Főmenü megnyitása

Vörösmarty tér (Budapest)

közterület Budapest V. kerületében

A budapesti Vörösmarty tér az V. kerületben, a Váci utca, a Deák Ferenc utca és a Vigadó utca között, a Pesti Vigadó mögött elhelyezkedő patinás közterület, a város egyik leghíresebb tere.

Vörösmarty tér
Voeresmartyter-gerbeaud-budapest.jpg
Ország Magyarország
Település Budapest V. kerülete
Névadó Vörösmarty Mihály
Elhelyezkedése
Vörösmarty tér (Budapest)
Vörösmarty tér
Vörösmarty tér
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 48″, k. h. 19° 03′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 48″, k. h. 19° 03′ 02″
A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösmarty tér témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Határai: Vigadó utca 54., Deák Ferenc utca 6. és 5., Váci utca 1. és 2., Deák Ferenc utca 7. és 8., Harmincad utca 1., József nádor tér 7., Dorottya utca 1. és 2.

A Főkert Zrt. és az Önkormányzat 2017-es adatszolgáltatása alapján a tér 1067 négyzetméter területű.[1]

Korábbi elnevezéseiSzerkesztés

1812-től Theátrom piatcza, az 1830-as évektől Harmincad tér (Dreysigstplatz), 1833-tól Játékszín tér, az 1840-es évektől Séta tér (Spazierenplatz), 1846-tól Német Színház tér (Deutsche Theaterplatz), 1850-től Színház tér (Theaterplatz), 1866-tól Régi Színház tér (Alte Theaterplatz), 1874-től Gizella tér. 1918-ban a Károlyi Mihály tér nevet kapta, mivel Károlyi több ízben is beszédet mondott az itt székelő Függetlenségi Kör ablakából. 1920-tól újból Gizella tér, 1926-ban kapta meg a mai Vörösmarty tér nevet.

TörténeteSzerkesztés

A téren áll Vörösmarty Mihály költő szobra, és a Gerbeaud-ház, földszintjén a Gerbeaud Cukrászda működik. Kedvelt turistacélpont. 2017-ig a közeli Harmincad utcában volt az Egyesült Királyság budapesti nagykövetsége, ami Budára költözött. Közelben van a Nemzetgazdasági Minisztérium (József nádor tér), valamint a Pesti Színház (Váci utca) is.

Az 1700-as években a Váci kapu és a Zrínyi utca között fekvő területen még kincstári hivatali épületek, só- és dohányraktárak voltak. Hild János javaslata az volt, hogy a „csúf kincstári raktárépületek” kerüljenek lebontásra, amik helyén két tér és egy utca keletkezne, melyet két oldalról két palotasor szegélyezne. Így született meg a Dorottya utca, a József tér és a Vörösmarty tér. Utóbbit tervében Hild nevezte el Színház térnek, mert meg akarta építeni a Schilson János[m 1] elgondolása szerinti színházat is, de az előbbi elvek alapján, nem pedig a Váci utca torkolata elé, a tér délkeleti részét elfoglalva. Az évszázad végére kialakulóban levő teret, egész görög kolónia népesítette be. Megsejtve, hogy itt, az Újvárosban bontakozik ki a város jövője a pesti görögök lassacskán átszivárogtak ide a Belvárosból. A tér keleti házsora csupa görög tulajdonú ház volt. A bőr- és pokróckereskedő cincárok is ide telepedtek.[3]

 
A Német Színház épülete az 1830-as években

1812-ben február 9-én nyitotta meg kapuit a Pesti Városi Német Színház, a később megépült Vigadó mögötti telken (ekkor még a Redoute sem épült meg s odavezetett a Dunán keresztül az akkori hajóhíd), Ferenc „császár” születésnapja tiszteletére és ekkortól kezdve Theaterplatznak (Színház térnek) nevezték egy ideig a teret. Az épület földszintjén bolthelyiségek is voltak, frontja a térre nézett, ami a megnyitásakor még rettenetes állapotban volt. Ki sem volt kövezve. Később azonban megjavult a helyzet. 1842 tavaszán nyitotta meg itt fagylaltozó kioszkját Fischer Péter, a 19. század első felének legjelentősebb pesti cukrásza - aki cégére az olümposzi isteneknek nektárt töltő Hébé istennőt ábrázolta. A Buda-Pest, a magyarok fővárosa vagyis ezen testvér-városban létező minden nevezetességek és látni méltó dolgok leírása 1845-ből ezt írta: „ez a város legnépesebb pontja; azon hely, melyet minden foglalkozási utak átszelnek, melyet a dologtalan mulatók különösen kedvelnek s kiváltságosán látogatnak. A Színház-tér nevezetes volt eddig híres rossz kövezetéről; de már csak a tér közepén — a bérkocsik állomásozó helyén — láthatni némely gödröcskét feltünedeztetni a múltat s nagyrészt kényelmes utcákon haladhatni. Nyáron e téren a Hébe című frissítőbolt áll feltárva minden oldalról s feszített vászon tetője alatt virág-­szegte asztalok mellett kedves hűs árnnyal s jó fagylalttal kínálkozik.”[4][3][5]

 
Balra, a tér nyugati oldalán a frissen elkészült Haas-palota, mellette a Magyar Királyhoz címzett szálloda, szemben a „Schneider-Viereck”, a tér közepén még a bazárcsarnok (1874)

Az 1820-as évekre a területrendezések kapcsán a régi épületek közül csupán a későbbi Gerbeaud-ház helyén állott harmincad-hivatal[m 2] maradt meg, amelynek emlékét a közeli Harmincad utca neve őrzi. Lebontása azonban 1859-ig elhúzódott. A Színház (később Gizella, majd Vörösmarty) és József tér közti telek akkor Pest egyik legértékesebb ingatlana volt. Voltak tervek a József térrel való egyesítésére is, azonban, mivel a városnak pénzre volt szüksége, hogy felépíthesse a Vigadót, a harmincad szabálytalan telkét megnagyobbítva négy részre osztották és elárverezték, közel 341 ezer forintért. A három első telken Hild József tervei alapján egységes reneszánsz stílusú palota épült, míg a negyedik (a József nádor térre néző), Kovács Sebestyén Endre professzor által birtokolt házat Máltás Hugó építette romantikus stílusban. A pesti nép a szabálytalan ötszögű háztömböt „Schneider-Viereck”, azaz „Vágónégyszög” névre[m 3] keresztelte.[8][3][9][10]

