Moson vármegye (németül Komitat Wieselburg, latinul: Comitatus Mosoniensis, szlovákul: Mošonská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. Területe ma Ausztria, Magyarország és Szlovákia között van felosztva. Székhelye Magyaróvár (ma Mosonmagyaróvár) volt.

Moson vármegye
Moson vármegye címere
Moson vármegye címere

Fennállás 1000-1950
Ország Magyar Királyság
Központ Magyaróvár
Főbb települések Magyaróvár
Nezsider
Rajka
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségek 55,04% magyarok
34,93% németek
8,6% horvátok
Vallás katolikusok, reformátusok
Földrajzi adatok
Terület2013 km²
Térkép
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Pozíció a Magyar Királyság térképén
Domborzati térkép
Domborzati térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Moson vármegye témájú médiaállományokat.

Földrajz szerkesztés

A vármegye területe szinte mindenhol síkság volt, csak északnyugati sarkába nyúlt be a Lajta-hegység egy csoportja. A vármegye síkságának tengerszint fölötti magassága 112–120 méter között van mindenhol. Fontos folyói a Duna, a Lajta, és a Rábca, valamint lényeges tava a Fertő.

Északrólkeletről Pozsony vármegye, délkeletről Győr vármegye, délről Sopron vármegye, északnyugatról pedig Ausztria határolta.

Történelem szerkesztés

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Mosonvár központtal.[1]

Székhelye régente Moson volt, később Magyaróvár lett. A 17. században Alsó-Ausztria a sárfenéki (Scharfeneck) uradalom négy községét (Sommerein (Lajtasomorja), Au, Hof, Mannersdorf) bekebelezte (ezt megelőzően Lajtafalutól (Potzneusiedl) délre a vármegye nyugati határát megszakítás nélkül a Lajta folyó képezte). A községek visszatéréséért a vármegye követei 1662 és 1848 között 12 alkalommal interveniáltak a pozsonyi rendi országgyűlésen.

A trianoni döntés után keleti része Magyarországnak maradt, a vármegye nyugati részét Ausztria területéhez csatolták, a Duna balpartján lévő csekély terület pedig a Cseh-Szlovák állam része lett.

1923-ban Magyarországon maradt területeit a szintén csonka Győr és Pozsony vármegyékkel összevonták, létrehozva Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét, melynek neve a második világháború után Győr-Moson megye lett. 1947-ben a párizsi békekötéskor 3 község (Oroszvár, Horvátjárfalu és Dunacsún) Csehszlovákiához került a pozsonyi hídfő kiszélesítéséhez. Az 1950-es megyerendezéskor Győr-Moson megye egyesült Sopron megyével, így jött létre Győr-Sopron megye, melynek neve 1990 óta Győr-Moson-Sopron megye.

Lakosság szerkesztés

1910-ben a vármegyének összesen 94 479 lakosa volt, ebből:

Közigazgatás szerkesztés

A vármegye három járásra volt felosztva 1910-ben:

A vármegye ispánjai, főispánjai, vezetői. szerkesztés

  • Héder 1146
  • Győr nembeli Poth 1199–1214
  • Botiz 1219–1220
  • Lőrinc 1264–1267
  • Héder nembeli Herrand 1268–1269
  • Máté 1277 után
  • Péter 1279
  • Amadé 1285
  • Héder nembeli Kőszegi (Németújvári) Iván 1287–1290
  • Győr nembéli Óvári Jakab 1292
  • Héder nembeli Kőszegi János 1303
  • Hencfi János 1317–1335
  • Wolfurti Ulrik 1350–1352
  • Wolfurti Rudolf 1350–1359
  • Wolfurti Konrád 1357–1359
  • Nezdei Besenyő János 1360–1362
  • Kusalyi Jakcs 1362
  • Hédervári Miklós 1368–1371
  • Oroszvári Tompek György 1401
  • Hédervári Lőrinc 1421–1447
  • Hédervári Imre 1447
  • III. Ferdinánd király 1641
  • gróf Draskovich Miklós 1662
  • herceg Esterházy Pál 1702–
  • gróf Esterházy Ferenc 1793–
  • gróf Győry Ferenc –1807
  • gróf Szapáry József 1807–1822
  • gróf Zichy Károly 1822–1836
  • gróf Nádasdy Ferenc 1836–1845
  • gróf Zichy Henrik 1845–1848 és 1861–1867
  • gróf Hunyady László 1867–1871
  • herceg Esterházy Pál 1871–1872
  • gróf Batthyány József 1872–1879
  • báró Miske Imre 1879–1884
  • Simon Gyula 1884–1893
  • gróf Pálffy-Daun Vilmos 1893–1900
  • dr. Hegyi Gyula 1917–1919
  • Szontagh Jenő –1919
  • Zsembery István 1920
  • Berg Miksa 1920
  • Réthey Ferenc 1920–1923

Jegyzetek szerkesztés

  1. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Moson vármegye témájú médiaállományokat.