Sopron vármegye

	Sopron vármegye (11. század–1918)
	; Sopron vármegye címere
	; Sopron vármegye címere
Központ	Sopron
	Népesség
Népesség	259 602 (1891)
Nemzetiségek	magyarok, németek, horvátok
	Földrajzi adatok
Terület	3 256 km2
	Térkép
	Sopron vármegye térképe
	Sopron vármegye domborzati térképe

Sopron vármegye (németül: Komitat Ödenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság nyugati részében. Területét Magyarország és Ausztria között osztották fel.

Sopron vármegye 1811

Tartalomjegyzék

A vármegye területének nyugati része hegység, déli része teljesen síkság volt. Nyugaton az Alpok kiagázasa, valamint az Alpokaljához tartozó Lajta-hegység feküdt, keleten a Kisalföld terült el. A vármegye folyóvizekben igen gazdag volt: az Öreg-Rába, a Kis-Rába, valamint a Répce is a vármegye folyói közé tartozott. Északról Felső-Ausztria és Moson vármegye, keletről Győr vármegye, délről Vas vármegye határolta.

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Sopronvár központtal, az Osl nemzetség birtokainak területén.^[1]

1920-ban a vármegye nyugati részét Ausztria területéhez csatolták, 1921-ben szavazás döntött arról, hogy Sopron Magyarországon maradjon ("Leghűségesebb Város" - Civitas Fidelissima). A második világháború után a szintén csonka Győr és Moson vármegyékkel megalakították Győr-Moson-Sopron megyét. 1950-ben Győr-Sopron megye déli része Vas megye területéhez csatolódott.

Sopron vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

1891-ben a vármegye összlakossága 259.602 volt, ebből:

122.334 (47,12%) magyar
105.043 (40,46%) német
30.160 (11,62%) horvát
349 (0,13%) szlovák
181 (0,07%) egyéb

A vármegye a következő járásokra volt felosztva:

↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2