Az 1840-es évek végén két csapás érte a Színház teret és környékét. A Német Színház kigyulladása és kiégése az 1847. február 2-ára virradó éjjelen és Pest Hentzi vezérőrnagy által 1849. május 5-én, 9-én és 13-án történt lövetése, aminek következtében épületek pusztultak el, rongálódtak meg. Hosszú ideig a tér képét a hegyes kövekből álló burkolat és a kiégett Német Színház maradványai uralták, mely utóbbi oszlopközeit a következő évtizedekben árusító bódék töltötték meg, bevételt hozva a városnak. Pest város közgyűlése 1868. szeptember 23-án döntött a maradványok eltüntetéséről, mivel helyében annak új tulajdonosa már egy bérpalota építtetését határozta el – ami azonban 1870. július 30-ra tolódott. Még ezt megelőzően, a legelső terv az volt, hogy a városi hivatalok egy részének elhelyezésére másik városházat építenek ide, de mivel a város szabályozása szempontjából a régi telekből sokat el kellett metszeni, a megmaradt telket nem tartották alkalmasnak erre a célra, így eladták a legtöbbet ígérő Haas Fülöp és fiai cégnek. Az így kilakoltatott árusok azonban nem adták fel megszokott helyüket a Színház téren. A bérlők egy csoportja engedélyt kért és másfél év küzdelem után kapott, hogy saját finanszírozásban ideiglenes, 16 boltra tervezett árucsarnokot emeljen a középtengelyre szimmetrikus elrendezésben egy átjáróval kettéosztva, ami 1874-ig szerves részét képezte a térnek. Közben 1872-ben a városi tanáccsal egyetértésben Pest város közgyűlése be kívánta építtetni a teret, de az e térre néző házak több tulajdonosa óvást adott be ez ellen, mire hosszú vita után ezt a tervezetet 27 szóval 25 ellen elvetették.[11][12][5][13][14]

 
A Haas-palota és a Gizella tér 1902-ben. A képen látható épületek már nem állnak

1895 nyarára már félig elkészült a tér Millenniumi Földalatti Vasút állomása is. „Kényelmes és csekély lejtőjű gránitlépcső vezet le úgy az indulási mint az érkezési oldalon. Ez utóbbinak perronja nincsen, míg az indulási oldal perronja oly tágas, hogy ezer ember is elfér benne.” fogalmazott egy korabeli újság. A végállomás egyúttal rendező pályaudvar is, a hol a beérkezett kocsik azonnal az indulási vágányra térnek át.[15]

A tér parkosítása a 19-20. századok fordulóján, a közmunkatanács javaslata (eleinte még a közönség elől elzárt parkra) és az ügyben való hajthatatlanságának volt köszönhető, nehézséget okozott ugyanis, hogy a környékén levő nagy pénzintézetek, szállók és az addigra már felépült fővárosi vigadó miatt feltétlenül szükséges volt az ott levő bérkocsi állomás fenntartása.[16][17]

 
A Vörösmarty-szobor 1908-ban, mögötte a tér keleti oldalán ekkor még ódon házak a Bécsi utcai házak tűzfalaival

Ezzel egy időben határozták el a Vörösmarty-szobor felállítását, ami elhelyezését megkönnyítette egy a tér ekkori nevét adó Gizella királynét ábrázoló, eredetileg ide szánt szobor terve. Rákosi Jenő ügybuzgóságának és adománygyűjtésének eredménye Kallós Ede, Telcs Ede szobrászok és Márkus Géza építész nagy alkotásának megszületése. A haraszti mészkőből készült talapzaton álló, Carrarából útnak indított márványból kifaragott „Szózat-csoportot” 1908. május 24-én leplezték le. Az ülve ábrázolt főalak lefelé, a szo­bor testét körülvevő és a „Hazádnak rendületlenül légy hive ó magyar”-t éneklő és páronként csoportosított emberalakok felé tekint.[18][19][20][21][22][23]

A szobor avatásával elkerülhetetlenné vált az 1872 óta húzódó térrendezés, ugyanis a Bécsi utcai házak tűzfalai nem voltak méltók az emlékműhöz, megváltoztatták volna az utcák keszekusza betorkollásait a térbe, illetve párhuzamossá szerették volna tenni a két hosszanti (a keleti és nyugati) oldalt, de az utóbbiaknak számos akadálya akadt. Két terv is volt a szabályozásra, az egyiket a Devecis Ferenc műszaki tanácsos és Warga László mérnök szerzőpáros, a másikat Heuffel Adolf középítési igazgató dolgozta ki. 1909 végén végül sikerült döntést hoznia az érintett testületeknek, melyben a tér keleti oldalának „ferde” beépítési vonalát meghagyták, az épületekre kikötötték a tulajdonosoknak az egyenlő (a járdaszinttől 25 méteres) párkánymagasságot, illetve a tér és a Deák Ferenc utca sarkán fekvő ingatlanon, az előnyösebb közlekedés biztosítása érdekében megfelelő „sarokletompítást” írtak elő (ezért az ingatlanon 1910-ben egy új palota építéséét kezdték meg, amíg ideiglenes a régi házból kiszorult kereskedők részére a Gizella-tér déli sarkán, a Vörösmarty-szobor mögött árubazárt építettek) és 1911-ben rendelkeztek arról is, hogy szépészeti okokból a Ferenc József Földalatti Villamos Vasút Rt. távolítsa el a földalatti vasút majolika lejáró-házait és helyettük olyan kőbalusztrádos lejárókat létesítsenek, mint az Operaház előttiek.[24][25][26][27][28]

 
A tér 1938-ban a Deák Ferenc utcából a Duna felől közelítve

Az 1920–1930-as évekre a Vörösmarty tér lett az autóbusz-közlekedés csomópontja, ahonnan négy irányban indultak ki autóbuszvonalak. Ezért közlekedésbiztonsági szempontból járdaszigetet építettek a térre.[29]

 
1960-ban (balra a Harmincad utca)

Parkoló kialakítása először az 1930-as évek végén merült fel, a kis park megszüntetésének gondolatával.[30] A Harmincad utca felől kialakított parkolóhelyek után az 1960-as években a lebontott Haas-palota foghíját is e célra az autósok vehették birtokba egy időre.[31][32]

