Király Ernő (színművész)

(1884–1954) színész, rendező, színházigazgató
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. november 25.

Király Ernő, Kőnig Ernő (Kiskeszi, 1884. április 26.New York, 1954. szeptember 2.) színész, rendező, színházigazgató.

Király Ernő
Veres A. Pál felvétele (1912)
Veres A. Pál felvétele (1912)
Életrajzi adatok
Születési névKőnig Ernő
Született1884. április 26.
Kiskeszi[1]
Elhunyt1954. szeptember 2. (70 évesen)
New York
HázastársaSolti Hermin
GyermekeiKirály Kató színésznő (1914–1997)
RokonaiBob (Robert J.) Koster producer (unoka)

IMDb-adatlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Király Ernő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Kőnig Sámuel kocsmáros és Schwarz Janka fiaként született. Elemi iskoláit Pozsonyban, a gimnázium négy alsó osztályát Érsekújváron végezte, majd a kereskedelmi iskolát a fővárosban látogatta. Itt is érettségizett 1901-ben, a IX. kerületi Kinizsi utcai felsőkereskedelmiben. Ezután egy évig könyvelő volt, majd 1902-ben karénekes 50 korona havi fizetéssel a Népszínházban; közben beiratkozott Rákosi Szidi színésziskolájába. 1903-ban Szabadkára szerződött Pesti Ihász Lajoshoz, 1905-ben Kolozsvárra került. 1907. október 22-én mint vendég fellépett a Király Színházban, a Víg özvegyben Danilo szerepében. 1908. október 1-jén három évre szerződtették. Mint szerződött tagnak a Hollandi leányban volt a bemutatkozása. 1919. október 23-án megvált a Király Színháztól, majd november hónapban vendégszerepekre szerződött a Fővárosi Orfeumhoz és a Városi Színházhoz. Hosszabb ideig Bécsben is vendégszerepelt a Carl Theaterben, 1920-ban pedig Amerikában.

Budapest egyik legnépszerűbb tenoristája volt. 1922-ben a Fővárosi Operettszínházban játszott. Ezután ismét Bécsbe ment, majd a berlini Metropol Theaterben vendégszerepelt. 1923-ban amerikai vendégkörúton volt. 1925. január 27-én mint vendég fellépett a Király Színházban, a Marica grófnő Tasziló szerepében, ahol újra fellépett 1927. január 15-én Vincze Zsigmond és Szilágyi László Aranyhattyú című operettjében Tom szerepében. 1927. október 8-tól a Városi Színház vendége volt, Szomaházy István Mesék az írógépről című operettjében. 1928-ban ismételten amerikai turnén volt. Az Endrey Jenő által vezetett Chicagói Népszínháznál lett rendező, majd művészeti igazgató. 1929-től ugyanitt mint főrendező működött. Miután a színház megszűnt, 1929 szeptemberétől a New York-i Operettszínháznál volt főrendező. Ezt követően visszatért Magyarországra.

1931 őszén művészeti igazgató lett a Komikusok Kabaréjában, majd 1932-ben a Fővárosi Operettszínházban, 1933-ban a Royal Orfeumban működött. 1935-ben kiköltözött az Amerikai Egyesült Államokba. 1935-ben művészeti vezető és rendező volt Pádly Margit Intim Színházában. Saját társulatot hozott létre 1935-ben Clevelandben, majd vendéglőt vezetett. Emellett filmekben is szerepelt statisztaként.

1911. október 29-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Solti Hermin színésznővel,[2] lányuk Király Kató (sz. Budapest, 1914. április 8.) színésznő, Herrmann Kosterlitz (Henry Koster) osztrák-amerikai filmrendező felesége. Király Ernő 1922-en elvált feleségétől,[3] majd 1935-ben az USA-ban nőül vette Orosz Júliát. 1952-ben újra megnősült, ekkor egy özvegyasszonyt vett feleségül.

Fontosabb színházi szerepei

szerkesztés
  • Danilo (Lehár Ferenc: A víg özvegy)
  • Kukorica Jancsi, Bagó (Kacsóh Pongrác: János vitéz)
  • René (Lehár Ferenc: Luxemburg grófja)
  • Tom Migles (Jacobi Viktor: Leányvásár)
  • Konstantin (Jacobi Viktor: Sybill)
  • Edvin (Kálmán Imre: A csárdáskirálynő)
  • Jani (Lajtai Lajos: Régi orfeum)
  • Kenderessy kapitány (Vincze Zsigmond: Aranyhattyú)
  • Márki (Cornevillei harangok)
  • Tom (Aranyhattyú)
  • Mihajlovics (Bíborruhás asszony)
  • Tassy László (Párizsi divat)
  • Luxemburg grófja, Liseweghe (Elvált asszony)
  • Honti György (Mesék az írógépről)

Főbb rendezései

szerkesztés

Filmszerepei

szerkesztés
  • Az utolsó bohém (1913, szkeccs) - saját maga
  • Tatárjárás (1917) – Lőrenthey főhadnagy
  • Leányvásár (1918) – Tom Migless
  • Luxemburg grófja (1919) – René
  • Ida regénye (1934) – Ernő, főpincér az Arizona bárban
  • Lila akác (1934) – utcai énekes kottaárus
  1. Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. január 11.)
  2. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 1351/1911. folyószáma alatt.
  3. 37P.31144/1922. sz. bpesti tszéki ítélet.