Főmenü megnyitása

A Magyar Államkincstár (rövidítve: Kincstár,[1] angolul Hungarian State Treasury, németül: Ungarisches Schatzamt, franciául: Trésor Public de la Republique de Hongrie) önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan működő és gazdálkodó, közhatalmi, központi költségvetési szerv.

Magyar Államkincstár
Alapítva 2001. június 27.
Székhely Budapest (1054, Hold utca, é. sz. 47° 30′ 16″, k. h. 19° 03′ 09″, 4)
Elnök Mészáros József
Magyar Államkincstár (Budapest)
Magyar Államkincstár
Magyar Államkincstár
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 16″, k. h. 19° 03′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 16″, k. h. 19° 03′ 09″
A Magyar Államkincstár weboldala

2016. márciusának végén Lázár János kancelláriaminiszter bejelentette, hogy a harmadik Orbán-kormány két lépcsőben a Magyar Államkincstár átszervezését tervezi 2016-ra és 2017-re. Az átszervezést követően valamennyi állami kifizetést a MÁK fog teljesíteni, beleértve az összevonandó és a MÁK-ba olvasztandó Országos Egészségbiztosítási Pénztárat és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságot is.[2]

ElnökeiSzerkesztés

2014. február 1. - 2017. október 31. Dancsó József

2017. november 1-től Prof. dr. Mészáros József

FeladataiSzerkesztés

A Kincstár felelős az állami költségvetés végrehajtása során a finanszírozásért, a pénzforgalomért és az elszámolásokért, továbbá meghatározott adatszolgáltatásokért, a készpénz-, deficit- és államadósság-menedzselésért, valamint az állam által vállalt garanciák, és az általa nyújtott hitelek részletes nyilvántartásáért és kezeléséért. Minthogy közpénzből kifizetéseket teljesíteni csak törvényi felhatalmazás alapján lehet, ezért a Kincstár gondoskodik arról, hogy a közpénzeket arra használják fel, amire a felhatalmazás szól.

A Magyar Államkincstár küldetése: a közpénzek kifizetése és ezen kifizetések ellenőrzése. A Kincstár tehát a közpénzek elköltésének résztvevője és egyben felügyelője is. Feladata a közpénzek útjának nyomon követése, hogy jogosulatlan kifizetések ne történjenek.

ÉpületeSzerkesztés

Központja Budapest V. kerületében a Hold utcában található. A szecessziós épületet Lechner Ödön tervezte.

Története[3]Szerkesztés

ElődintézményeiSzerkesztés

Az egyik elődintézménye volt a Magyar Királyi Postatakarékpénztár

1997-től napjainkigSzerkesztés

Hosszú szünet után, 1996-ban hozták létre és 1997. január elsejétől működik a Magyar Államkincstár.

  • 2001-ben a Kincstár fő funkciói szerint (költségvetés végrehajtása, a pénzügyi szolgáltatás kezelése, valamint az államadósság kezelése) három szervezetre vált szét: az Államháztartási Hivatalra, a Magyar Államkincstár Részvénytársaságra, és az ÁKKra.
  • 2003. június 30-ától Az Államháztartási Hivatal és Magyar Államkincstár Rt. egyesült. A cél a tevékenységek harmonizációja, az átfedések elkerülése, az Európai Unióhoz való csatlakozási követelményeknek való megfelelés volt. A területi igazgatóságokkal is rendelkező Kincstár a takarékos, de egyben hatékony közigazgatás iránti elvárásokhoz is igazodik.
  • 2007. április 1-jétől a közfeladat-ellátás hatékony szervezeti kereteinek kialakítása érdekében a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságai megszűntek, és hét regionális igazgatóság alakult.
  • 2003. június 30-tól a költségvetési törvény végrehajtásának pénzügyi lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a magyar kincstári rendszer két szervezete látja el: a Magyar Államkincstár és az ÁKK.
  • 2011. január 1-jétől a Magyar Államkincstár regionális szervezetei megszűntek. Feladataikat a megyei igazgatóságok vették át.[4]
  • 2017. január 1-jétől a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal központi szerve beolvadt a Magyar Államkincstárba (a területi szervei a megyei kormányhivatalokhoz kerültek).
  • 2017. november 1-jétől az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság beolvadt a Magyar Államkincstárba.

A működését meghatározó legfontosabb jogszabályokSzerkesztés

  • Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, később az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
  • A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvények,
  • Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) kormányrendelet, később az államháztartás végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet.
  • Az Európai Unió strukturális alapjaiból és kohéziós alapjából származó támogatások felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I. 5.) kormányrendelet,
  • A kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. (XII. 30.) pénzügyminisztériumi rendelet,
  • A helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai igénybevétele, elszámolása szabályszerűségi vizsgálatáról szóló 16/2002. (IV. 12.) pénzügyminisztériumi rendelet,
  • A közpénzek felhasználásával, a köztulajdon nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény (az "üvegzseb" törvény),
  • A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény,
  • A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény,
  • A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény,
  • A fogyatékos személyek jogairól szóló 1998. évi XXVI. törvény,
  • A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendjéről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény,
  • Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet,
  • A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény,
  • A kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) kormányrendelet,
  • A Magyar Nemzeti Bank elnökének 19/2009. (VIII. 6.) MNB rendelete a fizetési rendszer működtetésére vonatkozó tárgyi, technikai, biztonsági és üzletmenet-folytonossági követelményekről.

ForrásokSzerkesztés

  • 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a Magyar Államkincstárról
  • 8/2015. (III. 26.) NGM utasítás a Magyar Államkincstár Szervezeti és Működési Szabályzatáról

JegyzetekSzerkesztés