Sopron vármegye
Sopron vármegye (németül: Komitat Ödenburg, latinul: Comitatus Soproniensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. Területét Magyarország és Ausztria között osztották fel. Északról Moson vármegye, keletről Győr vármegye, délkeletről Veszprém vármegye, délről Vas vármegye, nyugatról pedig Ausztria határolta. Központja Sopron volt.
Sopron vármegye (11. század–1950) | |||
| |||
Fennállás | 1000-1949 | ||
Ország | Magyar Királyság | ||
Központ | Sopron | ||
Főbb települések |
Sopron, Kismarton, Kapuvár, Nagymarton | ||
Népesség | |||
Népesség | 259 602 (1891) | ||
Nemzetiségek |
47,12% magyarok, 40,46% németek, 11,62% horvátok | ||
Vallás | katolikusok, reformátusok | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 3 256 km2 | ||
Térkép | |||
![]() | |||
Sopron vármegye térképe | |||
![]() | |||
Sopron vármegye domborzati térképe | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Sopron vármegye témájú médiaállományokat. |
FöldrajzSzerkesztés
A vármegye területének nyugati része hegység, déli része teljesen síkság volt. Nyugaton az Alpok kiagázasa, valamint az Alpokaljához tartozó Lajta-hegység feküdt, keleten a Kisalföld terült el. A vármegye folyóvizekben igen gazdag volt: az Öreg-Rába, a Kis-Rába, valamint a Répce is a vármegye folyói közé tartozott.
TörténelemSzerkesztés
A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Sopronvár központtal, az Osl nemzetség birtokainak területén.[1]
1920-ban a vármegye nyugati részét Ausztria területéhez csatolták, 1921-ben szavazás döntött arról, hogy Sopron Magyarországon maradjon ("Leghűségesebb Város" - Civitas Fidelissima). A második világháború után a szintén csonka Győr és Moson vármegyékkel együtt megalakították Győr-Moson-Sopron megyét. 1950-ben Győr-Sopron megye déli része Vas megye területéhez csatolódott.
LakosságSzerkesztés
1891-ben a vármegye összlakossága 259 602 volt, ebből:
KözigazgatásSzerkesztés
A vármegye a következő járásokra volt felosztva:
- Csepregi járás, székhelye Csepreg
- Csornai járás, székhelye Csorna
- Felsőpulyai járás, székhelye Felsőpulya
- Kapuvári járás, székhelye Kapuvár
- Kismartoni járás, székhelye Kismarton (rendezett tanácsú város)
- Nagymartoni járás, székhelye Nagymarton
- Soproni járás, székhelye Sopron (törvényhatósági jogú város)
ForrásokSzerkesztés
- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2