Kecskeméti utca

A Kecskeméti utca Budapest V. kerületének egyik észak-déli irányú utcája. Az Egyetem tértől a Kálvin térig, az egykori Kecskeméti kapuig halad.

Kecskeméti utca
A Korona Szálló átjárója
A Korona Szálló átjárója
Közigazgatás
Ország Magyarország
TelepülésBudapest
VárosrészV. kerület, Belváros
NévadóKecskemét
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Kecskeméti utca (Budapest)
Kecskeméti utca
Kecskeméti utca
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 25″, k. h. 19° 03′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 25″, k. h. 19° 03′ 37″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kecskeméti utca témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

1432-ben Ceglédi ucca volt a neve. A 16–17. században Ceglédi utca mahalle, 1740-től Ketschkemeter Thor Gasse (Kecskeméti kapu utca), 1804-től Ketschkemeter Gasse, 1867-től Herren Gasse (Úri utca), 1874-től Kecskeméti utca az 1993-ban kiadott Budapest lexikon I. kötete szerint.

Rómer Flóris A régi Pest című, 1873-ban kiadott történeti tanulmányában három Kecskeméti utcát különböztetett meg. Az első két ilyen nevű utcát az 1700-as évekig így nevezték. Az egyik egészen 1803–1804-ig viselte ezt a nevet, amikor is Borz utcává nevezték. A másikat 1758-ban két részre osztották: egyik fele ekkortól Bástya utca, 1803–1804-től pedig Zöldfa; míg másik fele előbb Kecskeméti kapu-köz volt, majd Képíró utca (Mahlergasse) lett. A harmadik – amit a 21. században is így hívunk – a 19. század elején még igen hosszú Úri utca felosztásával kapta a Kecskeméti utca nevet, illetve talán az 1700-as évek előtti Ceglédi utcával volt azonos.[1]

Főbb épületei szerkesztés

  • 1. sz.: Háromemeletes, háromhomlokzatos, romantikus stílusú sarokház. 1867-ben Pán József építette Hegyessy Mátyás számára.
  • 7. sz.: Kétemeletes, kora eklektikus lakóház. 1868-ban Wagner János építette Perger Ignác számára. Az 1970-80-as évekre igen rossz állapotba került, de az 1980-as évek második felében felújították, és itt alakították ki a Budapesti Goethe Intézet első, 1988-ban megnyitott székházát.
  • 10–12. sz.: Peyer Egon által tervezett, 1950-ben épült irodaház. Ma az ELTE ÁJK B épülete.[2]
  • 14. sz.: Korona Szálló
  • 17. sz.: Gottgeb Antal által 1868-ban Pest egyik legrégebbi lakóháza, a Weisz-ház helyére felhúzott kétemeletes lakóház, mely Incze Mária (Weisz Záry) számára épült. A háznak a Kálvin tér 1. sz. felé eső falába beépítették az egykori pesti városfal ott húzódó, még megmaradt részletét is.

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Rómer Flóris: A régi Pest történeti tanulmány, real-eod.mtak.hu – 1873.
  2. Kecskeméti utca 10-12. – a B épület története – Juratus.elte.hu, 2019. december 3.

Források szerkesztés

  • Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 654. o. ISBN 963-05-6410-6  

További információk szerkesztés