Főmenü megnyitása

Weiner Leó

(1885–1960) magyar zeneszerző, zongoraművész

Weiner Leó (Budapest, 1885. április 16. – Budapest, 1960. szeptember 13.) magyar zeneszerző, a 20. századi magyar zene konzervatív ágának egyik legkiválóbb képviselője.

Weiner Leó
Leo weiner.jpg
Született 1885. április 16.[1][2][3][4][5][6]
Budapest[7]
Elhunyt 1960. szeptember 13. (75 évesen)[1][2][4][5][6]
Budapest[8]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • zeneszerző
  • zenetudós
  • zenetanár
  • egyetemi oktató
  • zongoraművész
Iskolái Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (–1906)
Kitüntetései
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Weiner Leó témájú médiaállományokat.
Weiner Leó sírja Budapesten. Kisfaludi Strobl Zsigmond műve. Kerepesi temető: 34/2-1-23.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Budapesten született Weiner Adolf (1843-1910)[9] hivatalnok és Diner Jenny (1849-1885)[10] gyermekeként.[11] Az édesanya a gyermek születésekor életét vesztette. Édesapja ugyanebben az évben ismét megházasodott.[12] 1901 és '06 között Koessler János növendéke volt a Zeneakadémián. 1906-tól tanított, előbb a Fodor Zeneiskolában, majd 1908-tól Zeneakadémián zeneelméletet, zeneszerzést, majd 1918-tól kamarazenét, egészen 1957-es nyugdíjazásáig, sőt otthonában még utána is. Munkásságának ez a legjelentősebb része, muzsikusok százait indította el biztos alappal a pályán.

1928-ban karmester nélküli kamarazenekart szervezett akadémiai növendékekből, amely az ő irányítása mellett működött.

Főbb zeneműveiSzerkesztés

Színpadi művekSzerkesztés

  • Csongor és Tünde - kísérőzene (1913, 23 tétel)
  • Csongor és Tünde - balett (két változatban, 1930-ban 9 tételes, 1959-ben 14 tételes formában)
  • Örök temetés (Liszt Funérailles és Marche funebre c. zongoraműveinek hangszereléséből összeállítva)

Zenekari művekSzerkesztés

  • Szerenád, 1906
  • Farsang, 1907
  • Katonásdi, 1924
  • Concertino zongorára és zenekarra, 1923
  • Szvit, 1931
  • Pasztorál fantázia és fuga, 1938
  • 5 divertimento (az 1. 1934-ből, a 2. 1938-ból és a 3. 1949-ből, a 4. és 5. 1951-ből)
Az I. Divertimento (1933-34) része a Rókatánc, a legismertebb, önállóan is leggyakrabban játszott műve. A rókatánc eredetileg egy cigánytánc.
  • Kísérőzene Vörösmarty Csongor és Tünde c. művéhez (1913), és a belőle készült zenekari szvitek (összesen 4), valamint a Csongor és az ördögfiak c. zenekari scherzo
  • Zenekari átiratok J. S. Bach, Liszt Ferenc, Hector Berlioz, Pjotr Iljics Csajkovszkij, Bartók Béla és Franz Schubert műveiből
  • Változatok egy magyar népdal felett, 1949
  • Preludio, notturno e scherzo diabolico 1949
  • Toldi, szimfonikus költemény, 1952, és a belőle készült két zenekari szvit, 1953 és 1955
  • Passacaglia 1955
  • Magyar gyermek- és népdalok 1955

KamarazeneSzerkesztés

  • 1. vonósnégyes, Esz-dúr, 1906
  • 2. vonósnégyes, fisz-moll, 1921
  • 3. vonósnégyes, G-dúr, (Pasztorál fantázia és fuga), 1938
  • D-dúr hegedűszonáta, 1911 (hegedűversenyként 1950)
  • fisz-moll hegedűszonáta, 1918 (hegedűversenyként 1957)
  • Ballada klarinétra és zongorára, 1911 (zenekarkíséretes változatban is)
  • Románc gordonkára és zongorára, 1921 (hárfával kamarazenekar kíséretes változatban is)

ZongoraművekSzerkesztés

  • Farsang zongorára op. 5, 1906
  • Caprice, 1908
  • Három zongoradarab op. 7, 1910
  • Miniatür képek op. 12, 1918
  • Csongor és Tünde op. 10 Első balett zongorakivonat ante, 1930
  • Csongor és Tünde kísérőzene op. 10 zongorakivonat, 1931
  • Katonásdi zongorára op. 16b, 1931
  • Passacaglia op. 17, 1936
  • Magyar parasztdalok (5 sorozat: op. 19I 1932, op. 19II 1934, op. 22 1937, op. 33, 1950 és op. 34, 1950)
  • Lakodalmas zongorára op. 21b, 1937
  • Három magyar paraszttánc zongorára, 1941
  • Öt könnyű kis zongoradarab a Reschofski-kiadványba, 1948
  • Húsz könnyű kis darab (Magyar gyermek- és népdalok) op. 27, 1948
  • Magyar népi muzsika a zongorázó ifjúság számára op. 42, 1952
  • Toldi op. 43c Illusztráló zene zongorára, 1959

