Főmenü megnyitása

Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonal

vasútvonal

A 44-es számú Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonal egy egyvágányú, nem villamosított transzeurópai vasúti fővonal Fejér megyében, melyet 1896-ban nyitottak meg. Börgönd és Székesfehérvár között közös nyomvonalon halad a 45-ös számú Sárbogárd–Székesfehérvár-vasútvonallal, 1909-től hivatalos nyomvonala Börgöndtől Szabadbattyán felé is elágazik.

Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonal
Személyvonat Zichyújfalunál (2012)
Személyvonat Zichyújfalunál (2012)
A Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonal útvonala
Vonalszám:44
Hossz:30 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:100/80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonal témájú médiaállományokat.
30 Székesfehérvár 5, 6, 20, 29, 30a, 30, 45
Székesfehérvár-Repülőtér
Fövenypuszta mrh.
21 Szabadbattyán / Börgönd
29, 30 / 45
15 Seregélyes
13 Seregélyes-Szőlőhegy
8 Zichyújfalu
0 Pusztaszabolcs 40a, 40, 42

A vonalon közlekedő elővárosi személyvonatok menetideje a két végállomás között valamivel több mint fél óra, a megengedett pályasebességet ugyanis a Pusztaszabolcs–Börgönd szakaszon 2009-ben 40 km/óráról 100 km/órára emelték, a Börgönd–Székesfehérvár szakaszon pedig maradt a korábbi 80 km/órás maximum sebesség. A vonalon 2019 áprilisától a korábbi Bzmotok helyett Siemens Desiro típusú motorvonatok közlekednek.[1]

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A vasútvonal Pusztaszabolcson, Fejér megye keleti részén ágazik ki nyugati irányba a MÁV 40a számú Budapest–Pusztaszabolcs-vasútvonalából. Innen nyugati irányba halad tovább, majd Seregélyes után északnyugat felé fordulva Börgöndön egyesül a 45-ös számú Sárbogárd–Székesfehérvár-vasútvonallal, mellyel közös nyomvonalon halad tovább északkeleti irányban Székesfehérvárig. A vasútvonal másik ágát képező 944-es számú BörgöndSzabadbattyán-szakaszon folyamatos személyforgalom nincs, csak szórványos teherfogalom zajlik rajta állandó jelleggel. Alternatív terelőútvonalként azonban időszakosan nagy a forgalom a vonalon, például a székesfehérvári pályaudvar átépítésekor ezt a vonalat használták a pusztaszabolcsi személyvonatok és a Budapest és Balatonfüred között közlekedő sebesvonatok is.

TörténeteSzerkesztés

A vasútvonalat BörgöndAdony-Szabolcs viszonylatban 1896. október 1-jén adta át a forgalomnak a Fejér és Tolna vármegyei HÉV,[2] míg a Székesfehérvár–Börgönd viszonylaton 1898-ban kezdődött el a közlekedés.[3][4] Zichy Nepomuk János, Zichyújfalu földesura jelentős összegekkel finanszírozta az építkezést. Korábban fontos része volt az országos hálózatnak, mivel az 1909. június 19-én átadott BörgöndSzabadbattyán vonalszakasz és a 29-es számú Székesfehérvár–Tapolca-vasútvonal kiépítésével létrejött a PusztaszabolcsBörgöndSzabadbattyánTapolca összeköttetés, amelynek célja a Déli Vasút Budapest–Székesfehérvár-vasútvonalának elkerülése volt ezen az útirányon.

A Magyar Szent Korona Országai részére készített 1914–1915-ös állami költségvetési évben szerepel Zichyújfalu és Seregélyes vasútállomások bővítése. Ekkoriban naponta 25–32 vonat közlekedett körforgalom idején Zichyújfalu és Seregélyes állomásokon. A vágányzat 60 tengely befogadásról 100 tengelyesre való befogadásának meghosszabbítása, illetve a seregélyesi állomás rakodóterének bővítése is szerepel a költségvetési évben. E munkákra 280 000 osztrák–magyar korona összköltség lett meghatározva.[5]

Ecsődi László 1999. március 25-én írásbeli kérdést nyújtott be dr. Katona Kálmán Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi miniszternek „A jövő évezred küszöbén múlt századi közlekedési viszonyok” címmel . Az irományban leírtak szerint Zichyújfalu önkormányzata és lakossága panasszal fordult Ecsődi Lászlóhoz a Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonalon közlekedő vonatok ügyében, mely panaszok szerint a járatok nem tartják be a menetrendet és rendszeresen késnek. A késések okán az utazók rendszeresen nem érték el a helyi autóbuszokat, amely leginkább a város szélén levő ipari zónákban dolgozó gyári munkásokat érintette, akik ennek okán elkéstek a munkahelyükről. Emiatt bizonyos esetekben a munkavállalók elveszítették az állásukat. A késések mellett az utazóközönség panasszal élt az 1-2 vagonnal közlekedő vonatjáratokra is, ahol rendszerint kevés volt az ülőhely.[6][7]

Ecsődi László még 1998 szeptemberében levélben kereste meg a MÁV Rt. székesfehérvári állomásfőnökét, melyre azt a választ kapta levélben, hogy a MÁV Igazgatóság a Személyszállítási Főigazgatóság segítségével orvosolni fogják a problémát. Ecsődi elmondása szerint a vonatközlekedés azóta sem javult, az utazóközönség Székesfehérvárra történő jutásában változás nem történt.[6]

2007-ben Heinczinger István, a MÁV akkori vezérigazgatója a Fejér Megyei Hírlapnak nyilatkozva megemlíti a Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonal lehetséges villamosítását a MÁV önálló infrastruktúra-fejlesztési programja keretében. Állítása szerint a MÁV a programot elfogadta, s amint a tulajdonos, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jóváhagyja azt, akkor a vasúttársaság saját forrást teremt rá.[8] Muskovics György, a 44-es vasútvonal felújítását kivitelező vállalkozás projektvezetője a 2009. július 6-i zichyújfalui lakossági fórumon elmondta, hogy készülnek a tervek a vasútvonal villamosítására.[9] 2014-ben a Fejér Megyei Hírlap megkeresésére a Magyar Államvasutak Kommunikációs Igazgatóságának munkatársa elmondta: a Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonal villamosítása nincs napirenden, a vasútvonal villamosítása a pusztaszabolcsi műszaki bázis miatt merült fel, illetve egy lehetséges útirányként vetődött fel a teherforgalom részére. A MÁV Államvasutak Kommunikációs Igazgatóságának elmondása szerint a 44-es vasútvonalat csak rendkívüli esetekben használják, mint terelő útirányt, s ezért nincs napirenden a vasútvonal villamosítása.[10]

A vasútvonalat a 30a vonal Tárnok - Székesfehérvár közötti szakaszának átépítéséhez kapcsolódóan 2009-ben felújították. A személyvonatok engedélyezett sebességét a korábbi 40-ről 100 km/h-ra emelték.[9]

A vasútvonal jelenleg a transz-európai vasúti áruszállítási hálózat része[11] a 30a vonal kerülő útirányaként.

2015 januárjában a vasútvonal utasai aláírásgyűjtésbe kezdtek a sűrűbb járatindítás és a zsúfoltság megszüntetése – plusz vasúti kocsik – érdekében.[12] Csányi Kálmán (FideszKDNP), Pusztaszabolcs polgármestere elmondása szerint az utasok ügye érdekében felhívta a vasúti-menetrendeket készítő Közlekedéstudományi Intézetet, hogy jelezze milyen problémával küzdenek minden nap az utasok.[13] A Magyar Államvasutak elmondása szerint a Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonalon 2008 óta közlekednek a járatok kétórás ütemes menetrend[14] szerint. Ez a menetrend azóta változatlan formában szolgálja ki az utasforgalmat. A Magyar Államvasutak a vasútvonal menetrendjében nem tervezett változtatásokat, többlet vonatok közlekedtetésében ekkor nem láttak lehetőséget. A MÁV véleménye szerint a menetrend megfelel a hivatásforgalmi igényeknek.[15]

Az aláírásgyűjtés során közel 140 aláírást gyűlt össze. Pájné Ludvig Erzsébet, az aláírásgyűjtés vezetője a Fejér Megyei Hírlapnak elmondta: a probléma az, hogy a két óránként indulnak a vonatok és a menetrend nem veszi figyelembe sem a dolgozók, sem a tanulók igényeit. Szerinte a legnagyobb baj a délelőtti járatokkal van. A reggel 6 óra után néhány perccel induló járat a nebulóknak túl korán van, míg a 7 órára munkába járó munkásembereknek túl későn van. A helyiek azt a megoldást szorgalmazzák, hogy reggel fél hétkor indítsanak egy járatot a tanulók számára, és Fehérvárról visszafelé, a délutáni órákban 60 percenként közlekedjen egy járat.[16]

2018. február 26. és 2019. március 31. között a Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonalon a személyforgalmat személyvonatok helyett vonatpótló-autóbuszok biztosítják. A személyforgalom vonatpótló-autóbuszokkal történő biztosítására azért van szükség, mert a Budapest–Pusztaszabolcs-vasútvonal KelenföldÉrd szakasza közötti részen vágányzár van az említett időintervallumban, és emiatt megnövekedett a Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonalra terelt tehervonat-forgalom.[17] A vasútvonal kapacitását a Seregélyesnél telepített térközjelzővel növelték.[18] A vonatpótló-autóbuszok használatával megnövekedett a menetidő a Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonalon, mivel a vonatpótló-autóbuszoknak hosszabb távot kell megtenniük, mint a személyvonatnak.[17] Vörös Attila, az Indóház vasúti magazin munkatársa szerint „az első nap tapasztalatai alapján nyugodtan maradhattak volna a Bézék, a térközt sem nagyon használták ki, sokkal jobban limitál a pusztaszabolcsi és a fehérvári pályaudvar kapacitása”.[18]

A 2018. november 15-én közzétett 1573/2018 (XI. 15.) kormányhatározatban szerepel a Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonal felújítása.[19]

PályaSzerkesztés

A pályasebesség a 2012-es nyári menetrend életbe lépésétől 80 km/óra. Azonban a vonatok 225 kN-os tengelyterhelésnél Pusztaszabolcs és Börgönd között 100 km/órával is mehetnek, ez lényegében a legtöbb szerelvény számára lehetővé teszi a 100 km/órás sebesség elérését.

ForgalomSzerkesztés

A vonalon helyi személyvonatok közlekednek nagyjából 2000 óta Bzmot motorkocsikkal. Előtte M41+Bhv+Bhv+Bhv összeállításban közlekedtek a szerelvények. 1996-ban jelentek meg az első 300-as pályaszámú felújított Bz-k, majd egy éven belül az összes az lett, egy pár kivételével, de már ez előtt is volt Bz a vonalon, még a régi, nem átalakított. 2005/2006-ig az az utolsó szabolcsi, első fehérvári vonat M41 forda volt, a vonal állapotának romlásával azonban Bz-vel lett kiváltva, mivel már csak 20 km/h-val haladhattak a mozdonyos vonatok.

A járatok egy része jelenleg zónázó vonatként tüntethető fel, mivel ezek Székesfehérvár és Seregélyes között nem állnak meg, Seregélyes és Pusztaszabolcs között viszont mindenhol.

A 30a vonal felújítása idején a Balaton északi partjára tartó gyors és sebesvonatok kerültek erre. Az utasok és a vonalon szolgálatukat teljesítő MÁV-dolgozók szerint a Bz-típuscsalád már nem képes megfelelően ellátni az igen nagy személyforgalmú vonalat, ezért több ízben kérést intéztek a MÁV-Start Zrt. elé, hogy változzon az összeállítás M41+Bhv+Bhv+Bhv vagy pedig Desiro+Desiro összeállításra. Némi eredménye lett az előterjesztésnek: minden járat férőhely-kapacitása szeptember 2-ától meg lett növelve. A vonal szempontjából a legforgalmasabb állomás Pusztaszabolcs mellett (Székesfehérvárt nem számítva) Zichyújfalu állomás, melynek napi átlagos utasforgalma kb. 450 fő.

Egyéb érdekességekSzerkesztés

  • 1986-ban ezen a vonalon tesztelték az Ikarus 260-as típusú sínautóbuszt. A teszt sikertelen volt, ugyanis a két merev tengely közötti nagy távolság az ívekben való közlekedést problémássá tette, valamint egyéb műszaki aggályok is felmerültek. Az autóbusz visszaalakítása óta Szentes környékén közlekedik, helyközi autóbuszként.
  • A vonalnak egyetlen jelentősebb csatlakozó iparvágánya van: a zichyújfalui ipari parkba vezető sínpár, melyen a világszínvonalú gyár csődje óta nem közlekedik tehervonat. A vagonokat Pusztaszabolcs állomás tartalék M47-ese vontatta.
  • A 2012/2013-as menetrendi időszak érvényesítésével Börgönd állomás kiszolgálása megszűnt, bár a forgalmisták és bakterok továbbra is ott teljesítenek szolgálatot. A puszta lakói kérvényezték, hogy napjában néhány járat álljon meg Börgöndön. A 2013-as nyári menetrend érvénybe lépésétől (június 15.) négy pár vonat újra menetrend szerint megáll a csekély személyforgalmú vasúti csomóponton, illetve 2015-ben a nyári időszakban Budapest-Balatonfüred viszonylatban közlekedő Katica sebesvonat is, aminek székesfehérvári csatlakozó járatára itt lehetett átszállni.
  • A vonal állomásainak leromlott állapota elég szembetűnő, a felújítási projekthez tartozott volna a teljes renoválás. Zichyújfalu állomás kertjét 2014-ben kitisztították és virágokat ültettek a vasúti közmunka keretében. A kert azóta ismét elhanyagolt állapotban van.

