Mazsola
A mazsola legfeljebb egymagvú, de leginkább magtalan szőlőfajták aszalt, illetve megaszalódott bogyója. Nedvességtartalma a friss gyümölcsének körülbelül a negyede. Az 1930-as évekbeli Magyarországon a mazsolakereskedés monopóliuma a „Lenz Testvérek” gyarmatáru nagykereskedő cég kezében volt, amelyet Lenz József (1897–1965) kereskedelmi tanácsos, földbirtokos fejlesztett. Ez a cég (több más mellett) már 1896 óta foglalkozott a mazsola behozatalával.[1]
Előállítása
szerkesztésLegolcsóbb módja a késői szüret, ami előtt a szőlőszemek már a tőkén összetöppednek, de a bogyókat gyakran — részben vagy teljesen — különféle aszaló berendezésekben szárítják ki. A szőlőt óvatosan szüretelik és válogatják, hogy a szemeken lehetőleg ne maradjanak kocsánycsonkok. Ezután hideg vízzel mossák, majd szárítják és osztályozzák. Nedvességtartalmát gőzöléssel állítják be. A terméket préselve csomagolják.
A hagyományos begyűjtésnek köszönhetően kiváló minőségéről híres az afgán mazsola. A szovjet–afgán háború kitörése előtt, az 1970-es évek végén Afganisztán a világ mazsolapiacának hatvan százalékát adta. A konfliktus évei jelentősen csökkentették a mezőgazdasági termelést.[2] Ma Afganisztánban az élelmiszerellátás bizonytalan, világpiaci részesedése jelentéktelen.
A világ mazsolatermelése 1995-ben 1,1 millió tonna volt. A legnagyobb termelők:
- Törökország,
- Görögország,
- Oroszország,
- Azerbajdzsán,
- Grúzia,
- Örményország,
- Ausztrália,
- Irán,
- USA Kalifornia.
Magyar iratokban először a 16. században említették.
Felhasználása
szerkesztésKözvetlenül is ehető, csemegének illetve bor- avagy sörkorcsolyának gyakran (sózott) olajos magvakkal keverik. Gyakorta használják különböző cukrászati készítményekben (süteményekben, tortákban, fagylaltokban stb.) és csemegeborok készítéséhez is.
Érdekességek
szerkesztésA mazsola, talán apró mérete és töppedt, esetlen megjelenése miatt egyéb jelentésekkel is bekerült a magyar köznyelvbe:
- ezt a nevet kapta Bálint Ágnes egyik mesefigurája, egy kismalac, aki az író-dramaturg két mesekönyvében, illetve az azokból készült bábfilmsorozatokban is címszereplőként szerepel;
- Mazsola az egyik beceneve a vasútrajongók körében a MÁV M28-as sorozatjelű dízel tolatómozdonyainak;
- autós körökben pedig szokás mazsolának nevezni (helyzettől függően becézni vagy gúnyolni) a kezdő vagy ritkán volán mögé ülő, és emiatt ügyetlenül – vagy annak tűnően – közlekedő sofőröket.
A mazsoláról kapták a köznyelvi nevüket több nyelven is azok a nyugati pilóták (illetve szállító repülőgépeik), akik Nyugat-Berlin 1948-as szovjet blokádja idején rendszeresen repültek be a város légterébe és ott kisebb, főleg édességet tartalmazó ejtőernyős csomagokat dobáltak ki a nekik integető gyerekeknek. A mazsolabombázók (németül Rosinenbomber) kifejezés azután ragadt rájuk, hogy 1948 karácsonya előtt az egyik gép egy mazsolaszállítmánnyal kedveskedett a berlini pékségeknek, és ennek a csemegének egy része is a kis ejtőernyős csomagokban kötött ki. (Nem minden nyelv vette át így a kifejezést, angolul például az ugyancsak alkalmazott Raisin Bomber mellett inkább Candy Bombernek nevezték ezeket a gépeket, illetve pilótáikat.)
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 827–828. o. ISBN 963-9257-07-9