Rajka

magyarországi község Győr-Moson-Sopron vármegyében

Rajka (németül: Ragendorf, horvátul: Rakindrof[4]) község Győr-Moson-Sopron vármegye Mosonmagyaróvári járásában. Északról Szlovákia, nyugatról Ausztria határolja.

Rajka
A 13. századi eredetű római katolikus templom
A 13. századi eredetű római katolikus templom
Rajka címere
Rajka címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásMosonmagyaróvári
Jogállásközség
PolgármesterKiss Vince (független)[1]
Irányítószám9224
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség5630 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség51,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület52,6 km²
Földrajzi nagytájKisalföld[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′ 49″, k. h. 17° 11′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 49″, k. h. 17° 11′ 54″
Rajka (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Rajka
Rajka
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Rajka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rajka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A község a Mosoni-síkság északnyugati csücskében, a Duna Körtvélyesi-(Somorjai) víztározójának közelében, Mosonmagyaróvártól 15 kilométerre északnyugatra, Pozsonytól pedig 20 km-re délkeleti irányban helyezkedik el. A 15-ös főút mellett fekszik. Tőle nyugatra halad el az M15-ös autópálya, illetve az országhatáron túli folytatása, a D2-es autópálya, amelyek az E65 és E75 európai útvonalak részei. Ez az egyetlen település a megyében, amely (részben) a 48. szélességi körtől északra fekszik.

Közlekedése szerkesztés

 
Rajka vasútállomás

A település központjának főutcája az országos közútként 1408-as út, mely Mosonmagyaróvár északi részén ágazik ki a 15-ös főútból, Feketeerdő és Dunakiliti érintésével éri el Rajkát, végül a 15-ösbe visszatorkollva ér véget. Utolsó szakaszán ágazik ki észak felé a Dunacsún felé vezető, de országos közútként csak az államhatárig számozódó 1409-es út. 1996 és 1998 között elkészült a települést elkerülő M15-ös autópálya. A legközelebbi ausztriai település, Németjárfalu (Deutsch Jahrndorf) felé az 1502-es út vezet Rajkáról; ezen közelíthető meg a Magyarország, Ausztria és Szlovákia hármashatáránál kialakított pihenőpark is.

Rajka vonattal a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalon érhető el. 2009 októberétől 801-es jelzéssel helyi buszjárat közlekedett a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház új épületétől Rajkáig, amelyet 2010 decemberében négy megállóval bővítettek ki.[5] 2015 szeptemberétől a járat csak az oroszvári vasútállomásig megy, elkerülve Dunacsúnt.

Története szerkesztés

Kiss Lajos földrajzi etimológiai szótára szerint először 1297-ben, Royka alakban fordult elő írott forrásban a község neve, amely valószínűleg szláv személynévből keletkezett. A templom első említése 1313-ból ismert, a torony átmeneti román-gót stílusa ebből az időből származhat. Nagy Lajos 1352-ben villa Rajk néven említette okiratában, amelyben Schwarz Hermannak, a magyaróvári várőrség tisztjének udvartelket adományozott. 1683-ban a Bécs ostromából visszavonuló törökök Rajkát is fölégették. Bél Mátyás a 18. században tekintélyes mezővárosként említette: „A lakosok többnyire németek...” Rajka 1721-től mezőváros. Első evangélikus temploma 1650-ben épült, ezt 1784-ben újraépítették, s 1923-ban tornyot is kapott. 1741-ben új templomot emeltek a katolikusok is. 1830-ban posztó-, 1912-ben szalaggyárat alapítottak a településen.

A kiegyezés Rajkára is jelentős hatást gyakorolt. A Rajkai járás központjává vált, vasútállomást, postát és távirdát kapott, s 1897-ben nagyközség lett. Trianont követően járásszékhelyi szerepe megszűnt. A második világháború alatt a németek fölrobbantották a Rajkát Dunakilitivel összekötő Kis-Duna hidat. A párizsi béketárgyalásokon a csehszlovák fél kérte a falu átadását a pozsonyi hídfő részeként, de ez nem teljesült. 1946 tavaszán a német lakosság zömét, 859 főt kitelepítettek. 2007-ben a schengeni egyezményhez való csatlakozással megszűnt a határellenőrzés és a határátkelőhelyek szabadon átjárhatóvá váltak, ami felértékelte a települést a pozsonyiak számára.

Napjainkban szerkesztés

A Pozsonyi agglomeráció közelsége miatt a közelmúltban 5 ezer fősre duzzadt népességű község a második világháború óta az első magyarországi település, amelyben többségében szlovák nemzetiség él. Amióta a két ország közötti határon megszűnt az ellenőrzés, a könnyebb mobilitás elsősorban a gazdasági indítékú szuburbanizációt élénkítette. Pozsonyból a polgárok leginkább az olcsóbb megélhetés (főleg a kedvező árú ingatlanok) miatt költöznek ide.[6] Emellett előnyt jelent számukra, hogy Rajkán majdnem mindenhol elérhető a két legnagyobb szlovák mobilszolgáltató (Orange Slovensko, T-Mobile Szlovákia), illetve foghatók a szlovák digitális és analóg felszíni tévécsatornák is. 2012-ben a lakosság fele, 2022-ben közel a 70 százaléka szlovák állampolgár volt.[7] A betelepülés a korábban ott élő embereknek is több munkalehetőséget biztosít, mivel a település lakossága megduplázódott.[8]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Varga Kálmán (független)[9]
  • 1994–1998: Varga Kálmán (független)[10]
  • 1998–2002: Varga Kálmán (független)[11]
  • 2002–2006: Varga Kálmán (független)[12]
  • 2006–2010: Bazsó Lajos (független)[13]
  • 2010–2014: Kiss Vince (független)[14]
  • 2014–2019: Kiss Vince (független)[15]
  • 2019–2024: Kiss Vince (független)[1]
  • 2024– :

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2597
2572
5239
5244
5630
20132014202120222023
Adatok: Wikidata

2011-es népszámlálás során a lakosok száma 2622 volt, közülük 70,3%-a magyarnak, 19,4% szlováknak, 10,3% németnek, 2,6% más nemzetiségűnek mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt nagyobb a végösszeg 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,5%, evangélikus 2,9%, református 2%, görögkatolikus 0,2%, más felekezetű 0,7%, felekezeten kívüli 11,9% (32,9% nem nyilatkozott).[16]

A 2022-es népszámlálás során a lakosok száma 5239 fő; 63,2%-a szlovák, 37,2%-a magyar, 3%-a német volt. Vallási megoszlás: római katolikus 27,2%, evangélikus 2,6%, református 1,1%, görög katolikus 0,7%, más felekezetű 3,4%, felekezeten kívüli 22,1% (43,0% nem válaszolt)[17]

Nevezetességei szerkesztés

Nevezetes rajkaiak szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Rajka települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 7.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  5. (2010. december 28.) Rajkáig jár a pozsonyi BKV. mandiner.hu. (Hozzáférés: 2011. március 29.)  
  6. Cséfalvay Attila - A határon inneni települések is szépen lassan Pozsony elővárosai lettek (Telex.hu, 2021.03.17.)
  7. Íme a népszámlálás eredményei: 900 ezer katolikus eltűnt, öregszik a társadalom - HVG, 2023.09.26.
  8. Rajkán egyre több a szlovák állampolgárIndex.hu, 2012.02.22.
  9. Rajka települési választás eredményei (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. Rajka települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  11. Rajka települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  12. Rajka települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  13. Rajka települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 21.)
  14. Rajka települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  15. Rajka települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  16. Rajka Magyarország helységnévtára (KSH, 2011)
  17. Magyarország helységnévtára. www.ksh.hu. (Hozzáférés: 2024. február 9.)

További információk szerkesztés

  • Zielbauer György: Adatok és tények a magyarországi németség történetéből, 1945–1949. Budapest: Akadémiai. 1989. = Nemzetiségi Füzetek, 7. ISBN 963-05-5264-7  
  • Böröndi Lajos: Árpád szobor köszönti a Rajkára érkezõket. Szél-járás, X. évf. 3. sz. (2017)
  • Rajka. utazom.com utazási iroda (Hozzáférés: 2022. május 28.)
  • Rajka. Via Sancti Martini (Hozzáférés: 2022. május 28.)