Gottgeb Antal

(1816–1883) magyar építész, építőmester

Gottgeb Antal (Pest, 1816Budapest, 1883. június 1.)[1] magyar építőmester, fővárosi törvényhatósági bizottsági tag, a 19. század második felében Budapesten épült sok szép palota tervezője, illetve kivitelezője.

Gottgeb Antal
Saját háza, Budapest V., Gyulay Pál u. 13.
Saját háza, Budapest V., Gyulay Pál u. 13.

Született1816
Pest
Elhunyt1883. június 1. (67 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert

Élete szerkesztés

Három évig szolgált inasként, majd 1837-ben szabadult fel. Vándorlási kötelezettségét előbb Kasselik Ferencnél, majd Wieser Ferencnél teljesítette. 1853-ban mesterjogot kért, amit csupán 1857-ben kapott meg.[2] Az 1850-es évektől kezdve tevékenyen részt vett a főváros közéletében. A törvényhatósági bizottság tagja és az építőmesterek ipartársulatának elnöke volt. 1859–60-ban ő restaurálta és részben át is építette a pesti Kálvin téri református templomot és iskolát. Az 1860-as évek egyik legtöbbet foglalkoztatott építésze volt Budapesten. Számos bérházon kívül ő tervezte a piarista gimnázium belvárosi épületét. Kasselik Ferencnek, a Citadella építőjének irodáját vezette.[3] Halálát tüdőtágulat okozta, 1883. június 1-jén, örök nyugalomra két nappal később a Kerepesi temetőben, a római katolikus egyház szertartásai szerint helyezték. Neje a nála 16 évvel fiatalabb Sorg Katalin volt, akit 1856. április 6-án vett feleségül a Pest-józsefvárosi plébániatemplomban,[4] és akivel 27 éven keresztül élt házasságban.

Munkái szerkesztés

 
Almásy-palota, Bp. VIII., Ötpacsirta utca 2.
  • 1841 – Bp. V., Erzsébet tér 2. Burgman Károly, Türsch Nándor megrendelésére, Hild Józseffel közösen építette.
  • 1859 – Gerbeaud-ház (Vörösmarty tér 8–9., Dorottya utca 1.) Hild Józseffel egyeztetett tervekből
  • 1860 – Bp. V., Váci utca 81. – Riesinger Teréz kétemeletes házának I. és II. emelete
  • 1860 – Bp. VI., Nagymező utca 10. – Pfligler János házára az I. emelet ráépítése, toldalék építése
  • 1861 – Bp. V., Nádor utca 14. (Vigyázó Ferenc utca 7.) Mandl-ház. Mandl Joachim számára, romantikus stílusban épített, háromemeletes bérháza. 1943 és 1963 között itt lakott Orbán Ottó.
  • 1863 – Bp. VII., Király utca 7. – Wahltier testvérek bérházára három emelet ráépítése
  • 1864 – Bp. V., Aranykéz utca 6. – harmadik emelet ráépítése (Hild József tervének kivitele–
  • 1865–67: Bp., V. Károlyi utca 12. – Pesti Hazai Első Takarékpénztár székháza (Ybl Miklós tervének kivitele)
  • 1866 – Bp. VII., Király utca 27. – Hugmayer és Mihailovits házára második emelet (1910 körül átalakítva)
  • 1867 – Bp. VI., Király utca 20. – Kollerich Pál házára harmadik emelet (kivitel, terv?)
  • 1869 – Bp. VIII., Mátyás tér– 7–8. Lebontásáig itt állt 1869-ben épített kétemeletes lakóháza.
  • 1867–1871 között – az egykori Pest IV., Eötvös téren épült Stein-ház, Stein Náthán számára. A hat csonkagúlában végződő, négyemeletes korai eklektikus stílusú bérpalota északi homlokzatát felül hat kőből faragott kariatida ékesítette. Helyén 1913–45 között a Ritz Szálló (Budapest) állt, amíg Budapest ostromakor le nem égett.
  • 1868 – Bp. V., Kecskeméti utca 17. – Incze Mária kétemeletes háza
  • 1868 – Bp. VIII., Kőfaragó utca 5. – Áldásy József házára II. emelet ráépítése
  • 1869 – Bp. VI., Liszt Ferenc tér 10. – Háromemeletes bérház (terv és kivitel)
  • 1870 k. – Bp. VIII. Horánszky u. 3.[5]
  • 1870 – Bp. VIII., Gyulai Pál utca 13. – saját, kétemeletes háza
  • 1871 – Bp. V., Bajcsy-Zsilinszky út 18. (Szent István tér 16.) – háromemeletes bérház
  • 1872 – Bp. V., Magyar utca 18. szám: kétemeletes kora eklektikus ház, második emeletén szélesen futó nyílt erkéllyel. Földszintjén eredeti eklektikus üzletajtó és ablakkeretek láthatóak. Bejárata a Ferenczy utca felől van.
  • 1877 – Bp. VIII., Ötpacsirta u. 2.: Almásy-palota, ma az Építőművészek Székháza. Az Almásy család egyszintes palotája, az itáliai villákat idéző belső udvarral.[6] Itt üzemel az Építész Pince nevű étterem is.
  • 1880–83 – Bp. V., Papnövelde utca 7. – A pesti szeminárium homlokzatának átalakítása és harmadik emelet ráépítése (Lippert József tervének kivitele)

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Kiss Á.: Adatok Gottgeb Antal tevékenységéhez. Műemlékvédelem, 1977. 21–28.