Főmenü megnyitása

Pusztaszabolcs város Fejér megye keleti részén a Dunaújvárosi járásban. Fontos vasúti csomópont.

Pusztaszabolcs
Fould-Springer–Wooster-kastély
Fould-Springer–Wooster-kastély
Pusztaszabolcs címere
Pusztaszabolcs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásDunaújvárosi
Jogállás város
Polgármester Simonné Zsuffa Erzsébet
Jegyző dr. Nagy Éva
Irányítószám 2490
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség5845 fő (2019. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség113,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság121[2] m
Terület51,67 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3][4]
Földrajzi középtájMezőföld[3][4]
Földrajzi kistájKözép-Mezőföld[3][4]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pusztaszabolcs (Magyarország)
Pusztaszabolcs
Pusztaszabolcs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 08′ 29″, k. h. 18° 45′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 29″, k. h. 18° 45′ 34″
Pusztaszabolcs (Fejér megye)
Pusztaszabolcs
Pusztaszabolcs
Pozíció Fejér megye térképén
Pusztaszabolcs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaszabolcs témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A város a 6205-ös és a 6207-es közút találkozásánál fekszik; közigazgatási területén, illetve Felsőcikolapuszta külterületi városrészén áthalad a 6209-es út is; Felsőcikolát a városközponttal a 62 112-es út köti össze. Budapest 50, a megye két megyei jogú városa közül Székesfehérvár 35, Dunaújváros pedig 30 kilométerre fekszik a településtől. A várostól nagyjából 10–10 kilométerre található a Velencei-tó, illetve a Duna.

KözlekedésSzerkesztés

Pusztaszabolcs vasútállomás vasúti csomópont. A Budapest–Pusztaszabolcs-vasútvonal/Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal vasúti fővonalból itt ágazik ki a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal és a Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonal. Elővárosi vonatok kötik össze Budapesttel, Dunaújvárossal, Sárbogárddal, Dombóvárral, Székesfehérvárral. A székesfehérvári vonal kivételével minden irányban Stadler FLIRT típusú modern motorvonatok közlekednek, de a még nem villamosított székesfehérvári vonalon 2019 áprilisától szintén korszerű szerelvények járnak: Siemens Desiro motorvonatok váltották föl a korábbi Bzmotokat.

Pusztaszabolcs az M6-os autópályáról közelíthető meg közúton leggyorsabban, de az M7-esről is elérhető. A településen áthalad az Adony-Velence közti 6207-es út, valamint mellékút köti össze Besnyővel (6205) és Szabadegyházával (6209) is. Autóbuszok Székesfehérvár és Velence felől érkeznek naponta többször a településre.

TelepülésrészeiSzerkesztés

  • Felsőcikolapuszta a központtól bő 3 kilométerre fekszik, déli irányban. 2011-es adatok szerint a lakónépessége 149 fő, a lakások száma 45 volt.[5]
  • Paksidűlő Pusztaszabolcs centrumától 2,5 kilométerre fekszik, dél-délkeleti irányban. 2011-es adatok szerint a lakónépessége 8 fő, a lakások száma pedig 1 volt.[6]
  • Szabolcspuszta Pusztaszabolcs centrumától 1 kilométerre fekszik, nyugati irányban. 2011-es adatok szerint a lakónépessége 97 fő, a lakások száma 16 volt.[7] Szabolcspusztán a Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. nevű vállalat működik.[8]

TörténeteSzerkesztés

Árpád-korSzerkesztés

Pusztaszabolcs története több ezer éves múltra tekint vissza. A régészeti ásatásokkal felszínre kerültek bronzkori, kelta, illetve római kori tárgyi emlékek. Pusztaszabolcsról való egy római főtiszt (Vetus Salina) által készített síremlék kőfelirata. A számtalan régészeti lelet egyértelmű bizonyíték arra, hogy az itt élők fejlett kézművességet folytattak. A magyarok a már korábban letelepedett avarokkal és belső-ázsiai népekkel keveredve hoztak létre itt szálláshelyet. Az Árpád-kori letelepülésre több 1011. századi régészeti emlék, továbbá a település neve utal. Pusztaszabolcs feltehetőleg a Szabolcs elnevezésű, Árpád nemzetséggel rokon, Előd–Szabolcs–Csák-nemzetségből ered. A Puszta előtag sokkal később egy helységnév-rendezés során került a település nevébe. A település nevével először 1302-ben találkozunk írott dokumentumban: „a székesfehérvári káptalan és a dudari Csák testvérek megosztoztak »Zabvos« falun” (Zabvos = Szabolcs / Györffy György 1971-es tanulmánya alapján).

Története a 14. század végéigSzerkesztés

A környék a 14. század végéig királyi birtok volt, később a birtokosok gyakorta váltották egymást, majd török fennhatóság alá került a terület. Feltehetően ekkor semmisült meg a korábbi középkori település. A törökök fokozatos visszaszorításával Pusztaszabolcs környéke - a jó minőségű földnek köszönhetően - hamar újranépesült. A 17. században Szabolcson 80 házban szerb parasztok laktak, akik a török szultánnak és az osztrák császárnak is adóztak. A 18. század végére a földek a Zichy család birtokába kerültek. Az itt élő uradalmi cselédek száma 1830-ban 538 fő volt.

A kiegyezés időszakábanSzerkesztés

A kiegyezés időszakában a gazdasági fellendülésnek köszönhetően megindult a községgé szerveződés. 1870-ben Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1875-ben „községesített puszták”-ként létrehozta Szabolcs elnevezésű községet. 1881-ben készült el a község bel- és külterületének első térképe. 1896-ban megváltoztak a birtokviszonyok. A szabolcspusztai területek báró Fould-Springer család birtokába kerültek, Felső-cikola birtoktesteit pedig Hirsch-Halász Alfréd budapesti ügyvéd vásárolta meg.

A 19. század végétől az első világháborúigSzerkesztés

A változások a századfordulóra nem csupán a birtokviszonyok átrendezésében voltak megfigyelhetők. Megjelent a szervezett keretek között zajló oktatás (kb. 250 tanulóval). Gyökeres változásokat eredményezett, hogy 1882-ben megindult a vasúti forgalom Budapest–Sárbogárd között, majd 1896-ban Budapest–(Pusztaszabolcs)–Paks és Pusztaszabolcs–Székesfehérvár között is. Fokozatosan kiépült a pusztaszabolcsi pályaudvar. A pályaudvarhoz kapcsolódóan épültek a központban a vasúti szolgálati lakások és a vasutat kiszolgáló infrastruktúra. A századfordulón megtelepedett vasutasság jelentősen megváltoztatta a település szociológiai jellemzőit. A modern kispolgári felfogás (nyugdíjpénztár, egészségügyi és szociális ellátás, lakás biztosítása) további fejlődést indukált. A kedvező tényezőknek köszönhetően a település lakossága 1830 és 1920 között megközelítőleg háromszorosára növekedett.

A település története a 20. századbanSzerkesztés

Az első világháború és a trianoni békeszerződés megpróbáltatásai után több száz menekült vasutas érkezett a községbe. Az ideiglenesen keletkezett lakás- és földhiányt 1922-ben az Országos Földbirtokrendező Bizottság rendeletben szabályozta, a vasúttól keletre lévő területeken 59 házhelyet osztottak ki. A házhelyosztással egyidőben a Nagyatádi Szabó-féle földreform alapján kb. 1600 hold földet is kiosztottak. 1923-ig a község a három uradalmi pusztára és a vasúti telepre tagozódott, de 1924-re a településrészek gyakorlatilag egybeépültek. Részben a fenti tényezőknek köszönhetően az 1920-as években a község több ízben kérvényezte a járási székhely áthelyezését Adonyból. Az indokok között szerepelt a központi fekvés, a vasúti csomópont jelleg és a gyors ütemű gazdasági és társadalmi fejlődés. 1916-ban a vasút mellett felépítették a községházát és az első vasúti iskolát (1925), ahol a nagyszámú vasutas dolgozók gyermekeit tanították, és később a nem vasutas szülők gyermekei előtt is megnyitotta a kapuit. 1925-ben fogda épült, majd 1926-ban tűzoltóság. 1929. június 29-én nyitották meg a Kaszinót, továbbá állandó körorvost és gyógyszertárat is kaptak. 1931-ben csendőrőrs létesült a községben. 1932 tavaszán a kereskedelmi miniszter engedélyezte a település számára a heti vásár tartását. 1938-ban nyitották az első óvodát 40 férőhellyel. 1935-ben alkották a községrendezési szabályrendeletet. 1939 decemberében nyitott ki a helyi mozgófénykép-színház. 1940-ben szentelték fel a község katolikus templomát. 1941-ben artézi kutat (107 m) ásatott az Országos Közegészségügyi Intézet, 1943-ban közösségi tüdőgondozó intézet is létesült. A második világháborúban hónapokig állt Pusztaszabolcs a frontvonalban, ezért több ház elpusztult. A lakosság száma 1945. május 17-én 3560 fő volt.

Története 1945 utánSzerkesztés

Az 1945 utáni gyors fejlődés alapját a földreformmal teremtették meg. 1945 és 1952 között több ezer hold földet osztottak szét, és 190 családi ház is felépült. 1949 februárjában megalakult a Felső-Cikolai Állami Gazdaság, májusban földműves-szövetkezeti kezelésbe kerültek a magánboltok, októberben Dózsa György nevét vette fel a település első termelőszövetkezeti csoportja. 1950-ben jött létre a Petőfi Sándor termelőszövetkezeti csoport, majd a következő hónapban vegyesipari KTSZ alakult Pusztaszabolcson, amely szövetkezések augusztus 20-án egyesültek Béke TSZ néven. 1946-tól folyamatosan állt vissza a vasúti rend. Helyreállították a székesfehérvári és a pécsi vonalat, bevezették az elektromos áramot, az ivóvizet, a gázt, a telefont, a szennyvízcsatornát; járható utak, művelődési ház és könyvtár épült. Az életminőség javulását célzó fejlesztések mellett beindult a lakásépítési hullám is. A II. világháborút követő 25 évben több mint ezer lakás épült, köztük panel lakóépületek is. 1957-ben épült a keverőüzem (terménytároló és feldolgozó), 1958-ban átadták a MÁV sportpályát, és bölcsődét avattak. 1963-ban alapították a Gimnázium és Szakközépiskolát (épület átadása 1968-ban történt). 1962-ben Gépjavító Állomást (gépszerelés) létesítettek. 1963-ban Pusztaszabolcsi központtal létrejött a körzeti földműves szövetkezet (ÁFÉSZ). A fejlődés következtében 1970-ben Pusztaszabolcs nagyközségi rangra emelkedett. A lakosság száma 1950 és 1980 között 3500 főről 6000 főre növekedett.

Története 1990-től napjainkigSzerkesztés

Az 1990-es rendszerváltást követően megszűnt gyárak (gépjavító, gumigyár, radiátorgyár) helyét új modern üzemek vették át. Pusztaszabolcson található Közép-Európa legnagyobb élfurnérgyára, mely német tulajdonban van (Heitz-Élfurnér Művek), valamint az elővárosi vasúthálózat javítóbázisa, mely svájci tulajdon (Stadler Kft.). A mezőgazdasági termelés kiemelkedő cégei: az Agrár Zrt, valamint az MKSZ kft. Napjainkban a vasút reinkarnációjának figyelembevételével Pusztaszabolcs ipari-közlekedési gazdasági szerkezetű. Jelenleg a településen 6500 lakos él; 500 tanulóval általános iskola, 250 fővel két óvoda, 300 fővel középiskola működik. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat egy három településre kiterjedő mikrotérségi központ. A belső úthálózat 35,5 km hosszú, melynek 50%-a szilárd burkolattal ellátott. Pusztaszabolcson minden közmű (csatorna, víz, gáz, telefon, mobil fedettség, kábeltévé) 100%-ban kiépített, ezzel meghaladja az országos átlagot. A lakások száma körülbelül 2300.
A településen három védőnői, öt orvosi körzet és egy mentőállomás, rendőrség, posta, önkéntes tűzoltóállomás működik. 2014 óta katasztrófavédelmi őrs is üzemel a városban.

Gazdaság, lakosságSzerkesztés

A helyi ipar meghatározó elemei:

-Fafeldolgozással foglalkozó Heitz-Élfurner Művek,
-Személy- és teherszállítással foglalkozó MÁV Zrt. pusztaszabolcsi központi pályaudvara,
-Tömítéskészítéssel és gumialkatrész-gyártással foglalkozó Lédem 2000 Kft.,
-Takarmánykeveréssel foglalkozó MKSZ Kft.,
-Elővárosi villamos motorvonatok javításával foglalkozó Stadler Magyarország Vasúti Karbantartó Kft.

Az agrárgazdaság erős. A termelőszövetkezetek felbomlásával kialakult gazdasági társaságok művelik a térség földjeinek 90%-át.
A földművelésen kívül jelentős az üzemi állattartás is.
Jelentősebb cégek:
-Pusztaszabolcs Agrár Zrt.,
-Felsőcikola NO2 Kft.,
-4M-97 Kft.

A szolgáltatási szektor minden területre kiterjed. Panzió, cukrászdák, posta, bank, fodrász és kozmetikus üzletek, testépítő szalonok, kiskereskedelmi egységek és természetgyógyász működik itt.

A munkanélküliségi ráta alacsony. A lakosság egy része a környező városokban (Százhalombatta, Dunaújváros, Székesfehérvár, Budapest) keres munkát.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,2%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,4% németnek, 0,1% románnak mondta magát (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,8%, református 6,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 27,7% (32,9% nem nyilatkozott).[9]

NevezetességeiSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

TestvértelepülésekSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal
  2. Pusztaszabolcs, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2017. július 15.)
  3. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  4. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  5. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. május 19.)
  6. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 3.)
  7. A Magyar Köztársaság Helységnévtára, 2011 (magyar nyelven) (php). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. július 3.)
  8. Pusztaszabolcsi Agrár Zrt. (magyar nyelven) (html). Cylex Tudakozó. (Hozzáférés: 2012. július 3.)
  9. Pusztaszabolcs Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés