Mafilm
A Mafilm 1948-as létrehozásától a magyarországi mozgóképipar stratégiai bázisa. Története szerteágazó, megélt világraszóló dicsőséges napokat éppúgy, mint ahogy túlélt súlyos haláltusákat. Születésének gyökerei Kolozsvárra nyúlnak vissza, felmenői közt volt Európa harmadik legnagyobb némafilmgyára csakúgy, mint az öreg kontinens anno harmadik legtöbb filmjét gyártó hangosfilmgyára. A Mafilm címe: Róna utca 174. Mióta Korda Sándorék 1917-ben leverték e helyütt egy filmgyár cölöpjeit, azóta megállás nélkül folyik itt a filmgyártás. A hely jelentőségét növeli az is, hogy szinte nincs olyan magyar filmes, aki ne itt tanulta volna a szakma alapjait. A Mafilm elődeivel közös története lefedi a teljes magyar filmgyártás több mint 100 éves történetét.
| Mafilm | |
 | |
| A központi irodaház Budapesten, a Róna utcában | |
| Típus | filmgyártó vállalat |
| Jogelőd | Hunnia Filmgyár |
| Alapítva | 1948. augusztus 19.[1] |
| Székhely | Budapest |
| Cím | 1145 Budapest, Róna utca 174. |
| Vezetők | Ottinger Ildikó igazgató |
 Mafilm
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 31′ 06″, k. h. 19° 06′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 06″, k. h. 19° 06′ 19″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mafilm témájú médiaállományokat. | |
Út a Mafilm megalakulásáigSzerkesztés
A magyar filmgyártás kezdeteSzerkesztés
Az első magyar filmSzerkesztés
A táncz,[2] ez volt a címe az 1901-ben az Uránia Magyar Tudományos Színházban bemutatott filmnek, mellyel kezdetét vette a magyar filmművészet. Az Urániában dolgozó Zsitkovszky Béla, vetítőgépész egyik projektorát alakította át kamerává, hogy Pekár Gyula író náluk tartandó tánctörténeti előadásához újszerű, mozgóképes hátteret teremtsen. A 24 filmetűd,[3] úgynevezett „kinematogram”, elkészítése 3 hónapot vett igénybe, benne a kor ünnepelt színészei szerepeltek, úgymint Blaha Lujza, Márkus Emília és Hegedűs Gyula.[4] Az első magyar filmet 1901. április 30-án mutatták be, ekkortól datálódik a magyar filmtörténet, Magyarországon minden évben április 30-a a Magyar Film Napja.[5] A táncz forgatásával indult világhódító útjára a magyar filmgyártás.
A professzionális filmgyártás, akkori nevén kinematográfia, kezdete az 1908-ban alapított Projectograph Rt.[6] tulajdonosai, Neumann József és Ungerleider Mór nevéhez kötődik, akik akkorra már 10 éve foglalkoztak „mozgófénykép bemutató üzletek”, azaz mozik üzemeltetésével.
Az első HunniaSzerkesztés
A Hunnia Biográf Társaság 25 méter széles és 50 méter hosszú üvegcsarnok műtermét 1911 júniusában Budapesten, a külső Lipótvárosban, a Sziget utca és a Pannónia utca sarkán építette fel, és Hunniának nevezte el. Ez a műterem érdemben két éven keresztül működött. Később a Projectograph tulajdonába került. A névrokonságon túl nincs köze a Mafilm-előd Hunnia Filmgyárhoz.[7]
Világraszóló filmsikerek ErdélybőlSzerkesztés
1913-ban a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója, dr. Janovics Jenő forgatókönyvéből, a párizsi Pathé Filmgyárral való koprodukcióban, született meg az első erdélyi némafilm, a Sárga csikó,[8] mely világsiker lett.[9] Janovics 1914-től a Projectograph Rt.-vel együttműködve, Proja-film néven kezdte el gyártani első, nagy sikerű filmjeit. Ekkor a némafilmkészítés harmadik európai nagyhatalma Dánia volt, a magyar némafilmgyártásra pedig az amerikai, vagy angol iskolával szemben elsődlegesen a dán hatott, mely erősen az irodalomra és a színészi játékra koncentrált.[10][11] Nem volt véletlen, hogy Kertész Mihály, a későbbi Oscar-díjas filmrendező Dániába ment tanulmányútra.[12] Hazatérve rendezte meg a korszak filmalkotásai közül kiemelésre méltó A tolonc című filmet,[13] melyre napjainkban, mint filmtörténeti ritkaságra tekintünk. Ugyanis ez az egyetlen fennmaradt némafilm Kertész magyarországi rendezéseiből, hasonlóképpen ez a később Hollywoodban világhírűvé vált Várkonyi Mihály egyetlen, magyar, épségben maradt némafilmje. Jászai Marit, kora leghíresebb színésznőjét is csak ennek a mozgóképnek a filmkockái őrizték meg számunkra.
Corvin FilmgyárSzerkesztés
Janovics függetlenítette magát a Projectographtól és 1916. október 16-án Kolozsvárott megalapította a világ sorrendben hetedik filmgyárát,[14] a Corvin Filmgyárat, mely a Pinewood és a Cinecitta mellett Európa harmadik legmodernebb, legnagyobb, filmstúdiója lett. Az alapító –akit később méltán neveztek az erdélyi Hollywood megteremtőjének– filmjeiben Budapest akkori kozmopolita, "nemzetköziségre" törekvésével szemben Erdély fővárosában „a nemzeti nyomok" felmutatására törekedett.[15] A helyi filmipar megteremtésével megalapozta a város mozgóképgyártással kapcsolatos tradícióit, megépíttette az új filmgyár műtermét; Kolozsvárt a magyar némafilmgyártás meghatározó helyszínévé tette.[16][17] Az akkor 23 éves Korda Sándort választotta főrendezőjéül.
1917 áprilisában Korda Pásztory M. Miklóssal megvette a filmgyárat addigi főnökétől, melyet hamarosan Budapesten bővítettek tovább, egy akkor, frissen felparcellázott, zuglói mezőt választva új filmstúdiójuk helyéül. Ez a városhoz viszonylag közel lévő, hatalmas ingatlan ideálisnak ígérkezett a filmforgatás céljaira. Kordáék választása kitűnőnek bizonyult, több mint 100 éven át a magyar filmgyártás meghatározó helyszíne lett az itt, a Róna utcai telepen létrehozott stúdió bázis.[18] Az alapkőletételét követően, jó 30 év múlva már a Mafilm filmalkotásai forogtak itt, de előtte még, a Corvint követően, az első magyar hangosfilmgyár, a Hunnia is itt készítette filmjeit 20 éven keresztül. Hamarosan felépült a Corvin negyven méter hosszú, európai színvonalú, korszerű, üveg műterme, mely aztán a Mafilm stúdiójaként is tovább szolgált, és filmtörténeti ritkaságként mindmáig ott áll egykori helyén.[19] Az első világháború alatt az amerikai filmbehozatal tiltása érezhető módon megnövelte a Corvin Filmgyár filmjei iránti magyarországi keresletet. A hazai sikerek mellett a Corvin filmjei ekkor már a nemzetközi piacon is megjelentek. Korda, amellett hogy tulajdonos-igazgató volt, rendszeresen rendezett is, 1916-ban Fehér éjszakák című némafilmje volt az egyik első, külföldön is bemutatott magyar film.[20][21] A háború okozta konjunktúra idején a Corvin Filmgyár alaptőkéjét ötszörösére növelve részvénytársasággá vált. A Trianoni békeszerződéssel elszakított nemzetrészek jelentette közönség eltűnése, valamint az amerikai filmek dömpingje következtében a világháborút követően évről évre csökkent a magyar filmek iránti kereslet, egyre kevesebb film forgott a Corvin stúdióiban, míg aztán a filmgyár 1922-ben átmenetileg be is szüntette a játékfilmkészítést. 1923-ban modernizálták, átszervezték a gyárat, mely 18 méteres magasságával és 4x20 méteres alapterületével Közép-Európa harmadik legnagyobb filmstúdiója lett. Azonban 1926-ban a dekonjunktúrának köszönhetően már ez a nagy beruházás sem segített, a Corvin Filmgyár nem tudta elkerülni a csődöt.
Hunnia FilmgyárSzerkesztés
Az állam nem hagyta, hogy az addigra már nemzetközi szinten is sikeres magyar filmgyártás ellehetetlenüljön, így létrehozta a Magyar Filmirodát (MFI) és a Filmipari Alapot.[22] Ezt követően, 1927-ben, a Filmipari Alap árverés útján megvásárolta a Corvin Filmgyárat. Az 1928 december 19-én Hunnia Filmgyár néven megalakult új filmgyár tevékenységi körét egyértelműen és kizárólagosan a játékfilmgyártásban határozták meg.[7] A rekonstrukciós munkákat és a hangosfilmgyártásra való műszaki átállást a Kordáék által épített, nevezetes üveg műterem ún. "cellotex" hangelnyelő burkolattal való ellátásával kezdték, majd a Siemens-cég kivitelezésében saját gépházat és önálló generátort is kapott a filmstúdió a zavartalan energiaellátás biztosítása végett. A célul kitűzött világszintű filmtechnikai háttér kialakítása komoly és stratégiai kihívás volt, azt ugyanis Európában csak Németországból lehetett beszerezni, ők viszont a magyarokat –teljes joggal– az egyik legnagyobb versenytársuknak tartották, s mint ilyeneket, nem akarták őket segíteni.[23] Scitovszky Bélának, a Nemzetgyűlés volt elnökének, hosszú, kitartó, kemény tárgyalásokat követően sikerült végül az óhajtott csúcstechnikát beszereznie, félmillió pengőért került a berlini Klang G.m.b.H.[24] technikai csodája, a kilenc mikrofonnal dolgozó hangfelvevő– és utószinkronizáló berendezés az ekkorra már egyre tekintélyesebb filmtechnikai hátországgal rendelkező filmgyárba. A Hunnia filmjei hamarosan a világ legjobb filmstúdióinak színvonalán foroghattak, segített ebben a kameramozgató kráhn, csakúgy, mint a háttérvetítés lehetősége, ezeket a kontinensen itt szabadalmaztatták először . Az újjáépült Hunnia Filmgyár 1931. április 28-i felavatását követő napon már teljes sebességgel folyt a munka, forgott a Kék bálvány,[25] a filmstúdió első filmje, mely egyben a magyar filmtörténelem első hangosfilmje is lett.[25][26] Idővel sor került a II. stúdió megépítésére is, majd áttértek a 24 órás üzemmódra. 1936-ban további két műtermet építettek a régiek mellé, ezek egybenyitásával már 18 000 légköbméteres zárt teret lehetett képezni. Ennek az ún. „ikerműteremnek” saját légkondicionáló– és áramfejlesztő berendezése volt, az egyik felébe ráadásul hatalmas medencét is építettek, vízi felvételekhez.
