A Markó utca a budapesti Lipótváros területén fekszik, a Duna-partot a Bajcsy-Zsilinszky úttal köti össze, jelentős hivatali épületeknek ad helyet. Ezen kívül több oktatási intézmény épülete található az utcában. Az utca id. Markó Károly nevét viseli.

Markó utca
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest V. kerülete (Magyarország)
NévadóMarkó Károly, id.
Irányítószám1055
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Markó utca (Budapest)
Markó utca
Markó utca
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 35″, k. h. 19° 02′ 59″47.509722°N 19.049722°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 35″, k. h. 19° 02′ 59″47.509722°N 19.049722°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Markó utca témájú médiaállományokat.

Története

szerkesztés
 
Valero selyemgyár 5. ker., Honvéd utca 24.
 
Pénzjegynyomda (18303. számú műemlék) Markó utca 13.
 
Pesti Központi Kerületi Bíróság, Markó utca 25.
 
Fővárosi Törvényszék, Markó utca 27.
 
Reál iskola, Markó utca 18–20.
 
Budapesti Gazdasági Egyetem, Markó u. 29–31.
 
Goró Lajos: „Az önkéntes mentő-egyesület háza Budapesten, a Sólyom- és Markó-utcza sarkán” (régi ábrázolás)
 
A mentők háza napjainkban
 
A legfelsőbb bíróság monumentális palotája, Markó u. 16.

A paleolitikumban a Duna szabadon építette mellékágait a pesti síkságon. Feltétezhető, hogy a Markó utca jelenlegi helye is sziget volt valamikor.

A középkorban apró települések voltak ezen a területen, az egyiknek neve: Jenő. Pest városa és e falvak között megműveletlen területek helyezkedtek el.

A török kiűzése után utak és árvízvédelmi létesítmények épültek a közelben. A II. József által építtetett Újépület azért került az utca jelenlegi helyétől délre, mert használaton kívüli területként jó lehetőséget nyújtott a katonai gyakorlatok számára.

A telkek felosztása csak a 19. században történt meg, ekkor jelentek meg házak az Újépülettől délre. Pest és Buda egyesítése idején a telekrendezés kiterjedt a jelenlegi Szent István körút vonaláig, sőt azon túlra is. 1879-től magyar neve volt az utcáknak, de házak még nem álltak ott, csak üres telkek és kerítések. A házszámozás azonban már ebben az időben megtörtént.

A század utolsó felében csak a mai Alkotmány utcától délre álltak házak, északon viszont gyárak álltak: a Valero selyemgyár, a József és a Hagenmacher gőzmalom. Kezdetben kizárólag a Terézváros felőli oldalon volt értelme házakat emelni (az utca végén a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán 1865-ben, illetve 1870-ben).

Vasúti iparvágány kettő is volt. Az egyik északról a mai Szemere utca vonala mentén haladt, és a Markó utcánál ért véget (Vizafogó vasútvonal: 1896-ban még megvolt).[1] Ennek szolgálta ki a Hagenmacher malmot és az Első Pesti Hengermalmot (az utca két oldalán). A másik iparvágány a Pesti indóház sínjeiről vált le, kiszolgálva a Cukorgyárat és a József Hengermalmot (itt áll jelenleg a Honvédelmi Minisztérium).

A Lipótvátos lelkes polgárai, köztük Falk Miksa ösztönzésére indult meg a terület beépítése. Ehhez lendületet adott az Országház tervezése, majd felépítése, ugyanakkor jelentősen megváltoztatta a településszerkezetet (például kettévágta a Nádor utcát).

Az utca beépítése

szerkesztés

A Markó utca középső része épült be legkésőbben; a Valero selyemgyár épp azért épült oda, mert ott voltak olcsóak a telkek és könnyen megoldható volt az áruszállítás. Máskülönben az egész utca beépítetlen volt. Ha végigkísérjük a keresztutcák elnevezésének időpontját, végig követhetjük ezt a folyamatot.

  • Bajcsy-Zsilinszky út 1700 körül Waitzner Strasse (az első lakóház a mai Nyugati tér sarkán épült)
  • Bihari János utca: 1874 Sólyom utca
  • Nagy Ignác utca: 1830 Koháry Gasse
  • Szemere utca: 1872 Szemere Gasse
  • Honvéd utca: 1874
  • Falk Miksa utca: 1854 Neuer Strassen Damm (a gát a Dunától védte a beljebb fekvő területeket), 1874 Pannónia utca
  • Balassi Bálint utca: 1911 Személynök utca
  • Széchenyi rakpart (id. Antall József rakpart): XIX. század: Obere Donau Zeile (Felső Duna sor), 1874 Rudolf rakpart

Az utca kiért a Duna-partra, ezt azonban feltöltötték (leszűkítették a folyómedret). Az Országház építése idején a Parlament déli oldaláról a mai Balassi Bálint utca végére költöztették át a vízműveket.

A Valero selyemgyár 1840-ben létesült. Ezt az épületet 1896-ban kibővítették egészen a Falk Miksa utcáig (ez viselné valójában a Markó utca 8. számot), s egységes egészt képeztek. Ez a rész Budapest ostroma áldozatává vált, 1944–45-ben lebontották. Helyére modern épület került 1950-ben, amelyet megtoldottak egy jellegtelen épülettel (ez volna a Markó utca 10.).[2] Minthogy az épületegyüttes az államhatalmi ágak kezébe került,[3] ismét egységes egésszé képezték ki (nyugati része 2020-ig az Alkotmányvédelmi Hivatal, keleti része; a műemléképület, egy időben a Kormányőrség laktanyája volt).

A Markó utcának a Honvéd térre eső része csaknem mindig beépítetlen volt. Itt is állt egy épület, amely Budapest ostroma alatt megsemmisült; ma játszótér.[4]

A Markó utcától délre eső egyik háztömböt a lipótvárosi zsidóság részére európai léptékű zsinagóga építése céljából jelölték ki. Az elkészült tervek nem valósultak meg, ezen a helyen igen hamar a Központi Bíróság épülete készült el.

Mielőtt egyetlen lakóház épült volna, kormányzati épületek és két iskola is állt a Markó utcában: az egyik ma egy két tannyelvű gimnázium[5] és egy másik, amely jelenleg a Budapesti Gazdasági Egyetem[6] része.

Az utca épületei táblázatosan

szerkesztés
Hrsz. Utca Házszám Építés Sarokház Építtető Tervező
24915/3 Markó utca 1/a 1937–1938 Széchenyi rakpart 13. Fluvius Házépítő Szövetkezet Breuer Imre
24915/4 Markó utca 1/b[7] 1938 Balassi Bálint utca 4. Jánossy János Möller Károly
24916 Markó utca 3/a 1910 Balassi Bálint utca 7. Strauss Sándor Böhm Henrik
24923 Markó utca 3/b 1910 Falk Miksa utca 10. Szendeffy Aladár és Dezső Habicht Károly
24924 Markó utca 5. 1898 Falk Miksa utca 7. Strasser Ulrik Strasser Zoltán
24930 Markó utca 7. 1927 Constans Építő Rt., Bacher-Jäger-Vajkai Györgyi Dénes, Ernyei Béla
24931 Markó utca 9. 1929–1930 Budapest Székesfőváros Elektromos Művei 30 kV alállomás (ma: MI9 irodaház)[8][9] Györgyi Dénes, Enyedi Béla
24933 Markó utca 11. 1926–1931 Honvéd utca 22–24. Budapest Székesfőváros Elektromos Művei Nyugdíjintézete Györgyi Dénes, Román Ernő
24939 Markó utca 13–17. 1923–1925 Honvéd utca 21., Szemre utca 14. Magyar Pénzjegynyomda[10]
24940 Markó utca 19–25. 1913–1915 Szalay utca 16., Nagy Ignác utca 6–8., Szemere utca 11–13. Magy. Kir. Igazságügy-minisztérium[11][12] (ma a Pesti Központi Kerületi Bíróság működik benne) Jablonszky Ferenc
24941 Markó utca 27. 1888–1891 Nagy Ignác utca 1–11., Alkotmány utca 14., Bihari utca 2–10. Magy. Kir. Igazságügy-minisztérium Törvényszéki épület, Thonet-udvar (ma a Fővárosi Törvényszék működik benne) Hauszmann Alajos, Jablonszky Ferenc
24942 Markó utca 29–31. 1875–1876 Bihari János utca 7. Magyar Királyi Állami Főgimnázium, Berzsenyi Dániel Gimnázium[13] (ma a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kara)[14] Kolbenheyer Ferenc
24949 Markó utca 33. 1872–1895 Bajcsy-Zsilinszky út 74.
Páros oldal
24957 Markó utca 2.

(tér)

2014 Balassi Bálint utca 6–8., Stollár Béla utca 1. Olimpiai park, sportpálya
24958 Markó utca 4. 1926–1927 Balassi Bálint utca 9–11. Armania Házépítő Rt. Katona János, Székely Dezső, Molnár Sándor[15]
24964 Markó utca 6. 1927 Falk Miksa utca 12. Reichart Ármin, Wahl Vilmos, Lord Weardale leánynevelő otthon Ligeti Pál, Székely Hugó, Enyedi Béla
24970 Markó utca 8. 1947 Falk Miksa utca 9. Alkotmányvédelmi Hivatal Hegedűs Béla, Szendrői Jenő
24970 Markó utca 10. 1836 Honvéd utca 26–30., Stollár Béla utca 7–9. Valero Antal Selyemgyár, Károly kaszárnya, Bankjegynyomda Hild József
24972 Honvéd tér 12? 14? Honvéd utca 23., Szemere utca 16.
24974 Markó utca 16. 1913–1914 Stollár Béla utca 15., Szemere utca 15., Nagy Ignác utca 10. Igazságügyi Minisztérium Budapesti Központi Járásbíróság, Legfelsőbb Bíróság palotája (ma: Legfelsőbb Ügyészség és a Kúria épülete) Fellner Sándor, Jablonszky Ferenc[16]
24976 Markó utca 18–20. 1883–1884 Stollár Béla utca 17–19., Nagy Ignác utca 13–15. Budapesti V. kerületi Magyar Királyi Állami Főreáliskola; Budapest Székesfőváros, Fonó- és Szövőipari Középiskola (ma: Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium) Hauszmann Alajos
24978 Markó utca 22. 1889–1890 Bihari János utca 9. Budapesti Önkéntes Mentőegyesület
(ma: Országos Mentőszolgálat és Kresz Géza Mentőmúzeum)
Quittner Zsigmond
24979 Markó utca 24. 1889 Önkéntes Mentőegyesület, kocsiszín (ma: Központi Mentőállomás) Quittner Zsigmond
24980 Markó utca 26. 1865 Bajcsy-Zsilinszky út 76 Ábeles Ármin Gerster Károly, Frey Lajos
  1. Homolka József: Budapest térképe házszámok jelölésével, 1896 (e6 térképszelvény)
  2. Déry, Attila. Belváros–Lipótváros V. kerület. Budapest: TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., 454. o. (2005. november 3.). ISBN 963 9535 36 2 [halott link] 123. oldal
  3. Ungváry Krisztián-Tabajdi Gábor: Budapest a diktatúrák árnyékában. [2016. április 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 16.) Belső Elhárító Csoportfőnökség, 1977
  4. Ráday, Mihály, Mészáros György. Budapesti utcanevek A–Z. Budapest: Corvina Kiadó Kft., 669. o. (2013). ISBN 978 963 13 6182 7  Utalás a házra a 290. oldalon
  5. [http://www.xantuski.hu/udvozoljuk_honlapunkon Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium és Szakgimnázium, 1055 Budapest, Markó u. 18-20.
  6. BGF KVIK Archiválva 2013. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Budapesti Gazdasági Főiskola
  7. Vízművek a Markó utca alatt. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
  8. Villamos kapcsolóház és banképület. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
  9. Villamos erőátviteli csomópontok. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
  10. A Pénzjegynyomda. [2019. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
  11. A lipótvárosi zsinagóga pályaterve 1899. [2020. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
  12. Budapest műemlék középületei. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
  13. Carelli Gábor az iskolájában FORTEPAN
  14. BGF KVIK épülete Foursquare
  15. Art Deco a Markó utcában. (Hozzáférés: 2015. június 15.)
  16. Az Igazságügyi Palota története. (Hozzáférés: 2015. június 15.)