Apáczai Csere János utca

közterület Budapest V. kerületében

Az Apáczai Csere János utca[1] Budapest V. kerületében található, a Március 15. tér és az Eötvös tér között húzódik.

Apáczai Csere János utca
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest V. kerülete
Névadó Apáczai Csere János
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Apáczai Csere János utca (Budapest)
Apáczai Csere János utca
Apáczai Csere János utca
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 42″, k. h. 19° 02′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 42″, k. h. 19° 02′ 60″
A Wikimédia Commons tartalmaz Apáczai Csere János utca témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

A pesti városfal és a Duna-parti rondella lebontása lehetővé tette egy egységes Duna-parti házsor megépítését. Az első jelentősebb épület a Kemnitzer-féle első magyar Nagy Kávéház, a későbbi Angol Királynő Szálloda volt, amely 1792-ben nyílt meg. A rondella helyén 1833-ra épült fel Pollack Mihály tervei alapján a Redoute, a mai Vigadó elődje. A klasszicista paloták előtt széles sétány vezetett, majd egy rézsű a Duna medréig. Az épületek az 1838-as nagy pesti árvíz idejére már zárt házsort alkottak. Ez volt az egykori Duna-sor. Amikor az akadémiától északra vezető Váci-út házai is felépültek, a Duna-sorból Alsó Duna-sor lett. 1849 májusában a Budáról a pesti palotasor ellen – a magyar honvédség ostroma miatt bosszús osztrák Heinrich Hentzi generális által – elrendelt ágyúzás súlyos károkat okozott az épületekben. Többnek leégett a tetőszerkezete, így az 1850-es években az épületek egy részét újjá- ill. átépítettek.

1864 és 1867 között kiépítették a rakpartot és a Dunakorzót az Eötvös tér és a Eskü tér (Március 15. tér) között és az így feltöltött parton új teleksort alakítottak ki.[2][3] A Felső Duna-sor és az Alsó Duna-sor eleje utcává alakult, amit 1870 körül Ferenc József 1868-ban született lányáról Főhercegnő Mária Valéria utcának,[4] 1950-ben Móricz Zsigmond utcának majd 1951-től Apáczai Csere János utcának hívnak. Az utca páratlan oldalán megmaradt Pest néhány reformkori háza.

  • 3. szám: Háromemeletes klasszicista ház 9 ablakkal. Mennyezete kazettás, kapualja szegmensíves boltozatú, ebből dél felé egy négyoszlopos előtéren át nyílik a főlépcsőház. A ház első emeletén ötablakos díszterem volt pilléres-oszlopos kiképzéssel, amit később szobákká alakítottak át. A házat Hofrichter József építette 1811-ben Szemerédy András számára. Mai alakját az 1838-as pesti árvíz után nyerte el.
  • 5. szám: Háromemeletes klasszicista lakóház, aminek a kapuja felett dombormű látható, ami két, bőségszarut emelő nőalakot ábrázol. A kapu zárókövén Zeusz-fej, a földszinti pilléreken kőből faragott női és férfifejes tondók vannak. A kapualja kazettadíszítésű. Hofrichter József építette 1814-15-ben Gyürky Pál számára. A ház belsejét 1885-ben teljesen átépítették, régi lépcsőházát lebontották. A szobrászati díszeket Dunaiszky Lőrinc készítette.
  • 7. szám: Háromemeletes klasszicista saroklakóház. A kapu zárókövén Zeusz-fej van. 1812-13-ban építette Pollack Mihály Kardetter Tamás ács számára.
  • 15/a-b. szám: Wurm-udvar, Dorottya-udvar. Háromhomlokzatos, négyemeletes klasszicista ház. A főhomlokzatán 18 tengelyes, a középrészén két emeletenként lizénasor látható. Az épület eredetileg kétemeletes. Két fekvő szoboralak díszíti, amiket Huber József készített. Szintén ő készítette az udvaron található kutat. Az oldalhomlokzata a Szende Pál utcára néz 23 ablakkal, a Dorottya utcára néző hátsó homlokzata 18 ablakos. Ezt az oldalt Hauszmann Alajos 1893-ban, amikor a házat bankká alakították, kovácsoltvas ablakrácsokkal látta el. A házat eredetileg Zitterbarth Mátyás kezdte el építeni Wurm János vaskereskedő megbízásából 1814-ben, és Pollack Mihály fejezte be 1821–22-ben. A plusz két emeletet Piescher József építette rá 1867-ben Almay (Wurm) Rezső kérésére. Az épület az államosításig bank volt, majd a Technoimpex külkereskedelmi vállalat székháza lett. A cég 1994-ben költözött ki az épületből. 2006-ban kezdték renoválni a palotát, amit Dorottya-udvar néven nyitottak meg 2009-ben.

Jegyzetek szerkesztés

  1. A vezetéknév helyesírása vitatott. Több forrás szerint: Apácai. Lásd: Erős Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Kis-lant Kiadó Budapest (1995) ISBN 963-8284-03-X (94. oldal)
  2. Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005) Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten - Budapest Főváros Levéltára és Bécsi Városi és Tartományi Levéltár ISBN 963-7323-53-8 (Hungaricana online archívum)
  3. Kolundzsija Gábor - A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
  4. 1919-ben rövid időre, Szentmarjay Ferencnek, a magyar jakobinus mozgalom kivégzett igazgatójának a neve került az utcanév táblákra. Ld. Budapest teljes Utcanév Lexikona. Sprinter Kiadó – ISBN 963-9469-06-8 (73. oldal)

Irodalom szerkesztés

Zakariás G. Sándor: Budapest. Budapest, 1961

Külső hivatkozások szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Apáczai Csere János utca témájú médiaállományokat.

Források szerkesztés

Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 59. o. ISBN 963-05-6410-6