Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal

vasútvonal

A Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal a MÁV 5-ös számú nem villamosított, egyvágányú vasútvonala. Az Észak-Dunántúlon található. Székesfehérvárt köti össze a Móri-árkon és a Igmánd–Kisbéri-medencén keresztül a magyar-szlovák határral.

Székesfehérvár–Komárom-
vasútvonal
Személyvonat Mór állomáson
Személyvonat Mór állomáson
A Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal útvonala
Vonal:5
Hossz:81,849 [1] km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:100 [2] km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon ABZg+l.svg Komárno elágazás 1 Hegyeshalom - Rajka / 1T Komárom (Szlovákia) felé
BSicon BHF.svg 0 Komárom
BSicon SKRZ-Au.svg Erzsébet híd (Igmándi út)
BSicon DST.svg 1 Komárom-Rendező
BSicon ABZgl.svg 1 (Tatabánya) - Budapest felé
BSicon SKRZ-ABUE.svg 1 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Szőnyi út
BSicon HST.svg 3 Szőny-Déli (m.h.)
BSicon WBRÜCKE1.svg Szőny-Füzitői-csatorna
BSicon SKRZ-ABUE.svg 13 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
BSicon eHST.svg 8 Csémpuszta
BSicon SKRZ-Au.svg M1 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg
BSicon WBRÜCKE1.svg Concó-patak
BSicon SKRZ-YBUE.svg 8147
BSicon SKRZ-YBUE.svg 8136 Győri út
BSicon BHF.svg 18 Nagyigmánd-Bábolna
BSicon SKRZ-YBUE.svg 8146 Tárkányi utca
BSicon ABZgr.svg kiágazás a műtrágyagyártó üzem felé
BSicon WBRÜCKE1.svg Concó-patak
BSicon eHST.svg 22 Tárkány-Csép (m.h.)
BSicon SKRZ-YBUE.svg 8148
BSicon WBRÜCKE1.svg Concó-patak
BSicon SKRZ-YBUE.svg 8146
BSicon eHST.svg 29 Ászár-Keményítőgyár (m.h.)
BSicon eHST.svg 31 Ászár (m.h.)
BSicon SKRZ-YBUE.svg 8146 Gyári út
BSicon WBRÜCKE1.svg Concó-patak
BSicon SKRZ-ABUE.svg 81 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Köztársaság utca
BSicon ABZg+r.svg 13 Pápa felé
BSicon SKRZ-YBUE.svg 8218 Széchenyi utca
BSicon BHF.svg 34 Kisbér
BSicon ABZgl.svg 13 Tatabánya felé
BSicon WBRÜCKE1.svg Kisbéri-ér
BSicon BHF.svg 42 Bakonysárkány
BSicon SKRZ-YBUE.svg 8227
BSicon eHST.svg 48 Sövénykút (m.h.)
BSicon STR+GRZq.svg Komárom-Esztergom - Fejér megye határa
BSicon BHF.svg 53 Mór
BSicon SKRZ-YBUE.svg 8216 Velegi út
BSicon eABZgl.svg Pusztavám felé
BSicon SKRZ-YBUE.svg 8209
BSicon HST.svg 59 Csókakő (m.h.)
BSicon eABZg+r.svg Balinka felé
BSicon BHF.svg 60 Bodajk
BSicon SKRZ-YBUE.svg 8205 Igari út
BSicon eHST.svg 65 Fehérvárcsurgó (m.h.)
BSicon WBRÜCKE1.svg Gaja-patak
BSicon eABZg+r.svg Kincsesbánya felé
BSicon ABZg+r.svg kiágazás az Alcufer telepe felé
BSicon eBHF.svg 66 Moha-Rakodó
BSicon SKRZ-YBUE.svg 8203
BSicon eBHF.svg 71 Moha
BSicon WBRÜCKE1.svg Gaja-patak
BSicon SKRZ-ABUE.svg 801 Új Csóri út
BSicon eHST.svg 77 Szárazrét (m.h.)
BSicon SKRZ-Au.svg 7 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
BSicon WBRÜCKE1.svg Gaja-patak
BSicon WBRÜCKE1.svg Janicsár-árok
BSicon SKRZ-Yu.svg Balatoni út
BSicon ABZg+r.svg 29 Tapolca, 30 (Nagykanizsa) - Gyékényes / 20 Szombathely felé
BSicon SKRZ-Yo.svg Széchenyi utca
BSicon BHF.svg 82 Székesfehérvár
BSicon ABZglr.svg 44 Pusztaszabolcs, 45 Sárbogárd / 30a Budapest / 6 Lovasberény felé

TörténeteSzerkesztés

A SzékesfehérvárKomárom-vasútvonalat a Déli Vasút építette és üzemeltette egészen az első világháború utánig.

Az osztrák Déli Vasút társaság 1860-tól kezdte el magyarországi vonalainak kiépítését, melynek célja Buda és a Dunántúl összekötése volt az adriai Trieszt kikötőjével. Első vonaluk a mai Székesfehérvár–Komárom közötti vonal volt. Kiindulásnak az Államvasút-Társaság (ÁVT, német rövidítéssel Steg) újszőnyi állomását választották. Az ÁVT 1854-től kezdve építette ki a Duna jobb partján fekvő vasutat Bécs–Bruck–Győr–Újszőny (ma Komárom) útirányon: Győrt 1855-ben, Újszőnyt 1856-ban érte el a vasút. A fővonal Budapestig tartó folytatását csak 1884-ben fejezte be a MÁV, amely egyúttal az egész vonalat átvette.

A Déli Vasút az újszőnyi állomástól indulva építette a pályáját Székesfehérvár irányába. A vonal átadására 1860. július 1-jén került sor. Ez a vonal volt Székesfehérvár első vasútvonala, míg el nem készült a következő évben a Déli Vasút Buda-Kanizsa fővonala.

Az átadástól gőzüzemű vontatás valósult meg 1975-ig. A komáromi fűtőházat már 1967-re átépítették, hogy tudja fogadni a dízelmozdonyokat, de a komáromi pályaudvar helyhiánya miatt ez mégis Székesfehérvárra került. Ugyanis a komáromi személypályaudvar mellett van a fűtőház, a másik oldalán a Duna folyik a nagymarosi tervezett gát miatti magasított töltéssel. A személypályaudvar előtt helyezkedik el a rendezőpályaudvar. Itt is a Duna az egyik oldalon, a másik oldalon a Csillagerőd miatt nem lehet bővíteni. A gurító után a vasútvonal dél felé kanyarodik, itt azonban a szőnyi városrész akadályozza a telepítést.

A vasútvonal forgalmának növekedésével többször felmerült, hogy kétvágányúvá fejlesszék, de erre a mai napig nem került sor.

ForgalomSzerkesztés

A vasútvonalon a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól kezdve szünetelt,[3] 2010. július 4-től indult újra.[4]

2010. július 3-án a vasútvonal megnyitásának 150. évfordulója alkalmából nosztalgiavonat indult Budapestről, Székesfehérváron át Komáromba és vissza.

A vasútvonal szerepe a gazdasági életbenSzerkesztés

  • Csémpuszta: A mezőgazdasági környezetben létesített, eredetileg 4 vágányos vasútállomás „túlméretezett” kialakítását azzal lehet megmagyarázni, hogy a Komárom illetve Almásfüzitő felé vezető vasutak deltavágánya előtt azok teherpályaudvarainak korlátozott fogadóképességét bővítette. 2003-ban átépítették és visszabontották, az egyetlen átmenő vágány mellett egy rakodó csonka-vágányt hagytak meg.
  • Nagyigmánd-Bábolna: Az állomás mellett létesült az 1970-es években a bábolnai kombinátból kivált IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Rt., melynek raktáraihoz iparvágányt is építettek. Az üzembe jelenleg többnyire közúton szállítják a nyersanyagot, nagyobb mértékben csak a közelmúltban épült növényolaj-présüzem kiszolgálása zajlik.
  • Ászár-Keményítőgyár: 1890-ben alapították meg a Kisbér-füzitői Egyesült Gyár Rt. burgonyakeményítő- és szörpgyárát, amely akkor az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb ilyen jellegű gyára volt. A gyárban készített termékek vasúti elszállítására iparvágány csatlakozik a vasútvonalhoz.
  • Bodajk: Bodajk és Balinka szénbánya között az 1920-as években bányavasút közlekedett. Később normál nyomtávú vasutat létesítettek a bányákhoz. Elsősorban teherforgalom volt a szénbányák bezárásáig, de a bányatelep, illetve Balinka község kiszolgálására személyvonatok is közlekedtek, amik Balinkabányáig Bodajk felsőn és Balinka megállóhelyen is megálltak. Az állomáson rakodták át a gánti bányából korábban keskeny nyomközű vasúton, később gépkocsikkal szállított bauxitot a nagyvasúti kocsikba.
  • Moha-Rakodó: Ténylegesen teherpályaudvar, ahol a Kincsesbányán és környékén kitermelt bauxitot szállítják ide és rakják meg a speciális tehervonati kocsikat. A vasútvonal felújításakor az 1970-es évek közepén az itt lévő íveket kiegyenesítették és ezáltal a vasútállomás átmenő vágányai messzebb kerültek a felvételi épülettől.

JárművekSzerkesztés

A vonal teljes helyközi forgalmát magukban közlekedő Bzmot motorvonatok látják el. 2009. december 13-ig csatolva is közlekedtek.

A 2010. július 3-án indult nosztalgiavonat 424-es gőzmozdonnyal közlekedett.

Korábban Siemens Desiro motorvonatok, valamint MÁV M40-es, MÁV M41-es és MÁV M47-es mozdonyok által vontatott ingavonatok is közlekedtek a vonalon.

A tehervonatokat többnyire magánvasúti gépek vontatják, bár nem ritkák a MÁV M41-es valamint a MÁV M62-es sorozat tagjai sem.[5][6]

Menetrendi fejlesztés a vasútvonalonSzerkesztés

2022. augusztus 22-én Vitézy Dávid közlekedésért felelős államtitkár bejelentette a közösségi médiában, hogy a vasútvonalon jelentős módosításokat eszközölnek, kétóránként lesznek vonatok Székesfehérvár és Komárom között.[7][8]

A fejlesztésnek köszönhetően az eddigi két párról hét párra emelkedik a közlekedő vonatok száma, a későbbiekben további fejlesztés is várható.

A menetrend[9] módosításának köszönhetően Mór állomásról jelentősen javul az eljutási idő a fővárosba, mindössze 1 óra 20 perces menetidővel lehet számolni, székesfehérvári átszállással.

Az elmúlt években a fejlesztésért a Déli Vasúti Egyesület dolgozott kitartóan.

GalériaSzerkesztés

JáratokSzerkesztés

S150 (Székesfehérvár – Komárom)
Perc (↓) Állomás Perc (↑) Átszállási kapcsolatok
0 Székesfehérvár
végállomás
84   13, 13A, 13G, 13Y, 20, 30, 31, 31E, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 40, 41, 43, 44
  7315, 7398, 8010, 8011, 8013, 8082, 8086, 8092, 8093, 8624
   S30 ,  G30 ,  Z30 ,  S34 ,  S35 ,  G43 ,  S440 , IC, InterRégió, sebesvonat, gyorsvonat, expresszvonat, személyvonat
19 Bodajk 63   1204, 1809
  8093, 8365
21 Csókakő 60   8365, 8370
30 Mór 54   1, 1E, 1D
  8381
39 Bakonysárkány 41
48 Kisbér 33   7020, 7021, 8384, 8623
62 Nagyigmánd-Bábolna 18   8670, 8673, 8682
75 Szőny-Déli 5   3, 23, 32
  8462, 8479, 8543, 8659, 8660, 8661, 8687, 8727, 8740
81 Komárom
végállomás
0    S10 ,  G10 ,  S74 , IC, EC, gyorsvonat
  2, 2T, 2Y
  228

JegyzetekSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Magyar vasúttörténet VI. köt., MÁV Rt., Bp.
  • Keller László: A hazai vasutak működése és gazdálkodása az első 5 éves terv időszakában (1950-1954), Vasúthistória Évkönyv 1998, Bp.
  • Keller László: Vasúti közlekedés az 1955-1957 közötti években és a második 3 éves terv időszakában (1958-1960), Vasúthistória Évkönyv 1999, Bp.
  • Kubinszky Mihály: Volt egyszer egy Déli Vasút, Magyar Szemle, 2001. X. évf. 4. szám
  • Kubinszky Mihály, Gombár György: Vasútállomások Magyarországon, IPV, 1989
  • Magyarország, Panoráma útikönyvek sorozat, 1967
  • Vonattal Magyarországon, Vendégváró útikönyvek sorozat, 2000

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal témájú médiaállományokat.