Főmenü megnyitása

Rajka (németül: Ragendorf, horvátul: Rakindrof[4]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban. Északról Szlovákia, nyugatról Ausztria határolja.

Rajka
Rajka - Ragendorf. Hungarian - german table.JPG
Rajka címere
Rajka címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásMosonmagyaróvári
Jogállás község
Polgármester Kiss Vince[1]
Irányítószám 9224
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség2607 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség51,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület52,6 km²
Földrajzi nagytájKisalföld[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rajka (Magyarország)
Rajka
Rajka
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 49″, k. h. 17° 11′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 49″, k. h. 17° 11′ 54″
Rajka (Győr-Moson-Sopron megye)
Rajka
Rajka
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Rajka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rajka témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A község Mosonmagyaróvártól 15 kilométerre északra, a 150-es főút mellett fekszik. Tőle nyugatra halad el az M15-ös autóút, illetve az országhatáron túli folytatása a D2 autópálya, amelyek az E65 és E75 európai útvonalak részei.

KözlekedéseSzerkesztés

A település központjának főútja az országos közútként 1408-as számozást viselő mellékút, melynek mindkét végpontja a Mosoni-Duna nyugati, jobb partján található, de a fő szerepe az, hogy a Szigetköz északnyugati végén elterülő települések számára biztosítson közúti kapcsolatokat. Ennek megfelelően Mosonmagyaróváron ágazik ki a 15-ös főútból, ahonnan Feketeerdő és Dunakiliti érintésével éri el Rajkát, végül visszatorkollik a 15-ös főútba visszatorkollva ér véget. Utolsó szakaszán ágazik ki észak felé a Dunacsún felé vezető, de országos közútként csak az államhatárig számozódó 1409-es út.

Rajka vonattal a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalon érhető el. 801-es jelzéssel helyijárat közlekedett 2015 szeptemberéig a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház új épületétől Rajkáig. 2015. szeptemberétől a járat csak az oroszvári vasútállomásig megy elkerülve Dunacsúnt.

TörténeteSzerkesztés

Kiss Lajos földrajzi szótára szerint először 1297-ben Royka alakban fordult elő a község neve, amely valószínűleg szláv személynévből keletkezett. A templom első említése 1313, a torony átmeneti román-gót stílusa erre vall. Nagy Lajos 1352-ben villa Rajknak nevezi okiratában, amelyben Schwarz Hermannak, a magyaróvári várőrség tisztjének udvartelket adományozott. 1683-ban a Bécs ostromától visszavonuló törökök Rajkát is fölégették. Bél Mátyás a 18. században tekintélyes mezővárosként említi: „A lakosok többnyire németek...” Rajka 1721-től mezőváros. Evangélikus temploma első ízben 1650-ben, majd 1784-ben újraépült, s 1923-ban tornyot is kapott. 1741-ben új templomot emeltek a katolikusok is.

A kiegyezés Rajkára is jelentős hatást gyakorolt. A Rajkai járás központjává vált, vasútállomást, postát és távirdát kapott, s 1897-től nagyközség. 1830-ban posztó-, 1912-ben szalaggyárat alapítottak. Trianont követően járásszékhelyi szerepe megszűnt. A II. világháború alatt a németek fölrobbantották a Dunakilitivel összekötő Kis-Duna hidat. A párizsi béketárgyalásokon a csehszlovák fél kérte a falu átadását a pozsonyi hídfő részeként, de ez nem teljesült. 1946 tavaszán a német lakosság zömét, 859 főt, kitelepítették. 1996 és 1998 között elkészült a települést elkerülő M15 autópálya. 2007-ben a schengeni egyezményhez való csatlakozással megszűnt a határellenőrzés és a határátkelőhelyek szabadon átjárhatóvá váltak, ami felértékelte a települést a pozsonyiak számára.

NapjainkbanSzerkesztés

Manapság a faluba előszeretettel települnek ki Pozsonyból a polgárok, elsősorban az olcsóbb megélhetés (főleg olcsóbb lakások) miatt. Emellett előnyt jelent számukra, hogy Rajkán majdnem mindenhol elérhető a két legnagyobb szlovák mobilszolgáltató (Orange, T-Mobile Szlovákia), illetve foghatók a szlovák digitális, és analóg felszíni TV adások is.

2009 októberétől 801-es jelzéssel helyi buszjárat közlekedik a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház új épületétől Rajkáig, amelyet 4 megállóval bővítettek ki 2010 decemberétől.[5] 2012-ben már a lakosság fele szlovák állampolgár volt, ami friss vérkeringést visz a kis faluba. Ez a korábban ott élő embereknek is több munkalehetőséget biztosít, mivel a település lakossága megduplázódott.[6]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 70,3%-a magyarnak, 0,8% horvátnak, 10,3% németnek, 0,2% románnak, 19,4% szlováknak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,5%, református 2%, evangélikus 2,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,9% (32,9% nem nyilatkozott).[7]

NevezetességeiSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Rajka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  5. (2010. december 28.) Rajkáig jár a pozsonyi BKV. mandiner.hu. (Hozzáférés ideje: 2011. március 29.)  
  6. Rajkán egyre több a szlovák állampolgárIndex, 2012. február 22.
  7. Rajka Helységnévtár

További információkSzerkesztés