Főmenü megnyitása

Budapest V. kerülete

Budapest kerületeinek egyike

Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja.

Budapest V. kerülete
A Parlament épülete madártávlatból
A Parlament épülete madártávlatból
Budapest V. kerülete címere
Budapest V. kerülete címere
Budapest V. kerülete zászlaja
Budapest V. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Belváros-Lipótváros
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Belváros
Lipótváros
[1]
Alapítás éve1873. november 17.
Irányítószám 1051–1056
Testvérvárosok
Lista
Polgármester Szentgyörgyvölgyi Péter
Országgyűlési képviselő Csárdi Antal (LMP)
Népesség
Teljes népesség26 013 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Rangsorban 21.
Népsűrűség10 148 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2,59 km²
Elhelyezkedése
Budapest V. kerülete (Budapest)
Budapest V. kerülete
Budapest V. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 19° 02′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 19° 02′ 55″
Budapest V. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest V. kerülete témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A Belváros, illetve a régi Pest alapja a 11. század elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt, a 15. században érte el. A várost ekkor még városfal vette körül, amelyen három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett bejutni. A török uralom alatt (1541–1686) a város majdnem teljes egészében elpusztult, de Buda visszafoglalása után Pest is rohamos fejlődésnek indult. Ekkor létesültek különböző települések a városfalon kívül (Teréz-, József-, Ferenc-, Lipótváros), és ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata. 1838-ban hatalmas árvíz pusztított Pesten, mely jelentős károkat okozott.

Budapest 1873-ban született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Szabadság és Erzsébet híd, ekkor alakult ki a Dunakorzó is.

Az egyesített várost eredetileg tíz kerületre osztották, melyek közül a Belváros a IV., a Duna és a Váci út között a Belváros határától egészen Újpest határáig nyúló Lipótváros pedig az V. sorszámot kapta. Az V. kerület északi határa 1930-tól a Dráva utca lett, az ezen túli rész az új XIII. kerülethez került. 1950-ben a Szent István körúttól északra fekvő Újlipótvárost is a XIII. kerülethez csatolták, az addig a IV. kerületet képező Belvárost viszont az V. kerülethez, így alakultak ki mai határai.

 
A Vörösmarty tér 1960-ban, amikor a 9-es busz végállomása itt volt

FekvéseSzerkesztés

A pesti oldal központi kerülete. Északról a XIII. kerület, keletről a VI. kerület, a VII. kerület és a VIII. kerület, délről Budapest IX. kerülete, végül nyugatról a Duna folyó, illetve azáltal a XI. kerület, az I. kerület és a II. kerület határolja.

VárosrészekSzerkesztés

Az V. kerület 1950 óta Budapest két városrészét foglalja magába: a Deák Ferenc utcától északra a Lipótváros, attól délre pedig a Belváros, Pest történelmi városmagja található.

Az V. kerület 1950 előtt a Lipótvárosból és az Újlipótvárosból állt, a Belváros pedig a külön IV. kerületet alkotta. Az V. kerülethez tartozott még 1938-ig (a XIII. kerület megalakulásáig) a Vizafogó, az egykori Kikötődűlő (a Váci út és a Duna közötti terület egészen Újpest határáig, ezt ma Angyalföld részének tekintik) és a Népsziget Pesthez tartozott déli fele is.

ÖnkormányzatSzerkesztés

PolgármesterekSzerkesztés

A 2010-es választás eredménye[8]Szerkesztés

Polgármesterjelölt Párt Kapott szavazat Elért eredmény (%)
Rogán Antal Fidesz-KDNP 7 870 72,97%
Pásztor Tibor MSZP 2 024 18,77%
Szilágyi Péter LMP 891 8,26%
  • A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint az alábbi:
    Lista Képviselők száma Képviselők megoszlása
  Fidesz-KDNP 10                    
  MSZP 2                    
  LMP 1                    
  Jobbik 1                    

NépességSzerkesztés

Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 46 952 —    
1880 55 906 1,75%
1890 56 059 0,03%
1900 53 372 −0,49%
1910 53 896 0,10%
1920 60 641 1,18%
1930 56 335 −0,74%
1941 60 650 0,67%
1949 52 782 −1,74%
1960 65 867 2,01%
1970 62 684 −0,50%
1980 50 128 −2,24%
1990 43 937 −1,32%
2001 28 948 −3,79%
2011 25 210 −1,38%
2017 25 917 0,46%
 

NépcsoportokSzerkesztés

Jelentős nemzetiségi csoportok[9]
Nemzetiség Népesség (2011)
  Németország 584
  Oroszország 151
  Lengyelország 60

2001-ben a város lakossága 28 948 fő volt, 26 728 fő (94,36%) magyar, 555 fő (1,96%) német, 361 fő (1,27%) cigány, 155 fő (0,55%) román, nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

2011-ben a város lakossága 25 210 fő volt, 18 201 fő (85,48%) magyar, 584 fő (2,74%) német, 238 fő (1,12%) cigány, 151 fő (0,71%) orosz, 150 fő (0,70%) román nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

KözlekedésSzerkesztés

Metróállomások a kerületbenSzerkesztés

Vonal Állomás neve Megnyitás időpontja Átszállási kapcsolatok
  Arany János utca 1981. december 30.   72, 73
  9
  914, 914A, 931, 950, 950A
  Astoria 1970. április 3.   47, 47B, 48, 49
  74
  5, 7, 8E, 9, 15, 100E, 108E, 110, 112, 115, 133E, 178
  907, 908, 909, 914, 914A, 916, 931, 950, 950A, 956, 973, 979, 979A, 990
 
 
 
Deák Ferenc tér   1896. május 3.
  1970. április 3.
  1976. december 31.
  47, 48, 49
  9, 16, 16B, 100E, 105
  909, 914, 914A, 916, 931, 950, 950A, 979, 979A, 990
  Ferenciek tere 1976. december 31.   2
  City
  5, 7, 8E, 15, 108E, 110, 112, 115, 133E, 178
    
  907, 908, 956, 973
  Fővám tér 2014. március 28.   2, 47, 47B, 48, 49
  83, City
  15, 115
  979, 979A
 
 
Kálvin tér   1976. december 31.
  2014. március 28.
  47, 47B, 48, 49
  83, City
  9, 100E, 15, 115
  909, 914, 914A, 950, 950A, 979, 979A
  Kossuth Lajos tér 1972. december 22.   2
  70, 78, City
  15, 115
    
  Vörösmarty tér 1896. május 3.   2
  City
  15, 115

Fontosabb épületekSzerkesztés

Egyéb nevezetességekSzerkesztés

Kerületi médiaSzerkesztés

  • City Kábel TV
  • "Belváros-Lipótváros" (korábban: Belváros) – az önkormányzat lapja

Fontosabb közterületek, közutakSzerkesztés

     

Belváros-Lipótváros testvérvárosaiSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat.
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14. (Hozzáférés: 2019. október 17.)
  3. Edit-Szikra Zsuzsa: Korrupció-puzzle Az V. kerület esete; Mozgó Világ 21. évfolyam 1. szám - 1995. január (online: adtplus.arcanum.hu)
  4. Karsai Károly, belvaros-lipotvaros.hu
  5. Steiner Pál, belvaros-lipotvaros.hu
  6. Rogán Antal, kormany.hu
  7. Ág Tibor: Szentgyörgyvölgyi Péter az új polgármester, 5.kerulet.ittlakunk.hu - 2014.október 13.
  8. A 2010-es választás eredményei
  9. Népszámlálás kisebbségiek 2011. Magyarország. (Hozzáférés: 2011. január 1.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. [1]

ForrásSzerkesztés

  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információkSzerkesztés