Ercsi
Ercsi (horvátul: Erčin) város Fejér vármegye északkeleti szélén a Duna jobb partján, a Martonvásári járásban.
Ercsi | |||
Nagyboldogasszony-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Fejér | ||
Járás | Martonvásári | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Gólics Ildikó (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Jegyző | Dr. Takács Dávid | ||
Irányítószám | 2451 | ||
Körzethívószám | 25 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 8085 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 122,2 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 70[3] m | ||
Terület | 65,31 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Alföld[4][5] | ||
Földrajzi középtáj | Mezőföld[4][5] | ||
Földrajzi kistáj | Érd–Ercsi-hátság[4][5] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 14′ 59″, k. h. 18° 53′ 28″47.249639°N 18.891031°EKoordináták: é. sz. 47° 14′ 59″, k. h. 18° 53′ 28″47.249639°N 18.891031°E | |||
Ercsi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ercsi témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésFejér vármegye északkeleti részén, a Duna jobb partján, a Mezőföldhöz tartozó Érd–Ercsi-hátság déli részén fekszik.
Közlekedés
szerkesztésA Budapest–Pécs-vasútvonal mellett fekszik, Ercsi vasútállomáson az elővárosi vonatok állnak meg.
A város a 6-os főút mentén terül el, amelyből egy mellékút, a 6204-es út ágazik ki Martonvásár és az azt kettészelő 7-es főút, illetve onnan tovább az M7-es autópálya felé, Ráckeresztúr érintésével és az M6-os keresztezésével. Az 1120-as, 1121-es, 1125-ös, 8185-ös, 8189-es, 8238-as és 8240-es járatok által sűrű autóbusz összeköttetésben áll Budapesttel, Martonvásárral, Százhalombattával és Dunaújvárossal.[6]
Ercsit a Dunán ingázó komp köti össze Szigetújfaluval.
Nevének eredete
szerkesztésAz Ercsi név a magyar ér (patak) szó kicsinyítő képzővel ellátott származékából ered. Valószínűleg a településen átfolyó Rába-patakot is egykor Erecsnek nevezhették.[7]
Részei
szerkesztés- Központ
- Belmajor
- Tótlik
- Tiszti lakótelep
- Búzavirág utcai lakótelep
- Savanyúrét
- Dunapart
- Cukorgyári lakótelep
- Sinatelep
- Ipari park
- Kisduna
- Újsor
- Rácszentpéter (Az 1950-es években csatolták át Besnyőtől Ercsihez.)
Története
szerkesztésA Duna közelsége már az újkőkorban vándorlási útvonal részévé tette. Kisebb település volt itt a bronzkorban és a római korban is.
Első említése 1037-ből való a Szent Mauríciusz Monostor alapítóleveléből. Ekkor Szent István javadalmaként szerepelt az ercsi halászat. A faluban magánalapítású bencés kolostor is működött. A település a továbbiakban is jelentős a környéken, de a térség vezető szerepét mégis Martonvásár látta el.
1526-ban a Duna mentén Buda felé tartó törökök feldúlták a falut, de csak a 16. század második felében néptelenedett el. Az 1620-as évektől kezdve – a török uralom lazulásával –, jobb megélhetést kereső délszlávok kezdték benépesíteni a nagyrészt elhagyott falut, amely 1636-ban mezővárosként ismeretes, 1686-ban pedig végleg megszabadult muzulmán uraitól.
Ercsi a továbbiakban sokat gyarapodott, elsősorban népesség tekintetében, mivel a környék valódi központja Adony lett. 1689-ben ortodox kolostor, 1767-ben római katolikus templom létesült a településen. A 18. század vége felé a Mezőföld többi területéhez hasonlóan Ercsi körül is majorságok alakultak, ám a település ettől függetlenedve élt, egyre nagyobb számban jelentek meg iparosok és kereskedők itt. Végül 1800-ban kapta meg a mezővárosi rangot.
A céhes ipar mellett hamarosan megjelentek a nagyobb üzemek is. Az 1830-as években a Lilien-birtokon szesz- és likőrgyár létesült, amely később cukorgyártással is foglalkozott. Nem sokkal később Eötvös Ignác birtokán is burgonyacukor és keményítőgyár kezdte működését. Dunai kikötője pedig a kereskedelem fontos színhelye volt. Azonban a mezőváros középkorias szerkezete, de a nagybirtokosok se tettek komolyabb fejlődést lehetővé Ercsiben. Lakosai nagyrészt magyar nemzetiségűek, kisebbségben délszlávok (horvátok), németek, szlovákok, zsidók és cigányok voltak.
1882-ben készült el a települést is érintő, Budapestet Pécscsel összekötő vasútvonal, azonban csak az 1910-es évek hoztak nagyobb változást Ercsi életében. 1912-ben épült meg Közép-Európa sokáig legkorszerűbb cukorgyára a vasútállomás közelében, amely azonban nagyrészt csak idénymunkát biztosított.
1944-ben itt kelt át először a Vörös Hadsereg a Dunán, ami szükséges volt a főváros bekerítéséhez.
A második világháború után a településszerkezet nagyban átalakult. A cukorgyárat 1948-ban államosították, a nagybirtokokon kisparaszti földek, majd termelőszövetkezet jött létre, illetve 1950-ben a Honvédség egy pontonos-hidász dandárja alakult meg itt.
A főváros közelsége sok embert csábított az ingázásra, ám lakosságszáma nem fogyott, mivel több közintézmény is nyílt a településen, amely 1970-ben nagyközségi, 2000-ben pedig városi rangot kapott.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Keszthelyi László (független)[8]
- 1994–1998: Kokics Tibor (független)[9]
- 1998–2002: Bátki József (független)[10]
- 2002–2006: Bátki József (független)[11]
- 2006–2010: Szabó Tamás (MSZP)[12]
- 2010–2014: Szabó Tamás (MSZP)[13]
- 2014–2019: Győri Máté (Fidesz-KDNP)[14]
- 2019–2024: Szabó Tamás (független)[15]
- 2024– : Gólics Ildikó (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 8139 | 8078 | 8050 | 8065 | 8015 | 8182 | 8136 | 8085 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 9,2% cigánynak, 1,4% horvátnak, 0,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,7%, református 6,3%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 26% (30,8% nem nyilatkozott).[16]
2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 5,9% cigánynak, 1,3% horvátnak, 0,5% ukránnak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, görögnek és bolgárnak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,9% volt római katolikus, 5,5% református, 0,5% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 20,2% felekezeten kívüli (46,1% nem válaszolt).[17]
Gazdaság
szerkesztés- Mezőgazdasága fejlett. Elsősorban a gabona-, kukorica-, cukorrépa- és napraforgótermesztésre alapszik. Az élelmiszeripar is jellemző, 1998-ig jelentős cukorgyártás is folyt. Kisebb könnyűipari létesítmények működnek a kialakított Ipari Parkban.
- Fő megélhetési forrása a szolgáltatás és kereskedelem, amelynek a város nagy átmenő forgalma és regionális központi jellege egyaránt kedvez.
- Ercsiből nyílik a MOL százhalombattai kőolajfinomítójának déli kapuja. A nagy kiterjedésű Dunai Finomító Ercsi északi részébe is átnyúlik.
Kultúra, oktatás, sport
szerkesztésA településen két iskola és több óvoda is működik. Utóbbiak gyógypedagógiai és zeneiskolai részleggel. A városban az Eötvös József Művelődési Ház a legjelentősebb kulturális intézmény színházteremmel és 22.000 kötetes könyvtárral.
A városi Baczakó Péter Sportcsarnok kézilabdapályával, küzdőtérrel és úszómedencével várja a sportolni vágyókat. Ercsinek a 20. század elején alakult meg labdarúgócsapata, az Ercsi Kinizsi SE. A városnak kézilabdacsapata is van, az Ercsi SE.
Nevezetességei
szerkesztés- 1526-ban a Mohácsra tartó magyar hadsereg emlékműve: a mohácsi csata 400. évfordulójára készült 1926-ban, de a második világháború alatt megrongálódott és sokáig nyoma veszett. 1992-ben megtalálták, a Szapáry Péter Honismereti Szakkör pedig közadakozásból új talapzatra állíttatta fehér műkőből. 1996. augusztus 20-án avatták fel.[18] (Eötvös utca és Bajcsy-Zsilinszky út találkozása)
- Cukorgyári Szent Erzsébet kápolna (Cukorgyári lakótelep 7.)
- Eötvös József Emlékmúzeum: az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum az emlékház jelenlegi kiállítását 1988-ban, Eötvös születésének 175. évfordulójának tiszteletére nyitotta meg. A kiállításnak a kastélyhoz tartozó, egykori vendégház ad helyet. Eötvös ebben az épületben fogadta barátait. A két nagyobb egységből álló kiállítás Eötvös életét és a közoktatásban kifejtett munkásságát mutatja be.[18] (Eötvös utca 33.)
- Eötvös József-szobor (Eötvös tér 2.)
