Bálint Ágnes

(1922–2008) magyar író, szerkesztő, dramaturg

Bálint Ágnes (Németh Sándorné, Adony, 1922. október 23.Vecsés, 2008. október 24.) József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg.

Bálint Ágnes
1942-ben
1942-ben
Született 1922. október 23.[1]
Adony
Elhunyt 2008. október 24. (86 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Házastársa Németh Sándor
(h. 1944–1989)
Gyermekei Ágnes és Anna
Foglalkozása
Kitüntetései

Ilyen új s eredeti mese negyedszázadban egy születik. Mintha a magyar Andersennel találkoztunk volna!
Ujság című napilap 1941. december 19.[3]

ÉleteSzerkesztés

Már kisgyermekként is jól rajzolt. Anyja 5 éves korában megtanította olvasni, írni. Korai olvasmányai (Karl May, Jókai Mór) nagy hatással voltak rá.

A gimnázium első két osztályát magánúton végezte. Vizsgáit a székesfehérvári leánygimnáziumban (jelenleg Teleki Blanka Gimnázium) tette le. Ott végezte el a III. évet is. A következő évben a család úgy döntött, hogy a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul tovább. A zárdai életet nagyon nem szerette.

1937 októberétől Bécsben a Wiener Frauenakademie nevű művészeti iskolában rajzolni tanult. Tanultak könyvillusztrálást és plakátrajzolást is. Ezt az iskolát nagyon szerette. Közben (14 éves korában) a Magyar Úriasszonyok című folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték.

1941-ben, 19 éves korában a Dante kiadónál jelent meg első meseregénye, Az elvarázsolt egérkisasszony, majd 1942-ben a második, Cimborák címmel.

1944-ben feleségül ment dr. Németh Sándorhoz, akitől két lánya született, Ágnes és Anna.

1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. Bálint Ágnest a TV Maci szülőanyjának nevezik, mert ő írta az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét, és ő találta ki a kis maci karakterét is.[4][5] 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme, illetve társszerzőként a Vízipók-csodapók[6]). 1968-ban indította az első környezetbarát műsort, a Kuckót.

Később több könyve (Mi újság a Futrinka utcában?, Mazsola-kötetek, Frakk-kötetek, Szeleburdi család) és fordítása (Babar) is megjelent. A Szeleburdi családot és a Hajónaplót Palásthy György két filmben feldolgozta. A Magyarországon a 90-es évek közepén bemutatott Garfield rajzfilmekhez is ő készítette el a magyar szövegeket.

2008. október 24-én, egy nappal 86. születésnapja után elhunyt. 2008. november 5-én Budapesten a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra,[7] a pályatársak nevében Csukás István mondott búcsúztatót.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

MűveiSzerkesztés

  • Fánni, a modern tündér (meseregény) (1936)
  • Az elvarázsolt egérkisasszony (gyerekregény) (1941)
  • Cimborák (meseregény) (1942)
  • Foltoskönyökű (meseregény) (1962)
  • Mi újság a Futrinka utcában? (meseregény) (1964)
  • Mazsola (mesesorozat) (1965)
  • Megint Mazsola (mesekönyv) (1966)
  • Szeleburdi család (ifjúsági regény) (1968)
  • A szitakötők szigetén (mesék) (1969)
  • Brúnó kapitány (verses képeskönyv) (1970)
  • Mazsola és Tádé (képes mesekönyv) (1971)
  • Frakk, a macskák réme (gyermekregény) (1973)
  • Hajónapló (ifjúsági regény) (1974)
  • Iskola a faliszekrényben (mese) (1975)
  • Labdarózsa (gyermekregény) (1975)
  • A repülő dívány (ifjúsági regény) (1977)
  • Frakk és a foci (gyermekregény) (1979)
  • Koránkelő Darázs (ifjúsági regény) (1979)
  • Mazsola (képes mesekönyv) (1980)
  • Jó éjszakát, Maci! (képes mesekönyv) (1981)
  • Labdarózsa lámpája (gyermekregény) (1981)
  • Hol a cica? (képeskönyv) (1982)
  • Lepke az írógépen (életrajzi történetek) (1982)
  • Bari, bari, bárány (képeskönyv) (1983)
  • Egy egér naplója (meseregény) (1983)
  • Én vagyok a Tévé-Maci (képeskönyv) (1983)
  • Kukori és Kotkoda (képeskönyv) (1985)
  • Micsoda pók a vízipók! (meseregény) (1985)
  • Tündér a vonaton (meseregény) (1986)
  • Az irigy kutya karácsonya (mese) (1987)
  • Zöld erdőben jártam (mese) (1987)
  • Madárfürdő (ifjúsági regény) (1988)
  • Duruzsoló (mese) (1989)
  • Gücülke és cimborái; Polygon, Bp., 1989
  • Vízitündér, vízimanó; Santos, Bp., 2001
  • Én vagyok a Tévé-Maci; 2. felújított kiad.; Móra, Bp., 2008
  • Kukori és Kotkoda. A végtelen giliszta és más történetek; Móra, Bp., 2009
  • Kukori és Kotkoda. Születésnapi szemétdomb és más történetek; Móra, Bp., 2010
  • Kukori és Kotkoda. A nyikorgó daráló és más történetek; Móra, Bp., 2012
  • Vízitündér, vízimanó; Holnap, Bp., 2016

