Főmenü megnyitása

Király Ernő (színművész)

színész, rendező, színházigazgató

Király Ernő, Kőnig Ernő (Kiskeszi, 1884. április 26.New York, 1954. szeptember 2.) színész, rendező, színházigazgató.

Király Ernő
Veres A. Pál felvétele (1912)
Veres A. Pál felvétele (1912)
Született Kőnig Ernő
1884. április 26.
Elhunyt 1954. szeptember 2. (70 évesen)
New York
Állampolgársága magyar
Házastársa Solti Hermin
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Király Ernő témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

Kőnig Sámuel kocsmáros és Schwarz Janka fiaként született. Elemi iskoláit Pozsonyban, a gimnázium négy alsó osztályát Érsekújváron végezte, majd a kereskedelmi iskolát a fővárosban látogatta. Itt is érettségizett, a IX. kerületi Kinizsi-utcai felsőkereskedelmiben, 1901-ben. Ezután egy évig könyvelő, 1902-ben karénekes 50 korona havi fizetéssel a Népszínházban; közben beiratkozott Rákosi Szidi színésziskolájába. 1903-ban Szabadkára szerződött Pesti Ihász Lajoshoz, 1905-ben Kolozsvárra került. 1907. október 22-én mint vendég fellépett a Király Színházban, a Víg özvegyben Danilo szerepében. 1908. október 1-én három évre szerződtették. Mint szerződött tagnak a Hollandi leányban volt a bemutatkozása. 1919. október 23-án megvált a Király Színháztól, majd november hónapban vendégszerepekre szerződött a Fővárosi Orfeumhoz és a Városi Színházhoz. Hosszabb ideig Bécsben is vendégszerepelt a Carl Theaterben, 1920-ban pedig Amerikában.

Budapest egyik legnépszerűbb tenoristája volt. 1922-ben a Fővárosi Operett Színházban játszott. Ezután ismét Bécsbe ment, majd a berlini Metropol Theaterben vendégszerepelt. 1923-ban amerikai vendégkörúton volt. 1925. január 27-én mint vendég fellépett a Király Színházban, a Marica grófnő Tasziló szerepében, itt újra fellépett 1927. január 15-én Vincze Zsigmond és Szilágyi László Aranyhattyú című operettjében Tom szerepében. 1927. október 8-tól a Városi Színház vendége volt, Szomaházy István Mesék az írógépről című operettjében. 1928-ban ismételten amerikai turnén volt. Az Endrey Jenő által vezetett Chicagói Népszínháznál lett rendező, majd művészeti igazgató. 1929-től ugyanitt mint főrendező működött. Miután a színház megszűnt, 1929 szeptemberétől a New York-i Operettszínháznál volt főrendező. Ezt követően visszatért Magyarországra.

1931 őszén művészeti igazgató lett a Komikusok Kabaréjában, majd 1932-ben a Fővárosi Operettszínházban, 1933-ban a Royal Orfeumban működött. 1935-ben kiköltözött az Amerikai Egyesült Államokba. 1935-ben művészeti vezető és rendező volt Pádly Margit Intim Színházában. Saját társulatot hozott létre 1935-ben Clevelandben, majd vendéglőt vezetett. Emellett filmekben is szerepelt statisztaként.

CsaládjaSzerkesztés

1911. október 29-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Solti Hermin színésznővel,[1] lányuk Király Kató (sz. Budapest, 1914. április 8.) színésznő, Herrmann Kosterlitz (Henry Koster) osztrák-amerikai filmrendező felesége. 1922-en elvált feleségétől,[2] majd 1935-ben az USA-ban nőül vette Orosz Júliát. 1952-ben újra megnősült, ekkor egy özvegyasszonyt vett feleségül.

Fontosabb színházi szerepeiSzerkesztés

  • Danilo (Lehár Ferenc: A víg özvegy)
  • Kukorica Jancsi, Bagó (Kacsoh Pongrác: János vitéz)
  • René (Lehár Ferenc: Luxemburg grófja)
  • Tom Migles (Jacobi V.: Leányvásár)
  • Konstantin (Jacobi V.: Sybill)
  • Edvin (Kálmán Imre: A csárdáskirálynő)
  • Jani (Lajtai L.: Régi orfeum)
  • Kenderessy kapitány (Vincze Zs.: Aranyhattyú)
  • Márki (Cornevillei harangok)
  • Tom (Aranyhattyú)
  • Mihajlovics (Bíborruhás asszony)
  • Tassy László (Párizsi divat)
  • Luxemburg grófja, Liseweghe (Elvált asszony)
  • Honti György (Mesék az írógépről)

Főbb rendezéseiSzerkesztés

  • Ábrahám P.: Az utolsó Verebélyi-lány
  • Kálmán I.: A csárdáskirálynő
  • Eisemann M.: Alvinci huszárok

FilmszerepeiSzerkesztés

  • Az utolsó bohém (1913, szkeccs) - saját maga
  • Tatárjárás (1917) – Lőrenthey főhadnagy
  • Leányvásár (1918) – Tom Migless
  • Luxemburg grófja (1919) – René
  • Ida regénye (1934) – Ernő, főpincér az Arizona bárban
  • Lila akác (1934) – utcai énekes kottaárus

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés