Bálint Ágnes

(1922–2008) magyar író, szerkesztő, dramaturg

Bálint Ágnes (Németh Sándorné, Adony, 1922. október 23.Vecsés, 2008. október 24.) József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg.

Bálint Ágnes
1942-ben
1942-ben
Született 1922. október 23.[1]
Adony
Elhunyt 2008. október 24. (86 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Házastársa Németh Sándor
(h. 1944–1989)
Gyermekei Ágnes és Anna
Foglalkozása
Kitüntetései

Ilyen új s eredeti mese negyedszázadban egy születik. Mintha a magyar Andersennel találkoztunk volna!
Ujság című napilap 1941. december 19.[3]

ÉleteSzerkesztés

Már kisgyermekként is jól rajzolt. Anyja 5 éves korában megtanította olvasni, írni. Korai olvasmányai (Karl May, Jókai Mór) nagy hatással voltak rá.

A gimnázium első két osztályát magánúton végezte. Vizsgáit a székesfehérvári leánygimnáziumban (jelenleg Teleki Blanka Gimnázium) tette le. Ott végezte el a III. évet is. A következő évben a család úgy döntött, hogy a budapesti Angolkisasszonyok zárdájában tanul tovább. A zárdai életet nagyon nem szerette.

1937 októberétől Bécsben a Wiener Frauenakademie nevű művészeti iskolában rajzolni tanult. Tanultak könyvillusztrálást és plakátrajzolást is. Ezt az iskolát nagyon szerette. Közben (14 éves korában) a Magyar Úriasszonyok című folyóirat mellékletében a Fánni, a modern tündér című meseregényét folytatásokban közölték.

1941-ben, 19 éves korában a Dante kiadónál jelent meg első meseregénye, Az elvarázsolt egérkisasszony, majd 1942-ben a második, Cimborák címmel.

1944-ben feleségül ment dr. Németh Sándorhoz, akitől két lánya született, Ágnes és Anna.

1958. február 1-jétől 1986-os nyugdíjazásáig a Magyar Televíziónál dolgozott. Bálint Ágnest a TV Maci szülőanyjának nevezik, mert ő írta az Esti mese szignálfilmjének eredeti forgatókönyvét, és ő találta ki a kis maci karakterét is.[4][5] 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában, Mazsola), majd rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme, illetve társszerzőként a Vízipók-csodapók[6]). 1968-ban indította az első környezetbarát műsort, a Kuckót.

Később több könyve (Mi újság a Futrinka utcában?, Mazsola-kötetek, Frakk-kötetek, Szeleburdi család) és fordítása (Babar) is megjelent. A Szeleburdi családot és a Hajónaplót Palásthy György két filmben feldolgozta. A Magyarországon a 90-es évek közepén bemutatott Garfield rajzfilmekhez is ő készítette el a magyar szövegeket.

2008. október 24-én, egy nappal 86. születésnapja után elhunyt. 2008. november 5-én Budapesten a Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra,[7] a pályatársak nevében Csukás István mondott búcsúztatót.

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

MűveiSzerkesztés

  • Fánni, a modern tündér (meseregény) (1936)
  • Az elvarázsolt egérkisasszony (gyerekregény) (1941)
  • Cimborák (meseregény) (1942)
  • Foltoskönyökű (meseregény) (1962)
  • Mi újság a Futrinka utcában? (meseregény) (1964)
  • Mazsola (mesesorozat) (1965)
  • Megint Mazsola (mesekönyv) (1966)
  • Szeleburdi család (ifjúsági regény) (1968)
  • A szitakötők szigetén (mesék) (1969)
  • Brúnó kapitány (verses képeskönyv) (1970)
  • Mazsola és Tádé (képes mesekönyv) (1971)
  • Frakk, a macskák réme (gyermekregény) (1973)
  • Hajónapló (ifjúsági regény) (1974)
  • Iskola a faliszekrényben (mese) (1975)
  • Labdarózsa (gyermekregény) (1975)
  • A repülő dívány (ifjúsági regény) (1977)
  • Frakk és a foci (gyermekregény) (1979)
  • Koránkelő Darázs (ifjúsági regény) (1979)
  • Mazsola (képes mesekönyv) (1980)
  • Jó éjszakát, Maci! (képes mesekönyv) (1981)
  • Labdarózsa lámpája (gyermekregény) (1981)
  • Hol a cica? (képeskönyv) (1982)
  • Lepke az írógépen (életrajzi történetek) (1982)
  • Bari, bari, bárány (képeskönyv) (1983)
  • Egy egér naplója (meseregény) (1983)
  • Én vagyok a Tévé-Maci (képeskönyv) (1983)
  • Kukori és Kotkoda (képeskönyv) (1985)
  • Micsoda pók a vízipók! (meseregény) (1985)
  • Tündér a vonaton (meseregény) (1986)
  • Az irigy kutya karácsonya (mese) (1987)
  • Zöld erdőben jártam (mese) (1987)
  • Madárfürdő (ifjúsági regény) (1988)
  • Duruzsoló (mese) (1989)
  • Gücülke és cimborái; Polygon, Bp., 1989
  • Vízitündér, vízimanó; Santos, Bp., 2001
  • Én vagyok a Tévé-Maci; 2. felújított kiad.; Móra, Bp., 2008
  • Kukori és Kotkoda. A végtelen giliszta és más történetek; Móra, Bp., 2009
  • Kukori és Kotkoda. Születésnapi szemétdomb és más történetek; Móra, Bp., 2010
  • Kukori és Kotkoda. A nyikorgó daráló és más történetek; Móra, Bp., 2012
  • Vízitündér, vízimanó; Holnap, Bp., 2016

FordításokSzerkesztés

Művei megjelentek többek közt német, orosz, szlovák,[9] lett[10] és japán[11] nyelven is.

FilmjeiSzerkesztés

ForgatókönyvírókéntSzerkesztés

DramaturgkéntSzerkesztés

SzerkesztőkéntSzerkesztés

Ifjúsági műsorok
  • Komisz kölykök kalendáriuma (1968)
  • Gyermekjátékok (1972) - Astra marionett együttes Bartók Béla zenéjére
  • Kutyák, macskák, gyerekek (1981)
  • Falun nyaralunk (1982)
  • Vadászkutyák (1983)
Dokumentumfilmek
  • Fáradhatatlanok (1982) - A tanárnő Bundy nővérek Csengeren
  • Kincses Klárafalva (1986) - Kisznerné Gábor Rózsa kosárfonó és festő
Ismeretterjesztő műsorok
  • Bagolyvár (1965–1967), forgatókönyv: Dr Pásztor Lajos
  • Kuckó (1967–1990) 1.–272.adás, (1994–95) 1.–17. adás
  • Több világrész egy parkban
  • Szereted a dinnyét?
  • Az állatok világa 1.

SzinkrondramaturgkéntSzerkesztés

Év Cím Szinkron év
? Szegény kis éhenkórász 1982
1950 Bátor Jankó 1969
1982 Itt jön Garfield (2. szinkron változat) 1993
1983 Garfield az élet sűrűjében (1. szinkron változat)
1984 Garfield a természet lágy ölén (1. szinkron változat)
Hangyabanda 1992
1985 Garfield rémes-krémes éjszakája (1. szinkron változat) 1993
1986 A boszorkányiskola szégyene
Garfield a Paradicsomban (1. szinkron változat)
1987 Garfield Hollywoodba megy (1. szinkron változat)
Garfield karácsonya
1988 Garfield kilenc élete (1. szinkron változat) 1992
Garfield és barátai I. (1. szinkron változat) 1994
1989 Garfield, a nyomozók gyöngye (1. szinkron változat) 1993
Garfield és a hálaadás ünnepe (1. szinkron változat)
1990 Garfield a képzelet szárnyán (1. szinkron változat)
1991 Garfield, az életművész (1. szinkron változat)
1992 Icurka-picurka ikrecskék 1994

Bálint Ágnes EmlékházSzerkesztés

Az írónő hajdani vecsési otthona - ahol 61 évet élt a családjával - 2010 óta megújulva, emlékházként várja Bálint Ágnes tisztelőit, a mesék szerelmeseit.[12]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. május 4.)
  2. Freebase-adatdump
  3. Malacvízió – Mazsola, Manócska és a többiek Arcanum blog, 2019. július 23.
  4. Minden, amit tudni akartál a TV Maciról, stylemagazin.hu
  5. TV Maci Rádió és Televízió újság 1966. 14. szám Archiválva 2017. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben, balintagnes.hu
  6. Légnadrág, kristálypalota és rengeteg bogár. comment:com. (Hozzáférés: 2019. december 11.)
  7. Bálint Ágnes utolsó útja Archiválva 2017. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, kerekito.hu
  8. Eddigi díjazottak, magyarorokseg.hu
  9. Német: Wuff, der Katzenschreck; Rosinchen; Mazsola und Tádé; Robbi und Rosinchen. Orosz: Izjunka. Szlovák: Grul'ko Hrozienko.'. [2013. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 17.)
  10. Vējainā ģimene (Szeleburdi család)
  11. こぶたのレーズン (Mazsola)
  12. A Bálint Ágnes Emlékházról. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 26.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés