Hauszmann Alajos

(1847-1926) magyar építész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 10.

Velencei Hauszmann Alajos (Buda, 1847. június 9.Velence, 1926. július 31.) magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Hauszmann Alajos

Született1847. június 9.
Buda
Elhunyt1926. július 31. (79 évesen)
Velence
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Nemzetiségemagyarországi német
HázastársaMariette Senior
Iskolái
Munkái
Jelentős épületeiIgazságügyi Palota
Budavári Palota
New York-palota
DíjaiFerenc József-rend
A Wikimédia Commons tartalmaz Hauszmann Alajos témájú médiaállományokat.
A New York-palota homlokzatának részlete
Néprajzi Múzeum (Budapest) főhomlokzata
Műegyetem Központi Épülete
Budapest VIII. kerület, József körút 48. (lakóház)
Döbrentei utca 8, sarokház a Duna part felől, 2017-ben

Jelentősége

szerkesztés

A historizmus egyik legtevékenyebb és legjellegzetesebb képviselője a magyar építészetben. Korai műveiben az olasz reneszánsz, később a barokk stílusjegyeit alkalmazta, amelyeket később szecessziós elemekkel ötvözött. Számos budapesti középület, magánház és villa az ő tervei szerint készült. Ybl Miklós halála után őt hívták meg a Budavári Palota átépítésének vezetésére. Tanári munkásságán keresztül jelentős hatást gyakorolt az előző századforduló magyar építészeire.

Bajor ősöktől származó családban született, Hauszmann Ferenc és Maár Anna (18191905)[1] második gyermekeként. Testvérei Hermina (1845–1929), Ferenc (1850–1918) és Kornélia (1854–1937). 1861-től festészetet tanult, majd „kőmívestanulónak” állt. 1864-ben befejezte reáliskoláit, és beiratkozott a budapesti Műegyetemre. 1866-tól a berlini Bauakademie-n folytatott építészeti tanulmányokat Lechner Ödönnel és Pártos Gyulával együtt.

1868-ban a Műegyetem tanársegéde Szkalnitzky Antal tanár tanszékén, 1872-ben rendes tanára lett. Mint műegyetemi tanár 42 éven keresztül működött, idővel viselt dékáni, és rektori tisztséget is. 186970-ben olaszországi tanulmányútján a reneszánsz művészetet tanulmányozta, majd hazatérve a Vöröskereszt Egyletnek barakkokat épített, amelyek Hauszmann-barakk néven Ausztriában és Svájcban is ismertekké váltak. 1891-ben a királyi vár építésvezetőjévé nevezték ki, majd 1906-ban[2] megkapta a Ferenc József-rend nagykeresztjét.

1912-es nyugalomba vonulását követően 1913-ban alapítványt rendelt a Műegyetemen végzett fiatal építészek számára, majd 1914-ben hosszabb utazást tett Egyiptomba és a Szentföldre. 1918-ban IV. Károly királytól nemesi címet kapott. A magyarországi Tanácsköztársaság idején lefoglalták a házát. 1924-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választották. Munkásságát a Pro Litteris et Artibus érdemjelével, a Vaskorona-rend III. osztályával tüntették ki, s megkapta a belga Lipót-rend kitüntetést is. Szombathely város díszpolgára, a Műegyetem tiszteletbeli doktora.[3]

Felesége a még Berlinben megismert Mariette Senior volt, akivel 1874-ben házasodtak össze. Lánya, Hauszmann Gizella 1899-ben Hültl Dezső építészhez ment feleségül.

1918. március 10-én IV. Károly magyar király nemességet és a „velencei” nemesi előnevet adományozta neki.[4]

1926. július 31-én hunyt el, Velencén. Testét a budapesti Fiumei Úti Sírkertben helyezték nyugalomra.

Emlékezete

szerkesztés

Tervek, alkotások

szerkesztés
  • Kórházépítési tanulmányok; s. n., Bp., 1881
  • A Magyar Szent Korona országainak Vörös-kereszt Egylete által épitett Erzsébet Kórház leirása; Khór és Wein Ny., Bp., 1884
  • A budapesti igazságügyi palota (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1897)
  • A magyar királyi vár építésének története; Pátria Ny., Bp., 1900
  • Rektori beszéd; Pesti Lloyd ny., Bp., 1904
  • A budapesti igazságügyi palota; műlapok Divald Károly; Pátria, Bp., 1901
  • A kir. József műegyetem új otthona (Magy. Mérnök és Építész Egyl. Közl., 1909)
  • A Magyar Királyi József Egyetem új épületei (Hornyánszky Nyomda, Budapest, 1909)
  • A magyar királyi vár (Bp., 1912; hasonmásban 2011)
  • Budapest városának építészeti fejlődésének története (Akad. Ért. 1925)
  • Hauszmann Alajos naplója. Építész a századfordulón; összeáll., jegyz. Seidl Ambrus; Gondolat, Bp., 1997
  • Néhány szó a modern építészetről; Lechner Tudásközpont, Bp., 2015
 
Nyughelye a Fiumei Úti Sírkertben, Budapesten
  1. familysearch.org Hauszmann Ferencné Maar Anna gyászjelentése
  2. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője, 1906 (25. évfolyam, 4. szám 44. o.)
  3. (1923) „Hauszmann Alajos önéletrajz”. Az Est Hármaskönyve.  
  4. K 19 – Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára – Királyi könyvek – 73. kötet – 396. oldal
  5. Eddigi díjazottak. Magyar Örökség díj. [2021. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 12.)
  6. (2024. február 26.) WGSBN Bulletin 4, #3 (angol nyelven) (PDF) 4 (3), Kiadó: Nemzetközi Csillagászati Unió. (Hozzáférés: 2024. szeptember 10.)  
  7. József körút 48.. Százéves házak Budapesten. [2016. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 24.)
  8. Akácfa utca 63.. A mi Erzsébetvárosunk. (Hozzáférés: 2016. április 24.)
  9. Radnai Gyula (1991). „Az Eötvös-korszak”. Fizikai Szemle (10), 341. o. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)  
  10. a b http://pestbuda.hu – 1945-ben elp/cikk/20200717_senki_sem_keszitett_fel_minket_a_lelegzetelallito_elmenyre_a_lovardaban_jartunk
  11. 9. számú függelék Az egyes telkekre vonatkozó előírások összesítése. Kozadat.belvaros-lipotvaros.hu