Művek két zongorára és zongorára négy kézreSzerkesztés

  • Változatok magyar népdalra két zongorára op. 32
  • Szerenád op. 3 zongorára négy kézre, 1906
  • Esz-dúr vonósnégyes op. 4 zongorára négy kézre, 1907
  • Tündérek tánca zongorára négy kézre a Csongor és Tünde szvitből op. 10
  • Három könnyű kis zongoradarab zongorára, négy kézre op. 36
  • Három magyar népi tánc, 1960

ÍrásaiSzerkesztés

  • Összhangzattanra előkészítő jegyzetek. Hangköztan. A középiskolai énektanítókat képző tanfolyam felvételi vizsgálatára készülők számára; Rozsnyai, Bp., 1910
  • Összhangzattanra előkészítő jegyzetek. Hangköztan. A középiskolai énektanítókat képző tanfolyam felvételi vizsgálatára készülők számára; 2. átdolg. kiad.; Rozsnyai, Bp., 1911
  • A zenei formák vázlatos ismertetése. Az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia melléktanszakosai és a középiskolai énektanítóképző tanfolyam hallgatói részére; Rozsnyai, Bp., 1911
  • Az összhangzattan előkészítő iskolája. Skálák, hangközök, hallást fejlesztő gyakorlatok, fő- és mellék-hármashangzatok; 3. átdolg., bőv. kiad.; Rozsnyai, Bp., 1917
  • Elemző összhangzattan (funkció-tan). Haladók részére, akik a számjelzett basszus tanulmányán már túl vannak; Rózsavölgyi, Bp., 1944
  • Az összhangzattan előkészítő iskolája. Skálák, hangközök, hallást fejlesztő gyakorlatok, fő- és mellék-hármashangzatok iskolai és magánhasználatra; 5., jav. kiad.; Zeneműkiadó, Bp., 1953
  • A hangszeres zene formái; Zeneműkiadó, Bp., 1955
  • Elemző összhangzattan (funkció-tan). Haladók részére, akik a számjelzett basszus tanulmányán már túl vannak; jav. újrany.; Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Bp., 1994

KitüntetéseiSzerkesztés

EmlékezeteSzerkesztés

Weiner Leó-díjSzerkesztés

A zeneszerző születésének 120. évfordulója alkalmából 2005. április 15-én adták át először a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Weiner Leó Kuratóriuma által alapított Weiner Leó-díjat. A díjat azok a kiváló zeneművészek és -tanárok kaphatják, akik Weiner Leó szellemében fejtették ki sok évtizeden át odaadó és eredményes művészi és tanári munkásságukat. A díjakat az Egyetem mindenkori rektora adja át.

EgyébSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. május 2.)
  2. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Find A Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  8. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  9. Weiner Adolf halotti bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári halotti akv. 1595/1910. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. június 29.)
  10. Diner Jenny halotti bejegyzése a pesti izr. hitközség halotti akv. 471/1885. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. június 29.)
  11. Születési bejegyzése a pesti izr. hitközség születési akv. 711/1885. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. június 29.)
  12. Weiner Adolf második házasságkötése. (Hozzáférés: 2019. június 29.)
  13. Muzsikalendárium. www.muzsikalendarium.hu. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  14. Cikk a www.sulinet.hu oldalán.. [2010. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 1.)
  15. [1]
  16. A www.hirtv.hu oldaláról.[halott link]
  17. http://www.lfze.hu/a_liszt_ferenc_zenemuveszeti_egyetemrol222/sajtoszoba/sajtokozlemenyek?p=7[halott link]
  18. http://www.lfze.hu/hirek/139
  19. Gulyás Mártának ítélték oda a 2017. évi Weiner Leó Emlékdíjat (magyar nyelven). Zeneakademia.hu. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  20. BMC - Magyar Zenei Információs Központ. BMC - Magyar Zenei Információs Központ. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  21. Gulyás Mártának ítélték oda a 2017. évi Weiner Leó Emlékdíjat (magyar nyelven). Zeneakademia.hu. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  22. BMC - Magyar Zenei Információs Központ. BMC - Magyar Zenei Információs Központ. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  23. Bársony László Liszt-díjas brácsaművész kapta idén a Weiner Leó-emlékdíjat (magyar nyelven). Zeneakademia.hu. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  24. Az iskola története

További információkSzerkesztés