Szilágyi László (író)

(1898–1942) költő, író, újságíró, forgatókönyvíró, librettista

Szilágyi László (Budapest, 1898. október 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 6.)[2] költő, író, újságíró, forgatókönyvíró, librettista, leginkább operettszövegkönyveiről híres.

Szilágyi László
Született 1898. október 2.
Budapest[1]
Elhunyt 1942. szeptember 6. (43 évesen)
Budapest[1]
Állampolgársága magyar
Házastársa Papp Margit
(h. 1934–1942)
Foglalkozása
Sírhely Fiumei Úti Sírkert

ÉleteSzerkesztés

Budapesten született Szilágyi József (1865–1922)[3] államvasúti felügyelő és Császár Aranka fiaként.[4] Jogot tanult, de félbeszakította tanulmányait, és 1918-ban újságíró lett. 1919-től az Új Hírek munkatársa volt. Pályája elején verseket, kabarétréfákat, novellákat és egyfelvonásosokat írt, majd megírta a Levendula című darabot (1923), mellyel egy csapásra befutott, korának legkeresettebb librettóírója lett, de szívesen írt szövegeket is zeneszámokra. Versei a korabeli lapokban jelentek meg. 1928-ban szerződött a Király Színházhoz. 1934-ben házasságot kötött Papp János és Pirovits Margit lányával, Margittal.[5] Több darabját is megfilmesítették: Kölcsönkért férjek (1942), a Hollywoodban megfilmesített Eltörött a hegedűm (1928), Édes ellenfél (1941), Erzsébet királyné (1940), Pepita kabát (1940). Halálát szívbénulás okozta.

A Fiumei Úti Sírkertben nyugszik (34-2-44).[6]

Főbb műveiSzerkesztés

Operettek, filmekSzerkesztés

  • Amerika lánya (1924). Zenéjét szerezte: Kiszely Gyula
  • Régi jó Budapest (1925). Zenéjét szerezte: Radó József
  • Csókos asszony (1926). Zenéjét szerezte: Zerkovitz Béla
  • Muzsikus Ferkó (1926). Zenéjét szerezte: Zerkovitz Béla
  • Aranyhattyú (1927). Zenéjét szerezte: Vincze Zsigmond
  • Eltörött a hegedűm (Andai Ernővel, 1928). Zenéjét szerezte: Zerkovitz Béla
  • Miss Amerika (1929). Zenéjét szerezte: Eisemann Mihály
  • Én és a kisöcsém (1933). Zenéjét szerezte: Eisemann Mihály
  • Hulló falevél (1935). Zenéjét szerezte: Zerkovitz Béla
  • 3:1 a szerelem javára (1936). (Szövegírók: Szilágyi L. és Kellér Dezső). Zenéjét szerezte: Ábrahám Pál
  • Vén diófa (Hertelendy Istvánnal, 1943) (1947). Zenéjét szerezte: Fényes Szabolcs
  • Egy boldog pesti nyár (1943). Zenéjét szerezte: Eisemann Mihály és Buday Dénes
  • Mária főhadnagy (1943). Zenéjét szerezte: Huszka Jenő
  • Tokaji Aszú (1940). Zenéjét szerezte: Eisemann Mihály
  • Angoramacska. Zenéjét szerezte: Eisemann Mihály
  • Erzsébet. Zenéjét szerezte: Huszka Jenő
  • Levendula – (szövegíró: Szilágyi L. és Lippay Gyula), zeneszerzők: Fridl Frigyes és Somló Sándor
  • Pozsonyi lakodalom. Zenéjét szerezte: Beck Miklós
  • Gyergyói bál. Zenéjét szerezte: Huszka Jenő
  • Kadétszerelem – (Szilágyi L. és Békeffy István), zeneszerző: Gyöngy Pál
  • Sült galamb. Zenéjét szerezte: Lajtai Lajos
  • Három huszár. Zenéjét szerezte: Buday Dénes
  • Zsákbamacska. Zenéjét szerezte: Eisemann Mihály
  • Aranyhattyú. Zenéjét szerezte: Vincze Zsigmond
  • Édes ellenfél (hangosfilm). Zenéjét szerezte: Eisemann Mihály
  • Tommy és társa. Szövegíró: Szilágyi L. és Anday Ernő, zeneszerző: Tamássy Pál
  • Kelecsényi ügy (zenés filmvígjáték, 1941) – zene: Eisemann Mihály, rendező: Bánky Viktor
  • A kék postakocsi (1923)
  • Régi jó Budapest. Zenéjét szerezte: Radó József
  • Nem leszek hálátlan. Zenéjét szerezte: Márkus Alfréd

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés