Mafilm
A Mafilm (nemzetközileg ismert, angol nyelvű nevén Mafilm Hungarian Film Studios) Magyarország egyik legnagyobb, legrégibb filmgyártó központja, a valamikori Hunnia Filmgyár Rt utódja.
| Mafilm | |
 | |
| A központi irodaház Budapesten, a Róna utcában | |
| Alapítva |
1912 (Hunnia) 1964 (Mafilm) |
| Tevékenység | filmgyártás |
| Székhely | 1145 Budapest, Róna u. 174. |
| Igazgató | Zákonyi S. Tamás |
| Elhelyezkedése | |
 Mafilm
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 31′ 06″, k. h. 19° 06′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 06″, k. h. 19° 06′ 19″ | |
| A Mafilm weboldala | |
| Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Tartalomjegyzék
TörténeteSzerkesztés
Az előd Hunnia Filmgyár 1911 júniusában építette az első magyar filmstúdiót, egy 50x25 méteres üvegcsarnokot Budapesten, a mai Újlipótvárosban, a Pannónia és az akkori Sziget (ma Radnóti Miklós) utca sarkán.[1] Az 1910-es években létrehozott filmgyártó vállalkozások a következő évtizedben nehéz anyagi helyzetbe kerültek. A zuglói Corvin Filmgyár, miután 1928-ban tönkrement, állami kézbe került, Hunnia Filmgyár Rt néven és 1931-ben már hangosfilmeket készített. Állami segítséggel a magyar filmgyártás úgy felfutott, hogy az 1940-es évek elejére Magyarország Európa harmadik legnagyobb filmgyártójává vált.
A háború pusztításai után azonban egyetlen műterem sem maradt használható, két évbe telt, mire újraindulhatott a filmgyártás. 1964-ben a Hunnia és a Budapest Filmstúdiókat Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) néven összevonták. A vállalat kinőtte a zuglói telephelyet, ezért az 1970-es évek elején létrehozták a Fóti Filmgyárat.
A Mafilmnek 1923–1995 között üzemelt egy úgynevezett II. telepe, a 2002-ben megnyilt Népliget autóbusz-pályaudvar helyén, a Könyves Kálmán körút - Üllői út sarkán, ahol korábban a Mafirt, majd a Budapest Filmstúdió volt. Itt működött a Hiradó- és Dokumentumfilm Stúdió, a Népszerű Tudományos Filmstúdió és a Katonai Filmstúdió. A bezárás elött a rövid életű Movi próbált itt túlélni. A II. kerületi Pasaréti út végén, a Szalonka út torkolatánál is volt egy filmgyár, jó ideig a Mafilm stúdiója volt ez is. Mind a II. telepet, mind a pasaréti stúdiót megszüntették, és lebontották néhány évvel a rendszerváltás után.
A Mafilm 1994-ben alakult részvénytársasággá. 2002 áprilisában jött létre a mai tulajdonosi struktúra: a társtulajdonosok az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és a Magyar Mozgókép Közalapítvány.
A mai MafilmSzerkesztés
A Mafilm két telephelyen működik. Zuglóban, a Róna utcában (a TV2-vel megosztva) és Fóton. A filmgyártás a fóti telephely két, egyenként mintegy ezer négyzetméteres stúdiójában folyik.
Néhány itt forgatott filmSzerkesztés
- Copying Beethoven (Agnieszka Holland, 2005)
- The Moon and the Stars (John Irvin, 2005)
- Eragon (Stefan Fangmeier, 2005)
- Sorstalanság (Koltai Lajos, 2004)
- Day of Wrath (Adrian Rudomin, 2004)
- The Collector (Larry Suger, 2004)
- Being Julia (Szabó István, 2003)
- Christmas Carol (Arthur Allen Seidelman, 2003)
- The Lion in Winter (Andrej Szergejevics Koncsalovszkij, 2003)
- Sniper II (Craig Baxley, 2002)
- Dinotopia (Marco Brambilla, 2002)
- Underworld (Len Wiseman, 2002)
- Napoléon (Yves Simoneau, 2001)
- I Spy (Betty Thomas, 2001)
- In the Beginning (Kevin Connor, 2000
- Spygame (Tony Scott, 2000)
- Evita (Alan Parker, 1995)
- King Arthur (Michael Gottlieb, 1994)
- Le Jardin des Plants (Philippe de Broca, 1994
- Cyrano (Jean Paul Rappeneau, 1989)
- Hanna's War (Menahem Golan, 1987)
- Lionheart (Franklin Schaffner, 1985)
- Anna Karenina (Simon Langton, 1984)
- Koldus és királyfi (Richard Fleischer, 1977)
- Csárdáskirálynő (Szinetár Miklós, 1971)
- Jóban Rosszban (2005–)
- Októberi vasárnap (Kovács András, 1976)
- A svéd, akinek nyoma veszett (Bacsó Péter, 1978)
- Viadukt (Simó Sándor, 1982)
