Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal

vasútvonal

A Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal a MÁV 5-ös számú nem villamosított, egyvágányú vasútvonala. Az Észak-Dunántúlon található. Székesfehérvárt köti össze a magyar-szlovák határral. A vonal tovább halad Komáromból Esztergomba.

Székesfehérvár–Komárom-
vasútvonal
Személyvonat Mór állomáson
Személyvonat Mór állomáson
A Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal útvonala
Vonal:5
Hossz:82 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon ABZg+l.svg 1 Hegyeshalom - Rajka / 1T Komárom (Szlovákia) felé
BSicon BHF.svg 0 Komárom
BSicon SKRZ-Au.svg Erzsébet híd (Igmándi út)
BSicon DST.svg 1 Komárom-Rendező
BSicon ABZgl.svg 1 (Tatabánya) - Budapest felé
BSicon SKRZ-ABUE.svg 1 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Szőnyi út
BSicon HST.svg 3 Szőny-Déli (m.h.)
BSicon SKRZ-ABUE.svg 13 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
BSicon eHST.svg 8 Csémpuszta
BSicon SKRZ-Au.svg M1 (Hu) Otszogletu kek tabla.svg
BSicon BHF.svg 18 Nagyigmánd-Bábolna
BSicon eHST.svg 22 Tárkány-Csép (m.h.)
BSicon eHST.svg 29 Ászár-Keményítőgyár (m.h.)
BSicon eHST.svg 31 Ászár (m.h.)
BSicon SKRZ-ABUE.svg 81 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg Köztársaság utca
BSicon ABZg+r.svg 13 Pápa felé
BSicon BHF.svg 34 Kisbér
BSicon ABZgl.svg 13 Tatabánya felé
BSicon BHF.svg 42 Bakonysárkány
BSicon eHST.svg 48 Sövénykút (m.h.)
BSicon STR+GRZq.svg Komárom-Esztergom - Fejér megye határa
BSicon BHF.svg 53 Mór
BSicon ABZgl.svg Pusztavám felé
BSicon HST.svg 59 Csókakő (m.h.)
BSicon ABZg+r.svg Bodajk felé
BSicon BHF.svg 60 Bodajk
BSicon eHST.svg 65 Fehérvárcsurgó (m.h.)
BSicon ABZg+r.svg Kincsesbánya felé
BSicon eBHF.svg 66 Moha-Rakodó
BSicon eBHF.svg 71 Moha
BSicon SKRZ-ABUE.svg 801 Új Csóri út
BSicon eHST.svg 77 Szárazrét (m.h.)
BSicon SKRZ-Au.svg 7 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
BSicon SKRZ-Yu.svg Balatoni út
BSicon ABZg+r.svg 29 Tapolca, 30 (Nagykanizsa) - Gyékényes / 20 Szombathely felé
BSicon SKRZ-Yo.svg Széchenyi utca
BSicon BHF.svg 82 Székesfehérvár
BSicon ABZglr.svg 44 Pusztaszabolcs, 45 Sárbogárd / 30a Budapest / 6 Lovasberény felé

TörténeteSzerkesztés

A SzékesfehérvárKomárom-vasútvonalat a Déli Vasút építette és üzemeltette egészen az első világháború utánig.

Az osztrák Déli Vasút társaság 1860-tól kezdte el magyarországi vonalainak kiépítését, melynek célja Buda és a Dunántúl összekötése volt az adriai Trieszt kikötőjével. Első vonaluk a mai Székesfehérvár–Komárom közötti vonal volt. Kiindulásnak az Államvasút-Társaság (ÁVT, német rövidítéssel Steg) újszőnyi állomását választották. Az ÁVT 1854-től kezdve építette ki a Duna jobb partján fekvő vasutat Bécs–Bruck–Győr–Újszőny (ma Komárom) útirányon: Győrt 1855-ben, Újszőnyt 1856-ban érte el a vasút. A fővonal Budapestig tartó folytatását csak 1884-ben fejezte be a MÁV, amely egyúttal az egész vonalat átvette.

A Déli Vasút az újszőnyi állomástól indulva építette a pályáját Székesfehérvár irányába. A vonal átadására 1860. július 1-jén került sor. Ez a vonal volt Székesfehérvár első vasútvonala, míg el nem készült a következő évben a Déli Vasút Buda-Kanizsa fővonala.

