Főmenü megnyitása

Szendy Árpád

magyar zongoraművész és zongoratanár, zeneszerző

Szendy Árpád (eredeti neve Golnhofer; Szarvas, 1863. augusztus 11.Budapest, 1922. szeptember 10.) zongoraművész és -tanár, zeneszerző.

Szendy Árpád
Szendy Árpád.jpg
Életrajzi adatok
Születési név Golnhofer Árpád
Született 1863. augusztus 11.
Szarvas
Elhunyt 1922. szeptember 10. (59 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Szülei Golnhofer György
Iskolái
Pályafutás
Műfajok opera
Hangszer zongora
Tevékenység zongoratanár, zeneszerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Szendy Árpád témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Édesapja gimnáziumi tanár volt.

Szendy a budapesti Nemzeti Zenedében Zapf Antal, a Zeneakadémián Gobbi Henrik (zongora) és Koessler János (zeneszerzés) tanítványa volt. 188384-ben Liszt Ferenc is oktatta. 1888-tól maga is tanított az akadémián, 1890-ben tanárrá nevezték ki, s egészen haláláig volt az intézmény egyik vezető zongorapedagógusa, 1911-től a művészképzőt irányította.

Tanárként, zeneszerzőként egyaránt ókonzervatív nézeteket vallott. A Tanácsköztársaság bukása után jeleskedett a zenei direktóriumban részt vállaltak távoltartásában az oktatástól, igyekezett minden reformot megakadályozni a zongorapedagógiában, pl. a (csak) hozzá képest modernnek számító Dohnányi Ernő javaslatainak bevezetését.

1920-ban a Magyar Országos Zeneművészeti Tanács ügyvezető alelnökévé és a Nemzeti Zenede elnök-igazgatójává nevezték ki, de betegsége miatt a következő évben lemondott.

Életében pedagógusként, komponistaként nagy tisztelet övezte, ami mára teljesen elveszett. Zeneszerzői stílusa a wágnerizmus, az álnépiesség és a vallásos giccs ötvözete.

Sírja a Kerepesi temetőben található.

 
Szendy Árpád sírja

Neves tanítványaiSzerkesztés

MűveiSzerkesztés

  • Mária. (Opera három felvonásban Szabados Bélával, ősbemutató Operaház, 1905. febr. 28., hat hét alatt ötször adták elő, soha többé nem játszották)
  • g-moll vonósnégyes (1905 körül)
  • Négy dal, op. 15
  • Pièces antiques, op. 16 (hegedű–vonószenekar, ill. hegedű–zongora változatban)
  • Magyar poémák zenekarra
  • Helikoni szvit (1921,; a Kisfaludy Társaság Greguss-díja, 1923)

zongoradarabok, dalok, didaktikai művek

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés