Wikipédia

Halasy-Nagy József

(1885–1976) magyar filozófus, filozófiatörténész, műfordító, egyetemi tanár

Halasy-Nagy József, születési nevén Nagy József (Ercsi, 1885. május 2. – Hajdúszoboszló, 1976. május 6.[1]) magyar filozófus, filozófiatörténész, műfordító, egyetemi tanár, dékán, a pécsi Erzsébet Tudományegyetem rektora.

Halasy-Nagy József
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Arcképe a SZTE EK gyűjteményéből
Született Nagy József
1885. május 2.
Ercsi
Elhunyt 1976. május 6. (91 évesen)
Hajdúszoboszló
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása filozófus, egyetemi tanár
Filozófusi pályafutása
Nyugati filozófia
XX. század
Iskola/Irányzat Erzsébet Tudományegyetem
Érdeklődés etika, pszichológia, logika, ismeretelmélet, filozófiatörténet
Akik hatottak rá Arisztotelész, Immanuel Kant
Fontosabb művei Arisztotelész: Metafizika (fordítás; 1936)
Magyar önismeret: politikai olvasókönyv önmagukat kereső magyarok számára (1939)
A Wikimédia Commons tartalmaz Halasy-Nagy József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Anyja Tóth Lídia, apja pedig Nagy József uradalmi bognármester volt. Szülei hatodik gyermekeként született, de ő volt az első, aki megérte a felnőttkort. Utána még két testvére született. A gimnázium nyolc osztályát három helyen végezte el, családja anyagi nehézségei okozták az iskolaváltásokat, végül 1903-ban a debreceni református kollégiumban színjeles eredménnyel érettségizett. A budapesti Pázmány Péter egyetemre jelentkezett, eredetileg a német szakot választotta, de magyar-latin-görög szakra irányították át. Az első évben az Eötvös Kollégiumban fél tandíjas lett. Ebben az időszakban voltak a kollégium tagjai Szekfű Gyula, Szabó Dezső, Balázs Béla és Kodály Zoltán is. Az első év után sikertelenül folyamodott ingyenes helyért, így meg kellett válnia a kollégiumtól, s egyben a magyar szakot is leadta. A második évben házitanítóként tartotta fenn magát, majd 1905-ben pályázat útján elnyerte a kiskunhalasi református gimnázium helyettes tanári állását. Egy év múlva véglegesítették, így az egyetemet a harmadik évtől távhallgatóként végezte el. Érdeklődése szinte teljesen a filozófia felé fordult, amit az is tanúsít, hogy 1907-ben doktori értekezését is filozófiából írta. 1908-tól rendes tanárrá nevezték ki a kiskunhalasi gimnáziumban. Ekkor kezdte írni könyvismertetéseit és cikkeit, amelyek sorra jelentek meg az Irodalomtörténeti Közleményekben, a Budapesti Szemlében és az Athenaeumban. Pauler Ákos pozitív hangú bírálatot írt értekezéséről, Alexander Bernát pártfogását is élvezve magántanári habilitációt tervezett az ambiciózus fiatalember, aminek feltétele egy nagyobb lélegzetű munka volt. A kötet kiadása a háború kitörése miatt késett, így csak könyve megjelenése után, 1916-tól szerzett egyetemi magántanári képesítést a budapesti egyetemen A francia filozófia története az újkorban c. tanulmánya alapján. Filozófiával, filozófia történettel és filozófiai művek fordításával foglalkozott. Egyszerre volt az antik bölcselet tudós kutatója, Arisztotelész műveinek fordítója és a modern filozófiai áramlatok (Immanuel Kant és az újkantiánus filozófia) közvetítője, értelmezője, magyarázója.

ÉleteSzerkesztés

1903 és 1907 között a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetem görög-latin szakán tanult, majd 1907-ben tanári oklevelet és filozófiai doktorátust szerzett.[1] 1905-től 1919-ig Kiskunhalason a református főgimnázium tanára volt.[1] 1919-től 1921-ig az Erzsébet Nőiskola Polgári Iskolai Tanárképző Intézetben a pedagógiát és a filozófiát tanított. A Budapesti Tudományegyetemen „a francia filozófia az újkorban” témakörben habilitált 1916-ban. 1921 és 1940 között a m. kir. Erzsébet Tudományegyetemen filozófia tanszéken tanított.[1] Az egyetem rektora (1923/1924-es egyetemi tanév), majd a Bölcsészet, Nyelv-, és Történettudományi Kar dékánja (1927/1928-as egyetemi tanév) volt. 1932-ben Halasy-Nagy József-re változtatta a nevét (felesége kiskunhalasi születésű volt).

