Ercsi
Ercsi (horvátul: Erčin) város Fejér megye északkeleti szélén a Duna partján, a Martonvásári járásban.
Ercsi | |||
![]() | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Megye | Fejér | ||
Járás | Martonvásári | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Szabó Tamás (független)[1] | ||
Jegyző | Dr. Feik Csaba | ||
Irányítószám | 2451 | ||
Körzethívószám | 25 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 8065 fő (2019. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 122,2 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 70[3] m | ||
Terület | 65,31 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
Földrajzi kistáj | Érd–Ercsi-hátság[4][5] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 14′ 59″, k. h. 18° 53′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 59″, k. h. 18° 53′ 28″ | |||
Ercsi weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Ercsi témájú médiaállományokat. |
FekvéseSzerkesztés
A megye keleti részén, a Duna jobb partján fekszik.
KözlekedésSzerkesztés
A Budapest–Pusztaszabolcs-vasútvonal mellett fekszik, Ercsi vasútállomáson az elővárosi vonatok állnak meg.
A város a 6-os főút mentén terül el, amelyből egy mellékút, a 6204-es út ágazik ki Martonvásár és az azt kettészelő 7-es főút, illetve onnan tovább az M7-es autópálya felé, Ráckeresztúr érintésével és az M6-os keresztezésével. Az 1120-as, 1121-es, 1125-ös, 8185-ös, 8189-es, 8238-as és 8240-es járatok által sűrű autóbusz összeköttetésben áll Budapesttel, Martonvásárral, Százhalombattával és Dunaújvárossal.[6]
A településnél komp is működik a Dunán, amely Szigetújfaluval köti össze a várost.
Nevének eredeteSzerkesztés
Az Ercsi név a magyar ér (patak) szó kicsinyítő képzővel ellátott származékából ered. Valószínűleg a településen átfolyó Rába-patakot is egykor Erecsnek nevezhették.[7]
RészeiSzerkesztés
- Központ
- Belmajor
- Tótlik
- Tiszti lakótelep
- Búzavirág utcai lakótelep
- Savanyúrét
- Dunapart
- Cukorgyári lakótelep
- Sinatelep
- Ipari park
- Kisduna
- Újsor
- Rácszentpéter (Az 1950-es években csatolták át Besnyőtől Ercsihez.)
TörténeteSzerkesztés
A Duna közelsége már az újkőkorban vándorlási útvonal részévé tette. Kisebb település volt itt a bronzkorban és a római korban is.
Első említése 1037-ből való a bakonybéli apátság alapítóleveléből. Ekkor Szent István javadalmaként szerepelt az Ercsi halászat. A faluban magánalapítású bencés kolostor is működött. A település a továbbiakban is jelentős a környéken, de a térség vezető szerepét mégis Martonvásár látta el.
1526-ban a Duna mentén Buda felé tartó törökök feldúlták a falut, de csak a 16. század második felében néptelenedett el. Az 1620-as évektől kezdve – a török uralom lazulásával –, jobb megélhetést kereső délszlávok kezdték benépesíteni a nagyrészt elhagyott falut, amely 1636-ban mezővárosként ismeretes, 1686-ban pedig végleg megszabadult muzulmán uraitól.
Ercsi a továbbiakban sokat gyarapodott, elsősorban népesség tekintetében, mivel a környék valódi központja Adony lett. 1689-ben ortodox kolostor, 1767-ben római katolikus templom létesült a településen. A 18. század vége felé a Mezőföld többi területéhez hasonlóan Ercsi körül is majorságok alakultak, ám a település ettől függetlenedve élt, egyre nagyobb számban jelentek meg iparosok és kereskedők itt. Végül 1800-ban kapta meg a mezővárosi rangot.
A céhes ipar mellett hamarosan megjelentek a nagyobb üzemek is. Az 1830-as években a Lilien-birtokon szesz- és likőrgyár létesült, amely később cukorgyártással is foglalkozott. Nem sokkal később Eötvös Ignác birtokán is burgonyacukor és keményítőgyár kezdte működését. Dunai kikötője pedig a kereskedelem fontos színhelye volt. Azonban a mezőváros középkorias szerkezete, de a nagybirtokosok se tettek komolyabb fejlődést lehetővé Ercsiben. Lakosai nagyrészt magyar nemzetiségűek, kisebbségben délszlávok (horvátok), németek, szlovákok, zsidók és cigányok voltak.
1882-ben készült el a települést is érintő, Budapestet Pécscsel összekötő vasútvonal, azonban csak az 1910-es évek hoztak nagyobb változást Ercsi életében. 1912-ben épült meg Közép-Európa sokáig legkorszerűbb cukorgyára a vasútállomás közelében, amely azonban nagyrészt csak idénymunkát biztosított.
1944-ben itt keltek át először a szovjet csapatok a Dunán, ami szükséges volt Budapest bekerítéséhez.
A II. világháború után a településszerkezet nagyban átalakult. A cukorgyárat 1948-ban államosították, a nagybirtokokon kisparaszti földek, majd Tsz jött létre, illetve 1950-ben a Honvédség egy pontonos-hidász dandárja alakult meg itt.
A főváros közelsége sok embert csábított az ingázásra, ám lakosságszáma nem fogyott, mivel több közintézmény is nyílt a településen, amely 1970-ben nagyközségi, 2000-ben pedig városi rangot kapott.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990–1994: Keszthelyi László (független)[8]
- 1994–1998: Kokics Tibor (független)[9]
- 1998–2002: Bátki József (független)[10]
- 2002–2006: Bátki József (független)[11]
- 2006–2010: Szabó Tamás (MSZP)[12]
- 2010–2014: Szabó Tamás (MSZP)[13]
- 2014–2019: Győri Máté (Fidesz-KDNP)[14]
- 2019-től: Szabó Tamás (független)[1]
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 9,2% cigánynak, 1,4% horvátnak, 0,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,7%, református 6,3%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 26% (30,8% nem nyilatkozott).[15]
GazdaságSzerkesztés
- Mezőgazdasága fejlett. Elsősorban a gabona-, kukorica-, cukorrépa- és napraforgótermesztésre alapszik. Az élelmiszeripar is jellemző, 1998-ig jelentős cukorgyártás is folyt. Kisebb könnyűipari létesítmények működnek a kialakított Ipari Parkban.
- Fő megélhetési forrása a szolgáltatás és kereskedelem, amelynek a város nagy átmenő forgalma és regionális központi jellege egyaránt kedvez.
- Ercsiből nyílik a MOL kőolajfinomítójának déli kapuja. Százhalombatta területéről Ercsi északi részébe is átnyúlik a finomító területe.
Kultúra, oktatás, sportSzerkesztés
A településen két iskola és több óvoda is működik. Utóbbiak gyógypedagógiai és zeneiskolai részleggel. A városban az Eötvös József Művelődési Ház a legjelentősebb kulturális intézmény színházteremmel és 22 000 kötetes könyvtárral.
A városi Sportcsarnok kézilabdapályával, küzdőtérrel és úszómedencével várja a sportolni vágyókat. Ercsinek a 20. század elején alakult egy focicsapata, az Ercsi Kinizsi SE. A városnak jól szereplő kézilabda csapata is van, az Ercsi SE. A csapat az NB1/B tagja.A város civil szervezetekben is bővelkedik, amelyek igyekeznek Ercsit még gazdagabbá, színesebbé és színvonalasabbá tenni. Ilyen az Ercsi Polgárok Egyesülete,[16] is ] amely Eötvös József örökségét követi. Az Eötvös József Általános iskola mindenki számára elérhető honlapját az általános iskola tanulói nemrégen készítették el,[17] szintén hozzájárulva az informatikai fejlődéshez. A kulturális élet fejlődését hivatva fellendíteni elindult a város első internetes bulvárlapja is.[18]
Ercsiben az informatikai rendszer fejlesztésének részeként megvalósulóban van a korszerű honlapok szerkesztése, amelyeken keresztül előre informálódhat és alapos ismereteket szerezhet Ercsiről[19] a városba látogató turista.
NevezetességeiSzerkesztés
- Római katolikus templom és plébánia (barokk)
- Eötvös József-kápolna és -obeliszk
- Eötvös József Emlékmúzeum (saját háza volt)
- Eötvös József-szobor
- Eötvös József kastélya és annak udvara
- Duna-part
- Angolkert
- Nepomuki Szent János-szobor
- Petőfi Sándor-szobor
- Gőzmozdony utcára, sínekre kiállítva[
- Református templom
- I. világháborús emlékmű
- II. világháborús emlékmű
- Ercsinél elesett szovjet katonák temetője
- Török basa szobra
- 1526-ban a Mohácsra tartó magyar hadsereg emlékműve
Nevezetes személyekSzerkesztés
Ercsi nevezetes szülöttei
- Baczakó Péter (1951–2008) olimpiai bajnok súlyemelő
- Bajnáczky István (1924–1972) röplabdázó
- Bejczy Antal (1930–2015) fizikus, űrkutató, a Marsjáró egyik megalkotója.
- Bus István újságíró
- Dékány Kinga olimpiai kajak sportoló 2 -szeres olimpiai bajnok
- Dieballa Géza (1867–1926) belgyógyász
- Gordon Róbert (1877–1928) gépészmérnök
- Gozsdu Elek (1849–1919) író, ügyvéd, királyi főügyész
- Halasy-Nagy József (1885–1976) filozófus
- Maros Zoltán (1950) animációsfilm-rendező
- Rupp Kornél (1865–1900) irodalomtörténész
- Schäffer Erzsébet írónő, újságírónő
- Szentiványi Jenő (1909–1986) ifjúsági író
- Szentpéteri László (1913–1975) Kossuth-díjas gépészmérnök
- Viszota Gyula (1871–1947) irodalomtörténész, az MTA tagja
- Tauscher Gyula Ágoston orvos, botanikus 1833-ban itt született és itt is halt meg 1882-ben.
Itt éltek
- Itt töltötte gyermekéveit és itt van eltemetve báró Eötvös József
- Itt élte le gyermekkorát Bulath Anita női válogatott kézilabdázó.
Itt halt meg
- Ercsi határában halt meg 1926. július 17-én Pulszky Garibaldi mérnök, miniszteri tanácsos.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven)
- ↑ Ercsi, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ http://www.knykk.hu/images/m_fm_2016/a_fm_helysegnev.pdf
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, 1980.
- ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
- ↑ Ercsi Helységnévtár
- ↑ [www.ercsipolgarok.gportal.hu Ercsi Polgárok Egyesülete]. (Hozzáférés: 2011. október 9.)
- ↑ Az általános iskola honlapja
- ↑ Ercsi Bulvár
- ↑ Turisztikai portál
További információkSzerkesztés
- Ercsi hivatalos honlapja. [2011. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 9.)
- Légifotó Ercsiről
- Ercsi Hiradó
- Ercsi Polgárok Egyesülete
- Ercsi Savanyuret honlapja
- Ercsi Fidesz honlapja
- Eötvös József Általános iskola diákjainak honlapja
- Ercsi Első Turisztikai honlapja
- Ercsi Első Online bulvárlapja
- Ercsi Online hetilap
- Ercsi Nők lapja hetilap
- Magyar Golgota Történelmi Ismeretterjesztő honlap
- Kugler Mihály Amatőr Fotóművész honlapja
- Ercsi Ezoterikus honlap
- Ercsi Bazár Internetes hirdetési újság