Főmenü megnyitása
Mária Dorottya württembergi hercegnő kétnyelvű emléktáblája.

A Dorottya utca Budapest V. kerületében, a Vörösmarty tér és a Roosevelt tér között húzódik. Tulajdonképpen a Váci utca folytatása, benne bankok, vállalatok székházai. A nevét Mária Dorottya württembergi hercegnőről, József nádor harmadik feleségéről kapta az 1920-as években. A Dorottya utca Kazinczy Ferenc szerint Pest legszebb utcája volt. A második világháborúban jelentős károk érték.

A 2. sz. ház falán, a Vörösmarty tér sarkán, a württembergi hercegi címerrel díszített emléktáblát helyeztek el kétnyelvű (magyar és német) szöveggel: „Az utca névadója Mária Dorottya (1797–1855), József nádor hitvese, Magyarország utolsó nádornéja, a magyarok felejthetetlen jótevője”. A tábla avatásán jelen volt Habsburg Mihály főherceg, Mária Dorottya dédunokája, Habsburg György főherceg, Habsburg Ottó legifjabb fia, aki Magyarországon él, továbbá D. Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke és a nádorné által alapított budavári evangélikus gyülekezet tagjai.

Az utca fontosabb épületei:

  • 3. szám: háromemeletes saroklakóház. Hild József építette romantikus stílusban Lyka Anasztáz számára. Kapualja keresztboltozatos, udvarán klasszicista stílusú rácsos függőfolyosók vannak. Romárik Dénes tervei alapján állították helyre 1955-ben.
  • 6. szám: Wurm-udvar (ma Palazzo Dorottya), az Apáczai Csere János utca 15. szám hátsó traktusa. Ma irodaház és lakások vannak benne.
  • 8. szám: Medgyaszay István által 1914-ben épített irodaház.
  • 9. szám: Lakóház, amit Ágoston Emil épített 1910-ben.
  • 11. szám: háromemeletes klasszicista stílusú lakóház. Eredetileg Pollack Mihály tervei alapján épült két szintesre 1822-ben Kardetter Lipót részére. A kapualja eredeti klasszicista kazettás boltozatú, udvari kútja is van. 1885-ben építették rá az eklektikus stílusú harmadik emeletet. Az 1860-as években ebben a házban volt Engerth Vilmos műegyetemi tanár építészeti és szabadkézi rajziskolája. A földszintet a világháború után, 1953-ban állította helyre eredeti tervek alapján Horler Miklós.

Ajánlott irodalomSzerkesztés

  • Zakariás G. Sándor: Budapest. Budapest, 1961
  • Gerle János: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990

ForrásSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Dorottya utca témájú médiaállományokat.

Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 337. o. ISBN 963-05-6410-6