- Ercsinél elesett szovjet katonák temetője: az 1944-es decemberi dunai átkelés során elesett szovjet katonák temetkezési helye a kastély volt parkjában. A központi emlékoszlopot többször átalakították, jelenlegi formájában 1958-ban állították újjá.[18] (Eötvös utca és Bajcsy-Zsilinszky út találkozása)
- I. világháborús emlékmű: a község megrendelésére készült 1943-ban, fehér műkőből. A magyar katona egészalakos szobrának készítője Keviczky Hugó (1879–1946) szobrászművész.[18] (Duna-part)
- II. világháborús emlékmű: Ercsi nagyközség önkormányzatának megbízásából készítette 1991-ben Giber János tardosi kőfaragó tardosi vöröskőből. A rajta lévő márványtáblák az ercsi áldozatok neveit őrzik.[18] (Duna-part)
- Lilien-Eötvös-Sina-Wimpffen-kastély és angolkert (Eötvös utca 11.)
- Nagyboldogasszony kegytemplom (Templom tér)
- Nepomuki Szent János-szobor: a szobor a 18. század második felében készülhetett. Eredeti helye a régi országút mellett, a kastély mellett volt. A terület felparcellázása miatt került jelenlegi helyére, a Templom térre. A vízenjárók, vízimolnárok védőszentjükként nagy tiszteletben tartották.[18] (Templom tér)
- Református templom: 1930-ban szentelte fel Ravasz László püspök. Historizáló, az erdélyi magyar szecesszió jegyeit viselő stílusban épült. A templom falára 1995-ben helyezték el az Ercsiben született Rupp Kornél irodalomtörténész emléktábláját, és 2000-ben az első világháború református áldozatainak emléktábláját. 2016-ban renoválták.[18](Dózsa György út 32.)
- Szapáry-kápolna és Eötvös-obeliszk
- Tűztorony: 1903-ban épült a község akkor még többnyire nádtetős házai védelmére, historizáló stílusban. Építette Roth Jakab helyi vállalkozó. Renoválták 1978-ban, 1998-ban és 2015-ben.[18] (Szent István út és Táncsics Mihály utca sarka)
-
Ercsi 2011-10-09, Szovjet katonai emlékmű.jpg Ercsinél elesett szovjet katonák temetője
-
Az Ercsi Református Templom.jpg Református templom
Nevezetes személyek
szerkesztésItt születtek
- Tauscher Gyula Ágoston (1833–1882) orvos, botanikus
- Gozsdu Elek (1849–1919) író, ügyvéd, királyi főügyész
- Rupp Kornél (1865–1900) irodalomtörténész
- Dieballa Géza (1867–1926) belgyógyász
- Viszota Gyula (1871–1947) irodalomtörténész, az MTA tagja
- Gordon Róbert (1877–1928) gépészmérnök
- Halasy-Nagy József (1885–1976) filozófus
- Nagy Ödön (1892–1966) sakkfeladvány-szerző
- Szentiványi Jenő (1909–1986) ifjúsági író
- Szentpéteri László (1913–1975) Kossuth-díjas gépészmérnök
- Bajnáczky István (1924–1972) röplabdázó
- Bejczy Antal (1930–2015) fizikus, űrkutató, a Marsjáró egyik megalkotója
- Závodi János (1947–) zenész, gitáros
- Schäffer Erzsébet (1948–) írónő, újságírónő
- Maros Zoltán (1950–) animációsfilm-rendező
- Baczakó Péter (1951–2008) olimpiai bajnok súlyemelő
- Bus István újságíró
- Dékány Kinga (1973–) sportoló, kétszeres világbajnok kajakozó
- Lévai Ferenc üzletember, Aranyponty Rt. alapító, vezérigazgató
Itt éltek
- Itt töltötte gyermekkora egy részét és itt van eltemetve Eötvös József (1813–1871) író-politikus.
- Itt töltötte gyermekkorát Bulath Anita (1983–) női válogatott kézilabdázó.
Itt haltak meg
- Pulszky Garibaldi (1861–1926) mérnök, miniszteri tanácsos
- Balassa Emil (1888–1944) újságíró, kabarészerző
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Ercsi, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Archivált másolat. [2016. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 23.)
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, 1980.
- ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
- ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
- ↑ Ercsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
- ↑ Ercsi Helységnévtár
- ↑ Ercsi Helységnévtár
- ↑ a b c d e f g h ERCSI HELYI ÉRTÉKTÁR BIZOTTSÁG 2017-es döntése. (Hozzáférés: 2021. április 25.)
További információk
szerkesztés- Ercsi hivatalos honlapja. [2011. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 9.)
- Ercsi Hiradó
- Kugler Mihály Amatőr Fotóművész honlapja
- http://ercsiturisztika.gportal.hu/
- http://ercsinoklapja.gportal.hu/
- http://www.ercsi-szemeszter.gportal.hu/