Győr vármegye

Győr vármegye (németül: Komitat Raab, latinul: Comitatus Jauriensis, Jaurensis, Arabonensis, Arraboniensis, Javariensis, Raab, szlovákul: Rábsky komitát) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. A terület ma Magyarország és Szlovákia között van felosztva. Központja Győr volt.

Győr vármegye
Győr vármegye címere
Fennállás	1000-1949
Ország	Magyar Királyság
Központ	Győr
Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	98% magyarok 1,5% németek 0,5% szlovákok, horvátok
Vallás	katolikusok, reformátusok
Földrajzi adatok
Terület	1534 km²
Térkép
Győr vármegye térképe
Győr vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Győr vármegye témájú médiaállományokat.

Győr vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Földrajz

Győr vármegye területének legnagyobb része síkság, csak délen találhatók némi dombok. Síksága a Kisalföldhöz tartozik, a dombság a Bakony legészakibb csoportja. Folyóvizekben mindig gazdag volt (árvíz jellemző volt a vármegyére) (Duna, Rába, Rábca, Marcal).

Északról Pozsony vármegye, keletről Komárom vármegye, délről Veszprém vármegye, nyugatról Sopron vármegye, északnyugatról pedig Moson vármegye határolta.

Történelem

Győr vármegye a legöregebb magyar vármegyék egyike. Szent István király Győr (Geur) német lovagot nevezte ki győri ispánná. Ő a Győr nemzetség őse, és a város, illetve vármegye névadója is. 1177-ben említik először a ma minden történész által hitelesnek tartott ispánjának nevét. 1185-ben III. Béla magyar király egy oklevele utal a létező győri várispánságra. A vármegye iratai 1552-től a nemesi közgyűlés jegyzőkönyvei 1580-tól folyamatosan fennmaradtak.

Székesfehérvár 1543. évi török elfoglalása után a vármegye Győrtől délre eső területe török hódoltsági terület lett. 1593-ban a vármegyében 493,5 porta 859 adózó családfővel, 1594–1598 közt a vármegye teljesen török kézen volt. Az 1611-es nemesi összeírás szerint a vármegyében: 147 nemes jogállású személy, ebből 10 egyházi személy, vagy testület. 20 győri armalista (birtok nélküli) nemes, 41 bajcsi és bácsai prediális (egyházi) nemes, 30 falusi kisnemes, 4 rác nemes. 1616-ban történik első említése az alszolgabírói tisztségnek. 1619-ben a vármegye lakossága Győr város nélkül 150,25 porta, kb. 15 000 fő. 1623-ban keletkezett első adat a táblabírói tisztségre. 1681-ben Győrben 123 armalista, a vármegyében 15 predialista nemes, és 31 falusi kisnemes volt, 1715-ben pedig a vármegyében 8 nemes, 1517 jobbágy, 418 zsellér, összesen 1943 háztartás. Ebből 1911 magyar, 32 német háztartás. 1719-ben Győr város nélkül a vármegye lakossága kb. 13-14 000 fő. 1785–1790 közt II. József magyar király rendeletére összevonták Győr, Moson, Komárom, Sopron, Vas, Veszprém, Esztergom vármegyéket Győri Kerület néven a győri székhellyel.

A napóleoni háborúk során, 1809. augusztus és november közt a vármegye területe, Csilizköz kivételével, francia megszállás alá került.

1888-ban a vármegye lakossága Győr város nélkül 109 493 fő, területe 1381,11 km². 1918-tól a vármegye Dunától északra fekvő területei Csehszlovákia része lett. 1920-ban a vármegye lakossága Győr város nélkül 90 839 fő, területe 1397 km².

1923-ban Magyarországon maradt területeit a szintén csonka Moson és Pozsony vármegyékkel összevonták, létrehozva Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét, melynek neve a második világháború után Győr-Moson megye lett. Ez az 1950-es megyerendezéskor egyesült Sopron megyével, így jött létre Győr-Sopron megye, neve 1990 óta Győr-Moson-Sopron megye.

