Szabados Béla (zeneszerző)

(1867–1936) magyar zeneszerző

Szabados Béla, Szvoboda (Pest, 1867. június 3.Budapest, Kőbánya, 1936. szeptember 15.)[1] zeneszerző, az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia tanára, Szabados Károly öccse.

ÉleteSzerkesztés

Szvoboda Lukács és Szoboszlay Lilla fia. Első zenei oktatását apjától nyerte, aki maga is alapos zenész volt, a zongorajátszásba pedig bátyja, Károly (a Vióra ballet szerzője) vezette be. Zenei tehetsége korán kifejlődött és 1881-ben az Országos Magyar Királyi Zeneakadémiába iratkozott be, ahol négy éven át Volkmann Róbert, Erkel Gyula, Nikolics, Ábrányi Kornél és Koessler János tanárok vezetése alatt végezte be tanulmányait. Már mint akadémiai hallgató magára vonta az igazgatóság figyelmét Tragédiai nyitánya és egy nagyobb szimfoniájával; az 1890-es évek elején Rákosi Jenő Négy király és Az első és második című operettszövegére írt tetszetős zenét, mellyel e téren erős hivatottságot tanúsított. 1889-ben a szegedi országos dalversenyre szolgáló férfinégyes pályázatnál az ő műve nyerte el a versenydíjat. 1895-ben Alszik a nagynéni című egy felvonásos vígoperáját adták elő a magyar operaházban; 1896-ban pedig Rika operettjével a Népszínházban aratott osztatlan tetszést. Ezenkivül írt számos dalt, vonósnégyest és karéneket. 1888-tól a Színészeti Tanodában, majd 1893-tól 1933-ig a Zeneakadémián tanított. 1927-ben kinevezték a Nemzeti Zenede főigazgatójának. Halálát szívizomelfajulás, szívbénulás okozta. Felesége Baltazár Irén volt.

Fontosabb műveiSzerkesztés

Vonósnégyes, operák (Alszik a nagynéni, 1895; Mária, Moravcsik Géza szövegére Szendy Árpáddal, 1905; Fanny 1927); daljátékok (Szép Ilonka, 1906 stb.); operettek (Négy király, 1890; Három Kázmér, 1894; Rika, 1895; Kukta-kisasszony, 1897 stb.); zenés legenda (A bolond, 1898, később népies dalmű, 1911); színpadi kísérőzene, férfikarok, Magyar Hiszekegy (1921).

TankönyveiSzerkesztés

  • Kariskolai kézikönyv (Bp., 1910)
  • Solfège (Bp., 1921)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. X. ker. állami halotti akv. 872/1936. folyószáma alatt.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-. ; (* Bp.)
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.