Az átadástól gőzüzemű vontatás valósult meg 1975-ig. A komáromi fűtőházat már 1967-re átépítették, hogy tudja fogadni a dízelmozdonyokat, de a komáromi pályaudvar helyhiánya miatt ez mégis Székesfehérvárra került. Ugyanis a komáromi személypályaudvar mellett van a fűtőház, a másik oldalán a Duna folyik a nagymarosi tervezett gát miatti magasított töltéssel. A személypályaudvar előtt helyezkedik el a rendezőpályaudvar. Itt is a Duna az egyik oldalon, a másik oldalon a Csillagerőd miatt nem lehet bővíteni. A gurító után a vasútvonal dél felé kanyarodik, itt azonban a szőnyi városrész akadályozza a telepítést.

A vasútvonal forgalmának növekedésével többször felmerült, hogy kétvágányúvá fejlesszék, de erre a mai napig nem került sor.

ForgalomSzerkesztés

A vasútvonalon a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól kezdve szünetelt,[1] 2010. július 4-től indult újra.[2]

2010. július 3-án a vasútvonal megnyitásának 150. évfordulója alkalmából nosztalgiavonat indult Budapestről, Székesfehérváron át Komáromba és vissza.

A vasútvonal szerepe a gazdasági életbenSzerkesztés

  • Csémpuszta: A mezőgazdasági környezetben létesített, eredetileg 4 vágányos vasútállomás „túlméretezett” kialakítását azzal lehet megmagyarázni, hogy a Komárom illetve Almásfüzitő felé vezető vasutak deltavágánya előtt azok teherpályaudvarainak korlátozott fogadóképességét bővítette. 2003-ban átépítették és visszabontották, az egyetlen átmenő vágány mellett egy rakodó csonka-vágányt hagytak meg.
  • Nagyigmánd-Bábolna: Az állomás mellett létesült az 1970-es években a bábolnai kombinátból kivált IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Rt., melynek raktáraihoz iparvágányt is építettek. Az üzembe jelenleg többnyire közúton szállítják a nyersanyagot, nagyobb mértékben csak a közelmúltban épült növényolaj-présüzem kiszolgálása zajlik.
  • Ászár-Keményítőgyár: 1890-ben alapították meg a Kisbér-füzitői Egyesült Gyár Rt. burgonyakeményítő- és szörpgyárát, amely akkor az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb ilyen jellegű gyára volt. A gyárban készített termékek vasúti elszállítására iparvágány csatlakozik a vasútvonalhoz.
  • Bodajk: Bodajk és Balinka szénbánya között az 1920-as években bányavasút közlekedett. Később normál nyomtávú vasutat létesítettek a bányákhoz. Elsősorban teherforgalom volt a szénbányák bezárásáig, de a bányatelep, illetve Balinka község kiszolgálására személyvonatok is közlekedtek, amik Balinkabányáig Bodajk felsőn és Balinka megállóhelyen is megálltak. Az állomáson rakodták át a gánti bányából korábban keskeny nyomközű vasúton, később gépkocsikkal szállított bauxitot a nagyvasúti kocsikba.
  • Moha-Rakodó: Ténylegesen teherpályaudvar, ahol a Kincsesbányán és környékén kitermelt bauxitot szállítják ide és rakják meg a speciális tehervonati kocsikat. A vasútvonal felújításakor az 1970-es évek közepén az itt lévő íveket kiegyenesítették és ezáltal a vasútállomás átmenő vágányai messzebb kerültek a felvételi épülettől.

JárművekSzerkesztés

A vonal teljes helyközi forgalmát magukban közlekedő Bzmot motorvonatok látják el. 2009. december 13-ig csatolva is közlekedtek.

A 2010. július 3-án indult nosztalgiavonat 424-es gőzmozdonnyal közlekedett.

Korábban Siemens Desiro motorvonatok, valamint MÁV M40-es, MÁV M41-es és MÁV M47-es mozdonyok által vontatott ingavonatok is közlekedtek a vonalon.

A tehervonatokat többnyire magánvasúti gépek vontatják, bár nem ritkák a MÁV M41-es valamint a MÁV M62-es sorozat tagjai sem[3][4].

GalériaSzerkesztés

JáratokSzerkesztés

S150 (Esztergom – Komárom – Székesfehérvár)
Sorszám Állomás Átszállási kapcsolatok
1 Esztergom
végállomás
  1, 2, 11, 43, 43F, 111
  8519, 8529
   S72 ,  G72 ,  Z72 
2 Esztergom-Kertváros   43, 43F
  8529
   S72 ,  G72 ,  Z72 
3 Tokod   815, 8401, 8535, 8539, 8540, 8543, 8544
4 Tát   815, 8401, 8535, 8539, 8540, 8543, 8544
5 Nyergesújfalu   777, 815, 8401, 8539, 8540, 8543, 8544, 8546, 8547, 8549
6 Nyergesújfalu felső   815, 8401, 8539, 8540, 8543, 8544, 8547, 8549
7 Eternitgyár   815, 8401, 8539, 8540, 8543, 8544, 8547, 8549
8 Lábatlan   815, 8401, 8539, 8540, 8543, 8544, 8547, 8549
9 Piszke
10 Süttő   8401, 8539, 8540, 8543, 8544, 8549
11 Süttő felső
12 Várhegyalja
13 Neszmély
14 Dunaalmás
15 Almásfüzitő    S10 
  815, 8462, 8479, 8543, 8653, 8656, 8659, 8660, 8661, 8741
  1721, 1852
16 Almásfüzitő felső    S10 
  815, 8462, 8479, 8543, 8656, 8660, 8661
17 Szőny   3, 23, 32
   S10 
18 Komárom
végállomás
   S10 ,  G10 , IC, gyorsvonat
  2, 2T, 2Y, 3, 3F, 21, 23, 32
  815, 8462, 8479, 8538, 8543, 8624, 8659, 8660, 8666, 8670, 8671, 8673, 8682, 8687, 8697, 8727, 8740
  228, 1721, 1730, 1824, 1852
19 Szőny-Déli   3, 23, 32
  815, 8462, 8479, 8543, 8659, 8660, 8661, 8687, 8727, 8740
20 Nagyigmánd-Bábolna   8670, 8673, 8682
21 Kisbér   8384, 8623
22 Bakonysárkány
23 Mór   1, 1A, 1B, 1C, 1D, 1E, 1G, 1M
  8381
24 Csókakő   8365, 8370
25 Bodajk   8093, 8365
  1204, 1809
26 Székesfehérvár
végállomás
  13, 13A, 13G, 13Y, 20, 30, 31, 31E, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 40, 41, 43, 44
  707, 718, 747, 748, 749, 750, 751, 757, 758, 759, 8000, 8001, 8002, 8010, 8011, 8013, 8030, 8032, 8033, 8035, 8037, 8039, 8040, 8046, 8047, 8048, 8049, 8050, 8055, 8060, 8062, 8065, 8066, 8067, 8068, 8069, 8070, 8078, 8080, 8086, 8090, 8092, 8093, 8095, 8096, 8097, 8098, 8099
  1173, 1174, 1190, 1201, 1202, 1204, 1205, 1206, 1212, 1224, 1229, 1230, 1240, 1243, 1853
   S30 ,  Z30 ,  S34 ,  S35 ,  G43 ,  S440 ,  S450 , IC, sebesvonat, gyorsvonat, expresszvonat, személyvonat

Személyforgalmú bővítésére tett erőfeszítéseket jelenleg a Déli Vasúti Szövetség végzi, melynek eredményeként egy élhetőbb, jobb menetrend születne, reflektálva a helyi/regionális igényeket.

JegyzetekSzerkesztés

  1. MÁV-START Zrt.: 2009/2010. évi menetrend, a belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (pdf). (Hozzáférés: 2009. december 13.)
  2. MÁV-START Zrt.: 2010. július 4-én öt vasútvonalon indul újra a vasúti személyszállítás (pdf). (Hozzáférés: 2010. július 5.)
  3. Térkép: Komárom - Székesfehérvár vasútvonal. www.benbe.hu. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  4. Székesfehérvár-Komárom vasútvonal (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2020. január 30.)

IrodalomSzerkesztés

  • Magyar vasúttörténet VI. köt., MÁV Rt., Bp.
  • Keller László: A hazai vasutak működése és gazdálkodása az első 5 éves terv időszakában (1950-1954), Vasúthistória Évkönyv 1998, Bp.
  • Keller László: Vasúti közlekedés az 1955-1957 közötti években és a második 3 éves terv időszakában (1958-1960), Vasúthistória Évkönyv 1999, Bp.
  • Kubinszky Mihály: Volt egyszer egy Déli Vasút, Magyar Szemle, 2001. X. évf. 4. szám
  • Kubinszky Mihály, Gombár György: Vasútállomások Magyarországon, IPV, 1989
  • Magyarország, Panoráma útikönyvek sorozat, 1967
  • Vonattal Magyarországon, Vendégváró útikönyvek sorozat, 2000

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal témájú médiaállományokat.