Lakosság

A vármegye összlakossága 1910-ben 136 295 fő volt, ebből:

• 133 569 (98%) magyar
• 2044 (1,5%) német
• 682 (0,5%) szlovák és horvát

Közigazgatás

A vármegye a 19. század végétől, amikor a megyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, három járásra volt felosztva:

• Pusztai járás, székhelye Győrszentmárton, neve 1940-től Pannonhalmi járás
• Sokoróaljai járás, székhelye Tét
• Tószigetcsilizközi járás, székhelye Győr

Győr vármegye ispánjai, főispánjai, vezetői

• Geur, 1000 után
• György, 1137
• Pok nembeli (?) Kornél (az első, minden kutató által hitelesnek tartott győri ispán), 1177
• Damján, 1188
• Kornél, 1192
• Márton, 1209
• Miklós, 1212
• Jula, 1221
• Hedrik, 1223–1231
• Simon, 1232–1234
• Buzát, 1237
• Miklós, 1239
• Móric, 1243
• Detrik, 1251
• Lőrinc, 1258
• Dénes, 1271
• Selta (Selke), 1274
• László, 1291
• Pál, 1299
• Simon, 1300
• Héder nembeli Kőszegi Miklós (győri püspök is), 1313–1318
• Nagymartoni Pál, 1318
• Hédervári Miklós, 1324–1330
• Hédervári Dezső, 1330
• Fonyi Balázs, 1332
• Zólyomi Doncs, 1332
• Doncs fia László, 1333
• Fonyi Balázs, 1335
• Meggyesi Móric, 1337–1338
• Meggyesi Simon, 1347–1360
• Gönyűi János, 1360–1379
• Himfi Benedek, 1379–1380
• Csáktornyai Lackfi István, 1391
• Marcali Dénes, 1398–1402
• Gersei Pető János, 1405
• Berencsi „Sáfár” István, 1411
• Silstrang Erhard, 1413–1417
• (Idősebb) Rozgonyi István, 1422–1439
• (Ifjabb) Rozgonyi János, 1441–1443
• Újlaki Miklós, 1451
• Salánki Ágoston (győri püspök is), 1453–1465
• Monoszlói Csupor Demeter (győri püspök is), 1466–1480
• Nagylucsei Orbán (győri püspök is) 1481–1486
• Erdődi Bakócz Tamás (győri püspök is), 1486–1494
• Snapek Zsigmond, 1494
• Szatmári Ferenc (győri püspök is), 1495–1508
• Erdődi Bakócz Tamás (esztergomi érsek is), 1509–1510
• Felsőszelestei és kövesszarvi Gosztonyi János (győri püspök is), 1510–1525
• Paksy Balázs (győri püspök is), 1525–1526
• Laki Bakith Pál, 1526 után 1537
• Laki Bakith Péter, 1537–1539
• Újlaki Ferenc (győri püspök is), 1540–1554
• Gregoriancz Pál (győri püspök is), 1554–1565
• Delfini Zakariás (győri bíboros-püspök is), 1565–1571
• Liszthy János (győri püspök is), 1572–1577
• Trakostyáni Draskovich György (győri püspök is), 1578–1587
• Heresinczy Péter (győri püspök is), 1587–1590
• Kutassy János (győri püspök is), 1592–1597
• Hetesi Pethe Márton (győri püspök is), 1598–1605
• Naprágyi Demeter (győri püspök is), 1606–1619
• Lépes Bálint (győri püspök is), 1619–1623
• Dallos Miklós (győri püspök is), 1623–1630
• Kissennyei báró Sennyei István (győri püspök is) 1630–1635
• Trakostyáni Draskovich György (győri püspök is) 1635–1650
• Szederkényi Püsky János (győri püspök is) 1651–1657
• Széchényi György (győri püspök is) 1658–1685
• Kollegradi Gróf Kollonich Lipót (győri püspök is) 1685–1695
• Wettin Keresztény Ágost, szász herceg (győri püspök is) 1696–1725
• Gróf Sinzendorff Fülöp Lajos (győri püspök is) 1726–1732
• Groll Adolf (győri püspök is) 1733–1743
• Vázsonykői gróf Zichy Ferenc (győri püspök is) 1743–1783
• Vázsonykői gróf Zichy Károly, 1783–1785
• Radványi gróf Győry Ferenc (győri kerületi főnök) 1785–1790
• Vázsonykői gróf Zichy Károly, 1790–1826
• Gróf Zichy-Ferraris Ferenc, 1826–1839
• Szolgaegyházi Marich Dávid, 1841–1845
• Galántai gróf Esterházy Károly, 1845–1848
• Szabó Kálmán (kormánybiztos) 1848
• Lukács Sándor (kormánybiztos) 1848
• Gróf Zichy-Ferraris Bódog (császári-királyi biztos) 1848–1849
• Lukács Sándor (kormánybiztos) 1849
• Rohonczy Ignác (császári-királyi polgári főbiztos) 1849–1850
• Dorner Ede (megye főnök) 1850–1860
• Gróf Zichy-Ferraris Bódog, 1860–1861
• Balogh Kornél, 1861–1867
• Gróf Zichy-Ferraris Bódog, 1867–1868
• Loósi és hédervári gróf Viczay Héder 1868–1873
• Sziklósi Szabó Kálmán, 1875–1882
• Hédervári gróf Khuen-Héderváry Károly 1882–1883
• Fiáth Ferenc, 1883–1884
• Németújvári gróf Batthyány Lajos, 1884–1892

