Dunaiszky Lőrinc

Dunaiszky Lőrinc (Libetbánya, 1784. július 15. – Pest, 1833. február 5.) szobrászművész.

Dunaiszky Lőrinc
Született	1784. július 15. Libetbánya
Elhunyt	1833. február 5. (48 évesen) Pest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Dunaiszky László
Foglalkozása	szobrászművész
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaiszky Lőrinc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Származása, családja

A hazai klasszicista szobrászat egyik legtöbbet foglalkoztatott mestere asztalos családból származott. Dunaiszky László, Henrik, Gusztáv és János Lőrinc fiai is szobrászok, illetőleg kőfaragók lettek.

Pályafutása

A Dunaiszky-család sírja Budapesten. Fiumei Úti Sírkert: J. 188.

1800-tól Besztercebányán Barger Márton fafaragó műhelyében dolgozott. 1804-től Bécsben a képzőművészeti akadémiára iratkozott, ahol mesterei Heinrich Füger és Johann Martin Fischer voltak. 1809-től Pesten élt, s korának legtöbbet foglalkoztatott magyar szobrásza volt, 1865-ig sikeres kőfaragó- és szobrász céget működtetett, ahol fiai is dolgoztak. Számos egyházi szobrot, síremléket, épületdíszt készített. A pesti megyeháza díszterme számára készített portrésorozatának nagy része elpusztult. Az 1830-ban Pesten megrendezett első nyilvános művészeti kiállításon Luther és Almássy Mihály alabástrom mellszobrát mutatta be. Az 1828-ban Pest város vezetősége által a Ferenciek terére szánt közkútra kiírt pályázaton egykori akadémiai tanárának, Johann Martin Fischernek a bécsi Franziskanerplatzon lévő Mózes-kútja nyomán készített tervvel vett részt. Bár a tízparancsolat kőtábláit tartó géniuszt, ill. Mózest ábrázoló kútterve sikert aratott, anyagi okok miatt nem valósították meg.

Műveiből

Dunaiszky az elsők közé tartozott, aki a bécsi akadémián tanult és az akadémiai szobrász megkülönböztető címet használta, bizonyára fontos szerepe volt a bécsi klasszicizmus szobrászi felfogásának átplántálásában Magyarországra. Gazdag munkássága és számos munkatársa révén ez a felfogás széles körben terjedt el.

Egyházi épületek homlokzat-díszítése, berendezése

• Ávilai Szent Teréz kőszobra a pesti terézvárosi templom homlokzatán, 1811.
• A pesti Deák téri evangélikus templom belső felszerelése, 1811.
• A krisztinavárosi plébániatemplom szenteket ábrázoló nagyméretű aranyozott, festett faszobrai, 1818. (Keresztelő János, Szent Jeromos, Szent Adalbert, Szent Gellért, Szent Borbála, Alexandriai Szent Katalin, Szent Teréz és Szent Krisztina.)
• A mezőberényi evangélikus templom oltára és szószéke, 1819.
• A szobi római katolikus templom főoltára, 1919-1922.
• A jászberényi római katolikus templom szószéke, 1820.
• Budapest-Józsefváros plébániatemplomának attikáján Szent József szobra, 1822.
• A békéscsabai evangélikus templom főoltárának faragott díszei, a szószéke, és márvány keresztelő medencéje, 1822-1823.
• Az iharosberényi római katolikus templom oltárának tabernákuluma, 1826.
• Cegléd, Szent Kereszt-főplébániatemplomának szentélyben a védett főoltárkép, mely Jézus szenvedését ábrázolja. A kis angyalszobrocskák szintén tőle származnak. 1827-1830.
• Az orosházi evangélikus templom orgonája, 1831.
• Jézus Krisztus feszülete a pécsi régibb Szent Leopold-templomban.
• Hat életnagyságú szobor a kecskeméti Kálvária számára.
• Egy Madonna vörös márványból Atádon.
• Nézsai kálvária szobrai.

Polgári épületek

• A Gyürky-ház homlokzatát díszítő maszkok, 1813.
• Az Október 6. utca 10. szám alatti ház homlokzatdíszítése, 1819.
• Török-patika allegorikus faragványai, 1922.
• A pesti Kemnitzer-ház („Két török-ház”) oromzatára helyezett törökök fekvő alakja, 1822.
• Ruszwurm cukrászda faragványai, 1827.
• Az Október 6. utca 20. szám alatt álló ház Flóra fülkeszobra (jelenleg az Arany János utca 15. kertjében áll [1]).
• Gömöry Károly megrendelésére hat gyógyszerészeti vonatkozású aranyozott puttós reliefet készített a pesti „Szent Lélek” patika bútorzatának díszítésére (1813). Eredeti formájában beépítve a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban van.[2]
• Vadember dombormű az Erényi-ház homlokzatán Budapest VII. Károly körút 15.

Síremlékek

• Síremlék (Magyar Nemzeti Galéria)
• Lagner-síremlék, Baja, 1818
• Muslay Gábor epitáfiuma, Rád, római katolikus templom, 1818
• Tessedik Sámuel síremléke, Szarvas, 1822
• Lányi, bihari alispán síremléke

Egyedi szobrai

• Ecce Homo (fafaragás, Magyar Nemzeti Galéria)
• Mellszobor (Magyar Nemzeti Galéria)
• Báró Alvinczi József generális fából készült portréja (Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok)
• I. Ferenc király mellszobra
• József nádor mellszobra
• Ferdinánd főherceg mellszobra
• Báró Kray tábornok mellszobra
• Luther Márton alabástrom mellszobra, 1830 körül
• Almássy Mihály alabástrom mellszobra, 1830 körül

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• Katolikus lexikon
• Templomok
• A Pallas nagy lexikona

Irodalom

• Kenczler H.: Dunaiszky Lőrinc. In: Művészet, 1908.
• Pusztai L.: Dunaiszky Lőrinc (1784–1837). In: Művészettörténeti Értesítő, 1972/1. 15–29.
• Művészet Magyarországon 1830–1870 (szerk.: Szabó J.–Széphelyi F. Gy.), Budapest, 1981.
• Szatmáry G.: Dunaiszky Lőrinc ismeretlen portréja. In: Művészettörténeti Értesítő, 1988/1–2. 77–82.
• Saur Allgemeines Künstlerlexikon, 30. kötet, München–Leipzig, 2001. 522–523.
• https://web.archive.org/web/20081003154207/http://artportal.hu/kislexikon/dunaiszky_lorinc Papp Júlia: Dunaiszky Lőrinc
• Voit Pál: Egy régi pesti patika (Budapest, 1940).