Főmenü megnyitása

Velence (Magyarország)

magyar város

Velence város Fejér megyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tó keleti partján.[6] Gyorsan fejlődő, országos jelentőségű fürdőváros, mely főként a Velencei-tónak, valamint két nagyváros, Budapest és Székesfehérvár közelségének köszönheti gazdaságának és népességének jó ütemű növekedését. Mind közúton (7-es főút, 6207-es közút, 8116-os közút, 8119-es közút), mind vasúton (Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal) kiváló közlekedési kapcsolatai vannak. 2000-ben Magyarország legvirágosabb - akkor még - nagyközsége lett. A város déli része, Velencefürdő főként üdülőtelep.

Velence
Légi felvétel a városról
Légi felvétel a városról
Velence címere
Velence címere
Velence zászlaja
Velence zászlaja
Mottó: Velence virágváros
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásGárdonyi
Jogállás város
Polgármester Koszti András Zoltán
(FIDESZ-KDNP)
(független)[1]
Irányítószám 2481
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség5552 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség168,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság119[3] m
Terület33,37 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájMezőföld[4][5]
Földrajzi kistájVelencei-medence[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Velence (Magyarország)
Velence
Velence
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 14′ 30″, k. h. 18° 38′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 30″, k. h. 18° 38′ 52″
Velence (Fejér megye)
Velence
Velence
Pozíció Fejér megye térképén
Velence weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Velence témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A város körbeöleli a Velencei-tó északkeleti végét. Déli része a Velencefürdő nevű üdülőtelep. A 7-es számú főút, az M7-es autópálya és a Budapest–Székesfehérvár-vasútvonal is érinti a várost, amelyek kiváló közlekedési feltételeket biztosítanak számára. A vasúton két megállója van a városnak: Velence megállóhely és Velencefürdő megállóhely

Autóbusz-összeköttetésben áll a Velencei-tó környéki településekkel, továbbá Székesfehérvárral, Budapesttel, Zichyújfaluval és Pusztaszabolccsal is. Az 1163-as, 1171-es, 8022-es, 8024-es 8025-ös, 8026-os, 8027-es, 8028-as, 8151-es, 8152-es, 8154-es, 8156-os, 8157-es, 8158-as járatok érintik a várost.[7]

Három hajóállomása (Velencefürdő, Velence, Óvelence) működik, amelyek Pákozd, Gárdony és Agárd felől érkező hajókat fogadnak.

Településrésze Hajdútanya, amely Velence centrumától 4 kilométerre fekszik, délkeleti irányban. 2011-es adatok szerint Hajdútanya lakónépessége 62, a lakások száma 16.[8] Hajdútanyán talajvízfigyelő kutat üzemeltet a KDT Vízügyi Igazgatóság.[9]

InfrastruktúraSzerkesztés

2017-ben Velencén kerékpárforgalom-számláló berendezést állítottak fel, melynek bemutatója szeptember 25-én volt a velencei Kerékpáros Kompetencia Központban. Magyarországon először Velencén állítottak fel kerékpárforgalom-számláló berendezést.[10]

TörténeteSzerkesztés

Velence a Buda és az Adriai-tenger között futó fő kereskedelmi út mellett feküdt, így már a római korban komoly településnek számított a Savaria és Aquincum között futó hadiúton. A középkorban valószínűleg székesfehérvári épületeken dolgozó olasz, velencei mesteremberek éltek itt. Ők adhatták a település nevét.[11] A település legrégebbi temploma az 1690 körül épült református templom. A 19. században a városban élt Molla Szádik, akinek a sírját a helyi temetőben találjuk. Az 1930-as években a község, Gárdonyhoz hasonlóan, üdülőfaluvá vált, komoly fejlődésnek indult. Az 1970-es években ismét fellendülő Velencén épült meg az ország első Ifjúsági és Kiránduló Központja. 2004-ben városi rangot kapott a település. 2014-ben adták át a Velence Korzót, mely beruházás a Velencei-tó Kapuja projekt keretében valósult meg.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 1,5% németnek, 0,3% románnak mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34%, református 10,2%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 17,5% (34,8% nem nyilatkozott).[12]

NevezetességeiSzerkesztés

A település hagyományos központjától délre, a Fő utca – Tópart utca által határolt parkban, a tóra néző domboldalon található a helyiek által csak kastélynak nevezett Meszleny-Wenckheim kúria. Az 1888 körül a Meszleny család által építtetett földszintes, neoreneszánsz, nyerstégla épület tulajdonosa 1921-ben gróf Wenckheim Ferenc lett. A házban 1945 után általános iskola működött. A szépen helyreállított épület napjainkban a városi könyvtárnak, játékháznak, házasságkötő teremnek ad otthont.[13]

További nevezetességekSzerkesztés

GazdaságSzerkesztés

A település bevétele egyrészt az idegenforgalomból, másrészt az idetelepülők nagy számának köszönhetően fellendülő építőiparból szerzi. A gyors fejlődésben nem csak ezek a tényezők meghatározók, Velence földrajzi helyzete is kiváló, hiszen félúton helyezkedik el két gazdasági fellegvár - Székesfehérvár és Budapest között. Ennek köszönhetően Velencén születik a legtöbb gyerek országos viszonylatban, természetesen a népesség számához viszonyítva. Velence a tókörnyék legdinamikusabban fejlődő települése, népessége gyorsabban növekszik, mint az egyébként szintén nagyon jó mutatókkal rendelkező szomszédos város, Gárdony népessége.

További képekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Velence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Velence, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. 2007. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról. Magyar Közlöny 2007. évi 121. szám. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 2007. szeptember 17. (Hozzáférés: 2008. július 30.)
  7. http://www.knykk.hu/images/m_fm_2016/a_fm_helysegnev.pdf
  8. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 7.)
  9. Területi Tervezési Koncepció (magyar nyelven) (pdf). Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar; Fejér Megyei Agrárkamara, 2008. február 26. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  10. S. Töttő Rita: Új velencei fejlesztést állítottak forgalomba a kerékpárút mentén (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2017. szeptember 28. [2017. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 2.)
  11. Kiss, Lajos. A földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai Kiadó (1980). ISBN 963 05 2277 2 
  12. Velence Helységnévtár
  13. http://www.velence.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=5&Itemid=2

További információkSzerkesztés