Laszberg Rudolf (Rezső)

• Gróf Laszberg Rudolf (Rezső) 1892–1906
• Zombori Lippay Géza, 1906–1910
• Goda Béla, 1910–1912
• Szodfridt József, 1912–1917
• Szabó István, 1917–1918
• Lippay Zoltán (kormánybiztos) 1918–1919
• Wajdits Béla (kormánybiztos) 1919
• Dr. Pogány Imre (a győri munkástanács vezetője) 1919. március 21–29.

I. Direktórium (1919. március 29. – május 3.) tagjai:

• Wajdits Béla (lemondott 1919. április első napjaiban)
• Dr. Pogány Imre, Nagy István.

II. Direktórium (1919. május 3. – 10.) tagjai:

• Szabó József, Wajdits Béla, Müller Károly (lemondtak)

III. Direktórium (1919. május 10. – 28.) tagjai:

• Müller Károly, Wajdits Béla (kilép a direktóriumból 1919. május 18. – 28. közt), Nits István (1919. május 18-án leváltják)
• Zemanek Antal (Nits István helyére lép 1919. május 18-án)
• Müller Károly (a győri munkástanács intéző bizottságának elnöke) 1919. május 28. – augusztus 7.
• Bibiti és legéndi Horváth Bálint (kormánybiztos-főispán) 1919. augusztus – 1920 tavasza.

A győri török szandzsák vezetői

• Oszmán pasa, volt szkourai bég 1594. szeptember 29. után – 1595. augusztus 5. Esztergom ostrománál esett el.
• Ali Mahmud pasa, sorrentói olasz renegát 1595. augusztus 5. után – 1598. március 29.

Források

• Ráth Károly 1857: Az 1663-ik évi Győr megyei nemesi felkelésről (Insurrectio). Győri Közlöny I/3
• Gecsényi Lajos: Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. században. (Levéltári Szemle, 1988/3. 14–34. o.
• Kerekes-Enyedi: Győr-Moson-Pozsony k.e.e vármegyék ismertetője, és monográfiája
• Arrabona (A győri Xantus János Múzeum évkönyvei)
• Fényes Elek: Győr vármegye. Budapest, 1860. 40 p.
• Horváth Richárd: Győr megye hatóságának oklevelei (1318–1525), Győr, 2005. (A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai, Források, tanulmányok 1.) [1]
• Borovszky Samu (szerk.): Győr vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, 1908. Online, html

További információk

• Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Győr vármegye, 1908
• Torma Attila: Győr vármegye főispánjai, 1849–1950; Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér–Szülőföldünk Győr-Moson-Sopron Megyei Honismereti Egyesület, Győr, 2017