 
A Váci utca a Vörösmarty térrel 1985-ben
 
A parkoló a Vigadó hátoldalánál 1966-ban

1978–1979-ben kezdték átszervezni, átépíteni a teret és a környező utcákat sétálótéré, utcákká (teljes rendezése akkori költségén mintegy 50 millió forintba került). A gyalogosrendszer gerincét a Vörösmarty tér – Váci utca – Felszabadulás tér (Ferenciek tere) vonal adta, amit akkori tervek szerint dél felé a Károlyi Mihály utca – Kecskeméti utca – Kálvin tér, észak felé pedig a Vörösmarty tér – Vigadó utca – Vigadó térDunakorzó felé akartak folytatni, a Duna-part és a Kálvin tér között így egy lazán összefűzött, tér-utca komplexumot hozva létre. A Váci utca és a Vörösmarty tér forgalmát már 1964-ben és 1976-ban is korlátozták, de az átépítés befejezésére – a díszburkolat lefektetésére – a foghíj-­beépítések miatt csak az 1980-as évek elején kerülhetett sor. Végül 1983. október 27-én kezdték el a munkálatokat és egy év múlva vehették birtokukba a gyalogosok. A Vörösmarty téren és a Vigadó utcában összesen 9000 négyzetméternyi barna alapon zöld mintás burkolatot fektettek le (a színes betonelemeket beton alapra rakták, s azok hézagait kiöntötték, mert a magasan fekvő közművezetékék nem bírták volna sérülés nélkül a tömörítőgépek terhelését). Rendezték a Vörösmarty-szobor körüli díszkertet – ahol meghagyták a kiskockaköveket –, a Vörösmarty tér és a Váci utca sarkán álló, akkor Állami Fejlesztési Bank épületének (később Váci 1 irodaház[m 4]) falára falikút, a térre padok és a pécsi Zsolnay porcelángyárban készült pirogránit és kovácsoltvas oroszlánfejes virágtartó dézsák kerültek. Eredeti helyén felállították a tér egyik ékességét is, a nyolcágú kandelábert[m 5] is. A többi közvilágítási oszlop végleges öntöttvas „ruháját” és míves kétkarú pásztorbot-díszítéseit csak 1985 folyamán kapta meg. Az akkori térrendezés Wild László építész terve alapján készült.[38][32][39][40][41][42][43][44] 1985-ben szerelték fel a Vörösmarty tér „oroszlános kútját”, ami valójában a nyolcágú kandeláberhez készített fehér mészkőlépcső, amelyre négy vízköpő oroszlánt állítottak. Ez Gerencsér Gyula kőszobrász alkotása, aki a kandeláber-kút oroszlánjait Péter Ágnessel készíttette el. [43][45][46][47]

 
A 79. Ünnepi Könyvhét, 2008-ban

A tér az Ünnepi könyvhét központja is. Már 1929-ben, a rendezvény – akkor még Magyar Könyvhét – első évében bekapcsolódott a budapesti könyvkereskedelem (az Országos Nagybizottság a székesfőváros tanácsától nyilvános utcai árusítás engedélyezését kérte), de ekkor a téren még csupán a Magyar Írók Egyesülete állított fel egy sátrat olyan költők számára, akiknek nem volt kiadójuk,[48] majd lassan az esemény hagyományos helyszínévé vált. Ezen kívül már 1982-ben is rendeztek itt úgynevezett Aranykaput, de 1998 óta már folyamatosan ide szervezik az adventi és karácsonyi, illetve 2012-től a tavaszi vásárt is.[49][50]

 
A Vörösmarty tér a Dorottya utca felé 2013 áprilisában

A 2000-es évek elején jelentős átalakuláson ment keresztül a Vörösmarty tér és közvetlen környezete. Korábban a Vörösmarty-szoborral szemben, a Haas-palota helyén 1966–71 között épített irodaház volt az Országos Rendező Iroda (ORI), a Hungaroton, a Magvető Könyvkiadó, a Corvina Könyvkiadó, a Rakéta Regényújság stb. székháza, melyet 2005-ben lebontottak; a helyére 2007 decemberére egy üveg- és acélhomlokzatú irodaház épült.[51][52] A teret a Roosevelt térrel összekötő Dorottya utca gyalogosövezetté alakítása 2009-ben indult el. A környék összképét és közlekedését egyaránt befolyásoló építkezés a kerületi önkormányzat és magánbefektetők (az Escada, a Gerbeaud cukrászda és a Palazzo Dorottya) összefogásával valósult meg. De a különböző beruházások során használt díszburkolatok mind anyagukban, mind minőségükben eltértek, elütöttek egymástól.[53][54]

2019-ben a Vörösmarty tér felújítása során kiemelt csomóponti jellege miatt a környező utcák burkolatától koncepciózusan, kontrasztosan eltérő, a szürke különböző árnyalataiban játszó gránit térburkolatokat alakítottak ki egyedi rendszer szerint. A vásárokon megjelenő pavilonoknak, kulturális rendezvényeknek a burkolat alatt, egy másodlagos közműhálózat építettek ki, melynek során burkolatba süllyesztett közmű csatlakozó szekrényeket helyeztek el, a teraszárnyékolók megjelenésének egységesítése, illetve a térbeli elhelyezkedésük szabályozása miatt pedig a burkolat alá előre beépített csatlakozási, rögzítési pontokat építettek ki. A Vörösmarty-szobor – amit restauráltak és új díszmegvilágítást kapott – körüli térmag andezit burkolatot kapott. A becsatlakozó utcákban lefúrhatóan rögzíthető, illetve marással kiemelt taktilis jelzéseket helyeztek el, míg a tervezési határvégeken pedig úgy választották meg a kő típusát, hogy kellő kontraszt alakuljon ki a környezethez képest, így a gyengénlátók is jól érzékelhessék. A téren a korábbi nátriumgőz-fényforrásokat (Gizella-kandelábereket) LED-es fényforrásokra cserélték, illetve a környező részekre Dorottya-típusú kandelábereket telepítettek. A központi részen található zöldfelületek körül egyedi kiemelt növénykazetta készült világos mészkőből, amin a szobor körül korábban volt korabeli kovácsoltvas kerítés rajzolata látható, szakszerű kültéri felületkezeléssel. Ebbe az ülőfalba folytonos, pontmentes megvilágítást adó, meleg fehér fényt kibocsátó világítótesteket építettek be rejtett szereléssel. 14 darab közönséges gyertyán és 1 darab lándzsáslevelű éger fajtájú új fát is telepítettek (a burkolatba került fák telepítése faveremrácsok beépítésével történt, 100%-os talajcserével), emellett a Harmincad utcában dézsás fasort alakítottak ki 8 egyeddel – oda ugyanis az utcában a közművek sűrű elhelyezkedése és a kisföldalatti alagútja miatt kiültetett fák nem telepíthetők. Az Oroszlános kutat a tér ezen bekötő részébe – eredeti helyétől mintegy 50 méterrel északra, a Millenniumi Földalatti Vasút alagútja fölé, annak tengelyébe – helyezték át. A négy oroszlános fejből kilépő, az ivóvíz-hálózatra kötött kis vízsugarak ivókútként is működnek.[55][56]

KözlekedésSzerkesztés

A tér alatt helyezkedik el az M1-es metróvonal nyugati végállomása.

Épületek és építményekSzerkesztés

Műemléki védelem alatt áll[1]
  • Millenniumi Földalatti Vasút Vörösmarty téri állomása (törzsszám: 15990, azonosító: 16363)
  • Vörösmarty tér 3., Deák Ferenc utca 8. lakó- és üzletház (törzsszám: 15498, azonosító: 668)
Általános műemléki védelem alatt áll[1]
  • Vörösmarty tér 4. lakó- és irodaház (törzsszám: 15499, azonosító: 669)
  • Vörösmarty tér 5. lakóház (törzsszám: 15500, azonosító: 670 Nyilvántartott
  • Vörösmarty tér 6., Harmincad utca 1. sarokház (törzsszám: 15501, azonosító: 671)
Kerületi egyedi védelem alatt álló épületek[1]
  • Dorottya utca 1. Vörösmarty tér 7-8-9.
  • Vörösmarty tér 2. Váci utca 2.

Iparművészeti érték 2006-ban:[57]

  • Dorottya utca 1, Vörösmarty tér 7-9.
  • Vörösmarty tér 2, Váci utca 2.

Védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek:[57]

  • Vörösmarty tér 2. (Váci u. 2.)
  • Vörösmarty tér 6. (Harmincad u. 1.)

A 2019-es felújítás kapcsán elkezdődött a Vörösmarty-szobor műemlékké nyilvánítási folyamata, ez alatt a szoborkompozíció „nyilvántartott műemléki érték” besorolásúvá vált.[55]

Vörösmarty tér 1.Szerkesztés

 
Vörösmarty No.1 (2017)

Vigadó u. 5., Deák Ferenc u. 6. – Régészeti érdekű, műemléki jelentőségű, védetten nyilvántartott, világörökség terület. Egyéb neve: Vörösmarty No.1.[58][59]

A holland gyökerű multinacionális ING Real Estate magyarországi ingatlanfejlesztési vállalata által létrehozott, vegyes funkciójú épületet a Fazakas György tervezte, az általa vezette építész alkotóközösséget Jean-Paul Viguier(wd) francia építész konzulensként segítette. A belvárosi épületek hagyományos több funkciós szerkezetét értelmezték újra, a rombusz szerkesztésű acélrácsra rögzített üvegpikkelyekkel. Belül üzletek, bérirodák mozgatható fapanelekkel változatossá tett emeleti szintjei és a tetőteraszok mögé visszahúzott kétszintes lakások kaptak helyet. 2007-ben adták át.[60][59]

Korábban itt állt épületek:

 
Az ORI épülete (1972)

Az ORI székház kortársi modern stílusú 1966–1971 között Tallós Elemér és Hübner Tibor (KÖZTI) terve alapján épült, 2004–2005 között bontás alatt lévő (mivel minden ablaka körül azbesztszigetelésre bukkantak[59]) épület volt. A modern, szocreál „Magyar Zene Háza”[m 6] felépítését az 1960-as években határozták el – csúfsága miatt a párizsi Élysée-palota paródiájaként „Elizélt-palotának” is hívták.[58][61]

Még korábban a Pesti Városi Német Színház (1812-ben épült és 1847-ben leégett), majd a Haas-palota (az 1870-es években épült, Budapest ostroma alatt nagy részt leégett, de a palota – és az azt a Vigadóval összekötő szárnyának – bontását csak 1959-ben kezdték meg) állt a területen. A háromszázötven négyszögölnyi telken 1961-től parkolóként hasznosították a foghíjtelket.[58][62][63][64][65]

Vörösmarty tér 2.Szerkesztés

 
A 2. számú ház (2012)

Váci utca 2. – Kerületi egyedi védelem alatt álló épület, iparművészeti érték, területe régészeti lelőhely.[1][57] Egyéb nevei: Mocsonyi-ház[66]

A telek helyén a középkori pesti városfal és a Váci kapu (ami falmaradványai az utcaburkolat alatt találhatók) állt. 1816-ban von Dakally építtette a házat Pollack Mihály terve alapján. 1861-ben a román származású foeni Mocsonyi Katalin vette meg, aki Hild József terve alapján kétemeletessé bővítette – ekkor alakíttatta ki a tetőtérben Mayer György is fényképészműtermét, Hild Károllyal. 1909-ben Mocsonyi Sándor, majd 1923-ban Sterk Izidor építész tervei alapján királykúti Bachruch Károly is átalakíttatta.[66][67]

Vörösmarty tér 3.Szerkesztés

 
A Kasselik-ház Luxus Áruházként, 1986-ban

Deák Ferenc utca 8. – Műemléki védelem alatt álló, műemléki jelentőségű terület. Egyéb nevei: Kasselik üzlet- és lakóház.[58]

1911-ben szecessziós stílusú, észak-európai Jugendstil hatásban épült Korb Flóris és Giergl Kálmán terve alapján, az építő „Kondor és Feledi” volt a Kasselik Ferenc és Erzsébet Alapítvány (a megrendelő Kasselik Jenő szüleinek nevét viselő szervezet a művelt osztályok önhibájukon kívül szűkös viszonyok közé jutott tagjait támogatta) számára. A falakat kő borítja, a nyílások közti részt több helyen vaslemezekkel burkolták, a tetőt rézlemezek fedik.[58][68]

Vörösmarty tér 4.Szerkesztés

 
A Lyka-, a Harkányi- és a Goldberger-ház

Műemléki védelem alatt álló, műemléki jelentőségű terület. Egyéb nevei: Goldberger-ház, Buday-Goldberger-palota.[58] Medimpex irodaház, Medimpex palota.[69]

A neobarokk stílusú épület Révész Sámuel (akinek ez volt utolsó munkája) és Kollár József terve alapján 1927–1928-ban épült. A megrendelő budai Goldberger Leó és neje volt. Korábban helyén az úgynevezett Borhegyi- vagy Tömöry-ház állt, amelynek ódon egyemeletes épülete kirítt az azt körülölelő két nagyszabású épület, a Kasselik-féle bérház és a báró Harkányi-palota között.[58][70][71][72] 1999-ben irodaházzá alakították át. A hat eredeti szint a kornak megfelelő építészeti és technológiai előírásoknak megfelelően, bizonyos eredeti belsőépítészeti elemek megtartásával újult meg, míg a két felső szintet mind a külső jegyekben, mind belső térkialakításban a 21. század modern irodaházakra jellemző építészeti stílusában alakították ki.[69]

Vörösmarty tér 5.Szerkesztés

Műemléki védelem alatt álló, műemléki jelentőségű terület. Egyéb nevei: Harkányi-ház.[58]

Az 1938–1939 között épült modern hétemeletes bérpalotát dr. Kotsis Endre terve alapján, Báthory István és Klenovits Pál kivitelezésében, báró Harkányi Anna számára készült.[58][73] Az épület három alsó emeletére a hálókocsis vasúti utaztatással foglalkozott és például az Orient expresszt is üzemeltetett Waggons-Lits(wd) nemzetközi társaság már a tervezés kezdetén hosszabb távú megállapodást kötött. Így az épület megjelenésében Kotsis tervében a „szerénység” és a patinás cég rangjának megfelelő elegancia összeegyeztetésére törekedett. A homlokzatburkolat csiszolt haraszti mészkőlapokból készült, hálós kötéssel, nútos hézagképzéssel; az üzletportálnál bronzot, a lépcsőházban ruszkicai márványt és üvegbetétes bronzkorlátot alkalmazott. A legfelső emeleten pedig egyetlen nagy zárt erkélyben fogja össze a homlokzat kiülő részeit.[74] A ház alsó szintjén 1958-tól IBUSZ, később Neckermann (a Thomas Cook(wd) cégcsoport magyarországi leányvállalata) utazási iroda volt, majd 2019-ben vendéglátóipari egység nyitotta meg kapuit.[75][76][77][78]

Korábban báró Harkányi Andor háromemeletes palotája állt helyén.[79][80]

Vörösmarty tér 6.Szerkesztés

Harmincad u. 1. – Műemléki védelem alatt álló, műemléki jelentőségű terület. Egyéb nevei: Lyka-ház.[58]

1844-ben klasszicista stílusban Hild József tervezte és kivitelezte Lyka D. Anasztáz részére.[58] 1968-tól az Air India légitársaság képviselete költözött az épületbe.[81]

Vörösmarty tér (7–)8–9.Szerkesztés

 
A Gerbeaud-ház (2011)

Dorottya u. 1. – Világörökségi terület. Egyéb nevei: Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza majd Gerbeaud-ház.[58]

A szecessziós-késő-eklektikus stílusban épült épületek 1830, 1860 körül Gottgeb Antal (8. szám) és Hild József (9. szám) terve és kivitelezése alapján készültek Eisele Antal (8. szám) és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank R.t. (9. szám) részére. 1934-től IBUSZ autóbusz váró terem is működött az épületben, amit az utazási iroda a MAVART-tal és az Autótaxivállalattal közösen létesített.[58][82]

Védetté nyilvánított kulturális javak: „Gerbeaud” cukrászda berendezés, „Kis-szalon, Kanyar, Emesz, Nagyszalon, Zöld-terem, Dohányzó, Kis üzlet, Müller apartemant” (sic!): stukkó, lambéria, kandalló-óra, portré, csillár, mennyezet, kandalló, világítótest, vitrin, pult, kép, asztaltípusok.[58]

A térhez kapcsolódó épületekSzerkesztés

 
A Váci és Dorottya utcai épületek légi fotón

A térhez két olyan ház is kapcsolódik, amelyek a környező utcákból „lógnak” be sarkukkal.

Váci utca 1-3.Szerkesztés

 
A tér felőli díszivókút

Deák Ferenc utca 3-5., Türr István utca 8. – Műemlék. Egyéb nevei: PHETE-székház, Váci1

Első Pesti Hazai Takarékpénztár Egyesület 1908-ban tíz építészt kért fel zártkörű pályázatra új, központi palotájának megépítésére. A tekintélyes szakmai zsűri Alpár Ignác terve mellett döntött, ami hengeresen lekerekített sarkú, három emelet magas, ion fejezetű oszloprenddel hangsúlyozott, szobrokkal díszített és a környezeti harmóniát mindenekfölött szem előtt tartó épület tervezett. 1915-re készült el az épület teljes pompájában és fogadhatta tulajdonosait, üzleti partnereit, lakóit. A négyemeletes, belsőudvaros, eklektikus-szecessziós épület Maróti Géza szobrászati munkáival, Róth Miksa színes üvegablakaival, Jungfer Gyula lakatosmunkáival, és Faragó Ödön belsőépítészeti munkáival egészült ki. A második világháborút követően többször gazdát cserélt az épület. Egy ideig még az eredeti, pénzintézeti funkciójában működött. Az első nagy felújítás során, 1985-ben, helyreállították az évtizedek alatt át-át alakított homlokzatait és a belső dísztereket. Ekkor került a Deák Ferenc utcai pillértestre díszivókút is, ami Wild László és Haraszti László alkotása. Az épületet 1993-ban műemlékké nyilvánították. 1999-ben került magántulajdonba. Második tulajdonosa 2005-ben kezdte meg az épület átalakításának terveit, majd 2007-ben kapott építési engedély. Az épület egyszerre szól sikerről, mivel vannak tökéletesen restaurált építészeti, belsőépítészeti remekei, a megőrzött műemléki értékek magas színvonalú restaurálása, rekonstrukciója és a jelenkori nívón megfogalmazott új építésű terek és szerkezeti megoldások ötvözik a múltat és a jelent, és támaszt mégis kételyeket a funkcióváltással egybekötött átépítés általi veszteségei miatt, hiszen értékes terek, térrendszerek tűntek el a mellet, hogy újak, érdekesek és vitathatóak keletkeztek. [83][84][85]

 
Hátul a Drasche-ház

Az épület elődeit, Drasche báró három, – a tértől a Kishíd utcáig (1908-tól Türr István utca[86]) elterülő, a Váci és Deák Ferenc utcák által közrefogott – addigra elavult házát 1 800 000 koronáért és – a Deák Ferenc utca 3. és Kishíd utca 8. alatt levő – Magyar-francia biztosító részvénytársaság tulajdonát képező háromemeletes átjáró házat 950 000 koronáért 1907 körül vásárolta meg a Pesti Első Hazai Takarékpénztár és bontatta le új palotája emelése előtt, ami így az Angol Királynő Szállóig terjedt.[87][88][89]

Az épület közepén kelet-nyugati irányban húzódott a középkori pesti várfal, a Váci kapu egy részével – építésekor a városfalat és az esetleges kapumaradványokat alapjaikkal együtt teljesen elbontották, mivel az épület alaplemezének alsó síkja azok valószínűsített alapozási síkjánál jóval mélyebben van.[90]

Dorottya utca 2.Szerkesztés

 
A Futura-ház a karácsonyi vásárral (2009)

Vigadó utca 4-6. – Homlokzata áll helyi védelem alatt áll.[91] Egyéb nevei: Futura-ház

A Futura részvénytársaság új székházát Münnich Aladár tervei alapján építtette föl modernista és art déco stílusban. A vasbetonszerkezet 1937-ben, öt hónapos rekordidő alatt készült el. A hatemeletes bérpalota kőhomlokzata sóskúti mészkőből készült.[92][93][91]

Helyén korábban az 1812-ben Halzl János által megvásárolt telken, Hofrichter József tervei szerint a német színház mellett felépített Magyar Királyhoz címzett szálló állt. Ez volt Pest első nagyméretű (háromemeletes) szállodája. Újító volt abban is, hogy szállóvendégei a vendéglőjében étlap szerinti, külön asztalnál való fogyasztást vezetett be. A szomszédos épület közönsége, vendégművészei és színészei gyakran, szívesen látogatták a kávéházát is, de később is kedvelt volt. Csupán az első világháború utáni évek hoztak hanyatlást az egy évszázadon át a legjobbak között számon tartott szállodára. Mielőtt 1937-ben a Futura Rt. megvásárolta, két évtized óta már vegyes célokat szolgált az épület. A 400 öles telekkomplexum vételára 800 000 pengő volt.[94][95]

KépekSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. A Schilson-féle 1789-es házhely felosztási terv volt az alapja az épülő Újváros (Lipótváros) rendezésének, amivel – illetve egész Pest első átfogó szabályozási tervének elkészítésével, beleértve a Belvárost és a kialakulóban lévő külvárosokat is – Hild Jánost bízták meg.[2]
  2. A harmincadhivatal a vámhivatal elődje.[6]
  3. A „Schneider-Viereck”, azaz „Vágónégyszög”, vagyis inkább „szabó négyszög“ egy szóvicc volt a tömb tulajdonosainak tevékenységére: egy férfi szabó (Eisele), szelvény-szabó, (a pesti kereskedelmi bank), bőr szabó (Lika bőrkereskedő), s csont-szabó, (az országos hírű műtő dr. Kovács Sebestyén).[7]
  4. Az egykori Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületnek Alpár Ignác által tervezett Váci 1-et 2006–2015 között újíttatta fel egy cégcsoport. A 100 éves neoklasszicista palota – a műemléki részeket elegánsan kiegészítő új, modern tereivel – többfunkciós kereskedelmi ingatlanként kelt újra életre, amiért 2016-ban az Év Ingatlanfejlesztése díjban is részesült.[33][34]
  5. A nyolcágú, szecessziós stílusban készült kovácsoltvas kandelábert 1962-ben rendbe hozták, átfestették, az egykori gázégők helyére higanygőzlámpa-világítást szereltek. Világítótesteit régiesítették, gázlámpát mímelő lanternákkal, a hatszögű burák felfelé fordultak, nagy­kalapos, könnycsepp alakú arma­túrák helyett. 1971-ben a parkolótér közepén állt másfél méter magas fehér mészkő-talpazatán.[35][36][37]
  6. A szocializmus alatt az ORI szervezte a magyarországi koncerteket, és döntöttek arról, kik léphetnek fel, illetve előadások bevételei is kizárólag rajtuk keresztül jutottak a zenészekhez 1982-ig.[61]

HivatkozásokSzerkesztés

  1. a b c d e Belváros–Lipótváros Budapest Főváros V. kerület - Megalapozó vizsgálat, Településfejlesztési koncepció és integrált településfejlesztési stratégia, belvaros-lipotvaros.hu - 2017. április
  2. Körner Zsuzsa, Nagy Márta: A városrendezési szabályozások története Magyarországon (123–158. old.), Építés- Építészettudomány XXX. évfolyam 1–2. szám, Akadémiai Kiadó, sze.hu - 2002.
  3. a b c Pásztor Mihály: A százötven éves Lipótváros (A pesti görögök 66. old., Hild János plánuma/József nádor tervezete 83-84. old., A színház 132. old., Parkok és terek 194-199. old.), Budapesti Statisztikai Közlemények 93. kötet 4. szám - 1940. (online: adtplus.arcanum.hu)
  4. A német színház megnyitásának 100-iá évfordulója., Pesti Hírlap 34. évfolyam 36. szám - 1912. február 11. (online: adtplus.arcanum.hu)
  5. a b Rózsa Miklós: Hébé kioszkja adatok a pesti Martinelli tér és Vörösmarty tér történetéhez (111-146. old.), Tanulmányok Budapest Múltjából 23., library.hungaricana.hu - 1991.
  6. Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1) (45. Harmincad utca), library.hungaricana.hu - 1967. augusztus 2.
  7. ""Pesten is csinál a nép szójátékokat, Hölgyfutár 11. évfolyam 146. szám - 1860. december 6. (online: adtplus.arcanum.hu)
  8. Bácskai Vera: Széchenyi tervei Pest-Buda felemelésére és szépítésére, Budapesti Negyed 1. évf. 2. szám, epa.oszk.hu - 1993. ősz-tél
  9. Gárdonyi Albert: A dunaparti Szent János-kápolna és szobor története, Független Budapest 23. évfolyam 14-15. szám, library.hungaricana.hu - 1928. április 4.
  10. eszvé: Bugyborék és szalonspicc, Szóda Szabadtéri Szalon, est.hu - 2006. szeptember 19.
  11. Pest város közgyűlése — Június 11-én. Pest város szabályozási tervének folytatólagos tárgyalása, és pedig a lipótvárosi régi színháztér szabályozása, Magyar Ujság 6. évfolyam 133. szám - 1872. június 13. (online: adtplus.arcanum.hu)
  12. A Haas-féle palota, Vasárnapi Ujság 20. évfolyam 27. szám, epa.oszk.hu - 1873. július 6.
  13. 399. A régi Német Színház téren levő bazárféle árucsarnok eltávolítása és a bontási anyagok eladása, Budapest főváros törvényhatósági bizottsága 1874. május 21-én folytatólagosan tartott közgyűlés jegyzőkönyve, library.hungaricana.hu
  14. Hidvégi Violetta: Ideiglenes jelleggel: Bazár az egykori Színház - ma Vörösmarty - téren, Műemlékvédelem 60. évfolyam 1-2. szám - 2016. (online: adtplus.arcanum.hu)
  15. Gazdasági Mérnök 19. évfolyam 30. szám - 1895. július 28. (online: adtplus.arcanum.hu)
  16. A Gizella-tér rendezése, Budapesti Hírlap 14. évfolyam 104. szám - 1894. április 15. (online: adtplus.arcanum.hu)
  17. Park a Gizella-téren, Magyar Székesfőváros 2. évfolyam 42. szám, library.hungaricana.hu - 1899. november 13.
  18. A közmunkatanács évi jelentése. A királyné emléke, Magyar Székesfőváros 2. évfolyam 32. szám, library.hungaricana.hu - 1899. szeptember 4.
  19. A Vörösmarty-szobor, Magyar Székesfőváros 4. évfolyam 28. szám, library.hungaricana.hu - 1901. július 28.
  20. A Vörösmarty-szobor, Budapesti Hírlap 27. évfolyam 255. szám - 1907. október 27. (online: adtplus.arcanum.hu)
  21. Vörösmarty Mihály szobra, Ország-Világ 29. évfolyam 21. szám - 1908. május 24. (online: adtplus.arcanum.hu)
  22. Vörösmarty Mihály, Dudek János szerk.: Religio LXVII. évfolyam 23. szám - 1908. szeptember 17. (online: adtplus.arcanum.hu)
  23. A budapesti Vörösmarty-szobor, Vasárnapi Ujság 55. évf. 22. sz., epa.oszk.hu - 1908. május 31.
  24. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés az V. ker. Gizella-tér szabályozás módosítása ügyében, Fővárosi Közlöny 20. évfolyam 96. szám - 1909. december 31. (online: adtplus.arcanum.hu)
  25. A Gizella-tér szabályozása, Pesti Napló 60. évfolyam 117. szám - 1909. május 19. (online: adtplus.arcanum.hu)
  26. Bazár a Gizella-téren, Budapest 34. évfolyam 190. szám - 1910. augusztus 10. (online: adtplus.arcanum.hu)
  27. A Gizella-téri földalatti lejáró, Az Ujság 9. évfolyam 90. szám - 1911. április 16. (online: adtplus.arcanum.hu)
  28. Budapesti építkezések, Pesti Napló 62. évfolyam 263. szám - 1911. november 5. (online: adtplus.arcanum.hu)
  29. Rendezik a Szervita és a Vörösmarty teret, Fővárosi Hírlap 17. évfolyam 6. (954.) szám, - 1928. február 8.
  30. Budapest utcáin rendezni hell az autóparkolást, Fővárosi Hírlap 27. évfolyam 39. szám, library.hungaricana.hu - 1938. szeptember 28.
  31. Új parkolóhely a Vörösmarty téren, Autó-Motor 14. évfolyam 14. szám - 1961. július 15. (online: adtplus.arcanum.hu)
  32. a b Autó-Motor 31. évfolyam 15. szám - 1978. augusztus 6. (online: adtplus.arcanum.hu)
  33. Török Tamás: Vörösmarty téri fejlemény, epiteszforum.hu - 2006. szeptember 13.
  34. Az Év Ingatlanfejlesztése 2016 Győztes, azevirodaja.hu - 2016.
  35. Ma ülést tartott a fővárosi tanács, Esti Hírlap 7. évfolyam 151. szám - 1962. június 29. (online: adtplus.arcanum.hu)
  36. Rózsa Gyula: Szecessziós gyűjteményem, Budapest 9. évfolyam 11. szám - 1971. november (online: adtplus.arcanum.hu)
  37. Kovács Zoltán: Gyalogosparadicsom 2000-ben, Budapest 21. évfolyam) 7. szám - 1983. július (online: adtplus.arcanum.hu)
  38. Magyarország 15. évfolyam 40. szám - 1978. október 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  39. Sétálóutcák, terek, sti Hírlap 26. évfolyam 109. szám - 1981. május 12. (online: adtplus.arcanum.hu)
  40. Köz-tér, Esti Hírlap 29. évfolyam 79. szám - 1984. április 2. (online: adtplus.arcanum.hu)
  41. A barna-zöld tér a múltat idézi, Pest Megyei Hírlap 28. évfolyam 164. szám, library.hungaricana.hu - 1984. július 14.
  42. Átépítik a Vörösmarty teret, Magyar Hírlap 16. évfolyam 254. szám - 1983. október 27. (online: adtplus.arcanum.hu)
  43. a b Újabb részekkel bővült a bel­városi gyalogosutca-rendszer, Magyar Hírlap 17. évfolyam 260. szám - 1984. november 4. (online: adtplus.arcanum.hu)
  44. Álom született a parkról, Tolnai Népújság 19. évfolyam 24. szám, library.hungaricana.hu - 2008. január 28.
  45. Hittek az ügyben, Pest Megyei Hírlap 36. évfolyam 71. szám, library.hungaricana.hu - 1992. március 24.
  46. Kisplasztikák és hangszerek - Az első közös kiállítás, Szolnok Megyei Néplap 39. évfolyam 276. szám, library.hungaricana.hu - 1988. november 19.
  47. Hardi Péter: Nevelőapám, Münnich Ferenc, Szabad Föld 64. évfolyam 24. szám, szabadfold.hu - 2008. június 13.
  48. Tájékoztatás a Könyvhét ügyében, Corvina 52. évfolyam 18. szám - 1929. május 5. (online: adtplus.arcanum.hu)
  49. Nyitva lesz az Aranykapu, Népszava 110. évfolyam 269. szám - 1982. november 16. (online: adtplus.arcanum.hu)
  50. Vörösmarty téri tavaszi vásár, szeretlekmagyarorszag.hu - 2012. március 29.
  51. Az Elizélt Palota az ORI székháza
  52. Vargha Mihály: Pesti gömböc a Vigadó hátán, epiteszforum.hu - 2008. március 12.
  53. Gyalogos övezetté alakul a Dorottya utca, Napi Gazdaság 19. évfolyam 60. szám - 2009. március 27. (online: adtplus.arcanum.hu)
  54. Bardóczi Sándor: Belvárosi amőbajáték, epiteszforum.hu - 2009. május 19.
  55. a b V. kerület Vörösmarty tér megújítása, blvf.hu - 2019. január 15.
  56. Elkészült a Vörösmarty tér, már birtokba vették a gyalogosok, pestbuda.hu - 2019. szeptember 25.
  57. a b c B-LVSZ Kerületi városrendezési és építési szabályzata és szabályozási terve 29/2004. (IV. 04.) B-LÖ számú rendelet a parkolóhely létesítési kötelezettség helyi szabályozása 20/2003. (IV. 19.) B-LÖ számú rendele , belvaros-lipotvaros.hu - 2004.
  58. a b c d e f g h i j k l m n Déli Lipótváros TÖMB - Belváros-Lipótváros Városrendezési és Építési Szabályzat, belvaros-lipotvaros.hu - 2011
  59. a b c Marosi Bálint: Vörösmarty No.1 Irodaház - Budapest, hazai.kozep.bme.hu - 2014. július 9.
  60. Új épület a Vörösmarty téri ORI székház helyén, epiteszforum.hu - 2004. március 31.
  61. a b Szegedi Éva: Mi volt egykor a helyén? Az Elizélt-palota története, szeretlekmagyarorszag.hu - 2017. augusztus 5.
  62. Megrázó levél Budapestről, a szenvedések és megpróbáltatások poklából — Milyen uccák és épületek pusztultak el a magyar fővárosban? - Buenos Aires, július 23, Délamerikai Magyarság 17. évfolyam 2375. szám - 1945. július 24. (online: adtplus.arcanum.hu)
  63. A Vár és a Vigadó sorsa az MSZMP Politikai Bizottsága előtt (1959. július 21.), VII. fejezet AZ „ÚJRA CSENDES" BUDAPESTTŐL A „LEGVIDÁMABB BARAKK" FŐVÁROSÁIG; „A nagy válságtól” „a rendszerváltásig” - Szöveggyűjtemény Budapest történetének tanulmányozásához 2. 1930-1990, library.hungaricana.hu - 2000.
  64. 1961. szeptember 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu
  65. ­Az újjászülető Vörösmarty téren - A Vágó-négyszög — Műemlék-palota — Az elnyelt trafik, Esti Hírlap 5. évfolyam 199. szám - 1960. augusztus 24. (online: adtplus.arcanum.hu)
  66. a b V. kerület, Vörösmarty tér 2., Váci utca 2. A Mocsonyi-ház, urbface.com
  67. fényképészműterem (Mocsonyi-ház) HU BFL - XV.17.b.312 - 206/1861, maps.hungaricana.hu
  68. Iparművészeti Múzeum: Kasselik-ház (Budapest, Vörösmarty tér 3.), gyujtemeny.imm.hu
  69. a b A Medimpex Irodaház mostantól Medimpex palota, ingatlanhirek.hu - 2017. március 5.
  70. Ötemeletes bérház épül a Tömöry-ház helyére, A Munkaadó 14. évfolyam 26. szám - 1927. június 29. (online: adtplus.arcanum.hu)
  71. Révész Sámuel építész meghalt, A Munkaadó 15. évfolyam 50. szám - 1928. december 12. (online: adtplus.arcanum.hu)
  72. Intézmény, objektum, földrajzi nevek, Berza László: Budapest története képekben 1493-1980. - Képkatalógus, Mutató, library.hungaricana.hu - 1994.
  73. Hétemeletes bérpalota épül a Vörösmarty-téren, Pesti Hírlap60. évfolyam 38. szám - 1938. február 17. (online: (adtplus.arcanum.hu)
  74. Pesti Mónika: Visszafogott modernizmus, lechnerkozpont.hu - 2017. november 13.
  75. Képes Magyarország 4. évfolyam 3. szám - 1958. március 1. (online: (adtplus.arcanum.hu)
  76. Az elfeledett Kotsis Endre, Élet és Tudomány 72. évfolyam 26. szám - 2017. június 30. (online: (adtplus.arcanum.hu)
  77. Csődbe ment egy híres utazási iroda, sulibank.hu - 2019. október 2.
  78. Nemes Nóra: Brunch és könnyed fogások a Nagy Gatsby és az 50-es évek imádnivaló környezetében – Marty’s kitchen&bar, welovebudapest.com - 2019. Szeptember 26.
  79. Bontás! Vörösmarty tér 5., Friss Ujság 43. évfolyam 53. szám - 1938. március 6. (online: (adtplus.arcanum.hu)
  80. V. kerület - Gizella tér - 5, Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, archives.hungaricana.hu - 1916.
  81. Megnyílt az Air India új budapesti irodája, Népszabadság 26. évfolyam 103. szám - 1968. május 4. (online: (adtplus.arcanum.hu)
  82. Ünnepélyesen megnyitották az IBUSZ Vörösmarty-téri várótermét, Magyar Országos Tudósító, library.hungaricana.hu - 1934. július 12.
  83. Hazai krónika, Művészet 8. évf. 1. sz., efolyoirat.oszk.hu - 1909.
  84. Róna Katalin: Az „uralkodónő” beszélgetés a műemléki felügyelő Leposa Lászlóval (4-9. old.), Örökség 15. évf. 10. sz., epa.oszk.hu - 2011.
  85. Takarékpénztár, muemlekem.hu (hozzáférés: 2019. november 1.
  86. Türr István utca, ilyenisvoltbudapest.hu (hozzáférés: 2019. november 1.
  87. Változások a Váci-utcán, Budapesti Hírlap 27. évfolyam 25. szám - 1907. január 29. (online: adtplus.arcanum.hu)
  88. 416. Dr. Nigrinyi György törvényhatósági bizottsági tag úr terjedelmes indokolás kíséretében a következő interpellácziót intézi a polgármester úrhoz, Budapest főváros törvényhatósági bizottsága 1907. március 13. rendes közgyűlés jegyzőkönyve, library.hungaricana.hu
  89. A Pesti Hazai új palotája, Az Ujság 6. évfolyam 54. szám - 1908. március 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  90. Szabó Balázs: Alpár Ignác régi-új kalapja - a VÁCI1 endoszkópiája, epiteszforum.hu - 2012. január 27.
  91. a b Szállodává alakulhat a Mahart-Dorottya háztömb, epiteszforum.hu - 2019. április 17.
  92. Üvegezett sétány, hétemeletes bérpalota a Vörösmarty téren, Pesti Napló 88. évfolyam 36. szám - 1937. február 14. (online: adtplus.arcanum.hu)
  93. A Futura bérpalota (10-11. old.), Magyar építőművészet 38. évf. 1-3. sz., misc.bibl.u-szeged.hu - 1938.
  94. Gyenes József: Szállodák Pesten a XIX. században, Borza Tibor (szerk.): A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum évkönyve, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, library.hungaricana.hu - 1970.
  95. J. Münnich Aladár: Bizonytalanság és keresztrejtvények helyett rendet hoz az új építési szabályzat, Pesti Napló 88. évfolyam 19. szám - 1937. január 24. (online: adtplus.arcanum.hu)
  96. Színház tértől Gizellán át Vörösmartyig, Népszabadság - Budapest melléklet, 1999. január 5. (online: adtplus.arcanum.hu)

ForrásokSzerkesztés

  • Budapest teljes utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információkSzerkesztés