Jászberény

magyarországi város Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Jászberény város az Észak-Alföld régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében fekszik; a Jászberényi járás központja. Gyakran emlegetik a Jászság fővárosaként. Lakosainak száma 27 439 fő volt 2019. január 1-jén, amivel a megye második legnépesebb településének számított.

Jászberény
A Jézus neve templom
A Jézus neve templom
Jászberény címere
Jászberény címere
Jászberény zászlaja
Jászberény zászlaja
Becenév: a Jászság fővárosa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásJászberényi
Jogállás város
Polgármester Budai Lóránt (Közösen Jászberényért Egyesület)[1]
Irányítószám 5100
Körzethívószám 57
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség27 439 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség118,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság87 m
Terület221,35 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájKözép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistájJászság[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jászberény (Magyarország)
Jászberény
Jászberény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′, k. h. 19° 55′Koordináták: é. sz. 47° 30′, k. h. 19° 55′
Jászberény (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Jászberény
Jászberény
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Jászberény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jászberény témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Duna-Tisza közének északi részén, Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati részén, a Jászságban, a Zagyva folyó két partján terül el, Budapesttől 79 km-re keletre. A megyeszékhely, Szolnok kb. 45 km-re található. Szomszédos települések: Pusztamonostor, Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jásztelek, Farmos, Nagykáta, Jászboldogháza, Jászfelsőszentgyörgy.

MegközelíthetőségeSzerkesztés

Jászberény vasútállomás a 82-es számú villamosított Hatvan–Szolnok-vasútvonalon közelíthető meg. A vonalon 1 délelőtti órát kivéve órás ütemes menetrend van munkanapokon, hétvégén 2 órás, valamint tanítási időszakban pénteken Szegedről Miskolcra, vasárnap Miskolcról Szegedre közlekedő Campus Express is megáll a városban. A város másik vasútállomása (Portelek vasútállomás) a várostól délkeletre, a névadó Portelektől 2 km-re található.

Közúton Budapestről a 31-es főúton, illetve a Hatvant Szolnokkal összekötő 32-es főúton érhető el. Több más alsóbbrendű útvonalon is el lehet érni a városba: Jászárokszállás, Jászfelsőszentgyörgy, Farmos felől.
A közúti távolsági és helyi tömegközlekedést Volánbusz végzi, járataival többek között közvetlenül elérhető Budapest, Eger, Kecskemét, Miskolc, Nagykáta, Szeged és Szolnok is.

TörténeteSzerkesztés

A város környéke már a kőkorszakban is lakott volt, erre utalnak a Jászberény környékén talált mezolitikus (középső kőkori) telep maradványai. Szintén régészeti emlékek utalnak a vaskorban itt élő keltákra, majd a későbbi szarmata és avar jelenlétre. A településtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala. Valószínűleg az Árpád-ház korában alakult a település, de a tatárjárás elpusztította.

A jászok által a 13. században benépesített tájegység, a Jászság gazdasági, szellemi és vallási központja kezdettől fogva Jászberény, amelyet a források 1357-ben említenek először „Beren” névalakban.

A Berény névalak eredete és jelentése ismeretlen. Hozták összefüggésebe korábban a kabar vagy besenyő berendi törzsnévvel, melynek jelentése aki megadta magát, mások szerint a szó gyöke az adást-vevést, illetve a vásárlást jelentő ber vagy bere, amely szerint annyi értelme volna, mint vásáros hely, vagy árupiac. Egy újabb elmélet szerint pedig a mandzsu-tunguz beri szavából származik, amely íjat jelent. A szóvégi -n eszerint a magyarázat szerint egy foglalkozás- és törzsnevet alkotó, úgynevezett denominális képző. Az ezáltal rekonstruálható berin jelentése íjász törzs, íjász nemzetség.[4][5]

A jászok letelepülésüktől fogva különböző kiváltságokat élveztek (adó- és vámmentesség, a megyéktől független élet, önálló közigazgatás, pallosjog), amely fejében a mindenkori katonai szolgálattal tartoztak a királynak. A 15. században ferences szerzetesek települtek a városba és építettek kolostort, hogy a jászokat keresztény hitre térítsék. 1550-ben már városi rangú település, jóllehet korábban is így tekintik, s közigazgatási székhely mind a török időkben, mind pedig a Jászkun Hármas Kerület fennállása idején.

A kora újkorban a várost nagy megrázkódtatások érték, kifosztásra került 1526-ban, majd 1536-ben is. Buda török kézre kerülésével a település határvidékre került és állandósultak a portyák. Először a magyarok akartak itt várat építeni, végül azonban a törökök húztak fel 1566-ban palánkvárat ferences kolostor köré. A törökök nem sokkal később, 1594-ben felgyújtották és elhagyták a palánkot menekülve a császáriak elől. Ezzel párhuzamosan a település lakossága is elmenekült és feltehetőleg nem is lakták egészen 1618-ig. Ezután a város újra fejlődésnek indult, melyet átmenetileg hátráltatott, hogy a végvári katonák 1637-ben ismét kifosztották. Végül 1685-ben szabadult fel a város a török uralom alól és indulhatott ismét fejlődésnek.[6][7]

Közigazgatásilag a török időkben a jászberini náhije központja, mely a hatvani szandzsákhoz tartozott.[8] A török időkben a város a szultán magánkincstárához tartozott, mely a körülményekhez képest kedvezőnek volt tekinthető. A jászok kiváltságai 1702-ben kerültek veszélybe, amikor I. Lipót eladta a Jászságot a Német Lovagrendnek, amibe nem nyugodtak bele és 1745-ben saját pénzükön visszaváltották azokat. Ez volt a Redemptio, magyarul önmegváltás.

Leírás a településről a 18. század végén:

 
Jászberényi közrendűek ruházata 1845
"BERÉNY: Jász Berény. Népes magyar Mező Város a’ Jászságban, lakó helye a’ Jászok Kapitánnyának, lakosai katolikusok, és reformátusok, épűletei alatsonyak, oskolája a’ körűl belől valókhoz képest nevezetes. Határja kiváltképen termékeny javai jelesek, ’s nem lehet nem az első Osztálybéliek közzé számlálni." 	
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)

A város az 1848-49-es szabadságharcból is kivette részét, a jászságból toborzott önkéntesekből Jászberényben alakult meg a Lehel huszárezred, melynek 3 százada még Világosnál sem tette le a fegyvert. Csehországi állomáshelyéről is hazaszökött a jászokból és kunokból álló 12. Nádori ezred számos katonája. 1849 tavaszán a városban tartózkodott Kossuth Lajos, Görgei Artúr és Damjanich János, valamint a magyar hadsereg I., II. és III. hadteste.

Itt található az ország egyik legrégibb múzeuma, az 1874-ben alapított Jász Múzeum, ahol látható Jászberény város és a jászság szimbóluma, nemzeti ereklyénk, Lehel kürtje.

1917-ben alakult a városban a Tanítóképző Főiskola, mely jelenleg az Eszterháy Károly Egyetem karaként működik.

A második világháború után létrejöttek az első ipari nagyüzemek, mint a Lehel Hűtőgépgyár és az Aprítógépgyár, amelyek a lakosságnak több munkalehetőséget és jobb megélhetési biztonságot jelentettek. A szocializmus évtizedeiben egy kifejezetten jól prosperáló város volt Jászberény. A város sokat köszönhetett a Lehel Hűtőgépgyár igazgatójának Gorjanc Ignácnak, aki befolyását kihasználva tartotta többször is a gyár forrásait a városban. Neki köszönhetően Jászberény az utóbbi évtizedekben sokat fejlődött.

A rendszerváltás utáni időszakot kifejezetten jól viselte, melyre magyarázatot a kedvező privatizációs partnerekben találhatjuk. Az északi (svéd, finn) érintettekkel is foglalkozó vállalati felvásárlásokat nem követték gyárbezárások, mindössze szervezeti átalakítások. Az időszak vállalatelméleti szempontból a kiszervezések aranykora. A továbbműködő vállalatok jelentős megrendelőként voltak jelen, melyek lehetővé tették beszállító cégek kialakulását. Ilyen beszállító volt a mára hazánk egyik legnagyobb családi cégévé terebélyesedő Jász-Plasztik Kft. is. A kedvező körülmények hatására az országszerte akkortájt jellemző munkanélküliség helyett már a 2000-es évek elején munkaerőhiány alakult ki a városban.[9] Bár az ekkortájt vizionált további fejlődés nem valósult meg, a város, illetve tágabban a Felső-Jászság ma is a megye gazdasági központja Szolnok mellett.[10]

ÉrdekességekSzerkesztés

2012-ben itt mérték a legalacsonyabb éves csapadékmennyiséget. Ebben az évben mindösszesen 324,5 mm csapadék hullott.[11] 2016. nyarán bemutatásra került a "JÁSZOK" történelmi táncjáték, ami feldolgozza a jászok történelmét.

CímereSzerkesztés

 
A város címere

A város címerének alapját egy álló, halfarkú reneszánsz pajzs adja, melynek kék mezejében hurkot formázó aranyos szíjon hangtölcsérével balra forduló arany jelkürt lebeg. A pajzs felső élén szembeforduló, vörös bélésű, aranyos szegélyű, aranyos hálódíszítésű és pántozatú tornasisak helyezkedik el, nyakában arany szalagon arany medalionnal. A sisakot kettős abroncsú, ötágú, gyöngyökkel dúsan ékesített arany leveleskorona díszíti. A korona felett található a sisakdísz, mely egy balról jobbra nyúló arannyal mintázott fekete páncélzatú vágott jobb kar, kezében balra megdőlt arany kettős-keresztettel. A képet pedig két oldalról foszlányok díszítik, a jobb oldali kék és arany, míg a bal oldali vörös és ezüst színekben pompázik.

 
Jászberény címeres zászlaja

A jelkép megalkotói elfogadva a heraldika azon alapelvét, hogy a címer minél egyszerűbb, annál patinásabb, egyetlen motívumot, az ún. jász-kürtöt helyezték pajzsukra. A kürt több évszázada a jászok és jászság jelképévé vált. A mindekori jászkapitány méltóságjelvényének számított. A kürt körül lévő kék mező idézi a végtelen térséget, melyen hajdan a jászok pásztorai, gulyásai, csikósai legeltettek, s amely a török időkben tovább bővült az elpusztult, elnéptelenedett falvak területével, határaival.

A kék egyébként, mint a vizek jellegzetes színe, ugyanakkor megjeleníti a régi határ vizenyős, mocsaras területeit, a Zagyva és Tarna folyókat és az Ágó-patakot is.

Jászberény az Alföld léptékével mérve is jelentős hagyományőrző múlttal rendelkezik. A kalandozó magyarok előtt éppúgy tisztelegnek itt, mint ahogy a török-kor harcosainak emléket állítanak. A jászkun huszár szobra éppúgy hirdeti itt az ezeréves dicsőséget, mint a gyászt és nem múló kegyeletet, a világháborúkban elesett honvédek részére. A sisak tehát joggal díszíti e nemes város címerét.

A korona azt fémjelzi, hogy Jászberény a XIV. század közepe óta a jászság egyik központja, kora közigazgatása szeint széke. A török időkben khászvárosként befogadta, oltalmazta a környék idemenekült népességét, de felidézi a redemptus öntudatot is.

A páncélos jobbkar szimbolikusan felidézi, hogy a kolletív nemesi jogokkal rendelkező jászok és kunok a XIII. század második felétől a XV. század elejéig a királyi haderő meghatározó elemei voltak, de keményen kivették részüket a későbbi honvédő háborúkból is csakúgy, mint nemzeti szabdságharcokból. A Jászkun kerület által kiállított huszárok évszázadokig Európa-szerte híresek voltak.

A páncélos kézben lévő kettős kereszt kifejezi a kereszténység védelmében kifejtett harci tevékenységet, de utal a keresztény hitre térés után itt épült középkori templomra, az 1472-ben idetelepült kolostoralapító ferencesekre, a török kiűzése után egyházaikat újjáépítő, hívő helyi lakosokra és a mai hívekre egyaránt.[12]

Közigazgatás és politikaSzerkesztés

 
A Városháza épülete ősszel

A helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szerint, a helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlása.[13] A helyi önkormányzás joga az érintett választópolgárok közösségét illeti meg. A helyi önkormányzat felett a kormány csak ellenőrzési jogkört gyakorolhat. Helyi közügyet csak kivételesen és csak törvény utalhat más szervezet feladat és határkörébe. Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei a polgármester, polgármesteri hivatal, jegyző, bizottságok és a részönkormányzat.[14]

A helyi önkormányzat a törvények keretei között, saját felelősségére, önállóan szabályozza és igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Az önkormányzat a közügyek intézése során kötelező és önként vállalt feladatokat lát el. A kötelező feladatok ellátásáról való gondoskodás az önkormányzat kötelessége, nagyságától, teherbíró képességétől függetlenül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az önkormányzatnak gondoskodnia kell arról, hogy a lakosok hozzájussanak a törvényben felsorolt szolgáltatásokhoz: településfejlesztés, településrendezés, településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítás), egészségügyi alapellátás, környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás), óvodai ellátás, kulturális szolgáltatás (nyilvános könyvtári ellátás, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása), gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, lakásgazdálkodás, hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása, helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, polgári védelem, helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok, a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is, sport, ifjúsági ügyek, település közbiztonságának biztosítása, helyi közösségi közlekedés biztosítása, hulladékgazdálkodás, távhőszolgáltatás, és a víziközmű-szolgáltatás.[15]

2010-ben az önkormányzati testület létszáma a 2010. évi L. törvény alapján 24-ről 15 főre csökkent. A helyi önkormányzat egy polgármesterből és 14 képviselőből áll. A 14 képviselői helyből, 10 egyéni választókerületi és 4 kompenzációs listás mandátum. A polgármestert a település összes választópolgára közvetlenül választja, míg a képviselőket csak az egyéni választókerületbe bejelentett választópolgárok választják meg közvetlenül. A kompenzációs listára a választó nem voksolhat, mert arról a mandátumokat az egyéni választókerületekben összesített töredékszavazatok (vagyis az egyéni választókerületben mandátumot nem szerző jelöltekre leadott érvényes szavazatok) arányában osztják ki.[16] A polgármestert és a képviselőket az alkotmány értelmében 5 évre választják meg. [17] A polgármester és az önkormányzati testület tagjai egyenlő szavazati joggal rendelkeznek.

PolgármesterekSzerkesztés

Név Jelölő szervezet Terminus Megjegyzés / források
Dr. Magyar Levente SZDSZ 1990 – 2006 Az 1990-es önkormányzati választás eredményei: [18][19]
FKGP-KDNP-MDF-SZDSZ Az 1994-es önkormányzati választás eredményei: [20]
SZDSZ Az 1998-as önkormányzati választás eredményei: [21]
A 2002-es önkormányzati választás eredményei: [22]
Gedei József MSZP 2006 – 2010 A 2006-os önkormányzati választás eredményei: [23]
Szabó Tamás Fidesz 2010 – 2019 A 2010-es önkormányzati választás eredményei: [24]
Fidesz-KDNP A 2014-es önkormányzati választás eredményei: [25]
Budai Lóránt Közösen Jászberényért Egyesület 2019 – A 2019-es megismételt önkormányzati választás eredménye: [1]

A 2019-es megismételt önkormányzati választás eredményeSzerkesztés

A képviselő-testület összetétele (2019 - )
   
15 képviselő az alábbiak szerint:
Jelölt neve     Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Budai Lóránt Közösen Jászberényért Egyesület 8327 62,9%
Szabó Tamás Fidesz-KDNP 4569 34,51%
Magyar Levente Független 257 1,94%
Dobrosi Péter Mi Hazánk 86 0,65%
Összesen 13 2391 100%

1Csak az érvényes szavazatok száma (jelölteknél szintén). Érvénytelen szavazatok száma: 82[26]

Országgyűlési képviselőSzerkesztés

Az országgyűlési képviselők jogállását, a képviselők alapvető jogait és kötelezettségeit 2012. évi XXXVI. törvény szabályozza. Az országgyűlési képviselők választását a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza.[27] Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok területi-perszonális elv alapján egyéni választókerületekben, általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják. Minden egyéni választókerületben (EVK) egy országgyűlési képviselő választható. A főváros és a települések több választókerületre oszthatók, ha ezt a jogosultak száma indokolja, a kerülethatárokat nem kell figyelembe venni.[28]

Jászberény egy országgyűlési egyéni választókerülethez tartozik, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 2. sz.-hoz.

Név Párt(ok) Terminus Választókerület Megjegyzés
Pócs János Fidesz-KDNP 2014 – Jász-Nagykun-Szolnok megyei 2. sz. A 2014-es országgyűlési választás eredménye:[29]
A 2018-as országgyűlési választás eredménye:[30]

VallásSzerkesztés

Római katolikus egyházSzerkesztés

 
A nagytemplom a város közepén

A 1314. században ide érkezett jászokat (akik között ún. pogányok, és görögkeleti vallásúak is voltak) többször is megpróbálták a római katolikus hitre téríteni a különböző szerzetesrendek, de egy jó ideig sikertelenül. I. (Nagy) Lajos és Zsigmond király egyaránt megpróbálkozott állandó plébániák alapításával a jász szállásokon, több-kevesebb sikerrel. Véglegesen csak a ferences szerzeteseknek sikerült a római katolikus hitet megszilárdítani közöttük, I. (Hunyadi) Mátyás király (1458-1490) uralkodása alatt. A térítésben elért sikereik jutalmául a pápa beleegyezett, hogy az 1472-re felépült jászberényi ferences templomot és rendházat birtokukba vegyék (bár az ekkor már működő plébánia jogai nem csorbulhattak ezáltal). A török időkben többször is előfordult, hogy a lakosság hitéletét (az elmenekült plébánosok helyett) a városban bujkáló ferences szerzetesek gondozták. A város egyház-igazgatási szempontból mindig is az egri püspökséghez tartozott. A jászok kiváltságai közé tartozott, hogy papjaikat (plébánosaikat) mindig maguk választhatták meg.


Jelenleg az Egri főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Jászberényi Esperesi Kerületébe tartozik. A római katolikus egyház a városban általános iskolát is működtet. A városban több plébánia is működik:

 
Előtérben a Szent Rozália kápolna

Görögkatolikus egyházSzerkesztés

A Szórvány Helynökség Szolnoki Paróchiájához tartoznak a város görögkatolikus vallású lakosai.

Református egyházSzerkesztés

A reformáció 1541-ben jelent meg a városban, amikor Dévai Bíró Mátyás hirdetett igét az itt élőknek. Az áttérés az új hitre olyan tömegű volt, hogy 1553-ra közigazgatásilag ketté is szakadt a város: a római katolikus részt Jászvárosnak, a református részt Magyarvárosnak hívták (a két rész csak 1588-ban egyesült újra). A 16. század második felében virágzó református hitélet alakult ki a településen. Több híres reformátor is tevékenykedett ebben az időben a városban: pl. Béllyei Tamás (Szegedi Kis István veje) vagy éppen Skaricza Máté. A 17. század során az ellenreformáció hatására a reformátusok visszaszorultak. A 18. század végén, II. József türelmi rendelete után kapott új lendületet az egyházközség fejlődése.

Jászberény református lakosai a Dunamelléki református egyházkerület (püspökség) Délpesti Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartoznak, és önálló anyaegyházközséget alkotnak.

Evangélikus egyházSzerkesztés

Az Északi evangélikus egyházkerület Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Baptista GyülekezetSzerkesztés

Jászberényben a baptista egyház is jelen van, közösségi házat és imaházat is fenntartanak.

Krisztus Szeretete EgyházSzerkesztés

Jászberényben az 1990-es évek óta működik a KSzE helyi gyülekezete.

KultúraSzerkesztés

Jászberény kulturális élete élénk. A városban működik a nemzetközi hírű Jászság Népi Együttes, a Lehel Társastánc Klub, a Palotásy János Vegyeskar, a Székely Mihály Kórus és a Vasas Kórus. Itt rendezik meg minden évben a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, a Csángó Fesztivált, az Országos Mézvásárt és a Jászberényi Nyár programjait. 2019-től új rendezvénnyel bővűlt a város, egy kiemelkedő gasztró-eseménnyel, a Jász Kolbásztöltő Fesztivállal. 2020 január 25.-én kerül megrendezésre a soron következő Kolbásztöltő Fesztivál, melynek sztárvendégjei a Parno Graszt.

A Vasas Kórus 2006-ban felvette Déryné nevét, így ötvenéves jubileumukat már Déryné Vegyes Kar néven ünneplik.

Kortárs művészeti szempontból jelentős esemény az 1991 óta a Tanítóképzőben megrendezésre kerülő ART Camp Nemzetközi Művészeti Szimpózium, melynek része egy kortárs képzőművészeti tábor is. Képzőművészetileg jelentős az állandó kiállítással rendelkező Hamza Múzeum is. Állandó kiállítással rendelkezik még a Szikra Galéria, amely a 2013-as Jász Világtalálkozó alkalmából nyílt meg, jász festők képeit, illetve korabeli bútorokat mutat be.

SportéleteSzerkesztés

A város aktív sportéletét mutatja, hogy sportolói számos európai és országos aranyérmet gyűjtöttek be különféle (például küzdő sportok, görkorcsolya, jégkorong stb.) sportágakban.

Sportok:

NépességSzerkesztés

Lakosságszám[31]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 19 090 —    
1880 20 294 0,61%
1890 22 911 1,21%
1900 25 227 0,96%
1910 27 943 1,02%
1920 30 738 0,95%
1930 28 350 −0,81%
1941 28 838 0,16%
1949 27 528 −0,58%
1960 30 324 0,88%
1970 29 764 −0,19%
1980 31 402 0,54%
1990 29 461 −0,64%
2001 28 203 −0,40%
2011 27 087 −0,40%
2019 27 439 0,16%

Jászberény lakónépessége 2011. január 1-jén 27 087 fő volt, ami Jász-Nagykun-Szolnok megye össznépességének 7%-át tette ki, és a megye második legnagyobb városa. Jászberény, Jász-Nagykun-Szolnok megye ötödik legsűrűbben lakott települése, ebben az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 122 ember volt. Jászberény népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 19%, a 60 éven felülieké 26% volt. A nemek aránya Jászberényben kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1 112 nő jut. 2015-ben a férfiaknál 70,9, a nőknél 76,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam.[32] A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 3,2%-a, mintegy 926 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, német és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától Jászberény lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1920-ig. Az 1920-as éveket követő gazdasági pangásnak köszönhetően a város népessége megtorpant és csökkenni kezdett. 1950-től kezdett ismét lassan növekedni a népesség, egészen 1980-ig. A legtöbben 1980-ban éltek Jászberényben 31 402 fő. A 80-as évektől, egészen napjainkig csökken a város népességszáma, ma már kevesebben laknak Jászberényben, mint 1910-ben.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló jászberényiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református.

Etnikai összetételSzerkesztés

Jelentős nemzetiségi csoportok[33]
Nemzetiség Népesség (2011)
  Cigány 511
  Német 94
  Román 52
  Arab 20
  Orosz 20

A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 28 203 fő volt, ebből a válaszadók 27 153 fő volt, 23 825 fő magyarnak, míg 216 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 53 fő német és 8 fő román etnikumnak vallotta magát.[34]

A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 27 087 fő volt, ebből a válaszadók 23 934 fő volt, 23 008 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak.[35] Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül a legjelentősebben a romák (511 fő), németek (94 fő) és a románok (54 fő) száma nőtt. A román nemzetiségűek száma meghétszereződött. A cigányok és a németek száma szinte megkétszereződött.[36] A megyén belül, Szolnok után Jászberény a második olyan város, ahol a legtöbb magát románnak és arabnak valló nemzetiségi él.

Nemzetiségi eloszlás
Időszak             Egyéb/Nem válaszolt Összesen
2001[37] 95,11% 0,77% 0,19% 0,03% - - 3,87% 100%
2011[38] 84,94% 1,89% 0,35% 0,19% 0,07% 0,07% 12,24% 100%

Vallási összetételSzerkesztés





 

Jászberény lakóinak vallási összetétele 2011-ben[39]

  Római katolikusok (50,8%)
  Reformátusok (3,7%)
  Evangélikusok (0,1%)
  Egyéb (1,4%)
  Vallási közösséghez nem tartozik (13,8%)
  Nem válaszolt (30%)

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Jászberényben a lakosság több mint fele (77,9%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[40] A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (72,2%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 20 256 fő, míg a görögkatolikusok 98 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (1 272 fő) és evangélikusok (83 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (5 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 11 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (11,5%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 10,1%-a vallotta magát.[41]

A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Jászberényben a lakosság több mint fele (56,2%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[42] Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (51%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 13 760 fő, míg a görögkatolikusok 62 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (1 008 fő) és evangélikusok (35 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (10 fő). A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 5 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során az ortodox egyházon kívül, minden más egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (30%), tíz év alatt számuk háromszorosára nőtt. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 13,8%-a vallotta magát.[43]

Híres jászberényiekSzerkesztés

 
Székely Mihály sírja Budapesten

Természeti értékekSzerkesztés

LátnivalókSzerkesztés

 
Ferences templom és rendház

Műemlékek, kultúra, épített környezetSzerkesztés

Jászberény Jász-Nagykun-Szolnok megye műemlékekben leggazdagabb települése.

 
A Főtemplom naplementével a háttérben

Egyházi épített környezetSzerkesztés

  • A jászberényi ferences templom és kolostor: 1472-ben épült, gótikus stílusban. A török megszállás idején a törökök palánkvárrá alakították át. A 18. század folyamán barokk stílusban átépítették, de a templom külseje a mai napig őrzi gótikus stílusjegyeit.
  • Római katolikus (Nagyboldogasszony-) főtemplom: Mayerhoffer András, majd Jung József tervei alapján épült a XVIII. század végén, barokk stílusban. A toronysisak tetején egy, a világon szinte egyedülálló ritkaság látható: a magyar Szent Korona tartja a keresztet. Az egyhajós, félköríves szentélyű épület belsejében a főoltár tabernákulumát Pollack Mihály tervezte 1805-ben. A főoltár képét Szoldatits Ferenc festette 1883-ban.
     
    A főplébánia bejárata
  • Római katolikus főplébániaház: 1761-ben épült, barokk stílusban. Emeletessé alakították 1894-ben.
  • Római katolikus (Rozália-)kápolna: 18391840-ben épült, klasszicista stílusban, Rábl Károly tervei alapján.
  • Református templom: 1783-ban épült, késő barokk stílusban. Tornya 1863-ban épült.
  • Ernyős Mária-szobor: 1728-ban készült, barokk stílusban. A Mária-szobor 1864-ben került az eredeti, a Szentháromság-szobor helyére.
  • Porciunkula-kápolna: 1948-ban épült. Oltárképét Kontuly Béla festette.
 
Szentkúti Szűz Mária neve templom
  • Mária-szobor: 1795-ben készült, barokk stílusban.
  • Lourdes-i barlang.
  • Kálvária: 1776-ban készült, barokk stílusban.
  • Időjósló szentek hármas szobra. 1745-ben a város elöljárósága állíttatta a jászberényi szőlőskertek szélén. Európában egyedülállóan a szoborcsoportban Szent Orbán, Szent Donát és Szent Medárd alakja együtt jelenik meg.
  • Juhász-kereszt: 1815-ben állíttatták a berényi juhászok, népies barokk stílusban.
  • Pálinkás-kereszt: 1759-ben készült, barokk stílusban. Jelenlegi helyére 1960-ban helyezték át. Felújították 2005-ben.
  • Különös szépségűek az út menti keresztek, a festett szobrok: (Szent Vendel, Nepomuki Szent János) és a népi építészet még ma is fellelhető emlékei.
  • Róma katolikus (szentkúti) templom: 18361842 között épült, klasszicizáló barokk stílusban. Barokkos tornya 1904-ben épült.
  • Szentkúti kápolna: az 1747-ben felfakadt forrás fölé épült (a víz felszínén állítólag Szűz Mária képe jelent meg) 1892-ben.
  • Szentkúti kálvária: 1750-ben készült, barokk stílusban. 1925-ben felújították.
  • Cserőhalmi kálvária: 1760-ban készült, barokk stílusban.
  • Meggyespelei római katolikus iskolakápolna.
  • Hajtai római katolikus kápolna.
  • Négyszállási római katolikus kápolna.
  • Peresi római katolikus kápolna.
  • Homoki római katolikus kápolna.
  • Szelei úti római katolikus iskolakápolna.
  • Szent Vendel festett szobra az 1800-as évekből

  • Festett feszület az 1800-as évekből a Nagyboldogasszony templom szomszédságában

  • Festett feszület Jászberény határában, Nagykáta felé

  • A Barát-páston található feszület

  • A lourdes-i barlang festett szobrai

 
Déryné Rendezvény Ház

Világi épített környezetSzerkesztés

 
A Jász emlékmű
Emlékművek, szobrokSzerkesztés
  • Az 1848-as hősök emlékoszlopa: 1870-ben emelték. Eredeti helyéről, a főtér közepéről 1938-ban elhelyezték, mai helyére 1971-ben került.
  • Petőfi Sándor mellszobra: 1948-ban készült, Szilágyi Nagy István alkotása.
  • Nádor-oszlop : 1798 -ban készült, József nádornak, a jászkunok örökös főkapitányának az emlékére.
  • Jász huszár emlékmű: az I. világháború áldozatainak emlékére 1926 -ban készült, Vass Viktor és Pongrácz D. Szigfrid alkotásaként.
  • Bundás-kút, melyet 1908-ban fúrtak. A felépítményét a juhász szobrával): Jankovich Gyula szobrászművész készítette 1912-ben.
  • Török–magyar barátság emlékműve : 1909-ben készítette Körmendi Frim Jenő .
  • II. világháborús emlékmű: 1992 -ben készült. Györfi Sándor alkotása.
  • Turul -szobor[44]
  • Déryné mellszobra (a (Margit-szigeten : 1961 -ben készítette Vasas Károly .
  • Az Öntőmunkás szobra 1954.: Buza Barna alkotása.
  • Korsós lány kútja: 1995 -ben készült, Zilahi Zoltán alkotása.
  • "Nő bozótban" című bronzszobor: Segesdy György alkotása 1964 -ben a Velencei biennálén szerepelt.
  • Kőképek: 1699-ben készültek, és a város egykori határát jelölték. Kovács György városi elöljáró, később főbíró állíttatta őket a járványoktól való megmenekülés emlékére.
  • Nepomuki Szent János-szobor (1778)

  • A strand és termálfürdő bejárata előtt álló modernista leány ábrázolás

  • Lehel vezér szobra

  • A Bundás-kút

  • I. világháborús emlékmű

  • A Korsós lány szobra kútja

  • 18. századból való, egykor a Jászkun székházat díszítő szobrok

  • II. világháborús emlékmű

 
Mosómedve a jászberényi Állatkertben

Természeti látnivalók, szórakozás, kikapcsolódásSzerkesztés

  • Jászberényi Strand és Termálfürdő
  • Jászberényi Lehel Sport és Szabadidő Központ Fürdője
  • Vasas Horgásztó
  • LEHEL halastó
  • Lehel Film-Színház: elsősorban moziként, másodsorban időnként színházként üzemel
  • Jászberényi Lehet Vadásztársaság: 8907 hektáros területen folytat vadgazdálkodást. A több mint hetven éve működő egyesület nem csak a helyi vadászok kedvtelését szolgálja, hiszen a társaság területén lehetősség van vendégvadászatra is.[45]
  • Ugrin Lovasiskola
  • Jászberényi Műjégpálya

Helyi médiaSzerkesztés

A város kiterjedt városi és térségi médiát tart fenn. Nyomtatott sajtó szempontjából a héthetente megjelenő ingyenesen terjesztett közéleti, kutúrális és sport témákkal is egyaránt foglalkozó Jászkürt Újság tekinthető lényegesnek.[46] Ezen újság pdf formátumban is letölthető a jku.hu weboldalról, mely a BerényCafé internetes blog webcíme, melynek célja a lakosság általános tájékoztatása a Jászságot érintő kérdésekben.

Videó formátumban megkerülhetetlen a Jászsági Térségi Tv. A csatorna a Pr-Telecom Zrt. kábelszolgáltatóval áll kapcsolatban, ilyen módon 40 000 ember számára érhető el a térségben. Ezen túlmenően JTTV adásai elérhetőek Facebookon is, illetve YouTube csatornájuk is van.[3][4]

Rádióadásokat illetően a helyi rádióként pedig a Trió FM üzemel.

Mindezeken túl még kiemelten fogllakozik a térséggel és benne a várossal a megyei SZOLJON hírpotál is.[5]

Jászberényben hallgatható FM rádióadók, helyi TVSzerkesztés

OktatásSzerkesztés

 
Az Eszterházy Károly Egyetem jászberényi campusának homlokzata

Általános iskolákSzerkesztés

KözépiskolákSzerkesztés

FelsőoktatásSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

A testvérvárosi kapcsolatokban kifejtett tevékenységéért a város 1999-ben elnyerte az Európa Tanács Tiszteletzászlaját, majd 2003-ban az Európa Tanács Elismerő Plakettjét.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Jászberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2019. november 10. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. augusztus 14. (Hozzáférés: 2018. augusztus 14.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. BERÉNY szó jelentése. bereny.szojelentese.com. (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.)
  5. szerk.: Pethő László: Jászberény története a kezdetektől a reformkorig, p. 72. o.. ISBN 1217 - 7954 
  6. Hétvégi várkalauz: Jászberény (magyar nyelven). Múlt-kor történelmi magazin, 2008. július 11. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
  7. Jászberény - török palánkvár, kolostorerőd (magyar nyelven). varak.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
  8. Fekete Lajos. A HATVANI SZANDZSÁK 1550 ÉVI ADÓÖSSZEÍRÁSA 
  9. www.napi.hu: Relatív munkaerőhiány alakult ki Jászberényben. Napi.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 26.)
  10. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara: TOP 50 2019”.  
  11. Elmúlt évek időjárása. met.hu. (Hozzáférés: 2015. január 17.)
  12. Magyar Állami Jelképek. www.nemzetijelkepek.hu. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  13. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100189.tv
  14. Archivált másolat. [2019. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 5.)
  15. Archivált másolat. [2019. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 5.)
  16. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000050.tv
  17. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=140968.248458
  18. Jászberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  19. A hivatkozott forrás a jelölő szervezet(ek)re vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt "nem ismert"-ként tünteti fel.
  20. Jászberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  21. Jászberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  22. Jászberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  23. Jászberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  24. Jászberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  25. Jászberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  26. [1]
  27. Kovács László Imre: Az országos népszavazás intézménye az Alaptörvény előtt és után. (Hozzáférés: 2018. április 20.)
  28. Nemzeti Jogszabálytár (magyar nyelven). njt.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.) - 2011. évi CCIII. törvény 4. §
  29. https://static.valasztas.hu/dyn/pv14/szavossz/hu/M11/E02/evkjkv.html
  30. https://www.valasztas.hu/oevk-jegyzokonyv?p_p_id=ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=2&p_p_col_count=3&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_megyeKod=11&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_vlId=244&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_vltId=556&_ogyoevkeredmenyadatlap_WAR_nvinvrportlet_oevkKod=2
  31. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  32. https://24.hu/belfold/2017/06/07/mutatjuk-hol-meddig-elunk-megyenkent/
  33. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_16
  34. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  35. http://www.origo.hu/itthon/20111010-nepszamlalas-2011-nepszamlalobiztosok-nehezsegeikrol-tapasztalataikrol.html
  36. [2]
  37. 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora (magyar nyelven). nepszamalas.hu, 2001. január 10. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
  38. 4.1.6.1 A népesség nemzetiség szerint, 2011 (magyar nyelven). KSH. (Hozzáférés: 2014. július 7.)
  39. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01/
  40. http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/4/load01_10_0.html
  41. http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/06/01/data/tabhun/4/load01_10_0.html
  42. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01/
  43. http://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_01/
  44. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  45. Vadászat – VisitJászberény – Jöjjön Jászberénybe!. visitjaszbereny.hu. (Hozzáférés: 2020. augusztus 23.)
  46. Pályázati kiírás a Jászkürt Újság főszerkesztői állására (magyar nyelven). Jászberény - A Jászság fővárosa. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  47. Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola (magyar nyelven) (html), 2013. március 29. [2013. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  48. Belvárosi Általános Iskola (magyar nyelven) (html), 2013. március 29. [2013. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  49. a b Klapka György Szakközép- és Szakiskola Általános Iskola és Speciális Szakiskola (magyar nyelven) (html), 2013. március 29. [2013. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  50. Gróf Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (magyar nyelven) (html), 2013. március 29. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  51. a b Szent István Sport Általános Iskola és Gimnázium. gyakorlo-jaszbereny.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2019. november 2.)
  52. Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium (magyar nyelven) (html), 2013. március 29. [2013. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  53. Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Iskola (magyar nyelven) (html), 2013. március 29. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  54. Lehel Vezér Gimnázium (magyar nyelven) (html), 2013. március 29. (Hozzáférés: 2013. március 29.)
  55. Eszterházy Károly Egyetem Jászberényi Campus. (Hozzáférés: 2019. november 2.)

További információkSzerkesztés