Budapest V. kerülete
Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja.
| Budapest V. kerülete | |||
 | |||
| Az Országház madártávlatból | |||
| |||
| Egyéb elnevezés: Belváros-Lipótváros | |||
| Közigazgatás | |||
| Település | Budapest | ||
| Városrészek |
Belváros Lipótváros [1] | ||
| Alapítás ideje | 1873. november 17. | ||
| Irányítószám | 1051–1056 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Polgármester | Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz-KDNP)[2] | ||
| Országgyűlési képviselő | Csárdi Antal (LMP) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 23 494 fő (2023. jan. 1.)[3] | ||
| Rangsorban | 21. | ||
| Népsűrűség | 10 148 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2,59 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Budapest V. kerülete
Pozíció Budapest V. kerülete térképén
| |||
| é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 19° 02′ 55″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 00″, k. h. 19° 02′ 55″ | |||
| Budapest V. kerülete weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest V. kerülete témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése szerkesztés
A pesti oldal központi kerülete. Északról a XIII. kerület, keletről a VI. kerület, a VII. kerület és a VIII. kerület, délről Budapest IX. kerülete, végül nyugatról a Duna folyó, illetve azáltal a XI. kerület, az I. kerület és a II. kerület határolja.
Városrészek szerkesztés
Az V. kerület 1950 óta Budapest két városrészét foglalja magába: a Deák Ferenc utcától északra a Lipótváros, attól délre pedig a Belváros, Pest történelmi városmagja található.
Az V. kerület 1950 előtt a Lipótvárosból és az Újlipótvárosból állt, a Belváros pedig a külön IV. kerületet alkotta. Hozzá tartozott még 1938-ig (a XIII. kerület megalakulásáig) a Vizafogó, az egykori Kikötődűlő (a Váci út és a Duna közötti terület egészen Újpest határáig, amit ma Angyalföld részének tekintenek) és a Népsziget is.
Földrajz szerkesztés
Története szerkesztés
A Belváros, illetve a régi Pest alapja a 11. század elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt, a 15. században érte el. A várost ekkor még városfal vette körül, amelyen három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett bejutni. A török uralom alatt (1541–1686) a város majdnem teljes egészében elpusztult, de Buda visszafoglalása után Pest is rohamos fejlődésnek indult. Ekkor létesültek különböző települések a városfalon kívül (Teréz-, József-, Ferenc-, Lipótváros), és ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata. 1838-ban hatalmas árvíz pusztított Pesten, jelentős károkat okozva.
Budapest 1873-ban született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Szabadság és Erzsébet híd, ekkor alakult ki a Dunakorzó is.
Az egyesített várost eredetileg tíz kerületre osztották, melyek közül a Belváros a IV., a Duna és a Váci út között a Belváros határától egészen Újpest határáig nyúló Lipótváros pedig az V. sorszámot kapta. Az V. kerület északi határa 1930-tól a Dráva utca lett, az ezen túli rész az új XIII. kerülethez került. 1950-ben a Szent István körúttól északra fekvő Újlipótvárost is a XIII. kerülethez csatolták, az addig a IV. kerületet képező Belvárost viszont az V. kerülethez, így alakultak ki mai határai. Ugyanakkor a felszabaduló IV. sorszámot megkapta az északon újonnan létrehozott kerület.
