Győr vármegye

Győr vármegye (szlovákul: Ráb; németül: Raab; latinul: Jauriensis, Jaurensis, Arabonensis, Arraboniensis, Javariensis, Raab) közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság nyugati részében. A terület ma Magyarország és Szlovákia között van felosztva.

Győr vármegye
Győr vármegye címere
Központ	Győr
Népesség
Népesség	136.300, 1910
Nemzetiségek	magyarok
Földrajzi adatok
Terület	1 534  km2
Térkép
Győr vármegye térképe
Győr vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Győr vármegye témájú médiaállományokat.

Győr vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Földrajza

Győr vármegye területének legnagyobb része síkság, csak délen találhatók némi dombok. Síksága a Kisalföldhöz tartozik, a dombság a Bakony legészakibb csoportja. Folyóvizekben mindig gazdag volt (árvíz jellemző volt a vármegyére) : Duna, Rába, Rábca, Marcal. Északon Pozsony vármegye, keleten Komárom vármegye, délen Veszprém vármegye, nyugaton Moson és Sopron vármegyék határolták.

Történelem

Győr vármegye a legöregebb magyar vármegyék egyike.Szent István király Győr (Geur) német lovagot nevezte ki győri ispánná.Ő a Győr nemzetség őse, és a város, illetve vármegye névadója is.
1177-ben említik először a ma, minden történész által hitelesnek tartott ispánjának nevét.1185-ben III.Béla király egy oklevele utal a létező győri várispánságra.
A vármegye iratai 1552-től a nemesi közgyűlés jegyzőkönyvei 1580-tól folyamatosan fennmaradtak.
Székesfehérvár 1543. évi török elfoglalása után a vármegye Győrtől délre eső területe török hódoltsági terület. 1593-ban a vármegyében van 493,5 porta 859 adózó családfővel.1594-1598 közt a vármegye teljesen török kézen.
1611-ben nemesi összeírás a vármegyében: 147 nemes jogállású személy, ebből 10 egyházi személy, vagy testület. 20 győri armalista (birtok nélküli) nemes, 41 bajcsi és bácsai prediális (egyházi) nemes, 30 falusi kisnemes, 4 rác nemes.
1616-ban első említése az alszolgabírói tisztségnek.
1619-ben a vármegye lakossága Győr város nélkül 150,25 porta, kb: 15.000 fő.
1623-ban első adat a táblabírói tisztségre.
1681-ben Győrben 123 armalista, a vármegyében 15 predialista nemes, és 31 falusi kisnemes.
1715-ben a vármegyében 8 nemes, 1.517 jobbágy, 418 zsellér, összesen 1.943 háztartás. Ebből 1.911 magyar, 32 német háztartás.
1719-ben Győr város nélkül a vármegye lakossága kb: 13.000-14.000 fő.
1785-1790 közt II.József király rendeletére összevonták Győr, Moson, Komárom, Sopron, Vas, Veszprém, Esztergom vármegyéket Győri Kerület néven a győri székhellyel.
1809 augusztus és november közt a vármegye területe, Csilizköz kivételével, a Magyarországi megszállt területek néven létrejött francia katonai közigazgatás része.
1888-ban a vármegye lakossága Győr város nélkül 109.493 fő, területe 1.381,11 km².
1918-tól a vármegye Dunától északra fekvő területei Csehszlovákia része.
1920-ban a vármegye lakossága Győr város nélkül 90.839 fő, területe 1.397 km².

1923-ban Magyarországon maradt területeit a szintén csonka Moson és Pozsony vármegyékkel összevonták, létrehozva Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyét, melynek neve a második világháború után Győr-Moson megye lett. Ez az 1950-es megyerendezéskor egyesült Sopron megyével, így jött létre Győr-Sopron megye, melynek neve 1990 óta Győr-Moson-Sopron megye.

Közigazgatás

A vármegye a 19. század végétől, amikor a megyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, három járásra volt felosztva:

• Pusztai járás, székhelye Győrszentmárton, neve 1940-től Pannonhalmi járás
• Sokoróaljai járás, székhelye Tét
• Tószigetcsilizközi járás, székhelye Győr

Győr vármegye ispánjai, főispánjai, vezetői

• Geur 1000 után
• György 1137
• Pok nembeli (?) Kornél (az első, minden kutató által hitelesnek tartott győri ispán)1177
• Damján 1188
• Kornél 1192
• Márton 1209
• Miklós 1212
• Jula 1221
• Hedrik 1223-1231
• Simon 1232/1234
• Buzát 1237
• Miklós 1239
• Móric 1243
• Detrik 1251
• Lőrinc 1258
• Dénes 1271
• Selta (Selke) 1274
• László 1291
• Pál 1299
• Simon 1300
• Héder nembeli Kőszegi Miklós (győri püspök is) 1313-1318
• Nagymartoni Pál 1318
• Hédervári Miklós 1324-1330
• Hédervári Dezső 1330
• Fonyi Balázs 1332
• Zólyomi Doncs 1332
• Doncs fia László 1333
• Fonyi Balázs 1335
• Meggyesi Móric 1337-1338
• Meggyesi Simon 1347-1360
• Gönyűi János 1360-1379
• Himfi Benedek 1379-1380
• Csáktornyai Lackfi István 1391
• Marcali Dénes 1398-1402
• Gersei Pető János 1405
• Berencsi "Sáfár" István 1411
• Silstrang Erhard 1413-1417
• (Idősebb) Rozgonyi István 1422-1439
• (Ifjabb)Rozgonyi János 1441-1443
• Újlaki Miklós 1451
• Salánki Ágoston (győri püspök is) 1453-1465
• Monoszlói Csupor Demeter (győri püspök is) 1466-1480
• Nagylucsei Orbán (győri püspök is) 1481-1486
• Erdődi Bakócz Tamás (győri püspök is) 1486-1494
• Snapek Zsigmond 1494
• Szatmári Ferenc (győri püspök is) 1495-1508
• Erdődi Bakócz Tamás (esztergomi érsek is) 1509-1510
• Felsőszelestei és Kövesszarvi Gosztonyi János (győri püspök is) 1510-1525
• Paksy Balázs (győri püspök is) 1525-1526
• Laki Bakith Pál 1526 után-1537
• Laki Bakith Péter 1537-1539
• Újlaki Ferenc (győri püspök is) 1540-1554
• Gregorianci Pál (győri püspök is) 1554-1565
• Delfini Zakariás (győri bíboros-püspök is) 1565-1571
• Liszthy János (győri püspök is) 1572-1577
• Trakostyáni Draskovich György (győri püspök is) 1578-1587
• Heresinczy Péter (győri püspök is) 1587-1590
• Kutassy János (győri püspök is) 1592-1597
• Hetesi Pethe Márton (győri püspök is) 1598-1605
• Náprági Demeter (győri püspök is) 1606-1619
• Lépes Bálint (győri püspök is) 1619-1623
• Dallos Miklós (győri püspök is) 1623-1630
• Kissennyei Báró Sennyei István (győri püspök is) 1630-1635
• Trakostyáni Draskovich György (győri püspök is) 1635-1650
• Szederkényi Püsky János (győri püspök is) 1651-1657
• Széchényi György (győri püspök is) 1658-1685
• Kollegradi Gróf Kollonich Lipót (győri püspök is) 1685-1695
• Wettin Keresztény Ágost, szász herceg (győri püspök is) 1696-1725
• Gróf Sinzendorff Fülöp Lajos (győri püspök is) 1726-1732
• Groll Adolf (győri püspök is) 1733-1743
• Vásonkeői Gróf Zichy Ferenc (győri püspök is) 1743-1783
• Vásonkeői Gróf Zichy Károly 1783-1785
• Radványi Gróf Győry Ferenc (győri kerületi főnök) 1785-1790
• Vásonkeői Gróf Zichy Károly 1790-1826
• Gróf Zichy-Ferraris Ferenc 1826-1839
• Szolgaegyházi Marich Dávid 1841-1845
• Galántai Gróf Esterházy Károly 1845-1848
• Szabó Kálmán (kormánybiztos) 1848
• Lukács Sándor (kormánybiztos) 1848
• Gróf Zichy-Ferraris Bódog (császári-királyi biztos) 1848-1849
• Lukács Sándor (kormánybiztos) 1849
• Rohonczy Ignác (császári-királyi polgári főbiztos) 1849-1850
• Dorner Ede (megye főnök) 1850-1860
• Gróf Zichy-Ferraris Bódog 1860-1861
• Balogh Kornél 1861-1867
• Gróf Zichy-Ferraris Bódog 1867-1868
• Loósi és Hédervári Gróf Viczay Héder 1868-1873
• Sziklósi Szabó Kálmán 1875-1882
• Hédervári Gróf Khuen-Héderváry Károly 1882-1883
• Fiáth Ferenc 1883-1884
• Németújvári Gróf Batthyány Lajos 1884-1892

Laszberg Rezső

• Gróf Laszberg Rudolf (Rezső) 1892-1906
• Zombori Lippay Géza 1906-1910
• Goda Béla 1910-1912
• Szodfridt József 1912-1917
• Szabó István 1917-1918
• Lippay Zoltán (kormánybiztos) 1918-1919
• Wajdits Béla (kormánybiztos) 1919
• Dr.Pogány Imre (a győri munkástanács vezetője) 1919.március 21-29

I.Direktórium (1919. március 29 - május 3) tagjai:

• Wajdits Béla (lemondott 1919. április első napjaiban.)
• Dr.Pogány Imre, Nagy István.

II.Direktórium (1919. május 3 - 10) tagjai:

• Szabó József, Wajdits Béla, Müller Károly (lemondtak.)

III.Direktórium (1919. május 10 - 28) tagjai:

• Müller Károly, Wajdits Béla (kilép a direktóriumból 1919. május 18 - 28-a közt), Nits István (1919. május 18-án leváltják.)
• Zemanek Antal (Nits István helyére lép 1919. május 18-án.)
• Müller Károly (a győri munkástanács intéző bizottságának elnöke) 1919. május 28 - augusztus 7
• Bibiti és legéndi Horváth Bálint (kormánybiztos-főispán) 1919.augusztus - 1920 tavasza.

A győri török szandzsák vezetői

• Oszmán pasa, volt szkourai bég 1594 szeptember 29 után-1595 augusztus 5. Elhunyt Esztergom ostrománál.
• Ali Mahmud pasa, sorrentói olasz renegát 1595 augusztus 5 után-1598 március 29

Források

• Levéltári szemle.1988.3
• Kerekes-Enyedi: Győr-Moson-Pozsony k.e.e vármegyék ismertetője, és monográfiája.
• Arrabona. (A győri Xantus János múzeum évkönyvei.)
• Fényes E: Győr vármegye.
• Horváth Richárd: Győr megye hatóságának oklevelei. (1318-1525) (Győr.2005)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Győr vármegye témájú médiaállományokat.

• Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Győr vármegye, 1908