Győr vármegye

megszűnt magyarországi vármegye (–1923)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 30. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

Győr vármegye (németül: Komitat Raab, latinul: Comitatus Jauriensis, Jaurensis, Arabonensis, Arraboniensis, Javariensis, Raab, szlovákul: Rábsky komitát) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. A terület ma Magyarország és Szlovákia között van felosztva. Központja Győr volt.

Győr vármegye
Győr vármegye címere
Győr vármegye címere

Fennállás1000-1949
OrszágMagyar Királyság
KözpontGyőr
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségek98% magyarok
1,5% németek
0,5% szlovákok, horvátok
Valláskatolikusok, reformátusok
Földrajzi adatok
Terület1534 km²
Térkép
Győr vármegye térképe
Győr vármegye térképe
Győr vármegye domborzati térképe
Győr vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Győr vármegye témájú médiaállományokat.
Győr vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Győr vármegye területének legnagyobb része síkság, csak délen találhatók némi dombok. Síksága a Kisalföldhöz tartozik, a dombság a Bakony legészakibb csoportja. Folyóvizekben mindig gazdag volt (árvíz jellemző volt a vármegyére) (Duna, Rába, Rábca, Marcal).

Északról Pozsony vármegye, keletről Komárom vármegye, délről Veszprém vármegye, nyugatról Sopron vármegye, északnyugatról pedig Moson vármegye határolta.

Történelem

szerkesztés

Győr vármegye a legöregebb magyar vármegyék egyike. Szent István király Győr (Geur) német lovagot nevezte ki győri ispánná. Ő a Győr nemzetség őse, és a város, illetve vármegye névadója is. 1177-ben említik először a ma minden történész által hitelesnek tartott ispánjának nevét. 1185-ben III. Béla magyar király egy oklevele utal a létező győri várispánságra. A vármegye iratai 1552-től a nemesi közgyűlés jegyzőkönyvei 1580-tól folyamatosan fennmaradtak.

Székesfehérvár 1543. évi török elfoglalása után a vármegye Győrtől délre eső területe török hódoltsági terület lett. 1593-ban a vármegyében 493,5 porta 859 adózó családfővel, 1594–1598 közt a vármegye teljesen török kézen volt. Az 1611-es nemesi összeírás szerint a vármegyében: 147 nemes jogállású személy, ebből 10 egyházi személy, vagy testület. 20 győri armalista (birtok nélküli) nemes, 41 bajcsi és bácsai prediális (egyházi) nemes, 30 falusi kisnemes, 4 rác nemes. 1616-ban történik első említése az alszolgabírói tisztségnek. 1619-ben a vármegye lakossága Győr város nélkül 150,25 porta, kb. 15 000 fő. 1623-ban keletkezett első adat a táblabírói tisztségre. 1681-ben Győrben 123 armalista, a vármegyében 15 predialista nemes, és 31 falusi kisnemes volt, 1715-ben pedig a vármegyében 8 nemes, 1517 jobbágy, 418 zsellér, összesen 1943 háztartás. Ebből 1911 magyar, 32 német háztartás. 1719-ben Győr város nélkül a vármegye lakossága kb. 13-14 000 fő. 1785–1790 közt II. József magyar király rendeletére összevonták Győr, Moson, Komárom, Sopron, Vas, Veszprém, Esztergom vármegyéket Győri Kerület néven a győri székhellyel.

A napóleoni háborúk során, 1809. augusztus és november közt a vármegye területe, Csilizköz kivételével, francia megszállás alá került.

1888-ban a vármegye lakossága Győr város nélkül 109 493 fő, területe 1381,11 km². 1918-tól a vármegye Dunától északra fekvő területei Csehszlovákia része lett. 1920-ban a vármegye lakossága Győr város nélkül 90 839 fő, területe 1397 km².

1923-ban Magyarországon maradt területeit a szintén csonka Moson és Pozsony vármegyékkel összevonták, létrehozva Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét, melynek neve a második világháború után Győr-Moson megye lett. Ez az 1950-es megyerendezéskor egyesült Sopron megyével, így jött létre Győr-Sopron megye, neve 1990 óta Győr-Moson-Sopron megye.

A vármegye összlakossága 1910-ben 136 295 fő volt, ebből:

Közigazgatás

szerkesztés

A vármegye a 19. század végétől, amikor a megyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, három járásra volt felosztva:

Győr vármegye ispánjai, főispánjai, vezetői

szerkesztés
  • Geur, 1000 után
  • György, 1137
  • Pok nembeli (?) Kornél (az első, minden kutató által hitelesnek tartott győri ispán), 1177
  • Damján, 1188
  • Kornél, 1192
  • Márton, 1209
  • Miklós, 1212
  • Jula, 1221
  • Hedrik, 1223–1231
  • Simon, 1232–1234
  • Buzát, 1237
  • Miklós, 1239
  • Móric, 1243
  • Detrik, 1251
  • Lőrinc, 1258
  • Dénes, 1271
  • Selta (Selke), 1274
  • László, 1291
  • Pál, 1299
  • Simon, 1300
  • Héder nembeli Kőszegi Miklós (győri püspök is), 1313–1318
  • Nagymartoni Pál, 1318
  • Hédervári Miklós, 1324–1330
  • Hédervári Dezső, 1330
  • Fonyi Balázs, 1332
  • Zólyomi Doncs, 1332
  • Doncs fia László, 1333
  • Fonyi Balázs, 1335
  • Meggyesi Móric, 1337–1338
  • Meggyesi Simon, 1347–1360
  • Gönyűi János, 1360–1379
  • Himfi Benedek, 1379–1380
  • Csáktornyai Lackfi István, 1391
  • Marcali Dénes, 1398–1402
  • Gersei Pető János, 1405
  • Berencsi „Sáfár” István, 1411
  • Silstrang Erhard, 1413–1417
  • (Idősebb) Rozgonyi István, 1422–1439
  • (Ifjabb) Rozgonyi János, 1441–1443
  • Újlaki Miklós, 1451
  • Salánki Ágoston (győri püspök is), 1453–1465
  • Monoszlói Csupor Demeter (győri püspök is), 1466–1480
  • Nagylucsei Orbán (győri püspök is) 1481–1486
  • Erdődi Bakócz Tamás (győri püspök is), 1486–1494
  • Snapek Zsigmond, 1494
  • Szatmári Ferenc (győri püspök is), 1495–1508
  • Erdődi Bakócz Tamás (esztergomi érsek is), 1509–1510
  • Felsőszelestei és kövesszarvi Gosztonyi János (győri püspök is), 1510–1525
  • Paksy Balázs (győri püspök is), 1525–1526
  • Laki Bakith Pál, 1526 után 1537
  • Laki Bakith Péter, 1537–1539
  • Újlaki Ferenc (győri püspök is), 1540–1554
  • Gregoriancz Pál (győri püspök is), 1554–1565
  • Delfini Zakariás (győri bíboros-püspök is), 1565–1571
  • Liszthy János (győri püspök is), 1572–1577
  • Trakostyáni Draskovich György (győri püspök is), 1578–1587
  • Heresinczy Péter (győri püspök is), 1587–1590
  • Kutassy János (győri püspök is), 1592–1597
  • Hetesi Pethe Márton (győri püspök is), 1598–1605
  • Naprágyi Demeter (győri püspök is), 1606–1619
  • Lépes Bálint (győri püspök is), 1619–1623
  • Dallos Miklós (győri püspök is), 1623–1630
  • Kissennyei báró Sennyei István (győri püspök is) 1630–1635
  • Trakostyáni Draskovich György (győri püspök is) 1635–1650
  • Szederkényi Püsky János (győri püspök is) 1651–1657
  • Széchényi György (győri püspök is) 1658–1685
  • Kollegradi Gróf Kollonich Lipót (győri püspök is) 1685–1695
  • Wettin Keresztény Ágost, szász herceg (győri püspök is) 1696–1725
  • Gróf Sinzendorff Fülöp Lajos (győri püspök is) 1726–1732
  • Groll Adolf (győri püspök is) 1733–1743
  • Vázsonykői gróf Zichy Ferenc (győri püspök is) 1743–1783
  • Vázsonykői gróf Zichy Károly, 1783–1785
  • Radványi gróf Győry Ferenc (győri kerületi főnök) 1785–1790
  • Vázsonykői gróf Zichy Károly, 1790–1826
  • Gróf Zichy-Ferraris Ferenc, 1826–1839
  • Szolgaegyházi Marich Dávid, 1841–1845
  • Galántai gróf Esterházy Károly, 1845–1848
  • Szabó Kálmán (kormánybiztos) 1848
  • Lukács Sándor (kormánybiztos) 1848
  • Gróf Zichy-Ferraris Bódog (császári-királyi biztos) 1848–1849
  • Lukács Sándor (kormánybiztos) 1849
  • Rohonczy Ignác (császári-királyi polgári főbiztos) 1849–1850
  • Dorner Ede (megye főnök) 1850–1860
  • Gróf Zichy-Ferraris Bódog, 1860–1861
  • Balogh Kornél, 1861–1867
  • Gróf Zichy-Ferraris Bódog, 1867–1868
  • Loósi és hédervári gróf Viczay Héder 1868–1873
  • Sziklósi Szabó Kálmán, 1875–1882
  • Hédervári gróf Khuen-Héderváry Károly 1882–1883
  • Fiáth Ferenc, 1883–1884
  • Németújvári gróf Batthyány Lajos, 1884–1892
 
Laszberg Rudolf (Rezső)

I. Direktórium (1919. március 29. - május 3.) tagjai:

  • Wajdits Béla (lemondott 1919. április első napjaiban)
  • Dr. Pogány Imre, Nagy István.

II. Direktórium (1919. május 3. – 10.) tagjai:

  • Szabó József, Wajdits Béla, Müller Károly (lemondtak)

III. Direktórium (1919. május 10. – 28.) tagjai:

  • Müller Károly, Wajdits Béla (kilép a direktóriumból 1919. május 18. – 28. közt), Nits István (1919. május 18-án leváltják)
  • Zemanek Antal (Nits István helyére lép 1919. május 18-án)
  • Müller Károly (a győri munkástanács intéző bizottságának elnöke) 1919. május 28. – augusztus 7.
  • Bibiti és legéndi Horváth Bálint (kormánybiztos-főispán) 1919. augusztus – 1920 tavasza.

A győri török szandzsák vezetői

szerkesztés
  • Oszmán pasa, volt szkourai bég 1594. szeptember 29. után – 1595. augusztus 5. Esztergom ostrománál esett el.
  • Ali Mahmud pasa, sorrentói olasz renegát 1595. augusztus 5. után – 1598. március 29.

További információk

szerkesztés
  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Győr vármegye, 1908