A Hunnia Filmgyár egyeduralkodónak számított a magyar filmgyártás területén. Magyarország Európa harmadik, a világnak pedig a negyedik legnagyobb filmgyártójává vált.[27] E fegyvertény súlyát növeli, hogy mind Németország, mind Olaszország komoly állami támogatás mellett érte el a fenti eredményt, míg Magyarország támogatás nélkül.
A második világháború kezdetétől a hatalmas konkurenciát jelentő amerikai filmek behozatalára elrendelt stop, csakúgy, mint anno, az első világháború idején, jelentősen megnövelte a magyar filmek piaci részesedését a hazai filmforgalmazásban. A magyar filmek, így a Hunnia filmjei iránti hatalmas keresletnövekedést tovább erősítette a második bécsi döntést követően az elszakított magyar területek egy részének visszacsatolása. A Hunnia pedig mindent megtett a megnövekedett igények kielégítésért, mind minőségben, mind mennyiségben. Míg 1939-ben 25 nagyjátékfilmet készített addig 4 évre rá már 53-at. (A két időpont között az elkészült filmek száma: 38/1940, 40/1941, 48/1942.)[28] Minthogy 1940-re a fentiek szerint már egyetlen esztendő alatt 50 százalékot meghaladóan, 38-ra nőt az elkészített filmes produkciók száma, így a Korda-féle filmgyár területét kinőve a továbblépéshez új helyszín után kellett nézniük. Az 1916-ban alapított pasaréti Star Filmgyárra esett a választás, amely fénykorában a némafilmgyártás egyik hazai központja volt, 1941 tavaszán a Hunnia megvette, majd a felújítási munkálatokat követően már szeptemberben használatba is vette a régi-új stúdiót a Kísértés forgatásával. Ettől kezdve a pasaréti telep hosszú ideig újra a magyar filmgyártás fontos helyszíne lett.[29]
1944-re a Hunnia Filmgyár már kis birodalommá vált: 7 műterme volt, majd 1300 embernek adott munkát folyamatosan, ebből 90 fő volt olyan, aki nem filmes, csupán adminisztratív dolgozó volt. Ekkorra, az alapítástól számolva, mintegy húszmillió méternyi filmet forgattak le.[7]
A Hunnia Filmgyár filmjei sorra nyerték a különböző díjakat a nemzetközi filmfesztiválokon, így a Velencei Filmfesztiválon is, mely akkoriban a legtekintélyesebb európai filmmegmérettetés helyszíne volt. 1941-ben az Egy éjszaka Erdélyben,[30] míg 1942-ben a magyar filmművészet megújítójaként számon tartott Szőts István Emberek a havason filmje nyert díjat.[31]
A második világháború végül a Hunniát sem kímélte meg, műtermeit mind lebombázták, a pasaréti gyártelepen romba dőlt minden. A székesfőváros polgármestere, dr. Csorba János, azonban a Hunnia, még Kordáék által építtetett műtermének felújításához hathatós és gyors segítséget nyújtott. Ennek köszönhetően a világháborút követően, 1945. október 2-án, Európában először, a Hunnia Filmgyárban kezdődött el újra filmgyártás. Az első film Bródy Sándor A tanítónő című színdarabjának filmre vitele volt Keleti Márton rendezésében, Szörényi Éva és Jávor Pál főszereplésével.
Ettől kezdve, az elkövetkező három évet az egymással versengő pártok kezébe került produkciós irodák meddő rivalizálása határozta meg. Végül alig készült film ebben az időszakban, a mozikban csupán az 1947-ben készült, később világsikert aratott, Radványi Géza rendezte filmalkotás, a Valahol Európában került bemutatásra. Keleti Márton 1948-ban készült Beszterce ostroma című, szintén hatalmas sikert arató filmje mellett.[32] Szőts István alkotását, az Ének a búzamezőkről címűt ,az idővel munkába állt kommunista cenzorok klerikalizmusára hivatkozva tiltották le a bemutatásától. A filmgyár államosítását megelőző utolsó hónapokban Bán Frigyes Mezei próféta és Kerényi Zoltán Könnyű múzsa filmje készült még el, de ezeket már nem mutatták be.[33]
TörténetSzerkesztés
Államosítástól az újraalakulásigSzerkesztés
VegetálásSzerkesztés
A Hunnia Filmgyár Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat (Mafilm) néven történő államosításáról az 1948. augusztus 19-i 28/1948. sz. minisztertanácsi rendelet határozott, „határozatlan időre, a miniszterelnök illetékességi körébe utalva.” A Hunnia Filmgyár Rt. mellett az Új Magyar Filmiroda Rt., a Magyar Filmipari Rt. Szivárvány laboratórium elnevezésű osztálya és képosztálya, valamint a Kovács és Faludi utóda Kovács Gusztáv Kft. Filmlaboratórium egyesültek a nemzeti filmvállalatban. A teljes hosszúságú játékfilmek kizárólagos gyártási helye a Mafilm lett. Az államosítást követően bemutatott első film, Bán Frigyes Talpalatnyi föld című alkotása még nemzetközi sikert aratott.[34]
1949. július 11-én a filmgyártást a Népművelési Minisztérium Filmművészeti Főosztályához rendelték. Ettől kezdve 1953 júniusáig a minisztérium nagyhatalmú, kommunista minisztere, Révai József lett élet és halál ura a filmművészethez tartozó minden területen, neki volt egyedül döntési kompetenciája. Révai érkezését követően az unalmas, szürke, jellegtelen sematizmus uralta el a filmgyártást. 1950-ben, egy átszervezés során a trösztjellegű óriásvállalattá nőtt Mafilmről leválasztották a Híradó– és Dokumentum filmgyárat, a Magyar Szinkronfilmgyárat és a Magyar Filmlaboratórium Vállalatot.[35]
ÚjjáéledésSzerkesztés
A Sztálin halálát követő 1953-as politikai változás, Nagy Imre kormányának megalakulása, vezetőcserét hozott a Népművelési Minisztérium élén is. Az új miniszter, Darvas József, engedélyezte néhány olasz neorealista film bemutatását. Ez, valamint az addig elvárt sémáktól való eltérés lehetősége, a kötöttségek lazítása, együttesen a magyar filmművészet sikeres újjáéledését eredményezték.[34]
A sikerhez döntően hozzájárult, hogy Darvasék a több szabadság mellé több pénzt is adtak. A financiális háttér javulása is a siker egyik záloga volt, produceri és filmtechnikai szempontból is közeledni lehetett az akkorra nemzetközileg kialakult filmforgatási sztenderdekhez. Míg 1948-ban átlagosan harminchét forgatási nap alatt fejeztek be egy filmet, addig hat év múlva, ez a szám már ötvenöt–hatvan napra emelkedett. A túlforgatások száma ugyanebben az időszakban ugyancsak jelentősen, négy–ötszörösről nyolc–tízszeresre nőtt, és ehhez még az is hozzájárult, hogy az addigi átlag két-háromhónapos forgatási idő a 2–3-szorosára, hét-nyolc hónapra hosszabbodott.[36] A pozitív változások gyorsan meghozták gyümölcsüket. Először kerültek a nemzetközi filmművészet fókuszába és arattak sikert „nyugaton” is „vasfüggöny” mögül jövő filmek. Fábri Zoltán (Életjel, Körhinta,[37] Hannibál tanár úr[38]), Várkonyi Zoltán (Simon Menyhért születése), Gertler Viktor (Gázolás), Máriássy Félix (Egy pikoló világos), Makk Károly (A 9-es kórterem, Liliomfi) és Fehér Imre (Bakaruhában); ők voltak annak az új magyar filmrendező nemzedéknek a tagjai, akik visszaállították a magyar film rangját.
Újra HunniaSzerkesztés
Az 1956-os forradalom leverése és az azt követő tömeges leszámolás visszavetette a magyar filmiparban megindult ígéretes folyamatokat. Az 1957-ben létrehozott Művelődési Minisztériumon belül a Filmfőigazgatósághoz rendeltek minden, filmgyártással, filmszakmával kapcsolatos döntési jogkört. A filmgyártás struktúráját átalakították, a Mafilm, Darvas József vezetésével –részben– újra Hunnia lett, Hunnia Filmstúdióként működött tovább. Az itt készült filmek jobbára apolitikus művek voltak, főként irodalmi adaptációk. Kiemelkedett közülük Ranódy László három filmje, a Szakadék, a Légy jó mindhalálig[39] és a Pacsirta,[40] valamint Fábri Zoltán alkotása, az Édes Anna.[41]
A Hunnia azonban nem örökölte meg teljesen a Mafilm privilégiumát, nem kapott „kizárólagos nemzeti játékfilmgyártó” státuszt, mivel vele párhuzamosan megalakult egy új filmstúdió, a Budapest Filmstúdió. A Budapest Filmstúdió valójában csak nevében volt új. Gyökerei mélyebbre nyúltak vissza, mint a Hunniáé, egészen az 1923-ban alapított Magyar Filmirodáig (MFI), mely a Hunnia Filmgyár 1928-as indirekt állami megalapításánál stratégiai szerepet kapott. A magyar játékfilmgyártás fontos szereplőjeként, fénykorában, az 1930-as évek végén, 1940-es évek elején az egyetlen magyar filmgyár volt, mely, ugyan örök másodikként, de a zászlóshajó Hunnia nyomában tudott maradni.
A második világháborút követően az MFI a Magyar Kommunista Párt fennhatósága alá került, előbb Magyar Központi Híradó Rt., később Magyar Filmipari Rt. (MAFIRT), majd Új Magyar Film Iroda (UMFI) néven működött 1948-ig, hogy aztán az államosítást követően, 1950-től, Híradó-és Dokumentumfilmgyárként funkcionáljon egészen az 1957-es Budapest Filmstúdióvá alakulásáig.[42][43] Az új filmstúdió nemzetközi tekintélyű alkotóműhellyé válásában az író, irodalom- és filmtörténész Nemeskürty István első számú vezetővé választásának meghatározó szerepe volt. „Tanár úr”, ahogy mindenki hívta, a filmszakmában is, 30 éven keresztül, idővel a Mafilm vezetőjeként, a magyar filmgyártás kulcsfontosságú személyisége lett. A Budapest indulásakor ifjú tehetségeket gyűjtött maga köré, akiknek lehetőséget adott a bemutatkozásra, minthogy esélyt adott nekik a filmkészítésre. Ezek a fiatalok lettek azok, akik a nagyszerű magyar filmes hagyományokat nem feladva, de azokat friss látásmóddal gazdagítva, egy új, erőteljes filmrendező generációt alkottak. A filmstúdiónál, már a megalakulását követő első években –a teljesség igénye nélkül– Várkonyi Zoltán, Máriássy Félix, Marton Endre, Szinetár Miklós, Jancsó Miklós és Gaál István jegyezhetett rendezőként filmet.
Újra MafilmSzerkesztés
1963-ban a Filmfőigazgatóságon koncepcionális változtatásokat készítettek elő, melyek gyakorlatba ültetését a rákövetkező év kezdetén kezdték meg.
re. Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy stúdiórendszerben működtethessék tovább a magyar filmgyártást.
1964. január 1-én a Hunnia Filmstúdiót és a Budapest Filmstúdiót összevonták és az így létrejött, a magyar filmgyártás egészét monopolizáló filmgyár neve Magyar Filmgyártó Vállalat lett, rövidítve, újra, Mafilm.[36][44][45] Révész Miklós lett az új vállalat igazgatója.
A létrejött filmgyári kereteken belül négy játékfilmstúdiót alakítottak ki, melyeket római számokkal jelöltek. Az I. Újhelyi Szilárd, a II. Fejér Tamás (majd Köllő Miklós), a III. Herskó János, a IV. Nemeskürty István vezetésével jött létre. A nem játékfilm stúdiók helyileg Mafilm II. telepén, a Könyves Kálmán körút–Üllői út sarkán alakultak meg, ahol már 1927 óta folyt filmgyártás. Ezeknek a filmstúdióknak az esetében a korábbi szervezeti kereteken nem változtattak lényegesen. A Híradó szerkesztőség Soproni János főszerkesztő vezetésével, a Riport-Dokumentumfilm Stúdió Murányi Éva irányításával, a Népszerű Tudományosfilm Stúdió Deák György, majd Vitéz Gábor igazgatásával folytatta munkáját. A fentieken túl létrehoztak egy Reklám- és Propagandafilm Stúdiót és egy Katonai Stúdiót is. A külföldi rendelések teljesítése érdekében a Mafilm I. telepén, a Róna utcában, Nemzetközi Stúdió alakult. Változatlanul megmaradhatott a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatósága alatt a fiatalabb generációkra orientált Balázs Béla Filmstúdió. A szinkronizálási munkát a Pannónia Filmstúdió Varga Edit igazgatásával folytatta tovább, az Animációs Filmfőosztályt Matolcsy György igazgatta.
A létrejött filmgyár gyártási kapacitását, a műtermeket és a technikai eszközállományt folyamatosan és minden korábbinál eredményesebben lehetett kihasználni. A hatékonyság növekedésében a filmkészítés technikai igényeinek változása is közrejátszott. A hatvanas évek magyar filmjei, részben az újhullámos filmgyártás hatására a műtermek helyett egyre inkább külső helyszíneken forogtak. A Mafilm 1964-es megalakulását követően a televíziós és a külföldi bérmunka önálló gyártási, szervezeti egységet képezett a filmgyárban. A Mafilm 1965-ös összbevételének fele játékfilmgyártásból, huszonegy százaléka rövidfilmkészítésből és kevesebb, mint öt százaléka eredt televíziós bérmunkából. Ez utóbbi majd a hatvanas-hetvenes évek fordulóján változik meg, amikorra akad olyan év, hogy a Mafilm összbevételének nagyobb százalékát adja a tv-filmgyártás, mint a játékfilmkészítés (1972-ben az előbbi harmincnégy, utóbbi pedig huszonöt százalék volt).[36]
Az átszervezés a formai elemeken túl tartalmi változásokat is hozott magával. Az állami beavatkozás csökkenését hozta, hogy a művészeti tanácsok és a stúdióvezetők hatásköre nőtt. A forgatókönyvek elfogadásában ők döntöttek, a szaktárca főosztályának „csak” vétójoga volt. Az 1966-os esztendő változást hozott a játékfilmgyártás finanszírozása szempontjából is. A Művelődési Minisztérium a filmek költségeinek jelentős részét a Moképre, illetve a Hungarofilmre hárította át. Két évvel később, 1968-ban, a gyártás és forgalmazás koordinációja életre hívta a Magyar Filmtrösztöt.[46]
AranykorSzerkesztés
Az ezt követő évtized folyamán olyan hatalmas felfutása volt a filmgyártásnak, hogy annak igényeit a Mafilm Róna utcai–, pasaréti– és Könyves Kálmán körúti stúdiói, műtermei már együtt sem győzték kiszolgálni. Ezért létrehozták a filmgyár pesti székhelyétől kocsival mintegy 20 perc alatt elérhető, 23 hektáros stúdióbázist az ideális fekvésű Fóton. Ebből 9 hektárt mára beépítettek. Itt lett elegendő hely az idővel, 1978-ban, megépített új Máriássy és Huszárik műtermeknek. A filmgyárban a hasznosítható szabad zöld terület nagysága még ma is 65 000 m2. Az impozáns külső díszletek alapterületével sem kellett takarékoskodni, például, csak a mindmáig megtalálható, középkori, külső díszlet területe meghaladja az 5 000 négyzetmétert. Meg lehetett itt építeni a műhelyeket is, mint például a mai napig működő fegyverműhelyt. Volt rá lehetőség, ki lehetett alakítani raktárakat, mint például a jelmezraktárat, melynek készlete idővel 100 000 darabosra duzzadt, s melyben a magyar filmtörténet bármelyik epizódjához, mind a mai napig, lehet emléket találni.[47][48]
Sajátos kultúrpolitikai légkör vette körül a filmkészítőket ezekben az időkben, amely egyrészt változatlanul a "TTT", a "Tiltást, Tűrést, Támogatást" alkalmazta, de ezek nem esztétikai, hanem ideológiai kategóriák voltak. Másrészről azonban a "Tűrt" kategória határait, a kiemelkedő alkotók tágíthatták. Erre a lehetőséget az teremtette meg, hogy a magyar filmalkotások nemzetközi tekintélye kedvező fényt vetett a szocialista tábor "legvidámabb barakkjára" is.
A magyar filmek aranykorukat, legfényesebb korszakukat ekkor, a hatvanas-hetvenes években élték meg. Egyszerre két generáció jelent meg a mozivásznakon: Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, Kovács András, Bacsó Péter, Makk Károly, és a fiatalok: Szabó István, Huszárik Zoltán, Gábor Pál, Gaál István, Kósa Ferenc, Sára Sándor és társaik.[49] Voltak a korszaknak olyan magyar filmrendezői, akik munkáját az egyetemes filmművészet legnagyobb teljesítményei között tartották számon, nemzetközi szinten is. Jancsó Miklósról szólva sok filmkritikus állította, nem túlzás kijelenteni, hogy ő világviszonylatban is az elsők között van, egyenrangú Antonionival, vagy akár Bergmannal is. Az olasz Avanti egyik 1968-as kritikája például így méltatta Jancsó rendezői teljesítményét: "Jancsó Eizenstein intellektuális filmművészete nyomán olyan struktúrát hozott létre, mely akár az allegória eszközével is, ki akar lépni a népieskedő stílus vagy a kispolgári földhözragadt naturalizmus szűk világából, és dialektikus összefüggéseket feltárva a valóság egészét világítja meg, anélkül, hogy egyszer is a pszichologizálás kompromisszumába süllyedne, vagy látványos, patetikus melodrámát hozna létre."[46]
OsztódásokSzerkesztés
1972-ben ismét átszervezték a játékfilmgyártást. Megalakult újra a Hunnia Hunnia Játékfilmstúdió Vállalat, a Budapest Játékfilmstúdió Vállalat, valamint a Magyar Filmgyártó és Szolgáltató Vállalat.
A rendezői műhelyekkel szemben azt hangoztatták, hogy fönnáll a veszélye annak, hogy elvtelen érdekszövetség jön létre a rendezők között. A stúdiók, kinevezett vezetői körül rendezők önálló társulásai jöttek létre. Néhány esetben teljesen véletlenszerűen alakult így, máskor, mint az I. Stúdió esetében történt, olyanok kerültek össze, akik már régebben is együtt dolgoztak. Fábri, Makk, Ranódy, Máriássy, Bacsó és Kovács András már 1956 előtt is együtt dolgoztak, szemléletük közel állt egymáshoz, s ezt a közös elvi alapot már egészen korán írásban is rögzítették, amikor 1963-ban Újhelyi Szilárd lett a stúdió vezetője. Az évek során ez a műhely kibővült: fiatalokkal vagy olyanokkal, akik addig más stúdiókban dolgoztak. Jancsó, Kósa, Sára, Kardos és Mészáros Márta is csatlakozott az I. Stúdió kollektívájához.