FordításokSzerkesztés

Művei megjelentek többek közt német, orosz, szlovák,[9] lett[10] és japán[11] nyelven is.

FilmjeiSzerkesztés

ForgatókönyvírókéntSzerkesztés

DramaturgkéntSzerkesztés

SzerkesztőkéntSzerkesztés

Ifjúsági műsorok
  • Komisz kölykök kalendáriuma (1968)
  • Gyermekjátékok (1972) - Astra marionett együttes Bartók Béla zenéjére
  • Kutyák, macskák, gyerekek (1981)
  • Falun nyaralunk (1982)
  • Vadászkutyák (1983)
Dokumentumfilmek
  • Fáradhatatlanok (1982) - A tanárnő Bundy nővérek Csengeren
  • Kincses Klárafalva (1986) - Kisznerné Gábor Rózsa kosárfonó és festő
Ismeretterjesztő műsorok
  • Bagolyvár (1965–1967), forgatókönyv: Dr Pásztor Lajos
  • Kuckó (1967–1990) 1.–272.adás, (1994–95) 1.–17. adás
  • Több világrész egy parkban
  • Szereted a dinnyét?
  • Az állatok világa 1.

SzinkrondramaturgkéntSzerkesztés

Év Cím Szinkron év
? Szegény kis éhenkórász 1982
1950 Bátor Jankó 1969
1974-1977 Barbapapa 1993-1994
1982 Itt jön Garfield (2. szinkron) 1993
1983 Garfield az élet sűrűjében (1. szinkron)
1984 Garfield a természet lágy ölén (1. szinkron)
Hangyabanda 1992
1985 Garfield rémes-krémes éjszakája (1. szinkron) 1993
1986 A boszorkányiskola szégyene
Garfield a Paradicsomban (1. szinkron)
1987 Garfield Hollywoodba megy (1. szinkron)
Garfield karácsonya
1988 Garfield kilenc élete (1. szinkron) 1992
Garfield és barátai I. (1. szinkron) 1994
1989 Garfield, a nyomozók gyöngye (1. szinkron) 1993
Garfield és a hálaadás ünnepe (1. szinkron)
1990 Garfield a képzelet szárnyán (1. szinkron)
1991 Garfield, az életművész (1. szinkron)
1992 Icurka-picurka ikrecskék 1994

Bálint Ágnes EmlékházSzerkesztés

Az írónő hajdani vecsési otthona - ahol 61 évet élt a családjával - 2010 óta megújulva, emlékházként várja Bálint Ágnes tisztelőit, a mesék szerelmeseit.[12]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
  2. Freebase-adatdump
  3. Malacvízió – Mazsola, Manócska és a többiek Arcanum blog, 2019. július 23.
  4. Minden, amit tudni akartál a TV Maciról, stylemagazin.hu
  5. TV Maci Rádió és Televízió újság 1966. 14. szám Archiválva 2017. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, balintagnes.hu
  6. Légnadrág, kristálypalota és rengeteg bogár. comment:com. (Hozzáférés: 2019. december 11.)
  7. Bálint Ágnes utolsó útja Archiválva 2017. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, kerekito.hu
  8. Eddigi díjazottak Archiválva 2021. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarorokseg.hu
  9. Német: Wuff, der Katzenschreck; Rosinchen; Mazsola und Tádé; Robbi und Rosinchen. Orosz: Izjunka. Szlovák: Grul'ko Hrozienko.'. [2013. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  10. Vējainā ģimene (Szeleburdi család)
  11. こぶたのレーズン (Mazsola)
  12. A Bálint Ágnes Emlékház honlapja. (Hozzáférés: 2021. január 7.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés