Ján Greš |
| Irányítószám | 053 14 |
| Körzethívószám | 053 |
| Forgalmi rendszám | LE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2499 fő (2017. dec. 31.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 171 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 560 m |
| Terület | 14,24 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Csütörtökhely
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 49° 00′ 10″, k. h. 20° 27′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 10″, k. h. 20° 27′ 50″ | |
| Csütörtökhely weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csütörtökhely témájú médiaállományokat. | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
FekvéseSzerkesztés
A Szepesi-medence délkeleti részén, Poprád és Igló között fontos történelmi kereszteződésen fekszik.
TörténeteSzerkesztés
A falu kataszterében kalkolitikum kori lelőhely található (péceli kultúra). Vásárait csütörtöki napon tartotta, erről kapta a nevét. A mai Csütörtökhely elődje a tatárjáráskor elpusztult Szentlászló nevű magyar település volt. Az első bejegyzések 1263-ból valók. Szepességi lándzsás nemesek alapították újra, megőrizve I. László tiszteletének hagyományát. Gazdagságuk alapja az aranybányászat volt. 1412-től a 16 el nem zálogosított szepesi települések tartományának a központja (amelyek nem voltak lengyel zálogban). Lakosainak kiváltságos joga volt az aranybányászat, s 1774-ben itt székelt a Szepesi Kamara is.
NépességeSzerkesztés
Lakosainak száma 2001-ben 2273 fő volt.
2011-ben 2433 lakosából 2211 szlovák és 105 roma volt.
Híres emberekSzerkesztés
- Itt született 1902. június 4-én Illés Endre író.
- Itt született 1955. február 4-én Mikuláš Dzurinda, politikus.
- Itt volt birtoka a német Oscar-díjas (2007) rendező, Florian Henckel von Donnersmarck (A mások élete film) családjának.
NevezetességeiSzerkesztés
A Szent László templom, előtérben a Szapolyai-kápolna
A Szapolyai-kápolna főoltára
Oszlopdísz a Szapolyai-kápolnában
A Szapolyai-kápolna egyik ablaka
- A település szélén, egy kis dombon áll Szent Lászlóról, a lovagkirályról elnevezett plébániatemplom.[2] A román stílusú templomot (13. század, tatárjárás után) gótikus kétemeletes kápolnával bővítette ki a Szapolyai-család. Egyhajós szentélye egyenes záródású, huszártornyos. Nyugati, homlokzat előtti négyzetes tornya körerkélyes, négyfiatornyos, gúlasisakos. A templom mellé az emeletes elrendezésű gótikus kápolnát (a szepeshelyi katedrálishoz hasonlóan) Zápolyai István építtette 1473-ban. Egyes kutatók Kassai István művének tartják. Jellegében hasonló a közeli szepeshelyi Zápolya-kápolnához. Alapterületében ugyan valamivel kisebb, de részletkimunkálásában előbbinél gondosabb. Az alsó szint szolgált a Zápolyaiak temetkezési helyéül, a felső szint a Nagyboldogasszonyról (Szűz Mária mennybeviteléről) elnevezett kápolna. A magyarországi gótika egyik legtökéletesebb, legarányosabb alkotásaként tartják számon. A klasszikus gótikus kápolnák típusának megfelelően, karcsú pillérek fölött lebegő hálóboltozatos építmény. Mérműves, halhólyagos motívumú, festett üvegablakai magyar szenteket ábrázolnak. Nagyon szépek a boltozatot tartó pillérek, s a lendületes ívű függő karzat faragott díszítései. A kápolna helyreállítását a 19. század végén Alpár Ignác végezte. A templom mellett áll az egykori, középkori kolostorépület, itt lehet kulcsot kérni a templomhoz.
Lásd mégSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- ↑ Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
- ↑ Szent László-templom és kápolna, muemlekem.hu
