Sopron vármegye
Sopron vármegye (németül: Komitat Ödenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság nyugati részében. Területét Magyarország és Ausztria között osztották fel.
| Sopron vármegye (11. század–1918) | |||
| |||
| Központ | Sopron | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 259 602 (1891) | ||
| Nemzetiségek | magyarok, németek, horvátok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3 256 km2 | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Sopron vármegye térképe | |||
 | |||
| Sopron vármegye domborzati térképe | |||
.svg)
Tartalomjegyzék
FöldrajzSzerkesztés
A vármegye területének nyugati része hegység, déli része teljesen síkság volt. Nyugaton az Alpok kiagázasa, valamint az Alpokaljához tartozó Lajta-hegység feküdt, keleten a Kisalföld terült el. A vármegye folyóvizekben igen gazdag volt: az Öreg-Rába, a Kis-Rába, valamint a Répce is a vármegye folyói közé tartozott. Északról Felső-Ausztria és Moson vármegye, keletről Győr vármegye, délről Vas vármegye határolta.
TörténelemSzerkesztés
A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Sopronvár központtal, az Osl nemzetség birtokainak területén.[1]
1920-ban a vármegye nyugati részét Ausztria területéhez csatolták, 1921-ben szavazás döntött arról, hogy Sopron Magyarországon maradjon ("Leghűségesebb Város" - Civitas Fidelissima). A második világháború után a szintén csonka Győr és Moson vármegyékkel megalakították Győr-Moson-Sopron megyét. 1950-ben Győr-Sopron megye déli része Vas megye területéhez csatolódott.
LakosságSzerkesztés
1891-ben a vármegye összlakossága 259.602 volt, ebből:
KözigazgatásSzerkesztés
A vármegye a következő járásokra volt felosztva:
- Csepregi járás, székhelye Csepreg
- Csornai járás, székhelye Csorna
- Felsőpulyai járás, székhelye Felsőpulya
- Kapuvári járás, székhelye Kapuvár
- Kismartoni járás, székhelye Kismarton (rendezett tanácsú város)
- Nagymartoni járás, székhelye Nagymarton
- Soproni járás, székhelye Sopron (törvényhatósági jogú város)
ForrásSzerkesztés
- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
További információkSzerkesztés