1940. október 19-étől 1948. december 31-éig a szegedi m. kir. Horthy Miklós Tudományegyetemen a Filozófia Tanszéket vezette.[1] Közben 1942 és 1943-ban a Bölcsészettudományi Kar dékánja, illetve 1942 és 1944 között az egyetem felsőházi képviselője is volt.[1] 1948 után megfosztották egyetemi tisztségeitől, és kényszer nyugdíjazták.[1] Internálás és kitelepítés elöl Hajdúszoboszlóra „menekült”. 1948 után fordítással foglalkozott, hozzátartozói a rendszerváltás óta adják ki kéziratban maradt munkáit.

Alelnöki tisztséget viselt a Magyar Filozófiai Társaságnál és a Debreceni Református Kollégium tanulószövetségénél is. Az Országos Felsőoktatási Tanács, az Országos Közoktatási Tanács, a Pécsi és Szegedi Tanárképző Intézet Igazgatótanács, az Athenaeum és a Pannonia című folyóiratok szerkesztőbizottságának, a Magyar Paedagogiai Társaságnak, a Dugonics Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak és a Magyar Pszichológiai Társaságnak is tagja volt. Szerkesztője volt a Pantheon (1947) című filozófiai tanulmányokat közlő (szegedi kiadású) lapnak; publikált a Délvidéki Szemlében.

MunkásságaSzerkesztés

Számos összefoglaló filozófiai tanulmánya, fordítása, összefoglaló vagy ismeretterjesztő írása született, közel 269 közleménye jelent meg. A 20. század első fele filozófiai irányzatainak bemutatása az egyik fő érdeme. Több filozófiai diszciplína, köztük etika, pszichológia, logika, ismeretelmélet, filozófiatörténet területein volt megkerülhetetlen. Tankönyveivel és írásaival nagy hatást gyakorolt a kortárs gondolkodókra. Elsők közt volt, aki a politikai tudomány kérdéseivel is foglalkozott. A szó legjobb értelmében vett rendszerező gondolkodó.[2]

Munkái (válogatás)Szerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b c d e f g Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 284. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. ↑ Csejtei Dezső - Laczkó Sándor - Novák Éva: Filozófia. In A Szegedi Tudományegyetem múltja és jelene: 1921-1998 = Past and present of Szeged University. /JATE. Szeged : Officina Ny., 1999. 125-134. p.
  3. ↑ Újra kiadták 1992-ben.

ForrásokSzerkesztés

  • Gáspár Gabriella: Halasy-Nagy József, a Pécsi Erzsébet Tudományegyetem rektora, tudományszervező filozófus. Pécsi Szemle, 2008 (11. évfolyam, 1-4. szám) 2008 / 2. szám. [1]
  • Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. Mérei Gyula lásd 164. p. ISBN 963-482-037-9
  • Lengyel András és Karikó Sándor: Tanulmányok Halasy-Nagy József filozófiájáról, Lectum Kiadó 2004

További információkSzerkesztés

  • Szegedi Egyetemi Könyvtár, évfordulós emlékcsarnok
  • Halasy-Nagy életmű-bibliográfia – Összeállította: Deák Tamás, Klukovitsné Paróczai Katalin, Ráczné Mojzes Katalin és Szabó Éva – In: Halasy-Nagy József: Az erkölcsi élet – szerkesztette és a kéziratokat sajtó alá rendezte: Deák Tamás, Laczkó Sándor, Varga Péter – Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Tanszék és a Szegedi Tudományegyetem Társadalomelméleti Gyűjtemény, Kolozsvár–Szeged, 2002, 405–429. o. – (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai VII, Pro Philosophia) – ISBN 973-86029-1-2.
  • Somos Róbert: Az etika munkása – Jelenkor, 2003, 46. évfolyam, 12. szám, 1239. o. – Hozzáférés: 2013. október 19.
  • Scientia potestas. Tanulmányok Halasy-Nagy József filozófiájáról – szerkesztő: Szabó Tibor; társszerkesztő: Deák Tamás, Varga Péter – Lectum, Szeged, 2004. 190 o. – ISBN 963-86258-8-0 – (A filozófus Halasy-Nagy József – világszemlélete, történetfilozófiai elvei, kultúrkritikája, politikai nézetei; Halasy-Nagy és kortársai; A tudományszervező tanár)
  • Halasy-Nagy József. Pécsi egyetemi almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. jan. 28.)
  1. ↑ Pécsi Szemle, 2008 (11. évfolyam, 1-4. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. január 8.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Halasy-Nagy_József&oldid=24630125”