Pórteleki József
Prückler (Pórteleki) József (Jászberény, 1902. június 8. – Budapest, 1984. június 18.) a jászok régészeti neves kutatója.[1][2]
| Prückler (Pórteleki) József | |
| Született | 1902. június 8. Jászberény |
| Elhunyt | 1984. június 18. (82 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | a jászok régész kutatója |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
A tekintélyes pesti patricius római katolikus Prückler család sarja. Apja, Prückler Géza (1866–1909), jászberényi banki könyvelő, anyja, Kuszman Irma (1867–1915) volt. Apai nagyszülei Prückler János Nepomuk (1816–1897), jómódú pesti kovácsmester, a fővárosi törvényhatósági bizottságnak a tagja, aki 1844. március 1-jén szerezte meg a pesti választott polgárjogot,[3] és Faltenmayer Mária (1819–1905) voltak. Prückler (Pórteleki) József keresztnevét, apai dédapja, Prückler József Kalazancius (1778–1848) pesti pékmester, császári királyi százados, három pesti bérház tulajdonosa tiszteletére kapta.[4] Pórteleki József nagyapjának a fivére, Prückler Ignác (1809–1876) fűszerkereskedő, pesti polgár, pezsgőgyáros volt.[5] Pórteleki nagynénje, Prückler Klára (1844–1918), pesti lakos, Magyarország első bélyegkereskedés-alapítója volt. Pórteleki József fivére, dr. Prückler Géza (1894–1968), pénzügyi főtanácsos, t. zászlós volt; leánytestvére, revisnyei Reviczky Zoltánné Prückler Aranka volt.
Prückler József régész neves kutatója volt a jászok világának a két világháború közti korszakban. Prückler József a Jász Múzeum 1937. évi évkönyvében a „Négyszállási gyűrű lelet" címmel rövid cikket közölt, és a lelőhelyet helyesen azonosította az egykori Négyszállással, de kételkedett abban, hogy jász lelőhelyet talált volna. Prückler második közleménye a Jász Múzeum 1938–1943. évi évkönyvében „Újabb Jászberény-négyszállási leletek" címmel jelent meg. Ekkor a szerző 12 különféle leletet közölt Négyszállásról.[6] 1935-ben küldött egy példányt a jászokról szóló könyvéből Móricz Zsigmondnak, aki levélben válaszolt neki: "Nagyságos Prückler József úrnak, Budapest, Igen tisztelt uram, nagyon köszönöm megküldött könyvét. Abból, hogy a "kunok ismerőjének" titulált (!), nem akarom levonni a kritikát a jász kérdésben. Mindenesetre igyekeszni fogok a jászokat jobban megismerni...".[7]
1984. június 18-án hunyt el Budapesten özvegyen és egyedül; mind felesége, Firtkó Margit (1902.–Budapest, 1951. február 12.), mind az egyetlen fia, Pórteleki Géza (1931–1953) igen korán költözött el az élők sorából.
Művei szerkesztés
- Prückler József: Jászberényi néphit, szokások, babonák. (Ethnographia 1930,)
- Prückler József: Jászberényi rajzok. (Jászberény, 1934, különlenyomat a Jász Hírlapból.)[8]
- Prückler József: Éposz a jász-kun eredetről (A jászberényi jász múz. évkve, 1938 — 1943. Bp., 1943).
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ familysearch.org Polgári anyakönyvek - Jászberény - Születések - 1902 - Prückler József
- ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Pórteleki József
- ↑ Prückler, Nepomuk János • polgár • Pest • 1844.03.01. • kovács
- ↑ familysearch.org idd. Prückler József gyászjelentése
- ↑ familysearch.org idősebb Prückler Ignác gyászjelentése
- ↑ Selmeczi Laszló: A négyszállási I. számú jász temető (BTM műhely 4. kötet Budapest, 1992) A Prückler (Pórteleki) József által közölt leletek és a Komáromy József által feltárt sírok
- ↑ Kritika 6. (1977)1977 / 8. számM. Pásztor József: Móricz Zsigmond kiadatlan leveleiből. Közzéteszi: Láng József. 12.o.
- ↑ Sorozaton kívüli kötetek az MTA könyvtárából Fodor Ferenc: A Jászság életrajza (1942)XVII. A Jászság irodalma