.jpg)
Politika és közigazgatás szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Mihályi Gábor[4] (SZDSZ)[5]
- 1994–1998: Karsai Károly (Fidesz-KDNP-MDF)[6]
- 1998–2002: Karsai Károly (Fidesz-FKgp-MDF-MDNP)[7]
- 2002–2006: Steiner Pál (MSZP-SZDSZ)[8]
- 2006–2010: Rogán Antal (Fidesz-KDNP)[9]
- 2010–2014: Rogán Antal (Fidesz-KDNP)[10]
- 2014–2019: Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz-KDNP)[11]
- 2019-től: Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz-KDNP)[2]
Önkormányzati választási eredmények szerkesztés
2010 szerkesztés
| Polgármesterjelölt | Párt | Kapott szavazat | Elért eredmény (%) |
|---|---|---|---|
| Rogán Antal | Fidesz-KDNP | 7 870 | 72,97% |
| Pásztor Tibor | MSZP | 2 024 | 18,77% |
| Szilágyi Péter | LMP | 891 | 8,26% |
- A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint az alábbi:
| Lista | Képviselők száma | Képviselők megoszlása | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fidesz-KDNP | 10 | |||||||||||
| MSZP | 2 | |||||||||||
| LMP | 1 | |||||||||||
| Jobbik | 1 | |||||||||||
2019 szerkesztés
| Lista | Képviselők száma | Képviselők megoszlása | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fidesz-KDNP | 9 | |||||||||||
| Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP | 5 | |||||||||||
Népesség szerkesztés
| Lakosságszám | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Átl. vált.(%) |
| 1870 | 46 952 | — |
| 1880 | 55 906 | 1,75% |
| 1890 | 56 059 | 0,03% |
| 1900 | 53 372 | −0,49% |
| 1910 | 53 896 | 0,10% |
| 1920 | 60 641 | 1,18% |
| 1930 | 56 335 | −0,74% |
| 1941 | 60 650 | 0,67% |
| 1949 | 52 782 | −1,74% |
| 1960 | 65 867 | 2,01% |
| 1970 | 62 684 | −0,50% |
| 1980 | 50 128 | −2,24% |
| 1990 | 43 937 | −1,32% |
| 2001 | 28 948 | −3,79% |
| 2011 | 25 210 | −1,38% |
| 2022 | 24 845 | −0,13% |
Népcsoportok szerkesztés
| Jelentős nemzetiségi csoportok[14] | |
|---|---|
| Nemzetiség | Népesség (2011) |
| német | 584 |
| orosz | 151 |
| lengyel | 60 |
2001-ben a város lakossága 28 948 fő volt, 26 728 fő (94,36%) magyar, 555 fő (1,96%) német, 361 fő (1,27%) roma
, 155 fő (0,55%) román, nemzetiségűnek vallotta magát.[15]
2011-ben a város lakossága 25 210 fő volt, 18 201 fő (85,48%) magyar, 584 fő (2,74%) német, 238 fő (1,12%) roma
, 151 fő (0,71%) orosz, 150 fő (0,70%) román nemzetiségűnek vallotta magát.[16]
Gazdaság szerkesztés
V. kerületi székhellyel rendelkező legnagyobb 20 vállalat nettó árbevétel alapján.[17]
| Rangsor | Vállalat | Nettó árbevétel (Mrd Ft) 2021 |
Alkalmazottak | Főtevékenység |
|---|---|---|---|---|
| 1 | OTP Bank Nyrt. | 819,1 | - | Egyéb monetáris közvetítés |
| 2 | Fluor Consultants B.V. Magyarországi Fióktelepe | 758,6 | 1 |
Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás |
| 3 | PORR Bau GmbH Magyarországi Fióktelepe | 549,7 | - | Híd, alagút építése |
| 4 | Uniper Hungary Kft. | 480,3 | 35 |
Villamosenergia-termelés |
| 5 | Röhm GmbH Magyarországi Fióktelepe | 329,9 | - | Vegyi áru nagykereskedelem |
| 6 | Merkantil Bank Zrt. | 239,9 | 335 |
Egyéb hitelnyújtás |
| 7 | Notino, s.r.o. Magyarországi Fióktelepe | 204,1 | 34 |
Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem |
| 8 | BENETTON GROUP S.R.L. Magyarországi Fióktelepe | 202,4 | - | Ruházati kiskereskedelem |
| 9 | Pannonia Bio Zrt. | 162,1 | 385 |
Szerves vegyi alapanyag gyártása |
| 10 | UniCredit Bank Zrt. | 148,6 | 66 |
Egyéb monetáris közvetítés |
| 11 | MKB Nyrt. | 126,1 | - | Egyéb monetáris közvetítés |
| 12 | OTP Jelzálogbank Zrt. | 82,6 | - | Egyéb hitelnyújtás |
| 13 | Cadence Design Systems Kft. | 73,7 | 2 |
Egyéb információs szolgáltatás |
| 14 | Atlas Pharma Kft. | 70,6 | 23 |
Vegyestermékkörű nagykereskedelem |
| 15 | IREM S.p.A. Magyarországi Fióktelepe | 65,1 | 41 |
Egyéb épületgépészeti szerelés |
| 16 | Global Solutions Entertainment Kft. | 58,6 | 6 |
Vegyestermékkörű nagykereskedelem |
| 17 | H & M Hennes & Mauritz Kft. | 54,5 | 1 112 |
Ruházati kiskereskedelem |
| 18 | PORR AG Magyarországi Fióktelepe | 49,3 | - | Út, autópálya építése |
| 19 | METAL HUNGÁRIA HOLDING Zrt. | 49 | 224 |
Lakó- és nem lakó épület építése |
| 20 | MFB Zrt. | 46,3 | 403 |
Egyéb monetáris közvetítés |
Közlekedés szerkesztés
Metróállomások a kerületben szerkesztés
| Vonal | Állomás neve | Megnyitás időpontja | Átszállási kapcsolatok |
|---|---|---|---|
|
Arany János utca | 1981. december 30. |  72 9 914, 914A, 931, 950, 950A
|
|
Astoria | 1970. április 3. |  47, 48, 49 74 5, 7, 8E, 9, 15, 100E (csak hajnalban), 108E, 110, 112, 133E 907, 907A, 908, 909, 909A, 914, 914A, 916, 931, 931A, 950, 950A, 956, 973, 973A, 979, 979A, 990
|
|
Deák Ferenc tér |  1896. május 3. 1970. április 3. 1976. december 31.
|
47, 48, 49 9, 16, 100E, 105, 178, 216 909, 909A, 914, 914A, 916, 931, 931A, 950, 950A, 979, 979A, 990
|
|
|
Ferenciek tere | 1976. december 31. | 2, 2B, 23 5, 7, 8E, 15, 108E, 110, 112, 133E 907, 908, 956, 973, 973A
|
|
Fővám tér | 2014. március 28. | 2, 2B, 23, 47, 48, 49 83 15 934 (hétvége hajnalban), 979, 979A
|
|
|
Kálvin tér | 1976. december 31. 2014. március 28.
|
47, 48, 49 72, 83 9, 15, 100E 909, 909A, 914, 914A, 934 (hétvége hajnalban), 950, 950A, 979, 979A
|
|
|
Kossuth Lajos tér | 1972. december 22. | 2, 2B, 23 70, 78 15
|
|
|
Vörösmarty tér | 1896. május 3. | 2, 2B, 23 15
|
Fontosabb épületek szerkesztés
- Országház
- Magyar Tudományos Akadémia
- Gresham-palota
- Pesti Vigadó
- Szent István-bazilika
- Magyar Nemzeti Bank
- Gerbeaud-ház
- Agrárminisztérium
- Belügyminisztérium
- Tőzsdepalota
- Néprajzi Múzeum
- Postatakarékpénztár
- Amerikai Nagykövetség
- Deák téri evangélikus templom
- Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
- Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága
- Párizsi udvar
- Fővárosi Törvényszék
- Belvárosi plébániatemplom (Budapest)
- Belvárosi Szent Anna-plébániatemplom
- BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar
- Istenszülő elhunyta Nagyboldogasszony-székesegyház
- Unitárius templom és székház (Budapest)
- Unger-ház
Egyéb nevezetességek szerkesztés
Kerületi média szerkesztés
- City Kábel TV
- Belváros-Lipótváros (korábban: Belváros) – az önkormányzat lapja
Fontosabb közterületek, közutak szerkesztés
|
|
|
Belváros-Lipótváros testvérvárosai szerkesztés
Budapest V. kerületének tíz élő testvérvárosi kapcsolata van:[18]
Topolya, Szerbia
Berlin IV. kerülete (Charlottenburg-Wilmersdorf), Németország[19]
Jereván, Örményország[20]
Gyergyószentmiklós, Románia
Krakkó I. kerülete, Lengyelország
Mondragone, Olaszország
Prága II. kerülete, Csehország
Rahó, Ukrajna
Rozsnyó, Szlovákia- Torockó, Románia
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
-
A Szent István-bazilika légi fotója
-
-
-
-
Fővárosi Bíróság
-
-
-
_3.jpg)
.JPG)
.JPG)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat.
- ↑ a b Budapest V. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Budapest V. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Edit-Szikra Zsuzsa: Korrupció-puzzle Az V. kerület esete; Mozgó Világ 21. évfolyam 1. szám - 1995. január (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Budapest V. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Budapest V. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest V. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest V. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest V. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest V. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ a b A 2010-es választás eredményei
- ↑ A 2019-es választás eredményei
- ↑ Népszámlálás kisebbségiek 2011. Magyarország. (Hozzáférés: 2011. január 1.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ [1]
- ↑ https://www.opten.hu/dijtalan-szolgaltatasok/cegtarlight
- ↑ https://www.belvaros-lipotvaros.hu/testvervarosok
- ↑ https://www.belvaros-lipotvaros.hu/berlin-charlottenburg-wilmersdorf-nemetorszag
- ↑ https://www.belvaros-lipotvaros.hu/jerevan-ormenyorszag
Források szerkesztés
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
További információk szerkesztés
-
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest V. kerülete témájú médiaállományokat.