1976-ban ismét megváltoztatták a négy évvel korábban a Mafilm szervezetén belül kialakított struktúrát, három vállalat újra egybeolvadt, majd négy játékfilmstúdiót, a Budapestet, a Dialógot, a Hunniát és az Objektívet hozták létre.[50] Ezek az 1964-es Mafilm megalakulásakor kialakított I-es, II-es, III-as és IV-es játékfilmstúdió szisztémához kötődtek, sőt még korábbra is visszanyúltak történetiségükben, mégpedig az 1957-ben alakult Hunniához, illetve Budapesthez; filmjeiket is így, kronologikus kontinuitásban tartották számon, mint az alábbiakból, még inkább a Filmográfiából ki is tűnik.
Budapest FilmstúdióSzerkesztés
Az 1957-ben alakult stúdióban, Nemeskürty István vezetésével, anno 5-6 filmet készítettek. Minden jelentős magyar rendező forgatott itt filmet, a sokféle világlátású- és stílusú szerző együttesen teremtette meg az "aranykorként" számon tartott filmművészeti korszakot. Itt készültek Várkonyi Zoltán népszerű, romantikus Jókai Mór adaptációi. Ebben az alkotóközösségben vált világszerte elismert rendezővé Jancsó Miklós (Szegénylegények, 1965, Csillagosok, katonák,[51] 1967), itt szerzett nemzetközi hírnevet többek közt Gaál István (Sodrásban, 1963), Mészáros Márta (Eltávozott nap, 1969), Kézdi-Kovács Zsolt (Mérsékelt égöv, 1970), Lugossy László (Azonosítás, 1976), Dárday István (Jutalomutazás, 1974), Gothár Péter (Ajándék ez a nap, 1979).
Nemeskürtyt követően, 1985-ben, a műhely vezetője Hanák Gábor történész lett, akinek a vezetése alatt született meg Kézdi-Kovács Zsolt Kiáltás és kiáltás, Sára Sándor Könyörtelen idők és Bereményi Géza Tanítványok című filmalkotása, valamint Bokor Péter Habsburg Ottóról forgatott filmje. A 90-es években fiatal rendezők új generációja kezdett el dolgozni a Budapest Filmstúdióban többek közt Enyedi Ildikó (Arany Kamera díj, Cannes), Janisch Attila, Kamondi Zoltán és Zsigmond Dezső,ma már mindnyájan ismert, elismert rendezők. 1992-ben Kardos Ferenc filmrendező lett a stúdió vezetője Ekkor készült ,1992-ben Szomjas György Roncsfilmje, 1993-ban Mészáros Márta A Magzat című alkotása és Mihályfi Sándor Tamási-adaptációja, az Ábel a rengetegben. 1999-ben a stafétabot Kántor László operatőr-rendező kezébe került, aki már a magyar film legfiatalabb nemzedékét képviselte.
Hunnia Filmstúdió – újra HunniaSzerkesztés
Köllő Miklós irányítása alatt újra Hunnia, a Hunnia Filmstúdió szerveződött, Sándor Pál, mint helyettes vezető vett részt a szakmai munkában, s a művészeti tanácsot Grunwalsky Ferenc, Kardos Ferenc, Kézdi-Kovács Zsolt, a Mafilm későbbi első embere, Zolnay Pál, valamint Bíró Zsuzsa, Csoóri Sándor és Vásárhelyi Miklós alkotta. A filmstúdiót később Simó Sándor filmrendező irányította. A Hunniát, mint vállalatot, 1987. július 1-én alapították, majd 1994. január 1-től vállalatból egyszemélyes Kft.-vé alakította át az ÁPV RT. A filmstúdió a filmgyárhoz nem maradt hűtlen, székhelye és levélcíme változatlanul a Róna utcában maradt.
Dialóg FilmstúdióSzerkesztés
A Dialóg Bogács Antal vezetése alatt szerveződött meg. Bogács helyettese Bacsó Péter volt, a stúdió művészeti tanácsának tagjai Dárday István, Fábri Zoltán, Gyöngyössy Imre, Jancsó Miklós, Kovács András és Makk Károly filmrendezők voltak, kiegészülve a dramaturg Újhelyi Jánossal és az irodalomtörténész Béládi Miklóssal. 1982-től Bacsó Péter volt a filmstúdió vezetője, akit Tolmár Tamás, majd András Ferenc követett.
A filmstúdió az ezredfordulóra szinte nyomtalanul eltűnt. "A gyártelepen belül csupán egyetlen tábla jelzi, hirdeti, hogy létezett egyáltalán ez a filmes műhely. A Dialógnak nyomaveszett" – írta 2000-ben Szabó Zoltán Attila,[52] a filmgyár történetének oknyomozója.
Objektív FilmstúdióSzerkesztés
A filmstúdió 1976-ban alakult a Balázs Béla Stúdióból, a többi magyar filmgyártó műhellyel ellentétben nem állami kezdeményezésre, hanem, a fiatal filmkészítők önálló műhelyéből, "kiöregedett" filmrendezők közös elhatározásából.
A filmstúdió karakterét alapítása óta demokratikusan hozott döntéseivel a Művészeti Tanács alapozta meg. Megalakulása óta egy nyitott alkotóműhely volt, közel száz játékfilmje készítésén majdnem negyven rendező osztozott, s sikerült Szabó Istvánon keresztül egy Oscar-díjat is bezsebelniük.
Az Objektív Filmstúdióban készült többek között az Angi Vera, Gábor Pál rendezésében, Szabó István filmjei közül a Bizalom, a Mephisto,[53] a Redl ezredes, a Hanussen[54] és az Édes Emma, drága Böbe. Ezek közül négyet is Oscar-díjra jelöltek, végül a Mephisto el is nyerte a legjobb külföldi filmnek járó díjat. Itt gyártották az amerikai Találkozás Vénusszal című filmet is, Szabó rendezésében. A filmstúdió megalakulását követően itt készültek Kósa Ferenc, Sára Sándor, Rózsa János filmjei, mások mellett itt rendezett Gazdag Gyula, Kézdi-Kovács Zsolt, Jancsó Miklós, Makk Károly, Sándor Pál, Kovács András, Tarr Béla, Gyarmathy Lívia, Radványi Géza, Tímár Péter és Tompa Gábor.
Az Objektív vezetősége az ezredfordulóra, mint "audiovizuális művek, mindenekelőtt játék- és dokumentumfilmek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Kft-t" határozta meg "önmagát", a cég tevékenységi körét.
Az induláskor a filmes csapat élén Marx József állt, helyettese Szabó Istvánt volt. A művészeti tanács tagjai Gazdag Gyula, Huszárik Zoltán, Kósa Ferenc, Rózsa János, Sára Sándor, és Vámos Miklós voltak.
Az utolsó előtti békeévekSzerkesztés
A nyolcvanas évekre végtelenül megosztott lett a magyar filmes társadalom, bár megosztottságnak sosem volt híján. „Az övön aluli csatározások mindig is jellemzőek voltak a Róna utca környékére", fogalmazta meg Xantus János. Ehhez járult a külső-belső, ráadásul kiszámíthatatlan, cenzúra. Példa erre Mászáros Márta Napló gyermekeimnek[55] filmalkotása, mely az 1984-es 16. Magyar Játékfilmszemle rendezői díját ugyan megkaphatta, de az Oscar-díjra nem jelölték. Így beszélt erről később a rendezőnő: „A Naplónál főleg az oroszok miatt féltek, s az Oscar-nominálást is visszavonták. Az orosz Washingtoni Nagykövetség telefonált a Magyar Követségre, hogy a film oroszellenes. Hát szóval ilyen szinten... Röhej volt: egy vacak kis filmecske és a nagybirodalom...”[56]
1986-ban Drecin József, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára már nyíltan beszélt arról, hogy a filmrendezők nagy része nem kapott, vagy csak nagyon ritkán kapott, filmkészítési lehetőséget, ennek ellenére gond nélkül felveszik a fizetésüket a gyártól, ami így teher a filmgyárnak, miközben a rendezőket demoralizálja. Kitörési lehetőségeknek a több közönségfilm-készítést, illetve a külföldi munkákra való „fokozottabb törekvést” jelölte meg, melyek alternatívájaként a pályakorrekciót tudta ajánlani s ezt meglehetősen sokkoló lehetett hallani a több évtizedes, kialakult, kényelmes életvitel megingathatatlannak vélt gyakorlatából kiindulva.
1987-ben bekövetkezett a Mafilm decentralizálása. A négy stúdió - Budapest, Dialóg, Hunnia, Objektív - teljes önállósságot nyerve kivált a Mafilmből.
Magyar Mozi- és Videófilmgyár (MOVI) néven folytatta tovább működését a Mafilm II-es telepeként is szolgált Budapest Filmstúdió. A Magyar Filmhíradót és a Fórum Filmstúdiót, csakúgy, mint a Katonai Stúdiót és a Reklámfilm Stúdiót szintén a MOVI-ba tagolták. 1995-ig még készültek filmek itt, a Könyves Kálmán körúton, hogy aztán rá három évvel, két hónap alatt lebontsák a magyar filmgyártás majd 70 éves történelmi alkotóműhelyének falait.[43] Ma a nemzetközi autóbusz-pályaudvar áll a helyén, főbejáratával szemben egy kis emlékkövön ez áll: "Itt egykor FILMGYÁR állt, a magyar kultúra egyik őrhelye. 1927–1995"[57]
A Pannónia Filmstúdió szintén kettévált. A rajz- és animációs részleg Pannónia Film Stúdióként, a szinkronrészleg pedig Magyar Szinkron és Video Vállalatként folytatta működését. Mindazonáltal a reorganizáció képtelen volt megoldani a túlduzzasztott, profitkényszer nélküli, meghatározóan állami támogatásból élő szervezetek problémáit.[58]
Harc a túlélésértSzerkesztés
FelszámolásSzerkesztés
1989-ben a Mafilm vezetői dinamikusabb, kisebb egységekből álló, flexibilisebb szervezeti struktúra mellett döntöttek. Ekkor alakultak meg –a Mafilm többségi tulajdonával– az első filmes kft-k: a Mafilmrent, a Mafilm Audio és a Mafilm Profilm. Később, 1996-ban, a Mafilm Szcenika Kft.-t is hasonló konstrukcióban hozták létre.[44][59]
A rendszerváltást követően, 1990 közepén még 1,7 milliárd forint volt a Mafilm-vagyon, azonban ez nem akadályozta meg azt, hogy a Mafilm fokozatosan, egyre mélyebb adóságspirálba kerüljön. 1991 novemberében a Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság felszámolási eljárást kezdeményezett a filmgyár ellen és ezzel hosszú bírósági procedúra vette kezdetét. Ekkor az adósság 600 millió forintot tett ki, melyből 200 millió volt a kamat és a büntetőkamat.[60] Közben, 1992-ben, megalapították a 33 filmes szervezetet tömörítő Magyar Mozgókép Közalapítványt (MMKA) azzal a céllal, hogy a szakma tevőlegesebben a saját kezébe vehesse a sorsát azáltal, hogy az állami költségvetésből a filmipar támogatását célzó forrásokat a saját maga által létrehozott kuratóriumok útján oszthassa el.[61][62]
Ugyanebben az évben, június 15-én a Fővárosi Bíróság megállapította a vállalat fizetésképtelenségét. A felszámolási eljárást kezdeményezőkhöz a száznál több hitelező közül többen is csatlakozott, köztük az APEH és az Általános Értékforgalmi Bank is.
1992. július 27-én a Fővárosi Bíróság kihirdette a Mafilm felszámolását, mellyel a Budapest Investment Magyar Befektetési és Tanácsadó Rt.-t bízta meg, amely a Mafilm vagyonát hivatott értékesíteni.
A 27 ezer négyzetméteres Róna utcai filmgyárnak és a 231 ezer négyzetméteres fóti telepnek, a stúdiókkal, ingatlanokkal és eszközökkel 840 millió forint volt a kikiáltási ára.
Új tulajdonosok – újra MafilmSzerkesztés
1992. december 7-én, a Filmunió, egy kizárólag állami intézményekből álló konzorcium vásárolta ki végül 415 millióért a Mafilmet a felszámolótól. A konzorcium legnagyobb tulajdonosa a vagyonkezelő ÁV Rt. és a K&H Bank volt, egyaránt 25,1–25,1 százalékos tulajdonhányaddal. A Hungária TV Alapítvány 24,1 százalékot, a Magyar Mozgókép Alapítvány 14,6 százalékot, míg a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank (MBFB) 10,1 százalékot tudhatott magáénak a konzorciumban.
A tulajdonosváltást követően, 1993 februárjában a Filmunió Kft. megváltoztatta a nevét, újra Mafilm, Mafilm Filmgyártó és Kulturális Szolgáltató Kft. lett. Az „új” Mafilm óriási létszámleépítést hajtott végre, 1993 júliusára már csak 270 dolgozót tartott meg. Összehasonlításul: 1985-ben a Mafilm létszáma még 2000 fő körül mozgott.
1994. január 1-jén a Mafilm 500 milliós alaptőkével részvénytársasággá alakult
Ezt követően két részvényes, a K&H bank, valamint a Hungária TV Alapítvány eladta részvénycsomagját az MBFB-nek, mely a tulajdonrész-akvizíciókat követően 33 százaléknyi üzletrészt 38 millió forintért továbbadott egy amerikai-magyar produceri cégnek, a Transatlantic Media Association (TMA) kft-nek.
1996-ra újra csőd közeli állapotba került a vállalat.[45][59][62]
Ekkor a részvények kétharmadával rendelkező tulajdonosok, az ÁPV Rt. és a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) gazdasági társaságot alapítottak Mafilm Befektetési Kft. néven. Ebbe a kft-be saját részesedésként a Mafilm Rt. részvényeit, valamint az ÁPV Rt. 65 millió forint készpénzforrását vitték be, vagyis a kft. kétharmados tulajdonosa lett az rt.-nek. A kft-be –az ÁPV és az MMKA mellé– társtulajdonosként 145 millió forinttal belépett az MTM Kommunikáció nevű cég, mely egyben a majdani első magyar kereskedelmi televízióadó, a TV2 tulajdonosa is volt, és amely egyben bérlővé is vált a Róna utcában. Ennek a mind konstrukciója, mind tulajdonosi struktúrája szempontjából új, 1996-os szerződés az értelmében a gazdasági társaság új társtulajdonosává vált az InterCom, Vajna András cége is, 40 millió forintos befektetés mellett. A kft. ügyvezetője Marosi György lett, aki egyben a Mafilm Rt. vezérigazgatója is maradt.
A Mafilm privatizációjára 1998 elején kiírt pályázat eredményét a Horn-kormány a közelgő országgyűlési választásokra való tekintettel már nem hirdette ki, a később megalakult új kormány illetékes államtitkára pedig úgy nyilatkozott, hogy a Mafilm állami tulajdonban marad. Ezt követően Tóth Erzsébet, az MMKA elnöke miniszteri biztossá történt kinevezése után derült fény arra, hogy az MTM Kommunikáció 1996-ban azzal a feltétellel adta a 145 millió forintot és fogott bérlőként a 250 millió forintos beruházásba a Róna utcában, hogy cserében 1998 őszétől elővásárlási jogot szerezhessen az általa bérelt épületrészekre. A főtulajdonosok, az ÁPV és a MMKA, 1999 júliusában egyhangúlag megszavazták az épületek értékesítését. Az ügylet két részből állt: az MTM Kommunikáció kiszállt a kft-ből, 114,6 millió forintos névértéken felajánlva megvételre 26,5 százalékos üzletrészét. Ennek fejében kapott két irodaépületet és egy zenetermet. Az MTM Kommunikáció mellett az InterCom is épületet kért a lelépés fejében. Ezenfelül bejelentette igényét további épületekre, fölkínálva értük 100 millió forintot. Az MTM Kommunikáció és az InterCom kiválásával a társaság tulajdonosi szerkezete kétszereplősre redukálódott. A megmaradt állami hátterű tulajdonosok, az ÁPV és MMKA révén ismét kizárólagos állami tulajdonba került a Mafilm. Az ide vezető pénzügyi tranzakciósorozat tulajdonképpen látens visszaállamosításként is felfogható.[62]
Kuratóriumi kormányzásSzerkesztés
Ezt követően 2002-ben két filmiparral kapcsolatos kezdeményezés is hamvába holt. Ezek közül az első a Tóth Erzsébet-féle filmtörvény volt, melyet szerzője koncepciójában az egész magyar filmes vertikumot szabályozó alapvetésnek szánta. A másik egy, döntően a játékfilmgyártásra koncentráló, Filmközpont létrehozására irányuló kezdeményezés volt, mely támogatói meghatározóan a „nagy öregek”, Makk Károly, Bacsó Péter, Kézdi-Kovács Zsolt és Rózsa János voltak. Végül ez az indítvány a fiatalabb generáció támogatása híján meghiúsult.
2004-ben megalkották a Filmtörvényt (2004. évi II. törvény a mozgóképről).[63]
2006-ban a kormány arról döntött arról, hogy az állami tulajdonban lévő Mafilmet és a Magyar Filmlabort átadja a Magyar Mozgókép Közalapítványnak (új rövidítése MMK lett). 2007-től a Mafilm vagyonkezelése is az MMK-hoz került, mely kuratóriumának elnöke Grunwalsky Ferenc, vezérigazgatója pedig Tolmár Tamás lett.
2007. júliusában a Huszárik-stúdió, a Mafilm legnagyobb műterme leégett, a veszteség igen jelentős volt, megrongálódott a vázszerkezet is és benne tárolt díszletek is elégtek.
2008-ban Grunwalsky célul tűzte ki, hogy Mafilm egy filmszakmai szakemberképző centrummá is váljon, amely kameramannokat, felvételvezetőket, asszisztenseket, világosítókat, sminkeseket, hang- és képtechnikusokat, díszleteseket képez úgy, hogy mindennek a Mafilm lenne a központja, lévén ott van erre hely és egyben rendelkezésre áll technika is. Ennek keretében a Mafilm és a HSC Stábiskola között arról egyezmény született, hogy közösen filmes szakembereket képezzenek, így téve még gyakorlatcentrikusabbá az oktatást lehetőség adva az asszisztens képzés gyakornoki rendszerű beindítására.
Dr. Benedek András, a Mafilm igazgatóságának elnöke, egy jól működő vállalat megteremtését kívánta megvalósítani, „egy olyanét, amivel a filmszakma meg van elégedve, a másik oldalról pedig a könyvvizsgáló által is auditált módon kimutatható pozitív szaldóval bír, mely nem is túl szerény. Hogy adott esetben éves szinten azon kelljen gondolkodni, milyen fejlesztési célokra költsük azt az ötven-százmilliós nyereséget. És akkor a szakmával meg lehetne beszélni, hogy milyen jó is lenne, ha mondjuk, lenne a Róna utcában megint filmszakmai közélet, lennének szakmai vetítők, s olyan jellegű belső hírportálok, amik segíteni tudják a hazai filmesek munkáját. Szóval egy cég, amit mellesleg könnyű megközelíteni, s ugyan nem túl nagy, mégis a centrumában van a magyar filmgyártásnak."
A filmtörvény által biztosított adókedvezmény eredményeként megnövekedett számú külföldi produkciók igényeihez igazodva ekkorra a filmgyár már Pomázon és a Mogyoródon is (utóbbi Astra néven) kialakított kisebb műtermeket, az akkorra megépült M0-ás híd biztosította az összeköttetést. 2009. novemberében Fóton átadták az 1000 m2 –es Máriássy műterem mellé a 2000 m2 alapterületű Huszárik-műtermet. A Mafilm 500 millió forintos beruházása a 2007-ben leégett, régi Huszárik-műterem helyére épült, megépítésével ez lett a filmgyár legnagyobb műterme.[64]
ZuhanórepülésSzerkesztés
2010-ben a Grunwalsky vezette kuratórium mandátuma lejárt, az új elnök Kőrösi Zoltán író lett. Az új összetételű kuratórium első intézkedésével megbízást adott az MMK működési, jogi és gazdasági átvizsgálására, s az abban szereplő összegző megállapítások[65][66] szolgáltak alapul az új kuratórium intézkedési tervének elkészítéséhez..
Ugyanennek az évnek a végén a kormány visszavonta a költségvetés 20 százalékát, és a 2011-es évre nem több, mint 4 millió eurót ítélt meg a közalapítvány működésére, mely evvel fizetésképtelenné vált, minthogy 20 millió eurónyi banki adósságot halmozott fel a korábbi években.[67] Ezt követően a 2011 elején a CIB Bank befagyasztotta a filmtámogatásra adott hitelt, az MMK tartozásai meghaladták a 9,4 milliárd forintot, ezek miatt a tartozások miatt több produceri iroda bankszámláját is zárolták.[68][69] Az 1069/2012. (III.20.) Kormányhatározat megszüntette a Mafilmet működtető Magyar Mozgókép Közalapítványt.[70]
ÚjrakezdésSzerkesztés
2011-ben Vajna Andrást nevezték ki filmiparért felelős kormánybiztosnak, aki Havas Ágnessel és Bereczki Csaba, a Magyar Nemzeti Filmalap[71] vezérigazgatójával és nemzetközi igazgatójával teljesen új alapokra helyezte a magyar filmipart. 2012-ben a Magyar Nemzeti Filmalap konszolidálta a megszűnt Magyar Mozgókép Közalapítvány vagyonát és rendezte tartozásállományát.[71]
Vajna 2012 májusában, Cannes-ban, három célt fogalmazott meg a Film New Europe-nak adott interjújában,[72] s rövid időn belül mindhármat el is érte. Sikeresen tárgyalt a bankokkal az MMK hátrahagyott tartozásainak átütemezéséről, tiszta lapot tudott teremteni a filmszakmának;[67] el tudta érni, hogy a Hatos Lottó nyereségének 80 százaléka automatikusan a filmalapba kerüljön; és végül, az arra az évre, 2012-re, tervezett filmek számát egy éven belül több mint duplájára, négyről tízre emelte.
2012-től Zákonyi S. Tamás lett a Mafilm vezérigazgatója, akit 2019-ben Ottinger Ildikó váltott. 2013. október 1-én mind a Mafilm, mind a Magyar Filmlaboratórium beolvadt a Magyar Nemzeti Filmalapba, melynek ekkortól feladatául tűzték ki, hogy a hazai és külföldi, film– és televíziós alkotások számára műteremeket és külső díszleteket biztosítson, valamint kellék–, jelmez–, fegyverbérleti szolgáltatásokat nyújtson. Ezeken túl az irodahelyiségek bérbeadása, valamint a budapesti és fóti telephelyek üzemeltetése is a kibővült tevékenységű szervezet feladata lett .[73]
2014 januárjában a kormány 300 millió forintos céltámogatásával a Mafilm budapesti, Róna utcai filmgyárában átadták a felújított III-as és IV-es műtermet. Zákonyinak az átadó ünnepségen megfogalmazott szavai szerint a jó megközelíthetőségű, modern felszerelésű, attraktív, megújult műtermek kínálta filmgyártási lehetőségek képessé teszik őket akár 5-6 produkció egy időben történő befogadására is.[74]
CentenáriumSzerkesztés
A Filmgyár 100 éves évfordulóján, 2017-ben, megjelent a hazai filmszakma színe-java a Korda Sándor és Pásztory M. Miklós egy évszázaddal azelőtti filmgyáralapítására emlékező ünnepségen a Róna utcában. Az alapításkor bizonyára nem gondoltak Kordáék arra, hogy ennyi idő elteltével ez a hely –melynek falai közt világhírű filmművészek nemzetközi hírű filmalkotásokat készítettek– a magyar filmgyártás ikonikus zarándokhelyévé válik.
Az ünnepség befejezéseként Fábri Zoltán filmjeiből vetítettek részleteket, majd a III-as és IV-es stúdió felvette a rendező nevét, és felavatták a filmgyár homlokzatán elhelyezett emléktáblát is.[75][76]
StrutúraváltásSzerkesztés
A magyar filmgyártást megújító, infrastruktúráját a világsztenderdhez alakító, kiszámítható gazdálkodását megteremtő filmiparért felelős kormánybiztos, Vajna András 2019-es halálát követően Káel Csaba, mint a magyar mozgóképipari fejlesztésért felelős kormánybiztos, vette át helyét. Evvel Káel lett értelemszerűen a magyar filmgyártásért felelős első számú vezető.
A 2019. december 16-án kihirdetett CVI. törvény az Egyes törvényeknek a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. (Nemzeti Filmintézet, NFI) létrehozásával összefüggő módosításáról[77] tartalmazza a teljes magyar filmgyártás struktúrájának átalakulásához szükséges törvénymódosításokat. Az új szabályozás lényege, hogy a Nemzeti Filmintézet felel a teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységért. Az NFI a Magyar Nemzeti Filmalap és a Médiamecenatúra program egyesüléséből alakult meg. A szerkezeti változás része, hogy a magyar filmipar, és az országban forgató külföldi bérmunka felügyeletét gyakorló hivatal, a Filmiroda kikerült a Médiatanács (NMHH) irányítása alól, és a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá került.[78][79][80] A fenti átszervezésekkel párhuzamosan a filmgyár elnevezése is többször változott, hivatalos honlapjukon, 2020 elején magyarul Mafilm Nonprofit Zrt.[81] és MAFILM–PROFIL Reklám Kft.[82] neveken szerepeltek, míg angolul a Mafilm Hungarian Film Studios néven adtákmeg elérhetőségüket.[83] 2019-ben a Mafilm fóti műtermeiben 14, a kültéri medencében 2, a szabadtéri díszletekben 10 filmalkotás készült el. A kelléktár 70 produkciót szolgált ki, míg száznál több filmes produkció kölcsönzött jelmezeket forgatásokhoz.[80]
Az Nemzeti Filmintézeten belül megalakult egy öttagú Filmszakmai Döntőbizottság, mely szakmai szempontok figyelembevételével dönt a Filmalaphoz benyújtott filmpályázatok támogatásáról. Alapvető szempontként veszi figyelembe, hogy a művészi értékállóság és az anyagi megvalósíthatóság ötvözete optimálisan megteremthető-e az adott filmpályázat elfogadása esetén.[84]
2021 augusztusában Káel bejelentette, hogy a kormány gazdaságvédelmi akcióterve keretében[85] a magyar filmgyártás történetében addig példa nélküli álló állami stúdiófejlesztésről döntöttek. A Nemzeti Filmintézet beruházásaként 9600 négyzetméter hasznos alapterületen, négy új műterem építését kezdték meg Fóton. A tervek szerint a négyből két-két stúdió összenyitható lesz. A fejlesztéseknek köszönhetően fóti filmgyártó kapacitástásukat megközelítőleg ötszörösére, 12 200 négyzetméterre gyarapítják. A több mint 40 milliárd forintos szolgáltatási portfólió bővítésnek köszönhetően a magyar filmgyártás, a tervek szerint, a jövőben gyakorlatilag két külön stúdióban forgathatja filmjeit. A fejlesztéssel azt a stratégiai versenyelőnyt is megkívánják szilárdítani, miszerint Európában a londoni után Magyarországon a legnagyobb a filmgyártó kapacitás. Káel a bővítés befejezésének céldátumaként 2022-t jelölte meg.[86][87]
FilmográfiaSzerkesztés
Saját gyártású filmek listája[88]Szerkesztés
| Filmcím |
Év |
Gyártó cég | Rendező | Forgatókönyv | Operatőr | Zeneszerző |
| A PÉNZCSINÁLÓ | 1964 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Bán Frigyes | Bencsik Imre | Forgács Ottó | Fényes Szabolcs |
| ÁLMODOZÁSOK KORA | 1964 | Mafilm 3. Játékfilmstúdió | Szabó István | Szabó István | Vámos Tamás | Eötvös Péter |
| AZ ÉLETBE TÁNCOLTATOTT LÁNY | 1964 | Mafilm 4. Játékfilmstúdió | Banovich Tamás | Banovich Tamás | Szécsényi Ferenc | Vujicsics Tihamér |
| DÉLTŐL HAJNALIG | 1964 | Mafilm 2. Játékfilmstúdió | Rényi Tamás | Fábián Zoltán | Herczenik Miklós | Láng István |
| HA EGYSZER HÚSZ ÉV MÚLVA | 1964 | Mafilm 3. Játékfilmstúdió | Keleti Márton | Bíró Zsuzsa | Pásztor István | Ránki György |
| IGEN | 1964 | Mafilm 3. Játékfilmstúdió | Révész György | Boldizsár Iván | Szécsényi Ferenc | Mihály András |
| ÍGY JÖTTEM | 1964 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Jancsó Miklós | Hernádi Gyula | Somló Tamás | Jeney Zoltán |
| KÁR A BENZINÉRT | 1964 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Bán Frigyes | Bencsik Imre | Hegyi Barnabás | Bágya András |
| KARAMBOL | 1964 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Máriássy Félix | Máriássy Judit | Illés György | Vincze Imre, Gonda János |
| MÁR NEM OLYAN IDŐKET ÉLÜNK | 1964 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Marton Endre | Kállai István | Pásztor István | Gyulai Gaál János |
| MÁSFÉL MILLIÓ | 1964 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Palásthy György | Palásthy György, Tabi László | Hegyi Barnabás | Lovas Ferenc |
| MIÉRT ROSSZAK A MAGYAR FILMESEK? | 1964 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Fejér Tamás | Csurka István | Hegyi Barnabás | Vujicsics Tihamér |
| MIT CSINÁL A FELSÉGED 3-TÓL 5-IG? | 1964 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Makk Károly | Hubay Miklós | Illés György | Petrovics Emil |
| NÉGY LÁNY EGY UDVARBAN | 1964 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Zolnay Pál | Solymár József | Hegyi Barnabás | Berki Géza |
| ÖZVEGY MENYASSZONYOK | 1964 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Gertler Viktor | Bencsik Imre, Borhy Anna, Kovács Nándor | Forgács Ottó | Fényes Szabolcs |
| RAB RÁBY | 1964 | MAFILM | Hintsch György | Barabás Tibor | Sík Igor | Hidas Frigyes |
| VÍZIVÁROSI NYÁR | 1964 | MAFILM | Fábri Zoltán | Horváth Márton | Hildebrand István | Mihály András |
| BUTASÁGOM TÖRTÉNETE | 1965 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Keleti Márton | Gyárfás Miklós | Hegyi Barnabás | Fényes Szabolcs |
| FÉNY A REDŐNY MÖGÖTT | 1965 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Nádasy László | Szabó Miklós | Hildebrand István | Vujicsics Tihamér |
| GYEREKBETEGSÉGEK | 1965 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Kardos Ferenc, Rózsa János | Kardos Ferenc, Rózsa János | Sára Sándor | Szöllősy András |
| HÁRY JÁNOS | 1965 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Szinetár Miklós | Harsányi Zsolt, Paulini Béla | Tóth János | Kodály Zoltán |
| HÚSZ ÓRA | 1965 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Fábri Zoltán | Köllő Miklós | Illés György | |
