Adony (település)

magyarországi város Fejér megyében

Adony (római kori latin nevén: Vetus Salina, a 17. században: Rácadony, 1882 és 1902 között: Duna-Adony, németül: Adam, szerbül: Џунтаран/Džuntaran) város Fejér megye Dunaújvárosi járásában. A "statisztikai kistérségek" 2004-es létrehozásától 2013-ig, amikor a kistérségek helyébe ismét a járások léptek, a város az Adonyi kistérség székhelye volt. Dunai kompátkelőhely.

Adony
Felső sor: Szent István Általános Iskola, városháza, római kori romok replikája; alsó sor: Egészségház, római katolikus templom, Zichy-kastély
Felső sor: Szent István Általános Iskola, városháza, római kori romok replikája; alsó sor: Egészségház, római katolikus templom, Zichy-kastély
Adony címere
Adony címere
Adony zászlaja
Adony zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásDunaújvárosi
Jogállás város
Polgármester Ronyecz Péter István (független)[1]
Jegyző Földi Ilona
Irányítószám 2457
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség3880 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség63,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság109[3] m
Terület61,05 km²
Földrajzi nagytájAlföld[4][5]
Földrajzi középtájDuna menti síkság[4][5]
Földrajzi kistájCsepeli-sík[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Adony (Magyarország)
Adony
Adony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 08″, k. h. 18° 51′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 08″, k. h. 18° 51′ 55″
Adony (Fejér megye)
Adony
Adony
Pozíció Fejér megye térképén
Adony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Adony témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Fejér megye keleti szélén, Ercsitől15 km-re délre, a Duna mentén fekszik. A környező települések Kulcs (7 km), Pusztaszabolcs (8 km), Perkáta és Rácalmás (egyaránt 12-12 kilométer). A város keleti szélén halad a 6-os főút, nyugati szélén pedig az M6-os autópálya és a Pusztaszabolcs–Dunaújváros–Paks-vasútvonal. Adony vasútállomás a település délnyugati részén található, közúti megközelítését a 62 307-es út biztosítja. Pusztaszabolccsal és Velencével a 6207-es, Perkátával a 6208-as, Kálozzal pedig a 6209-es utak kötik össze. Autóbusszal az 1120-as, 1125-ös, 8185-ös, 8236-os, 8238-as és 8240-es járatokkal érhető el[6]˛.

TörténeteSzerkesztés

Adony a bronzkortól lakott település, amely földrajzi helyzeténél fogva mindig jelentős színtere volt a különböző népek és kultúrák békés vagy éppen harcos találkozásának, együttélésének.

A római korban Vetus Salina néven a Pannonia provinciabeli limes katonai erőssége volt.

Már a kora középkorban királyi birtokként, Odon nevű oppidumként (mezőváros) említik az oklevelek. Mohácsra menet II. Lajos király innen küldte utolsó kétségbeesett segélykiáltását az ország nemességének.

A török hódoltság majd másfél évszázados ideje alatt – az akkor Jancourteran néven török erődként szolgáló település – magyar őslakossága részben elmenekült, részben elpusztult.

A török kiűzése után az őslakosság meginduló visszatérésével párhuzamosan a szervezett és spontán betelepülésnek köszönhetően jelentős számú német és szlovák népesség jelent meg a magyar és az évtizedek óta itt élő szerb (rác) lakosság mellett. Közülük létszámában, közösségi és kulturális homogenitásában is a németség vált domináns erővé. Ezt jelzi az is, hogy a letelepülésüket követő évtizedben (1723-ban) már templomot építettek. Az anyakönyvezés 1733-ban kezdődött meg. A 1819. századi iratokban Adony német nyelvű mezővárosként említtetik. A németek hozták be magukkal a máig élő Szent Orbán-kultuszt, a szőlő és a bor védőszentjének ünnepét, valamint a gazdálkodás és a mindennapi lét kultúrájának számos elemét. A zenében és a táncban is mind a mai napig élő kulturális hagyományt teremtettek és örökítenek tovább.

A 19. században a felgyorsuló polgári fejlődéssel polgári szerveződések jöttek létre, és megszületett a helyi sajtó, mely a járási székhely népünnepélyeiről, műkedvelő és jótékonysági színielőadásairól, kiállításairól tudósított. A helyi gazdasági kultúra speciális elemeiként jelennek meg a századok során a szőlőműveléssel, a borászattal, a halászattal, a vízimolnárkodással és számos más iparral kapcsolatos szokások, hagyományok. Több helyi legenda, mese és dal őrzi és örökíti tovább az akkoriak gondolkodás- és érzelemvilágát, élet- és világszemléletét.

A német nyelvű misézés már a 19. század utolsó harmadában megszűnt, s jórészt ennek következtében a német nyelv használata is eltűnt a hétköznapokból.

1891-ben Adony mint nagyközség 4426 lakossal rendelkezett, ebből 3372 magyar és 1002 német nemzetiségű volt.

A 20. század első felében járási székhelyként bizonyos központi szerepkört töltött be és töretlenül fejlődött, polgárosodott. Amikor 1871-ben a mezővárosi rang az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult.

Vezető szerepét a szocializmus alatt Dunaújváros (Sztálinváros) felépítésével vesztette el. Azonban rövid megtorpanás után fejlődése az elmúlt évtizedekben új lendületet vett: kiépült a városi infrastruktúra. A ’70-es évek közepétől lassan újraszerveződött – először elsődlegesen az amatőr művészeti mozgalom keretében – a helyi társadalom. Ekkor alakult meg az 1927 óta működő Fúvószenekar mellett a Gyöngyvirág Női Kar, a Néptánccsoport és a Népdalkör. A helyi sajtó is újraindult: Duna-Adony címmel helyi hírlap, továbbá számos kulturális és helytörténeti kiadvány jelent meg. A kiállítások és előadások mellett fokozatosan polgárjogot nyert az Orbán-fesztivál rendezvénysorozata és több más, a hagyományőrzés vagy a hagyományteremtés szándékával elinduló kezdeményezés. A község 1995-ben hivatalos kapcsolatot vett fel a németországi, Hessen tartománybeli Oberweser-Oedelsheim községgel. 1998-ban megalakult az Adonyi Német Kisebbségi Önkormányzat. 2004-ben városi rangot kapott.

A település legnépszerűbb látnivalói a Kastély-park, a Szőlőhegy, a halastavak és a Duna, illetve a Nagysziget természeti szépségei; az Orbán-kápolna, a barokk templom és az emlékpark.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994: Iglódi István (független)[7]
  • 1994-1998: Iglódi István (független)[8]
  • 1998-2002: Ronyecz Péter (független)[9]
  • 2002-2006: Ronyecz Péter István (független)[10]
  • 2006-2010: Ronyecz Péter István (független)[11]
  • 2010-2014: Ronyecz Péter István (független)[12]
  • 2014-2019: Ronyecz Péter István (független)[13]
  • 2019-től: Ronyecz Péter István (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének alakulása:

2001-ben a lakosság 1,8%-a volt német nemzetiségű. A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,2%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 2,2% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szerbnek mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40%, református 3,7%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 23,4% (31,6% nem nyilatkozott).[14]

NevezetességeiSzerkesztés

 
A Jupiter Dolichenus-szentély alaprajza, Vetus Salina

IparSzerkesztés

2006-ban adták át az Adony Kikötő Gabonatárház és Logisztikai Központot. Két egymás mellett lévő telepen, 170 000 m² alapterületen, összesen 84 db, közel 700 000 tonna gabona (és egyéb áruféleség) tárolására alkalmas, európai színvonalú bázis jött létre.

Adony az irodalomban [szerkesztés]Szerkesztés

Arany János Tengerihántás című versében kétszer is említi Adonyt:

Ködös őszre vált az idő azonban,

Törik is már a tengerit Adonyban;

/.../

Tizenkettőt ver Adonyban:

Elég is volt ma regélni.

TestvérvárosokSzerkesztés

  Oedelsheim, Németország (1995-től) [15]
  Szczekocziny, Lengyelország (2001-től) [15]
  Szilágycseh, Románia (2009-től)[16]

Híres adonyiakSzerkesztés

  • Itt született Bálint Ágnes József Attila-díjas írónő.
  • Itt született Selényi Pál fizikus.
  • Itt született Nógrádi Katalin festőművész.[17]
  • Itt született Feketéné Gévai Irén festőművész.[17]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Adony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 1.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal
  3. Adony, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. http://www.knykk.hu/images/m_fm_2016/a_fm_helysegnev.pdf
  7. Adony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Adony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  9. Adony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  10. Adony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  11. Adony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  12. Adony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
  13. Adony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  14. Adony Helységnévtár
  15. a b Archivált másolat. [2009. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 5.)
  16. http://www.4kadony.hu/?page_id=864[halott link]
  17. a b Amatőrként, de mesterien – adonyi festők bemutatkozása. [2009. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 5.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés