Molnár Farkas

Molnár Ferenc Farkas (Pécs, 1897. június 21. – Budapest, 1945. január 11.) magyar építész, festő és grafikus, az avantgárd építészet kiemelkedő alkotója.

Molnár Farkas
Molnár Farkas 1930 körül
Született	Molnár Ferenc Dénes Farkas 1897. június 21. Pécs
Elhunyt	1945. január 12. (47 évesen) 1945. január 11. (47 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Herrfurt Hedvig (1906–1993)
Foglalkozása	építész festőművész tervezőgrafikus grafikusművész
Iskolái	Ciszterci Főgimnázium (–1915) Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1915–1917, festőművészet) Magyar Királyi József Műegyetem (1917–1919, építészet) Bauhaus ( – 1920-as évek)
Sírhelye	Farkasréti temető (25-1-30)
A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár Farkas témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Monte Ceceri, grafika az Itáliai mappából

Életrajza

Molnár Ferenc (1867–1933) posta- és távírótiszt és Bokor Olga gyermekeként született Pécsett. 1915-ben érettségizett a ciszterci rend pécsi gimnáziumában, és utána tanulmányait 1915 és 1917 között a Képzőművészeti Főiskola festő szakán folytatta, majd 1917-től a József Nádor Műszaki Egyetemen tanult. Az egyetemen a „Megfagyott muzsikus” című lapot szerkesztette. Baloldali nézetei miatt azonban kizárták az egyetemről.

1919-ben szülővárosában kezdte a pályáját, tipográfus és művészeti író volt a Krónika című lapnál. Nemcsak a kubizmusról és futurizmusról jelentek meg cikkei, hanem ő készítette a lap teljes programját, ezzel a Kassák Lajos szervezte A Tett és a Ma folyóirat és művészeti mozgalom kezdeményezéseivel rokon törekvések hagyományait teremtette meg Pécsett. Könyvillusztrációit és festményeit a Pécsi művészkör kiállításain mutatta be. 1921 áprilisában Stefán Henrikkel és Johan Hugóval Olaszországban járt, ahol számos tájképet készített. Forbát Alfréd hívására Bécsen át Weimarba (Bauhaus) ment.

1921-ben a Bauhaus tagja lett, tanulmányait ott folytatta, és többek között Walter Gropius tanítványa is volt. Ebben az időben széles körű grafikai tevékenységet fejtett ki. 1921–1922-ben a Bauhaus grafikai műhelyében készítették Stefán Henrikkel közösen Olaszországban az Itália mappát. 1923-ban a Bauhaus első kiállítását szervezte, és ekkor állította ki Vörös kubus néven híressé vált lakóház tervét. 1924-től Georg Muche és Breuer Marcell mellett dolgozott.

1924-ben típus-sorházakat tervezett, amelyeknek belső berendezését is ő tervezte. Praktikus, sima felületű, csekély helyigényű, sőt változtatható nagyságú bútorait részben itthon kivitelezte. Le Corbusier hatására várostervet is készített, megtartva a derékszögű utcabeosztásokat, de nagyobb közterekkel és alacsonyabb beépítésű, emberibb léptékben, mint francia kollégája. 1924-ben a Bauhaus manifesztuma a közös munka nyomán kialakult alapelveket, a funkcionalizmust és racionalitást fektette le, melyet Bortnyik Sándor, Breuer Marcell és Weininger Andor is aláírt és a Magyar Írásban megjelent.

1925-ben végleg hazatért. 1928-ban a Műegyetem építészkarán diplomázott, ahol Hültl Dezső és Kotsis Iván irányítása mellett tanult.

A KUT kiállításain festményekkel és tervekkel vett részt. Alapító tagja volt a Magyar Könyv és Reklámművészek Szövetségének, a Magyar Műhely Szövetségnek. Részt vett a Zöld Szamár Színház szcenikai műhely – Bauhaus hagyományokat folytató – munkájában. Publikált számos művészeti folyóiratban (Tér és Forma, Magyar Iparművészet, Új Föld, 100%).

1929-ben Gropius meghívja a CIAM frankfurti kongresszusára. Hazatérése után Breuer Marcellal és Fischer Józseffel együtt megalapította a CIAM (Conges International d'Architectur Moderne) magyar csoportját a CIRPAC-ot.

1930-ban a Mérnöki Kamara felvette tagjai közé, és 1931-ben önálló tervezőirodát nyitott. Ligeti Pállal közös vállalkozásukban több fővárosi lakóház épült fel (Bimbó utca 75., Napraforgó utca 15., Mihály utca 11. Delej-villa). Molnár és felesége ez utóbbiban kapott lehetőséget, hogy saját lakásukat kialakítsák.

1932-ben Új építészet címmel a CIAM magyar csoportjának kiállítását szervezte a Tamás Galériában, majd Ház, város, társadalom címmel rendeztek kiállítást, mely anyag egy részét – forradalmi hangvétele miatt – elkobozták, és bírósági eljárás indult ellene. Egy hónap fogházra ítélték és a Mérnöki Kamara kizárta tagjai sorából.

1931-36 között már önállóan dolgozott. Rózsadombon több lakóháza és többlakásos társasháza épült fel. Törekvései szerint az „anyagilag függetlenné vált értelmiségi középosztály számára” (Cserje utca 4, 4/a., Kavics utca 8/f., Vérhalom utca 24., Cserje utca 12., Lejtő utca 2/a). A házaira jellemző az egyéni igények figyelembevétele, az életmódnak megfelelő térkialakítás, változtatható térkapcsolatok variálható nyílászárókkal, a gazdaságos helykihasználás és a nagy alapterületű teraszok.

1933-ban Pécsett kiállításon mutatta be munkáit. A megjelenő katalógus előszavát Moholy Nagy László írta. Még abban az évben a Milánói Triennálén a Budapest, XII. Lejtő utca 2/a. alatt tervezet és megvalósult villája első díjat nyert. 1934-ben Gropius budapesti látogatása alkalmából felkereste – 1933-ban tervezett – Budapest, II. Lotz Károly utcai villájában.

Középületeit, a Köztársaság-téri bérházcsoportot (1932–1935) és az OTI pestújhelyi Munkáskórházának személyzeti épületét (1936) Fischer Józseffel tervezte.

1936-ban visszaveszik a Mérnöki Kamarába, majd júniusban kiállít a Pécsi Képzőművészek és Műbarátok kiállításán. 1937-ben a CIAM újonnan alakult kelet-európai csoportja, a CIAM-OST titkárává választották.

1936–1944 között főként társasház-tervezéseket vállalt. 1936-os zürichi látogatása meggyőzte arról, hogy a hazai körülmények között nincsenek meg az anyagi feltételei a nagyon igényes építkezéseknek, ezért a szériagyártásos építést szorgalmazta. 1937-ben Le Corbusier modelljét és Frank Lloyd Wright organikus eszméit egybeolvasztva javaslatot dolgozott ki az ország mezőgazdasági vidékeinek urbanisztikai átszervezésére. Az Iparügyi Minisztérium nem fogadta el elképzeléseit.

1938-ban egy hat évvel korábbi ügyre hivatkozva kizárták a Magyar Mérnöki Kamarából, majd egy év múlva a határozatot semmissé nyilvánították, visszavették a Kamarába és az Országépítés című folyóirat szerkesztőjévé választották.

Ezekben az egzisztenciálisan zavaros időkben kezdett foglalkozni a Magyar Szentföld-templom tervezésével, amelynek alapkövét 1940-ben tették le, de az építkezést – 1945 januárjában bekövetkezett haláláig – nem fejezték be. „A tervek és az elkészült Betlehemi-barlang, valamint a Trombitás-úti és Mese utcai villák már a posztmodern építészet felé mutatnak.”

„Molnár Farkas mehetett volna többször is külföldre, huszonévesen is maradhatott volna a Bauhaus valamelyik mesterénél, mégis hazajött befejezni a Műegyetemet; aztán negyvenéves kora körül Gropius biztatta, települjön Amerikába, ahol Breuer Marcell rengeteg házat, köztük számtalan középületet építve látványos világkarriert futott be. Molnár Farkas végül itt maradt még a világháborúban is. Így is halt meg fiatalon, a saját Lotz Károly utcai villájával együtt kapott bombatámadásban, 1945 januárjában.” Munkásságát Walter Gropius így értékelte: „Hivatása mesterének tartom. Túl korán, életműve kiteljesedése előtt halt meg.”

Művei

Épületek

• 1929. Budapest, I. Mihály utca 11. lakóépület (Ligeti Pállal)
• 1930–1931. Budapest, II. Bimbó út 75. lakóépület (Ligeti Pállal. 1936-ban Ligeti Pál bővítette a villát, megtartva annak eredeti karakterét)
• 1931. Budapest, II.Kavics utca 8/f. lakóépület
• 1931. Budapest, II. Napraforgó utca 15. lakóépület (Ligeti Pállal)
• 1931–1932. Budapest, II. Vérhalom utca 2. lakóépület
• 1931–1932. Budapest, II. Cserje utca 12. lakóépület
• 1932. Budapest, II. Hankóczy utca 3/a. lakóépület (átalakítva)
• 1932. Budapest, XII. Lejtő utca 2/b. lakóépület (1933-as Velencei Triennálén I. díj. átalakítva)[1] [2]
• 1932. Budapest, II. Cserje utca 4-4/a. lakóépület
• 1932. Budapest, I. Toldy Ferenc utca 1/b. társasház
• 1933. Szeged. Berzsenyi Dániel utca 4. lakóépület (helyi egyedi védelem alatt áll)
• 1933. Budapest, II. Lotz Károly utca 4/b. társas villa (átalakítva)
• 1933–1935. Budapest, VIII. Köztársaság tér (régen: Tisza Kálmán tér) 14, 15, 16. OTI bérházcsoport (tervezők: Árkay Bertalan, Faragó Sándor, Fischer József, Heysa Károly, Ligeti Pál, Pogány Móric, Preisich Gábor, Vadász Mihály)
• 1934. Felsőgöd. Nyaraló
• 1934–35. Budapest, II. Harangvirág utca 11. lakóház
• 1935. Budapest, II. Pentelei Molnár utca 3. társasház (a 60-as évek elején emeletet építettek rá)
• 1935. Budapesti Nemzetközi Vásár. Tér és Forma valamit Vállalkozók lapja pavilon
• 1935. Budapest, Csévi köz 7/a. lakóház (Fischer Józseffel)
• 1936. Pestújhelyi volt OTI munkáskórház személyzeti épülete (Fischer Józseffel)
• 1936. Budapest, II. Pasaréti út 7. többlakásos lakóépület
• 1936. Budapest, II. Trombitás utca 32. lakóépület (előzővel összeépítve)
• 1936. Budapest, XIII. Hegedüs Gyula utca 83-87. Budapest Székesfőváros Elektromos Művek irodaháza (1992-ben lebontották)
• 1937. Budapest, XII. Mese utca 8. lakóház (1957 és 1977 között többszörösen átalakítva és bővítve, 2013-ban lebontva)
• 1938. Budapest, XII. Gébics utca 9. lakóépület (1970-ben átalakították. Emeletet építettek rá. Tetőformája is megváltozott.)
• 1938–1939. Budapest, XII. Vércse utca 4/a. ikerház lakóépület
• 1939. Budapest, XII. Székács utca 17. lakóépület
• 1939–1940. Budapest, XIII. Nővér utca 144-146. OTI kertes családiház telep része (tervezők: Misley Sándor, Nagy Márton és Olgyay & Olgyay)
• 1939–1940. Pécs, Surányi Miklós út, Kalliwoda-villa
• 1939–1945. Budapest, II. Heinrich István utca 5-7. Magyar Szentföld-templom (Félbemaradt. Levéltári raktárként működött. Az építkezést Molnár halála után, 1945-ben leállították. A Betlehemi kápolna készült el. Jelenleg műemléki védettség alatt áll.)[3]
• 1940–1942. Budapest, XI. Tarcali utca 2. (Villányi út 52.) lakóépület
• 1942–1943. Budapest, II. Széher út 60. lakóépület
• 1944–1946. Budapest, XII. Istenhegyi út 9/a. lakóépület (Átalakításokkal a háború után fejezték be.)

Grafikái – rézkarcai – festményei

• 1921, ORVIETO (olaj, vászon. Janus Pannonius Múzeum Pécs)[4]
• 1921. SIRATÁS (olaj. Magántulajdon)[5]
• 1921. CHIOSTO SAN FRANCISCO
• 1922. NYILAZÓK (olaj, vászon)[6]
• 1922. ITÁLIAI MAPPA I. (Fiorentia litográfia. Magyar Nemzeti Galéria)
• 1922? HARLEKIN (gouache munka. Magángyűjtemény)[7]
• 1922. KÉT TÁNCOS (színpadi jelenet)
• 1921-ben készült Expresszionista kompozíció "15" fametszet. (A bal oldalon levő jelzés szerint maximum öt példányban készült és valószínűleg Molnár egyik legkorábbi Bauhausban készült munkája)
• Lyonel Feininger által vezetett grafikai műhelyben Stefán Henrikkel litografálták a hat – hat lapból álló Itáliai Mappát. Ebben a műhelyben készültek azok a metszetek is, melyeket a Belvedere Galéria állított ki
• Architectonikus konstrukció című linóleummetszete illusztrációként jelent meg 1923-ban a Ma című – Kassák Lajos által szerkesztett – folyóirat VIII. évfolyamának 9-10. számában.
• 1923. FIÚ LÉGI JÁTÉKSZERREL (rézkarc)
• 1923. KÉT FÉRFIAKT ÉS ÉPÍTÉSZET (hidegtű munka. Weimari Kunstsammlungen)
• KURI-kolázs (olaj, kollázs, papír. Kassák Múzeum)
• 1923. HAVI HEGY (olaj, vászon)

Kötetei

• Oskar Schlemmer–Moholy-Nagy László–Molnár Farkas: Die Bühne im Bauhaus; Langen, München, 1925 (Bauhausbücher)
• Molnár Farkas munkái. 1923–1933; bev. Moholy-Nagy László; Egyetemi Ny., Bp., 1933 (Új építés)
• Oskar Schlemmer–Moholy-Nagy László–Molnár Farkas: The theater of the Bauhaus; szerk., bev. Walter Gropius, angolra ford. Arthur S. Wensinger; Wesleyan University Press, Middletown, 1961
• Oskar Schlemmer–Moholy-Nagy László–Molnár Farkasː A Bauhaus színháza; utószó Walter Gropius, magyar utószó Kocsis Rózsa, ford. Kemény István; Corvina, Bp., 1978

Képgaléria

• 
  Bp. II. Napraforgó u. 15. Lakóépület 1931 (átépítve)
• 
  Bp. XII. Lejtő út 2/a. 1932. Lakóépület. 1932. Déli homlokzat
• 
  Bp. XII. Lejtő út 2/a. 1932. Lakóépület. 1932. Keleti homlokzat
• 
  Bp. XII. Lejtő u. 2/a. lakóépület ma. Északi homlokzat
• 
  Bp. I. Toldy Ferenc u. 1/b lakóház. 1932
• 
  Bp. I. Toldy Ferenc u. 1/b lakóház. kerti homlokzat
• 
  Bp. II. Harangvirág u. 11. Lakóház 1934-35
• 
  Bp. II. Harangvirág u. 11. Lakóház részlet
• 
  Bp. II. Pasaréti út 7. Lakóház 1936
• 
  Bp. II. Heinrich I. u. 5-7. Szentföld-templom 1935-1945
• 
  Bp. II. Heinrich I. u. 5-7. Szentföld templom "belső"

Források

• Mezei Ottó: Molnár Farkas; Akadémiai, Bp., 1987 (Architektúra)
• In memoriam Molnár Farkas
• Molnár Farkas 1897–1945
• Muladi Brigitta: Molnár Farkas ARTPORTAL
• SULINET életrajzok: Molnár Farkas
• Molnár Farkas grafikái
• Magyar életrajzi lexikon
• Ferkai A.: Buda építészete a két világháború között (49., 57., 87., 101., 102., 104., 139., 143., 164., 189., 211., 219., 275., 283., 383., 434., 446., 458., 483., 497., 511., 522. sz. épület)
• Ferkai A. (Branczik Márta, Hajdú Virág, Molnos Attila, Oláh Éva): Pest építészete a két világháború között. (194., 332.1., 591. sz. épület)
• LAPIS ANGULARIS II. (Források a Magyar Építészeti Múzeum Gyűjteményéből. OMvH. Magyar Építészeti Múzeum 1998. 400-428. old.)
• Pamer Nóra: Magyarország építészete a két világháború között. (54, 64, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 77, 78, 80, 82, 86, 93, 109, 110, 111, 112, 186, 200. oldal)
• Tér és Forma: Archív képek (1930/1. sz. 1-3 és 1930/3. sz. 13-147. old., 131/10. sz. 327. old. és 1931/11. sz. 305-326. old., 1932/1. sz. 8-11. old. és 1932/12. sz. 398-403. old., 404-405. old, 406-409. old., 1934/1. sz. 24-28. old., 1935/7. sz. 185-195. old, 1936/1. sz. 12-17. old., 1937/1. 19. old., 1937/12. sz. 362-367. old és 371-372. old)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Molnár Farkas témájú médiaállományokat.

• Molnár Farkas. Fogalomzavar az építészet és politika körül. (Nyugat 1934/20. sz)
• Merényi: 1867–1965. CENTO ANNI ARCHITETTURA UNGHARESE. (1966, RÓMAI MAGYAR AKADÉMIA)
• Rados Jenő: Magyar építészettörténet (1971, Műszaki Könyvkiadó)
• Művészeti kislexikon (1973, Akadémia Kiadó)
• Modern építészeti lexikon. Szerk. Kubinszky Mihály. Budapest: Műszaki. 1978. 209–210. o. ISBN 963-10-1780-X  
• Jékely Zsolt – Sódor Alajos: Budapest építészete a XX. században (1980, Műszaki Könyvkiadó)
• Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 236–237. o. ISBN 963-9257-09-5  
• dr. Kubinszky Mihály: A Szentföldi templom Archiválva 2012. november 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Építészetünk a két világháború között
• Molnár Éva: Szubjektív emlékezés Molnár Farkasra
• VÁNDORISKOLA. Molnár Farkas
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Molnár Farkas építész grafikái a Belvedere Szalonban (2005-12-04)
• Magyar Építész Kamara Honlapja
• FÉNY ÉS FORMA
• Budapest 1918-1940 között
• A 20. század modern törekvései a Bauhaus hatása kerületünk lakóházain. (XII)
• MOLNÁR FARKAS DÍJ
• Molnár Farkas sírja: Farkasréti temető 25-1-30 sírhely (FARKASRÉT album. Nemzeti Kegyeleti Bizottság. Budapest, 2001)
• Molnár Farkas. Festő, grafikus, építész; szerk. Csaplár Ferenc; Kassák Múzeum, Bp., 1997
• Ferkai András: Molnár Farkas; Terc, Bp., 2011
• Molnár Farkas, 1897–1945. Építész, festő és tervezőgrafikus / Architect, painter and graphic designer; szerk. Bajkay Éva; Pro Pannonia, Pécs, 2010 (Pannónia könyvek)