| ISZONY | 1965 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Hintsch György | Hintsch György | Hegyi Barnabás | Szokolay Sándor |
| JÁTÉK A MÚZEUMBAN | 1965 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Bán Róbert | Huszty Tamás | Forgács Ottó | Petrovics Emil |
| A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI I-II | 1965 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Várkonyi Zoltán | Erdődy János | Hildebrand István | Farkas Ferenc |
| NEM | 1965 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Révész György | Kállai István | Szécsényi Ferenc | Vujicsics Tihamér |
| AZ ORVOS HALÁLA | 1965 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Mamcserov Frigyes | Mamcserov Frigyes, Fekete Gyula | Tóth János | Petrovics Emil |
| PATYOLAT AKCIÓ | 1965 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Fejér Tamás | Örsi Ferenc | Hildebrand István | Gyulai Gaál János, Jereb Ervin, stb. |
| SZEGÉNYLEGÉNYEK | 1965 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Jancsó Miklós | Hernádi Gyula | Somló Tamás | |
| SZENTJÁNOS FEJVÉTELE | 1965 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Novák Márk | Novák Márk, Galambos Jenő | Szécsényi Ferenc | Gonda János |
| SZERELMES BICIKLISTÁK | 1965 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Bacsó Péter | Bacsó Péter | Illés György | Fényes Szabolcs |
| TILOS A SZERELEM | 1965 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Rényi Tamás | Hámos György, Rényi Tamás, Palásthy György | Forgács Ottó | Berki Géza |
| A TIZEDES MEG A TÖBBIEK | 1965 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Keleti Márton | Dobozy Imre, Sász Péter | Pásztor István | Sárközi István |
| TÍZEZER NAP | 1965 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Kósa Ferenc | Gyöngyössy Imre, Kósa Ferenc, Csoóri Sándor | Sára Sándor | Szöllősy András |
| ZÖLDÁR | 1965 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Gaál István | Gyöngyössy Imre, Gaá István | Herczenik Miklós | Szöllősy András |
| APA | 1966 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Szabó István | Szabó István | Sára Sándor | Gonda János |
| ARANYSÁRKÁNY | 1966 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Ranódy László | Illés Endre | Illés György | Szokolay Sándor |
| BÜDÖSVÍZ | 1966 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Bán Frigyes | Markos Miklós | Pásztor István | Patachich Iván |
| ÉDES ÉS KESERŰ | 1966 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Szemes Mihály | Török Sándor | Szécsényi Ferenc | Petrovics Emil |
| EGY MAGYAR NÁBOB | 1966 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Várkonyi Zoltán | Erdődy János | Hildebrand István | Farkas Ferenc |
| AZ ELSŐ ESZTENDŐ | 1966 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Mészáros Gyula | Simonffy András | Forgács Ottó | Láng István |
| ÉS AKKOR A PASAS… | 1966 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Gertler Viktor | Gertler Viktor, Szász Péter | Hildebrand István | Ránki György |
| A FÉRFI EGÉSZEN MÁS | 1966 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Fejér Tamás | Csurka István | Szécsényi Ferenc | Behár György |
| FÜGEFALEVÉL | 1966 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Máriássy Félix | Máriássy Félix | Hegyi Barnabás | Vincze Imre |
| HARLEKIN ÉS SZERELMESE | 1966 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Fehér Imre | Fakan Balázs | Lakatos Iván | Petrovics Emil |
| HIDEG NAPOK | 1966 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Kovács András | Kovács András | Szécsényi Ferenc | |
| HOGY SZALADNAK A FÁK… | 1966 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Zolnay Pál | Zolnay Pál, Módos Péter | Szécsényi Ferenc | Durkó Zsolt |
| KÁRPÁTHY ZOLTÁN | 1966 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Várkonyi Zoltán | Erdődy János | Hildebrand István | Farkas Ferenc |
| KETTEN HALTAK MEG | 1966 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Palásthy György | Mándy Iván | Forgács Ottó | Lovas Ferenc |
| MINDEN KEZDET NEHÉZ I-II | 1966 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Révész György | Komlós János, Kellér Dezső,
Tabi László, Nádasdy László |
Illés György | Vujicsics Tihamér |
| NEM SZOKTAM HAZUDNI | 1966 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Kárpáti György | Lelekes Éva | Vagyóczky Tibor | Lendvay Kamilló |
| OTHELLO GYULAHÁZÁN | 1966 | MAFILM | Zsurzs Éva | Litványi Károly, Katona Márta | Czabarka György | Behár György |
| SIKÁTOR | 1966 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Rényi Tamás | Rényi Tamás, Kertész Ákos | Forgács Ottó | Berki Géza |
| SOK HŰSÉG SEMMIÉRT | 1966 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Palásthy György | Palásthy György, Gyárfás Miklós | Forgács Ottó | Lovas Ferenc |
| UTÓSZEZON | 1966 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Fábri Zoltán | Szász Péter | Illés György | Fényes Szabolcs |
| VÁLTOZÓ FELHŐZET | 1966 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Keleti Márton | Kuczka Péter | Hildebrand István | Hidas Frigyes |
| BOHÓC A FALON | 1967 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Sándor Pál | Sándor Pál, Tóth Zsuzsa | Zsombolyai János | Tamássy Zdenkó |
| BOLONDOS VAKÁCIÓ | 1967 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió - koprodukció | Makk Károly | Kállai István, Katona Ferenc, Dimitru Carabat, Dan Desliu | Sergiu Huzum, Constantin Stefanescu | George Grigoriu |
| CSILLAGOSOK, KATONÁK | 1967 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió - koprodukció | Jancsó Miklós | Hernádi Gyula, Georgij Mdivani, Jancsó Miklós | Somló Tamás | |
| EGY SZERELEM HÁROM ÉJSZAKÁJA | 1967 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Révész György | Hubay Miklós, Vas István | Somló Tamás | Ránki György |
| EZEK A FIATALOK | 1967 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Banovich Tamás | Banovich Tamás, Abody Béla | Vagyóczky Tibor | Szörényi Levente, Illés Lajos,Sztevanovity Zorán, Shöck Ottó |
| FIÚK A TÉRRŐL | 1967 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Szász Péter | Hámori Ottó | Vagyóczky Tibor | Illés Lajos, Dobos Attila |
| JAGUÁR | 1967 | MAFILM, MTV | Dömölky János | Borhy Anna | Bíró Miklós | Tamássy Zdenkó |
| KÁRTYAVÁR | 1967 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Hintsch György | Hintsch György, Deme Gábor | Hildebrand István | Durkó Zsolt |
| KERESZTELŐ | 1967 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Gaál István | Gaál István | Herczenik Miklós | Szöllősy András |
| KÖTELÉK | 1967 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Máriássy Félix | Máriássy Félix | Tóth János | Vincze Imre |
| LÁSSÁTOK FELEIM | 1967 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Fazekas Lajos | Fazekas Lajos | Szécsényi Ferenc | Durkó Zsolt |
| A MÚMIA KÖZBESZÓL | 1967 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Oláh Gábor | Oláh Gábor | Lakatos Iván | Gonda János |
| NEM VÁROK HOLNAPIG | 1967 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Kormos Gyula | Komlós János | Pásztor István | Láng István |
| NYÁR A HEGYEN | 1967 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Bacsó Péter | Bacsó Péter, Zimre Péter | Zsombolyai János | Fényes Szabolcs |
| AZ ÖZVEGY ÉS A SZÁZADOS | 1967 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Palásthy György | Kopányi György | Forgács Ottó | Lovas Ferenc |
| SZEVASZ VERA | 1967 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Herskó János | Herskó János, Bíró Zsuzsa | Zsombolyai János | Petrovics Emil |
| TANULMÁNY A NŐKRŐL | 1967 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Keleti Márton | Gyárfás Miklós | Hildebrand István | Fényes Szabolcs |
| ÜNNEPNAPOK | 1967 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Kardos Ferenc | Kardos Ferenc | Sára Sándor | Szöllősy András |
| A VÖLGY | 1967 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Rényi Tamás | Hernádi Gyula | Forgács Ottó | Mihály András |
| ALFA RÓMEÓ ÉS JÚLIA | 1968 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Mamcserov Frigyes | Hámos György | Lakatos Iván | Gyulai Gaál János |
| A BESZÉLŐ KÖNTÖS | 1968 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Fejér Tamás | Fejér Tamás | Herczenik Miklós | Ránki György |
| CSEND ÉS KIÁLTÁS | 1968 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Jancsó Miklós | Hernádi Gyula | Kende János | |
| EGRI CSILLAGOK I-II | 1968 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Várkonyi Zoltán | Nemeskürty István | Szécsényi Ferenc | Farkas Ferenc |
| ELSIETETT HÁZASSÁG | 1968 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Keleti Márton | Gyárfás Miklós | Somló Tamás | Fényes Szabolcs |
| ELTÁVOZOTT NAP | 1968 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Mészáros Márta | Mészáros Márta | Somló Tamás | Szörényi Levente |
| FALAK | 1968 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Kovács András | Kovács András | Illés György | Míkisz Theodorákisz |
| FEJLÖVÉS | 1968 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Bacsó Péter | Bacsó Péter, Zimre Péter | Zsombolyai János | Körmendi Vilmos |
| FELDOBOTT KŐ | 1968 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Sára Sándor | Sára Sándor, Csoóri Sándor, Kósa Ferenc | Sára Sándor | Szöllősy András |
