Főmenü megnyitása

Prückler (Pórteleki) József (Jászberény, 1902. június 8.Budapest, 1984. június 18.) a jászok régészeti neves kutatója.[1][2]

Prückler (Pórteleki) József
Született 1902. június 8.
Jászberény
Elhunyt 1984. június 18. (82 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása a jászok régész kutatója

ÉleteSzerkesztés

A tekintélyes pesti patricius római katolikus Prückler család sarja. Apja, Prückler Géza (18661909), jászberényi banki könyvelő, anyja, Kuszman Irma (18671915) volt. Apai nagyszülei Prückler János Nepomuk (18161897), jómódú pesti kovácsmester, a fővárosi törvényhatósági bizottságnak a tagja, aki 1844. március 1-jén szerezte meg a pesti választott polgárjogot,[3] és Faltenmayer Mária (18191905) voltak. Prückler (Pórteleki) József keresztnevét, apai dédapja, Prückler József Kalazancius (17781848) pesti pékmester, császári királyi százados, három pesti bérház tulajdonosa tiszteletére kapta.[4] Pórteleki József nagyapjának a fivére, Prückler Ignác (18091876) fűszerkereskedő, pesti polgár, pezsgőgyáros volt.[5] Pórteleki nagynénje, Prückler Klára (18441918), pesti lakos, Magyarország első bélyegkereskedés-alapítója volt. Pórteleki József fivére, dr. Prückler Géza (18941968), pénzügyi főtanácsos, t. zászlós volt; leánytestvére, revisnyei Reviczky Zoltánné Prückler Aranka volt.

Prückler József régész neves kutatója volt a jászok világának a két világháború közti korszakban. Prückler József a Jász Múzeum 1937. évi évkönyvében a „Négyszállási gyű­rű lelet" címmel rövid cikket közölt, és a lelőhelyet helyesen azonosította az egykori Négyszállással, de kételkedett abban, hogy jász lelőhelyet talált volna. Prückler második közleménye a Jász Múzeum 1938–1943. évi évkönyvében „Újabb Jászberény-négyszállási leletek" címmel jelent meg. Ekkor a szerző 12 különféle leletet közölt Négyszállásról.[6] 1935-ben küldött egy példányt a jászokról szóló könyvéből Móricz Zsigmondnak, aki levélben válaszolt neki: "Nagyságos Prückler József úrnak, Budapest, Igen tisztelt uram, nagyon köszönöm megküldött könyvét. Abból, hogy a "kunok ismerőjének" titulált (!), nem akarom levonni a kritikát a jász kérdésben. Mindenesetre igyekeszni fogok a jászokat jobban megismerni...".[7]

1984. június 18-án hunyt el Budapesten özvegyen és egyedül; mind felesége, Firtkó Margit (1902.–Budapest, 1951. február 12.), mind az egyetlen fia, Pórteleki Géza (19311953) igen korán költözött el az élők sorából.

MűveiSzerkesztés

  • Prückler József: Jászberényi néphit, szokások, babonák. (Ethnographia 1930,)
  • Prückler József: Jászberényi rajzok. (Jászberény, 1934, különlenyomat a Jász Hírlapból.)[8]
  • Prückler József: Éposz a jász-kun eredetről (A jászberényi jász múz. évkve, 1938 — 1943. Bp., 1943).

JegyzetekSzerkesztés