Postatakarékpénztár
A Magyar Királyi Postatakarékpénztár épületét (Budapest V. ker., Hold utca 4.) 1901-ben adták át, Lechner Ödön és Baumgarten Sándor tervei alapján épült szecessziós stílusban. Budapest kiemelkedő szecessziós műemlékének számít. Ma a Magyar Államkincstár működik benne.
|
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
| Postatakarékpénztár | |
.jpg) | |
| Település | Budapest V. kerülete |
| Cím | Hold utca (4.) |
| Építési adatok | |
| Megnyitás | 1901 |
| Építési stílus | szecesszió |
| Tervező |
Lechner Ödön Baumgarten Sándor |
| Építész(ek) | Lechner Ödön |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | bank building |
| Tulajdonos | Magyar Királyi Postatakarékpénztár |
| Elhelyezkedése | |
 Postatakarékpénztár
Pozíció Budapest V. kerülete térképén
| |
| é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 19° 03′ 08″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 15″, k. h. 19° 03′ 08″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Postatakarékpénztár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Építési története szerkesztés
Az 1800-as évek végének gazdasági fellendülésével az országos bankhálózat is fejlődni kezdett, 1895-ben létrejött a Magyar Királyi Postatakarék-pénztár. Az 1899-ben budapesti székház felépítésére kiírt pályázatot Lechner Ödön terve nyerte, az épület másfél év alatt készült el, és Lechner életművének egyik legkiemekedőbb alkotásává vált. A Postatakarék-pénztár székháza a kor legolcsóbban felépített középületének számított. Az épület a magyarországi szecesszió csúcspontja, Lechner pályájának csúcsa, szintézise. 1900-ban az épületért a Képzőművészek egyesülete „Nagy Aranyéremmel” tüntette ki, és 1900. július 1-jén I. Ferenc József magyar királytól megkapta a „királyi tanácsos” címet is.
Jellegzetességei szerkesztés
Lechner magyaros stíluskeresésének és a szecesszió magyarországi kezdetének egyik legszebb példája.[1] Lechner letisztult formavilága ennél az épületénél érvényesül a legtökéletesebben. A lechneri szecesszió jellemzői a magyaros virágmotívumok és a színes kerámiacserepek és majolikák. A sarok- és középrizalitokat nyolcszögletű oszlopok mutatják, felül indiai motívumú toronyvégződésekkel. A magas, tagolt tetőn színes Zsolnay-kerámiadíszeket és cserepeket alkalmaztak. Takarékpénztárról lévén szó, az oromzatot aranysárga méhkasok díszítik, mint a gyűjtögetés és takarékosság szimbólumai. Az épület építészeti szenzációjának, technikai újdonságának számított a pénztárcsarnok üvegkupolája, ezt azonban a 30-as években, miután az időjárás viszontagságai következtében balesetveszélyessé vált, le kellett bontani, majd teljesen más jellegű tetővel pótolták. A székház Lechner által tervezett berendezését a 30-as években, a Bauhaus terjedésével, a szecesszió elleni támadás jegyében lecserélték, csak 2 pad maradt meg.[2]
Képtár szerkesztés
-
Bejárat -
Világítótest -
Homlokzatrészlet -
Felső díszítésrészlet -
Belső tér -
Belső tér -
Lépcsőház -
Lépcsőház -
Belső tér -
Tetőrészlet (zölddel)
_utca_4.,_az_egykori_Postatakar%C3%A9kp%C3%A9nzt%C3%A1r_k%C3%B6zponti_%C3%A9p%C3%BClete,_ma_Magyar_%C3%81llamkincst%C3%A1r._Fortepan_23558.jpg)
_utca_4.,_az_egykori_Postatakar%C3%A9kp%C3%A9nzt%C3%A1r_k%C3%B6zponti_%C3%A9p%C3%BClete,_ma_Magyar_%C3%81llamkincst%C3%A1r._Fortepan_23562.jpg)
_utca_4.,_az_egykori_Postatakar%C3%A9kp%C3%A9nzt%C3%A1r_k%C3%B6zponti_%C3%A9p%C3%BClete,_ma_Magyar_%C3%81llamkincst%C3%A1r._Fortepan_23564.jpg)
_utca_4.,_az_egykori_Postatakar%C3%A9kp%C3%A9nzt%C3%A1r_k%C3%B6zponti_%C3%A9p%C3%BClete,_ma_Magyar_%C3%81llamkincst%C3%A1r._Fortepan_23561.jpg)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Magyar Királyi Postatakarékpénztár. BudapestCity.org. [2019. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 28.)
- ↑ Imre Krisztina: Postatakarékpénztár, www.panoramablog.eu, 2011, [1] Archiválva 2017. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
Külső hivatkozások szerkesztés
További információk szerkesztés
- (szerk.) Bakos János – Kiss Antalné – Kovács Gergelyné: Postaépítészet Magyarországon , Távközlési Könyvkiadó, Budapest, 1992, ISBN 963-7588-07-8, 38-39. o.
