Főmenü megnyitása

Mágnás Miska (operett)

magyar operett

A Mágnás Miska Szirmai Albert egyik legismertebb, legnagyobb sikerű 3 felvonásos nagyoperettje. A szöveget Bakonyi Károly, a verseket Gábor Andor írta. A mű eredetileg Fedák Sári és Rátkai Márton számára íródott. Az operett ősbemutatója a Király Színházban volt 1916. február 12.-én. A főszerepben a népszerű bonviván: Király Ernő, a primadonna szerepében Fedák Sári, az idősebb Korláth grófot idősebb Latabár Árpád (a színpadon még az idősebb jelző nélkül), Pixit és Mixit Horváth Sándor és Skultéty Lajos volt látható.

Mágnás Miska
operett
Eredeti nyelv magyar
Zene Szirmai Albert
Librettó Bakonyi Károly
Gábor Andor
Főbb bemutatók 1916. február 12., Budapest, Király Színház

ŐsbemutatójaSzerkesztés

A darab a Király Színházban került bemutatásra 1916. február 12-én, a következő szereposztásban:

Korláth gróf — Latabár Árpád, Lotti a felesége — Gerő Ida, Rolla leányuk — Lábass Juci, Gida gróf — Szabolcs Ernő, Pikszi gróf — Horváth Sándor, Mikszi gróf — Skultéti Lajos, Marica — Strobl Margit, Jella — Papp Manci, Baracs — Király Ernő, Szele — Inke Rezső, Leopold — Alföldi Rezső, Marcsa — Fedák Sári, Miska, lovászgyerek — Rátkay Márton

Az operettet Stoll Károly főrendező rendezte, a karmester Vince Zsigmond volt. [1]

SzereplőkSzerkesztés

  • Korlath gróf
  • Korlath Lotti grófnő
  • Rolla grófnő, [Korlath gróf] leánya
  • Gida, [Korlath gróf] fia
  • Técsey Pikszi gróf
  • Récsey Mikszi gróf
  • Marica grófnő
  • Júlia grófnő
  • Baracs Iván
  • Szele, Korlath gr. titkára
  • Marcsa, mosogatólány
  • Miska lovászgyerek
  • Leopold, Baracs inasa
  • Kati néni, szakácsnő
  • George, inas
  • Borcsa, szolgálólány
  • Julcsa, szolgálólány

CselekménySzerkesztés

DalokSzerkesztés

  1. Nyitány
  2. Nyergelj már... (Rolla, kórus)
  3. Fáj, fáj a szívem... (Marcsa)
  4. Hoppsza, Sári... (Marcsa, Miska)
  5. Bátorság, és nonsalansz... (Baracs, kórus)
  6. Úgy szeretnék boldog lenni...(Rolla, Baracs)
  7. Új vendég jön... (Baracs, Leopold, Miska, Korláth, Titkár, Marcsa, kórus)
  8. Mink most már nem várunk... (Rolla, Miska, kórus)
  9. Adj egy csókot... (Marcsa, Pixi, Mixi)
  10. A nő szívét ki ismeri...(Rolla, Baracs)
  11. Vedd fel a finom, a drága ruhádat... (Rolla, Marcsa)
  12. Cintányéros cudar világ...(Marcsa, Miska)
  13. Kútágasra szállott a sas... (Marcsa, Miska, Korláth, Baracs, Pixi, Mixi, Leopold, Lotti, Rolla, Titkár, kórus)
  14. Csiribiri, Csiribiri kék dolmány... (Marcsa, Miska)

FeldolgozásokSzerkesztés

A nagy színpadi siker következtében már a bemutatás évében (1916) elkészült az első filmfeldolgozás. A némafilmet Korda Sándor rendezte, Marcsát Berky Lili, Miskát Mészáros Alajos alakította.

A történetet másodszor 1942-ben vitték színre Pista tekintetes úr címmel. A filmből az összes dalt kivették és csak a prózai történetre helyezték a hangsúlyt. A filmet Daróczy József rendezte, Miska szerepében Halmay Tibor, Marcsáéban pedig Turay Ida volt látható.

A legismertebb filmadaptációt 1949-ben mutatták be. A korszak ideológiájának megfelelően azonban meg kellett változtatni bizonyos dolgokat. Az intéző Baracs Iván Baracs Istvánná alakult és "a nép gyermeke" szerepet:egy egyszerű családból származó vasúti mérnököt kapta. A feudális világ kigúnyolása miatt a Korláth név Korláthyra (=korlátolt) változott, továbbá a család a kleptomániás nagymamával lett népesebb. Új szereplőként került a filmbe a valódi Eleméry gróf is. A zeneszámok sorrendje is felcserélődött és bizonyos szövegbeli módosításokra is sorkertül. Például a Csiribiri számot eredetileg Miska és Marcsa éneklik a harmadik felvonásban, a filmben viszont a Pixi - Mixi - Marcsa hármas énekli, a Békeffi István által átdolgozott szöveget. A címszerepben Gábor Miklós, Marcsáéban pedig Mészáros Ági volt látható. A filmet Keleti Márton rendezte.

Források és jegyzetekSzerkesztés

  1. (1916. február 9.) „Mágnás Miska”. Pesti Hírlap 38 (40), 7. o. (Hozzáférés ideje: 2019. november 23.)