Főmenü megnyitása

Dunacsún (szlovákul és horvátul: Čunovo, németül: Sarndorf) Pozsony településrésze Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi V. járásában.

Dunacsún (Čunovo)
A Szent Mihály-templom
A Szent Mihály-templom
Dunacsún címere
Dunacsún címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületPozsonyi
JárásPozsonyi V.
Rang Pozsony városrésze
Első írásos említés 1232
Polgármester Gabriela Ferenčáková
Irányítószám 851 10
Körzethívószám 02
Forgalmi rendszám
  • BA
  • BL
Népesség
Teljes népesség1010 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Terület18,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunacsún (Szlovákia)
Dunacsún
Dunacsún
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 01′ 50″, k. h. 17° 11′ 58″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 50″, k. h. 17° 11′ 58″
Dunacsún weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunacsún témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

A település Pozsony központjától 15 kilométerre délre fekszik, közvetlenül Szlovákia és Magyarország határa mellett, a Duna jobb partján. Az országhatár magyar oldalán a legközelebbi település Rajka, amelynek központjából Dunacsún közúton közvetlenül is megközelíthető; az összekötő út szűk két kilométeres magyarországi szakaszának számozása 1409-es, a szlovák oldali útszámozás nem tisztázott.

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevét általában a magyar csúnya melléknévből eredeztetik.[forrás?] Névelőtagja a Duna melletti fekvésére utal.

TörténeteSzerkesztés

Területe már a római korban is lakott volt. Az avarok megtelepedését több száz síros 8-9. századi temetője bizonyítja. Először 1232-ben említik „Chun” néven, majd később Sándorfalvának is nevezik. A 16. században a török elől menekülő horvátok telepedtek itt le.[2]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSUNY. Sandorf. Elegyes falu Mosony Vármegyében, földes Ura Gróf Szapáry Uraság, és mások, lakosai katolikusok, fekszik Duna vize mellett, Oroszvárhoz mintegy fél mértföldnyire, kies helyen, határja homokos, de közép termésű, legelője a’ Dunántúl vagyon, és Guton, Posony Vármegyebéli falunak határjában, réttyei középszerű szénát teremnek, erdeje elegendő volt, míg ki nem vagdalták, vagyonnyaikat jó áron eladhattyák a’ lakosok, de földgyeit, réttyeit, és erdejét is a’ Duna gyakorta elszokta önteni, melly miatt harmadik Osztálybéli.[3]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csuny, (Sandorf), horváth falu, Moson vgyében, a Duna mellett, ut. p. Rajka. Lakja 650 kath., 20 evang., kath. paroch. templommal. A lakosok birnak 41 1/8 telek után 276 h. harmadik, 552 h. negyedik osztályu szántóföldet, 146 h. rétet. A gazdák főleg csak lovakat és teheneket tartanak. Van 4 vizimalma, derék uradalmi épülete. Birja gr. Zichy Manó; de a Zsitvay család is bir egy nemes udvart.[4]

A falu a trianoni békeszerződés után még Magyarországon maradt. A második világháború után, 1947-ben csatolták az akkori Csehszlovákiához, addig Moson vármegye Rajkai járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 688-an, többségében horvátok lakták, jelentős magyar és német kisebbséggel együtt.

2001-ben 911 lakosából, szlovák 70%, horvát 16%, magyar 10%, cseh 2% volt.

2011-ben 1010 lakosából 778 szlovák, 66 magyar, 124 horvát, 13 cseh.[5]

NevezetességeiSzerkesztés

 
Modern Művészeti Múzeum

KultúraSzerkesztés

A szlovákiai horvát települések egyike. 2001-ben 148 horvát lakója volt,[6] 2011-ben már csak 124 fő.[5]

Horvát kulturális egyesületük neve: HKD Čunovo.

Lásd mégSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2011-es népszámlálás
  2. [1]
  3. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Arcanum Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. október 14.)
  4. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Arcanum Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. október 14.)
  5. a b 2011-es népszámlálás. [2013. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 23.)
  6. Dunacsún népessége

ForrásokSzerkesztés

  • Sőtér Ágoston 1894: Csúnyi és oroszvári ásatások. Archaeologiai Értesítő 14, 306-310.
  • Sőtér Ágoston 1895: Ásatások a csunyi sírmezőn. Archaeologiai Közlemények 19, 87-115.
  • Sőtér Ágoston 1898: Csúny - Egy római és egy ismeretlen jellegű temetkezési hely és népvándorláskori (avar) sírmező. In: Mosonvármegyei Emlékkönyv. Magyaróvár, 117-165.
  • Hampel József 1905: Alterthümer des frühen Mittelalters in Ungarn II, 138-163; III, 114-136.
  • Igor Bazovský 1996: Nález rímskej mince z Bratislava-Čuňova. AVANS 1994, 28.
  • Čuňovo 1232-2002.

További információkSzerkesztés