Pethe Márton

püspök

Hetesi Pethe Márton (Abaúj vármegye, Kassa, 1552Bécs, 1605. október 3.) érsek.

Pethe Márton
Nagyvárad, Győr, majd Kalocsa püspöke
Született 1552
Kassa
Elhunyt 1605. október 3.
Bécs
Felekezet római katolikus egyház
Püspökségi ideje
1587 – 1598
(Nagyvárad)
Püspökségi ideje
1598 – 1605. október 3.
(Győr)
Püspökségi ideje
1599 – 1605. október 3.
(Kalocsa)
Előző püspök
Következő püspök
Kutassy János
Szuhay István
Pethe Márton a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Pethe Márton témájú médiaállományokat.

ÉletrajzaSzerkesztés

Hetesi Pethe Márton 1552-ben született az akkor Abaúj vármegyéhez tartozó Kassán. Apja Pethe Imre, királyi helytartósági ítélőmester volt. Testvérei: László, a magyar királyi kamara elnöke, tornai főispán, Imre, Radeczy István királyi helytartó főjegyzője volt.

Iskoláit Kassán és Krakkóban végezte.

Egyházi pályájaSzerkesztés

 
Sírtáblája a pozsonyi Szent Márton-dómban

1582. február 21-én, mint pozsonyi kanonok elnyerte a szerémi címzetes püspökséget, két hónappal később pedig már váci püspök és pilisi apát. 1586. március 27-én Rudolf király, Radeczy István halála után a megüresedett esztergomi Szent István prépostságot és kanonokságot adományozta számára, azzal a kikötéssel, hogy a pilisi apátságot engedje át Joó Balázsnak, aki a király tanácsosa és titkára, Joó János testvére volt.

1587. augusztus 13-án váradi püspökké, s egyúttal szepesi és jászói préposttá nevezték ki.

1588-ban Szepeshelyre költözött, ahol a plébániáról elűzve az evangélikus papokat, helyreállíttatta a prépost házat, a káptalan templomot, 1590-ben pedig visszaszerezte a látókői (Lapis Refugii) uradalmat és a jászói birtok egy részét. 1591-ben a jászói prépostság épületeit kölcsönökből ágyúkkal látta el, Alsómecenzéfen pedig malmot, vashámort és hutát alapított. 1592-ben a 13 szepesi városban canonica visitatiót tartott.

1598 és 1600 között királyi kancellár, 1598-tól győri megyés püspök, 1599-től pedig kalocsai érsek és a győri prépostság adminisztrátora. 1601-ben a királyi helytartó helyettese lett, 1602-től helytartó és az esztergomi egyházmegye kormányzója.

A Bocskai-szabadságharc idején (1604-1606) Somorjára, Németújvárra, majd Bécsbe menekült. Mint győri prépost erélyesen föllépett a protestantizmus ellen.

Bécsben, 1605. október 3-án halt meg, Pozsonyban nyugszik.

ForrásokSzerkesztés


Előde:
Bornemissza Gergely
Nagyváradi katolikus püspök
1587–1598
Utóda:
Mikács Miklós
Előde:
Kutassy János
Győri püspök
1598–1605
Utóda:
Naprágyi Demeter
Előde:
Kutassy János
Kalocsai érsek
1599–1605
Utóda:
Szuhay István