Győr vármegye
Győr vármegye (szlovákul: Ráb; németül: Raab; latinul: Jauriensis, Jaurensis, Arabonensis, Arraboniensis, Javariensis, Raab) közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság nyugati részében. A terület ma Magyarország és Szlovákia között van felosztva.
Győr vármegye | |||
| |||
Központ | Győr | ||
Népesség | |||
Népesség | 136.300, 1910 | ||
Nemzetiségek | magyarok | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 1 534 km2 | ||
Térkép | |||
![]() | |||
Győr vármegye térképe | |||
![]() | |||
Győr vármegye domborzati térképe | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Győr vármegye témájú médiaállományokat. |
FöldrajzaSzerkesztés
Győr vármegye területének legnagyobb része síkság, csak délen találhatók némi dombok. Síksága a Kisalföldhöz tartozik, a dombság a Bakony legészakibb csoportja. Folyóvizekben mindig gazdag volt (árvíz jellemző volt a vármegyére) : Duna, Rába, Rábca, Marcal. Északon Pozsony vármegye, keleten Komárom vármegye, délen Veszprém vármegye, nyugaton Moson és Sopron vármegyék határolták.
TörténelemSzerkesztés
Győr vármegye a legöregebb magyar vármegyék egyike.Szent István király Győr (Geur) német lovagot nevezte ki győri ispánná.Ő a Győr nemzetség őse, és a város, illetve vármegye névadója is.
1177-ben említik először a ma, minden történész által hitelesnek tartott ispánjának nevét.1185-ben III.Béla király egy oklevele utal a létező győri várispánságra.
A vármegye iratai 1552-től a nemesi közgyűlés jegyzőkönyvei 1580-tól folyamatosan fennmaradtak.
Székesfehérvár 1543. évi török elfoglalása után a vármegye Győrtől délre eső területe török hódoltsági terület. 1593-ban a vármegyében van 493,5 porta 859 adózó családfővel.1594-1598 közt a vármegye teljesen török kézen.
1611-ben nemesi összeírás a vármegyében: 147 nemes jogállású személy, ebből 10 egyházi személy, vagy testület. 20 győri armalista (birtok nélküli) nemes, 41 bajcsi és bácsai prediális (egyházi) nemes, 30 falusi kisnemes, 4 rác nemes.
1616-ban első említése az alszolgabírói tisztségnek.
1619-ben a vármegye lakossága Győr város nélkül 150,25 porta, kb: 15.000 fő.
1623-ban első adat a táblabírói tisztségre.
1681-ben Győrben 123 armalista, a vármegyében 15 predialista nemes, és 31 falusi kisnemes.
1715-ben a vármegyében 8 nemes, 1.517 jobbágy, 418 zsellér, összesen 1.943 háztartás. Ebből 1.911 magyar, 32 német háztartás.
1719-ben Győr város nélkül a vármegye lakossága kb: 13.000-14.000 fő.
1785-1790 közt II.József király rendeletére összevonták Győr, Moson, Komárom, Sopron, Vas, Veszprém, Esztergom vármegyéket Győri Kerület néven a győri székhellyel.
1809 augusztus és november közt a vármegye területe, Csilizköz kivételével, a Magyarországi megszállt területek néven létrejött francia katonai közigazgatás része.
1888-ban a vármegye lakossága Győr város nélkül 109.493 fő, területe 1.381,11 km².
1918-tól a vármegye Dunától északra fekvő területei Csehszlovákia része.
1920-ban a vármegye lakossága Győr város nélkül 90.839 fő, területe 1.397 km².
1923-ban Magyarországon maradt területeit a szintén csonka Moson és Pozsony vármegyékkel összevonták, létrehozva Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét, melynek neve a második világháború után Győr-Moson megye lett. Ez az 1950-es megyerendezéskor egyesült Sopron megyével, így jött létre Győr-Sopron megye, melynek neve 1990 óta Győr-Moson-Sopron megye.
KözigazgatásSzerkesztés
A vármegye a 19. század végétől, amikor a megyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, három járásra volt felosztva:
- Pusztai járás, székhelye Győrszentmárton, neve 1940-től Pannonhalmi járás
- Sokoróaljai járás, székhelye Tét
- Tószigetcsilizközi járás, székhelye Győr
Győr vármegye ispánjai, főispánjai, vezetőiSzerkesztés
- Geur 1000 után
- György 1137
- Pok nembeli (?) Kornél (az első, minden kutató által hitelesnek tartott győri ispán)1177
- Damján 1188
- Kornél 1192
- Márton 1209
- Miklós 1212
- Jula 1221
- Hedrik 1223-1231
- Simon 1232/1234
- Buzát 1237
- Miklós 1239
- Móric 1243
- Detrik 1251
- Lőrinc 1258
- Dénes 1271
- Selta (Selke) 1274
- László 1291
- Pál 1299
- Simon 1300
- Héder nembeli Kőszegi Miklós (győri püspök is) 1313-1318
- Nagymartoni Pál 1318
- Hédervári Miklós 1324-1330
- Hédervári Dezső 1330
- Fonyi Balázs 1332
- Zólyomi Doncs 1332
- Doncs fia László 1333
- Fonyi Balázs 1335
- Meggyesi Móric 1337-1338
- Meggyesi Simon 1347-1360
- Gönyűi János 1360-1379
- Himfi Benedek 1379-1380
- Csáktornyai Lackfi István 1391
- Marcali Dénes 1398-1402
- Gersei Pető János 1405
- Berencsi "Sáfár" István 1411
- Silstrang Erhard 1413-1417
- (Idősebb) Rozgonyi István 1422-1439
- (Ifjabb)Rozgonyi János 1441-1443
- Újlaki Miklós 1451
- Salánki Ágoston (győri püspök is) 1453-1465
- Monoszlói Csupor Demeter (győri püspök is) 1466-1480
- Nagylucsei Orbán (győri püspök is) 1481-1486
- Erdődi Bakócz Tamás (győri püspök is) 1486-1494
- Snapek Zsigmond 1494
- Szatmári Ferenc (győri püspök is) 1495-1508
- Erdődi Bakócz Tamás (esztergomi érsek is) 1509-1510
- Felsőszelestei és Kövesszarvi Gosztonyi János (győri püspök is) 1510-1525
- Paksy Balázs (győri püspök is) 1525-1526
- Laki Bakith Pál 1526 után-1537
- Laki Bakith Péter 1537-1539
- Újlaki Ferenc (győri püspök is) 1540-1554
- Gregorianci Pál (győri püspök is) 1554-1565
- Delfini Zakariás (győri bíboros-püspök is) 1565-1571
- Liszthy János (győri püspök is) 1572-1577
- Trakostyáni Draskovich György (győri püspök is) 1578-1587
- Heresinczy Péter (győri püspök is) 1587-1590
- Kutassy János (győri püspök is) 1592-1597
- Hetesi Pethe Márton (győri püspök is) 1598-1605
- Náprági Demeter (győri püspök is) 1606-1619
- Lépes Bálint (győri püspök is) 1619-1623
- Dallos Miklós (győri püspök is) 1623-1630
- Kissennyei Báró Sennyei István (győri püspök is) 1630-1635
- Trakostyáni Draskovich György (győri püspök is) 1635-1650
- Szederkényi Püsky János (győri püspök is) 1651-1657
- Széchényi György (győri püspök is) 1658-1685
- Kollegradi Gróf Kollonich Lipót (győri püspök is) 1685-1695
- Wettin Keresztény Ágost, szász herceg (győri püspök is) 1696-1725
- Gróf Sinzendorff Fülöp Lajos (győri püspök is) 1726-1732
- Groll Adolf (győri püspök is) 1733-1743
- Vásonkeői Gróf Zichy Ferenc (győri püspök is) 1743-1783
- Vásonkeői Gróf Zichy Károly 1783-1785
- Radványi Gróf Győry Ferenc (győri kerületi főnök) 1785-1790
- Vásonkeői Gróf Zichy Károly 1790-1826
- Gróf Zichy-Ferraris Ferenc 1826-1839
- Szolgaegyházi Marich Dávid 1841-1845
- Galántai Gróf Esterházy Károly 1845-1848
- Szabó Kálmán (kormánybiztos) 1848
- Lukács Sándor (kormánybiztos) 1848
- Gróf Zichy-Ferraris Bódog (császári-királyi biztos) 1848-1849
- Lukács Sándor (kormánybiztos) 1849
- Rohonczy Ignác (császári-királyi polgári főbiztos) 1849-1850
- Dorner Ede (megye főnök) 1850-1860
- Gróf Zichy-Ferraris Bódog 1860-1861
- Balogh Kornél 1861-1867
- Gróf Zichy-Ferraris Bódog 1867-1868
- Loósi és Hédervári Gróf Viczay Héder 1868-1873
- Sziklósi Szabó Kálmán 1875-1882
- Hédervári Gróf Khuen-Héderváry Károly 1882-1883
- Fiáth Ferenc 1883-1884
- Németújvári Gróf Batthyány Lajos 1884-1892
- Gróf Laszberg Rudolf (Rezső) 1892-1906
- Zombori Lippay Géza 1906-1910
- Goda Béla 1910-1912
- Szodfridt József 1912-1917
- Szabó István 1917-1918
- Lippay Zoltán (kormánybiztos) 1918-1919
- Wajdits Béla (kormánybiztos) 1919
- Dr.Pogány Imre (a győri munkástanács vezetője) 1919.március 21-29
I.Direktórium (1919. március 29 - május 3) tagjai:
- Wajdits Béla (lemondott 1919. április első napjaiban.)
- Dr.Pogány Imre, Nagy István.
II.Direktórium (1919. május 3 - 10) tagjai:
- Szabó József, Wajdits Béla, Müller Károly (lemondtak.)
III.Direktórium (1919. május 10 - 28) tagjai:
- Müller Károly, Wajdits Béla (kilép a direktóriumból 1919. május 18 - 28-a közt), Nits István (1919. május 18-án leváltják.)
- Zemanek Antal (Nits István helyére lép 1919. május 18-án.)
- Müller Károly (a győri munkástanács intéző bizottságának elnöke) 1919. május 28 - augusztus 7
- Bibiti és legéndi Horváth Bálint (kormánybiztos-főispán) 1919.augusztus - 1920 tavasza.
A győri török szandzsák vezetőiSzerkesztés
- Oszmán pasa, volt szkourai bég 1594 szeptember 29 után-1595 augusztus 5. Elhunyt Esztergom ostrománál.
- Ali Mahmud pasa, sorrentói olasz renegát 1595 augusztus 5 után-1598 március 29
ForrásokSzerkesztés
- Levéltári szemle.1988.3
- Kerekes-Enyedi: Győr-Moson-Pozsony k.e.e vármegyék ismertetője, és monográfiája.
- Arrabona. (A győri Xantus János múzeum évkönyvei.)
- Fényes E: Győr vármegye.
- Horváth Richárd: Győr megye hatóságának oklevelei. (1318-1525) (Győr.2005)
JegyzetekSzerkesztés
További információkSzerkesztés
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Győr vármegye, 1908