Főmenü megnyitása

Jeles András

magyar színház- és filmrendező

Jeles András (Jászberény, 1945. március 27. –) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar színház- és filmrendező, forgatókönyv- és drámaíró.

Jeles András
Született 1945március 27. (74 éves)
Jászberény
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Bánsági Ildikó
Gyermekei Nemes Jeles László, Nemes Jeles Veronika, Nemes Jeles Laura, Jeles Judit, Nemes Jeles Grácia
Foglalkozása filmrendező, forgatókönyvíró
Iskolái Színház- és Filmművészeti Egyetem (–1973)
Kitüntetései Kossuth-díj (2008)

A Wikimédia Commons tartalmaz Jeles András témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

 
Jeles András (balról a második) rendezőként a Nemes Endre festőművészről (balra) készített portréfilm forgatása közben Óbudán (1973)

1971-ben az ELTE magyar–népművelés, 1974-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr-rendező szakán szerzett oklevelet. Dolgozott a Mafilm rendezőasszisztenseként, s közben folyamatosan készítette filmjeit a televízió és a Balázs Béla Stúdió számára. Önálló nagyjátékfilmjei A kis Valentino 1979, az Angyali üdvözlet (1983), az Álombrigád (1983) számos díjat nyertek.

1985-ben alakította meg saját avantgárd színtársulatát, a Monteverdi Birkózókört, amely a Drámai események és A mosoly birodalma (1987) című előadásokkal nagy sikert aratott. Előbbi Dobozy Imre: Szélvihar, utóbbi Sławomir Mrożek Rendőrség című darabjának teljesen szuverén átértelmezése.

Talán mostanáig leghíresebb alkotása első nagyjátékfilmje, az 1979-es A kis Valentino, ami egy munkásfiúról szól, aki nagyobb pénzösszeget sikkaszt, majd egy napon keresztül költekezik, de végül rá kell jönnie, hogy nem tud jobb életet vásárolni magának. A legfontosabb magyar filmek, az Új Budapesti tizenkettő egyike.[1]

1983-as Álombrigádját, amely gyári munkásokról szól – akik egy szovjet darab, a Prémium előadására készülnek sikertelenül –, csak a rendszerváltáskor engedték levetíteni. Ez volt a Kádár-kor utolsó betiltott (játék)filmje,[2] mely csak 1989-ben került mozikba (a munkásosztály ironikus ábrázolásán túl maga Lenin is feltűnik az 56. percben, akit a vállalati portás táskaellenőrzésnek vet alá, nehogy gyári szarka legyen...). Ennek okán az 1989-ben odaítélt Balázs Béla-díjat azévben nem fogadta el, csak 1992-ben.[3]

Szintén 1983-ban készítette el az Angyali üdvözlet című sajátos Az ember tragédiája-adaptációját, amelyben a főszerepeket gyerekekre osztotta. 1993-ban mutatták be egy elhurcolás előtt álló zsidó családról szóló Senkiföldje című filmjét, ami után tízéves szünetet tartott a rendezésben. Utolsó nagyjátékfilmje a 2004-es József és testvérei – jelenetek egy parasztbibliából volt, amely a Parasztbiblia ihletésére készült.

„Mire való a művész őrülete? A művész őrülete arra való, hogy kivigye az embert a reális feltételek köréből, hogy elhitesse vele: a természet és minden teremtmény éppen az ő keze munkájára vár, hogy felismerje teremtettségét, ügyefogyott, szótlanságra kárhoztatott létezését.” (Jeles András: Teremtés, lidércnyomás)

Fia, Nemes Jeles László szintén rendező. Első nagyjátékfilmje, a Saul fia (2015), számos nemzetközi díjat kapott - a 2015-ös cannes-i fesztivál nagydíját, 2016-ban a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Golden Globe-díjat, a 88. Oscar-gálán pedig elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat.

FilmjeiSzerkesztés

Színházi rendezéseiSzerkesztés

DíjaiSzerkesztés

ÍrásaiSzerkesztés

  • Töredékek. Jeles András naplójából; szerk. Fodor László, Hegedűs László; 8 és Fél BT, Bp., 1993
  • Büntető század; Kijárat, Bp., 2000
  • Teremtés, lidércnyomás (Noteszlapok) - in: Filmvilág, 2000/6.
  • Platón képernyője (Napló-töredékek) - in: Filmvilág, 2002/5.
  • Az ötödik elbeszélő (Feljegyzések egy filmrendezésről) - in: Filmvilág, 2003/6.
  • Füzetek "Főúr, füzetek!"; Magyar Fordítóház, Balatonfüred 2005 (Füredi fordítói füzetek)
  • Teremtés, lidércnyomás. Írások filmről, színházról; Kijárat, Bp., 2006
  • Füzetek "Főúr, füzetek!"; Kalligram, Pozsony 2007
  • József és testvérei; in: Kortárs klasszikusok. Mai magyar színdarabok; szerk. Szűcs Mónika; Selinunte, Bp., 2017 (Olvasópróba)

Szakirodalom, cikkek, tanulmányokSzerkesztés

  • Kövesdi Rózsa: Elvek és terek - beszélgetés Jeles Andrással - in: Filmvilág 1982/7.
  • Spiró György – Nagy Péter – Kornis Mihály – Lukácsy Sándor – Hubay Miklós: Élet-balett (Angyali üdvözlet) - in: Filmvilág 1984/9.
  • Báron György: Auschwitz működik - beszélgetés Jeles Andrással - in: Filmvilág 1993/5.
  • Balassa Péter: Jeles napok (Egy kiállítás lapjai) - in: Filmvilág 1993/5.
  • Gelencsér Gábor: Kép nélküli film (Jeles András) - in: Filmvilág 1993/5.
  • Forgách András: A megszólalás előtt (Jeles András) - in: Filmvilág 1993/5.
  • Kovács András Bálint: J. A. három mondata (Jeles András) - in: Filmvilág 1993/5.
  • Forgách András: Azt a berbereknek kell megcsinálni (Párbeszéd Jeles Andrással) - in: Filmvilág 2001/9.
  • Horeczky Krisztina: Ez így van rendben - beszélgetés Jeles Andrással - in: Filmvilág 2003/6.
  • Gelencsér Gábor: Romépítészet - Rendezőportré: Jeles András - in: Filmtett 2003. január 15.
  • Metropolis 2004/4 - Jeles András különszáma (2004) - szerkesztő: Czirják Pál
  • Báron György: Gyermekjátékok - in: Filmvilág 2004/12.
  • Forgách András: Eleveny kollégák (József és testvérei) - in: Filmvilág 2004/12.
  • Czirják Pál: A kis Valentino (DVD) - in Filmvilág 2013/8.
  • Darida Veronika: Jeles András és a katasztrófa színháza (Kijárat Kiadó, Bp., 2014.)
  • Pieldner Judit: Szöveg, kép, mozgókép kapcsolatai. Bódy Gábor és Jeles András filmművészetében; Egyetemi Műhely–Bolyai Társaság, Kolozsvár, 2015 (Doktori dolgozatok Bolyai Társaság)
  • Gelencsér Gábor: Váratlan perspektívák - Jeles András filmjei (Kijárat Kiadó, Bp., 2016.)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Bujdosó Bori: Elcsórták apu kameráját Origo, 2009.08.07.
  • Akadémiai kislexikon. Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Bp., Akadémiai Kiadó, 1989-1990
  • Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? Akik a magyar filmeket csinálják. Főszerk. Dr. Papp Sándor. Szerk. Karsai Kulcsár István. Bp., 1983
  • Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum, 2005
  • Magyar ki kicsoda 1990. Több mint 6000 élő magyar életrajza. Főszerk. Hermann Péter, szerk. Markóczy Mária. Bp., Láng Kiadó–TEXOFT Kft., 1990
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-