Állomások galériájaSzerkesztés

JáratokSzerkesztés

S440 (Pusztaszabolcs – Székesfehérvár)
Sorszám Állomás Átszállási kapcsolatok
1 Pusztaszabolcs
végállomás
  Helyközi buszok
   S40 ,  S42 
2 Zichyújfalu   Helyközi buszok
3 Seregélyes-Szőlőhegy
4 Seregélyes
5 Börgönd
6 Székesfehérvár
végállomás
  13, 13A, 13G, 13Y, 20, 30, 31, 31E, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 40, 41, 43, 44
  Helyközi buszok
   S30 ,  G30 ,  Z30 ,  S34 ,  S35 ,  G43 ,  S150 ,  S450 , IC, sebesvonat, gyorsvonat, expresszvonat, személyvonat

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vörös Attila: Elindult a forgalom a 40a-n (magyar nyelven) (HTML). Indóház, 2019. április 1. (Hozzáférés: 2019. július 15.)
  2. Erdélyi Gyula (szerkesztő): Magyar királyi államvasuti hirek. (magyarul) Buda és vidéke, V. évf. 41. sz. (1896. okt. 11.) 6. o. Hozzáférés: 2018. dec. 23.
  3. Természetes városfejlődés. In Demeter Zsófia – Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár Anno…: Pillanatképek egy város életéből. (magyarul) Székesfehérvár: Fejér Megyei Múzeumegyesület; Székesfehérvár: Szent István Király Múzeum. 1990. 154. o. = A Fejér Megyei Múzeumegyesület kiadványai – Szent István Király Múzeum közleményei: B sorozat, ISBN 9637131981 Hozzáférés: 2018. dec. 28.  
  4. Utak és hidak Székesfehérváron a kapitalista fejlődés időszakában (1867-1914). In Juhászné Viniczai Ágnes: Székesfehérvár útjai és hídjai. (magyarul) Székesfehérvár: Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság; Székesfehérvár: Fejér Megyei Állami Közútkezelő Kht. 1997. 41. o. ISBN 9630488795 Hozzáférés: 2018. dec. 28.  
  5. Állami költségvetés a Magyar Szent Korona Országai Részére az 1914/15. évi költségvetési évre: Indoklásaim. Kir. Kereskedelemügyi Ministerium 1914/15. évi költségvetési évre. (magyarul) Budapest: Magyar Királyi Állami Nyomda. 1914. 1045. o.  
  6. a b Ecsődi László: K/1039 iromány (magyar nyelven) (HTML). Országgyűlés, 1999. március 25. (Hozzáférés: 2019. július 15.)
  7. Ecsődi László: A jövő évezred küszöbén múlt századi közlekedési viszonyok (magyar nyelven) (HTML). Országgyűlés, 1999. március 25. (Hozzáférés: 2019. július 15.)
  8. Bognár Máté: Megújul a bakterház (magyar nyelven) (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2007. május 7. [2015. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  9. a b Negyven helyett nyolcvan - korszerűsítik a Pusztaszabolcs-Börgönd vasútvonalat (magyar nyelven). Fejér Megyei Hírlap, 2009. július 6. [2015. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  10. Sebestyén Lilla: MÁV: nem lesz felújítás, marad a zsúfoltság (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2014. november 12. [2015. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  11. 168/2010. (V. 11.) Kormány rendelet (magyar nyelven). CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye. [2014. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 26.)
  12. Mellékkocsiért sírnak a pusztaszabolcsiak (HTML). Indóház, 2015. január 8. (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  13. Sebestyén Lilla: Aláírásgyűjtésbe kezdtek az utasok (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2015. január 7. [2015. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  14. Nem egészen kétórás: Délelőtt van egy 'lyuk' a menetrendben, így a reggeli és a déli vonat között négy óra különbség van.
  15. Sebestyén Lilla: Nem változtat a menetrenden a MÁV (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2015. január 29. [2015. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  16. Sebestyén Lilla: Aláírást gyűjtöttek a pusztaszabolcsiak a sűrűbb vonatközlekedésért (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2015. február 5. [2015. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  17. a b Majer Tamás: A székesfehérvári vasútállomás elbírja a nagyobb teherforgalmat (magyar nyelven) (HTML). Fejér Megyei Hírlap. Mediaworks Hungary Zrt., 2018. január 25. [2018. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 23.)
  18. a b Vörös Attila: Hát elkezdődött: Nagy Terelés 2018 (magyar nyelven) (HTML). Indóház. Indóház Közlekedési Lap- és Könyvkiadó, 2018. február 26. [2018. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 23.)
  19. Hétmilliárd vasúti mellékvonalak fejlesztésére (magyar nyelven) (HTML). Indóház, 2018. november 16. (Hozzáférés: 2019. július 15.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés