Főmenü megnyitása

Ligeti Pál (Budapest, 1885. május 29.[1] – Budapest, 1941. június 23.[2]) műépítész, festőművész, filozófus, művészeti író.

ÉletrajzaSzerkesztés

Budapesten született Ligeti (Lőwy) Vilmos (1850–1932)[3] tőzsdeügynök, értékpapír-kereskedő és Hirschler Anna (1863–1945)[4] gyermekeként izraelita családban. Apai nagyszülei Lőwy Jakab és Mandl Anna, anyai nagyszülei Hirschler Ármin és Goldberger Zsófia voltak. 1903-ban Nagybányán festészetet tanult, műveit a Nemzeti Szalonban is kiállították. Később az építész pályát választotta. Beiratkozott a budapesti Műegyetemre, itt szerzett diplomát, majd 1911-ben megnyitotta építészirodáját is, ahol egy ideig Molnár Farkas és Major Máté is dolgoztak és itt dolgozott 1923–1929 között Ligeti István üvegfestő is. Molnár Farkassal közös munkái: villaépületek közül valók - 1929-ben a Mihály utcai Delej-villa, 1931-ben a Bimbó úti és a Napraforgó utcai kislakásos telepen épült villák is.

Ligeti kitűnően beszélt németül és franciául is és jártas volt a modern művészettörténetben és elméletben is - hamarosan a magyar építészeti avantgard szószólójává vált. Előadóként meghívták az új építészet számos műhelyébe, többek között a holland Opbouw kör is vendégül látta. E meghívásban nem kis szerepet játszott az is, hogy munkatársa, Molnár Farkas korábban Walter Gropius weimari műtermében dolgozott, majd hazatérte után a CIAM-Ost magyar csoportját vezette. Ligeti Forbát Alfréddel együtt tagja volt annak a bizottságnak, amely az 1937-es párizsi CIAM konferenciájára állásfoglalást dolgozott ki az 1933-ban megfogalmazott Athéni Carta új városépítészet elveivel kapcsolatban.

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.

MunkáiSzerkesztés

  • Új Pantheon felé című (Budapest, 1926)
  • Der Weg aus dem Chaos (Út a káoszból, München, 1931)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789-1919. Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2001.
  • Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Bp., Műszaki Könyvkiadó, 1978.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub