Főmenü megnyitása

A munkaerőhiány az a munkaerő-piaci jelenség, amikor a rendelkezésre álló munkahelyek betöltése a kevés számú munkavállaló miatt nem valósítható meg. Mértéke a különböző gazdasági ágazatokban eltérő lehet, ugyanakkor súlyosabb esetben általánossá válhat a gazdaság több szektorában is. Előidéző okai lehetnek például a népességfogyás, a gazdaságilag aktív korú munkavállalók külföldre történő kivándorlása, illetve országon belüli elvándorlása, valamint az, hogy az oktatási rendszer nem képes megfelelő számú szakembert kibocsátani. A munkaerőhiány akár komolyabb mértékben is hátráltathatja egy vállalat működőképességét, illetve ronthatja a cégek gazdasági teljesítőképességét. Amennyiben a munkaerőhiány kiterjedtebbé válik az akár egy ország, vagy régió gazdasági életére is súlyos következményekkel járhat. A munkaerőhiány visszavetheti a termelést, csökkentheti a vállalkozások beruházási kedvét, sőt legrosszabb esetben vállalkozásokat tehet tönkre, vagy bírhat rá telephelyeik bezárására, elköltöztetésére. Megoldást jelenthet a problémára a képzési rendszer átalakítása, a béremelések, a munkakörülmények javítása, illetve a munkavállalók megtartására ösztönző vállalati ösztönzőeszközök színvonalának emelése, illetve külföldi munkaerő munkavállalási lehetőségeinek javítása. A munkaerőhiány összességében véve a gazdaság számára potenciális veszélyforrás, amely gyengíti az adott gazdaság növekedési kilátásait és negatívan befolyásolja annak mind belföldi, mind pedig külföldi megítélését.

Munkaerőhiány MagyarországonSzerkesztés

Magyarországon az uniós csatlakozás óta könnyebbé vált annak a lehetősége, hogy a hazai munkaerő külföldön vállaljon munkát, így javítva saját anyagi helyzetén. Ezt a folyamatot elősegítette, hogy hazánkban a munkavállalók fizetései nem csupán a nyugat-európai bér színvonaltól, hanem még a környező országok többségének bérszínvonalától is egyre inkább lemaradt az elmúlt tizenöt év során. A munkavállalók egyre nagyobb számban kezdték el felismerni azt, hogy ugyanazért a munkáért más országokban, illetve más országrészekben magasabb fizetést kaphatnak, valamint az életszínvonal is eltér. A megfelelően képzett és létszámban is rendelkezésre álló munkaerő hiánya az ország és a vállalkozások versenyképességét veszélyezteti.[1]

A nettó átlagjövedelem Szlovákiában 709 euró, Lengyelországban 723 euró, Csehországban 793 euró, Ausztriában 2009 euró havonta, míg ugyanez Magyarországon a közfoglalkoztatásban részt vevők nélkül 584 euró, azaz 181 200 forint.[2]

Ennek felismerése, illetve a szabad munkaerőpiac az Európai Unión belül jelentős munkaerő-veszteséget okozott az országnak. A 2010-es évek közepére egyre inkább nyilvánvalóvá vált az, hogy nem csupán egyetlen ágazatban jelentkezik a munkaerőhiány, hanem a magyar gazdaság ágazatai között egyre szélesebb körben és egyre nagyobb mértékben jelentkezik a szakképzett munkaerő hiánya.

A munkaerő hiányának okai között továbbá a demográfiai folyamatok kedvezőtlen alakulása is szerepet játszik. A Rákosi-korszakban született népességtöbblet a 2010-es évektől kezdődően lép ki az aktív munkavállalók köréből, miközben a korábbi évtizedek alacsony születésszáma miatt közel 100 000 fővel kevesebb munkavállaló lép be a munkaerőpiacra. Az oktatási rendszer nem a piaci szükségletek alapján kialakított képzési megoszlása szintén jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a különböző ágazatokba nem jut el megfelelő számú képzett munkaerő.[3]

2016-ban az ipari vállalatok mintegy 70 százaléka munkaerőhiánnyal küzdött, ami különösen a szakképzett munkaerő hiányát jelentette. Az ipar és szolgáltatási szektor számos területén nincs megfelelő munkavállalói létszám, így többek között a mezőgazdaságban, a vendéglátás terén, az informatikában, a mérnökök között, a szolgáltatások, illetve az idénymunkák terén sincs elegendő létszámú munkavállaló. A vállalatok számára az építőiparban már a cégek 42 százaléka, illetve a szolgáltatási szektorban is a cégek harmada számára gondot okozott a munkaerő hiánya. Megoldásként felmerült, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevők egy részének, illetve a költségvetési ágazatokban dolgozók egy részének átképzése, valamint bizonyos mennyiségű külföldi munkavállaló alkalmazására is szükség lehet.[4]

2016 közepén hazánkban az iparban 17 834 munkahelyre kerestek munkavállalókat, főleg a feldolgozóipar területén (17 142 hely). Ezen kívül 2016 harmadik negyedévében az egészségügyi és szociális ellátás terén 6 818 főt, az adminisztráció terén 5 201 főt, a kereskedelemben 4 844 főt, a közigazgatásban 3 921 főt, az oktatás terén 3 729 főt, szállítás, raktározás terén 3 146 főt, információ technológia terén 2 879 főt, tudományos tevékenység terén 2 531 főt, az építőiparban 2 176 főt, a vendéglátás terén 1894 főt, pénzügyi területen 1171 főt, egyéb szolgáltatás területén 584 főt, a mezőgazdaságban 505 főt, művészet, szórakozás terén 359 főt, ingatlanügyletek terén 280 főt tudtak volna foglalkoztatni.

2016 decemberében már 89 759 üresen álló álláshely volt hazánkban.[5]

ReakciókSzerkesztés

A vállalatok többféle módon reagálnak a munkaerőhiányra. Részben a munkások felvételét könnyítik meg, például a felvételi kritériumok csökkentésével,[6] továbbá béremelésekkel igyekeznek megtartani a már meglévő munkavállalói réteget, illetve ösztönözni az új alkalmazottak jelentkezését. A munkahelyi körülmények javításával, a munkavállalók igényeihez való rugalmasabb alkalmazkodással szintén a dolgozók megtartását kívánják elérni a cégek.

Az Aldi hűségpénzt ad azon dolgozóinak, akik hosszabb távon a cégnél maradnak. A dolgozók fizetésébe építik be a plusz juttatást.[7]

ForrásokSzerkesztés

  1. Nagyot ugrott Magyarország egy fontos rangsorban. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 27.)
  2. A magyar bérhelyzet történelmi perspektívában. mno.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 27.)
  3. A fluktuáció csökkentése, mint a munkaerőhiány kezelésének egyik hatékony eszköze. hrportal.hu. (Hozzáférés: 2017. június 3.)
  4. Az egész országban elfogytak a melósok. Index.hu. (Hozzáférés: 2016. szeptember 27.)
  5. Egy nagyobb városnyi munkahely vár munkásokra. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. március 1.)
  6. Új rekordok dőltek a magyar munkaerőpiacon. portfolio.hu. (Hozzáférés: 2018. január 4.)
  7. Pályát tévesztettél? Az Aldi boltvezetője havi bruttó 844 ezret keres. g7.24.hu. (Hozzáférés: 2018. február 7.)