| FÉNYES SZELEK | 1968 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Jancsó Miklós | Hernádi Gyula | Somló Tamás | Vass Lajos |
| A HAMIS IZABELLA | 1968 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Bácskai Lauró István | Bencsik Imre | Herczenik Miklós | Gyulai Gaál János |
| HAZAI PÁLYA | 1968 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Palásthy György | Bencsik Imre | Forgács Ottó | Lovas Ferenc |
| HOLDUDVAR | 1968 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Mészáros Márta | Mészáros Márta | Kende János | Szörényi Levente |
| A HOLTAK VISSZAJÁRNAK | 1968 | MAFILM, MOKÉP, MTV | Wiedermann Károly | Pintér József | Neumann László | Stark Tibor |
| ISTEN ÉS EMBER ELŐTT | 1968 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Makk Károly | Galambos Lajos | Tóth János | Vujicsics Tihamér |
| MI LESZ VELED ESZTERKE? | 1968 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Bán Róbert | Müller Péter | Herczenik Miklós | Petrovics Emil |
| A PÁL UTCAI FIÚK | 1968 | MAFILM - koprodukció | Fábri Zoltán | Fábián Zoltán | Illés György | Petrovics Emil |
| PRÓFÉTA VOLTÁL SZÍVEM | 1968 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Zolnay Pál | Somogyi Tóth Sándor, Zolnay Pál, Szécsényi Ferenc | Szécsényi Ferenc | Durkó Zsolt |
| TILTOTT TERÜLET | 1968 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Gábor Pál | Gábor Pál, Vészi Endre | Zsombolyai János | |
| AZ UTOLSÓ KÖR | 1968 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Gertler Viktor | Hubay Miklós, Vészi Endre | Szécsényi Ferenc | Petrovics Emil, Zege együttes |
| A VERÉB IS MADÁR | 1968 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Hintsch György | Kállai István | Hildebrand István | Dobos Attila |
| AZ ALVILÁG PROFEESSZORA | 1969 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Szemes Mihály | Radványi Dezső | Forgács Ottó | Eötvös Péter |
| BŰBÁJOSOK | 1969 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Rózsa János | Kardos István | Lőrincz József | Szörényi Levente |
| EGY ŐRÜLT ÉJSZAKA | 1969 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Kardos Ferenc | Kardos Ferenc | Kende János | Eötvös Péter |
| AZ IDŐ ABLAKAI | 1969 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Fejér Tamás | Fejér Tamás, Kuczka Péter | Herczenik Miklós | Gyulai Gaál János |
| IMPOSZTOROK | 1969 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Máriássy Félix | Máriássy Judit | Illés György | Vincze Imre |
| ISMERI A SZANDI MANDIT? | 1969 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Gyarmathy Lívia | Böszörményi Géza | Somló Tamás | Tamássy Zdenkó |
| ISTEN HOZTA, ŐRNAGY ÚR! | 1969 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Fábri Zoltán | Fábri Zoltán | Illés György | Mihály András |
| KREBSZ, AZ ISTEN | 1969 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Rényi Tamás | Müller Péter | Herczenik Miklós | Berki Géza |
| A NAGY KÉK JELZÉS - AVAGY A HŰSÉG JUTALMA | 1969 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Nádasy László | Hegedűs Zoltán | Ragályi Elemér | Vujicsics Tihamér |
| AZ OROSZLÁN UGRANI KÉSZÜL | 1969 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Révész György | Révész György | Illés György, Hildebrand István | Szörényi Levente |
| AZ ÖRÖKÖS | 1969 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Palásthy György | Köllő Miklós | Forgács Ottó | Lovas Ferenc |
| POKOLRÉV | 1969 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Markos Miklós | Galambos Lajos, Markos Miklós | Lakatos Iván | Mihály András |
| SIROKKÓ | 1969 | MAFILM - koprodukció | Jancsó Miklós | Hernádi Gyula | Kende János | Vujicsics Tihamér |
| SZEMÜVEGESEK | 1969 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Simó Sándor | Simó Sándor | Kenyeres Gábor | Tamássy Zdenkó |
| SZERESSÉTEK ODOR EMÍLIÁT! | 1969 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Sándor Pál | Tóth Zsuzsa, Sándor Pál | Zsombolyai János | Tamássy Zdenkó |
| SZIGET A SZÁRAZFÖLDÖN | 1969 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Elek Judit | Mándy Iván | Ragályi Elemér | Körmendi Vilmos |
| A TANÚ | 1969 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Bacsó Péter | Bacsó Péter | Zsombolyai János | Vukán György |
| TÖRTÉNELMI MAGÁNYÜGYEK | 1969 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Keleti Márton | Gyárfás Miklós | Hildebrand István | |
| A VARÁZSLÓ | 1969 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Palásthy György | Török Sándor, Tóth Eszter | Forgács Ottó | Lovas Ferenc |
| VIRÁGVASÁRNAP | 1969 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Gyöngyössy Imre | Gyöngyössy Imre | Szécsényi Ferenc | Sárosi Bálint |
| A GYILKOS A HÁZBAN VAN | 1970 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Bán Róbert | Csizmarek Mátyás | Zsombolyai János | Gonda János |
| A HALHATATLAN LÉGIÓS - AKIT CSAK PÉHOVARDNAK HÍVTAK | 1970 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Somló Tamás | Somló Tamás | Banok Tibor | |
| ARC | 1970 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Zolnay Pál | Zolnay Pál, Köllő Miklós | Ragályi Elemér | Petrovics Emil |
| CSAK EGY TELEFON | 1970 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Mamcserov Frigyes | Fehér Klára | Forgács Ottó | Vujicsics Tihamér |
| ÉGI BÁRÁNY | 1970 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Jancsó Miklós | Hernádi Gyula | Kende János | |
| ÉN VAGYOK, JEROMOS | 1970 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Tímár István | Jeli Ferenc, Szeberényi Lehel | Illés György | Lendvay Kamilló |
| ÉRIK A FÉNY | 1970 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Szemes Mihály | Kamondy László | Somló Tamás | Durkó Zsolt |
| GYULA VITÉZ TÉLEN-NYÁRON | 1970 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Bácskai Lauró István | Polgár András | Herczenik Miklós | Vukán György |
| HORIZONT | 1970 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Gábor Pál | Gábor Pál, Marosi Gyula | Zsombolyai János | Gonda János |
| ÍTÉLET | 1970 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Kósa Ferenc | Kósa Ferenc, Csoóri Sándor | Sára Sándor | Cornel Taranu |
| KITÖRÉS | 1970 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Bacsó Péter | Konrád György, Bacsó Péter | Zsombolyai János | Vukán György |
| MAGASISKOLA | 1970 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Gaál István | Gaál István | Ragályi Elemér | Szöllősy András |
| MÉRSÉKELT ÉGÖV | 1970 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Kézdi-Kovács Zsolt | Kézdi-Kovács Zsolt | Kende János | Gonda János |
| N.N. A HALÁL ANGYALA | 1970 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Herskó János | Herskó János, Bíró Zsuzsa | Zsombolyai János | Vukán György |
| STAFÉTA | 1970 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Kovács András | Kovács András | Ragályi Elemér | |
| SZEMTŐL SZEMBE | 1970 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Várkonyi Zoltán | Dobozy Imre | Illés György | |
| SZÉP LEÁNYOK, NE SÍRJATOK! | 1970 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Mészáros Márta | Zimre Péter | Kende János | Baksa Soós János, Orszáczky Miklós, Sztevanovity Zorán, Frenreisz Károly, Szörényi Levente, Tolcsvay László |
| SZÉP MAGYAR KOMÉDIA | 1970 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Banovich Tamás | Banovich Tamás, Garai Gábor | Kende János | Vujicsics Tihamér |
| SZERELEM | 1970 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Makk Károly | Déry Tibor | Tóth János | Mihály András |
| SZERELMESFILM | 1970 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Szabó István | Szabó István | Lőrincz József | Gonda János |
| SZERELMI ÁLMOK I-II. | 1970 | MAFILM 3. Játékfilmstúdió | Keleti Márton | Keszi Imre, Leonnyid Del | Hildebrand István | |
| UTAZÁS A KOPONYÁM KÖRÜL | 1970 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Révész György | Révész György | Illés György | Ránki György |
| A LEGSZEBB FÉRFIKOR | 1971 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Simó Sándor | Simó Sándor | Zsombolyai János | Tamássy Zdenkó |
| A SÍPOLÓ MACSKAKŐ | 1971 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Gazdag Gyula | Gazdag Gyula, Györffy Miklós | Andor Tamás | Illés Lajos, Keres Tibor, Szabolcsi Tibor |
| CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ | 1971 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Szinetár Miklós | Mischa Mleinek, Szinetár Miklós | Bíró Miklós | Kálmán Imre |
| FEKETE VÁROS I-II | 1971 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Zsurzs Éva | Thurzó Gábor | Czabarka György | Szöllősy András |
| HAHÓ, A TENGER! | 1971 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Palásthy György | Török Sándor | Forgács Ottó | Lovas Ferenc |
| HAHÓ, ÖCSI! | 1971 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Palásthy György | Török Sándor | Forgács Ottó | Lovas Ferenc |
| HANGYABOLY | 1971 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Fábri Zoltán | Fábián Zoltán, Illés Endre | Illés György | |
| HOLT VIDÉK | 1971 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Gaál István | Gaál István | Zsombolyai János | Szöllősy András |
| JELENIDŐ | 1971 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Bacsó Péter | Bacsó Péter, Zimre Péter | Zsombolyai János | Vukán György |
| JÓ ESTÉT NYÁR, JÓ ESTÉT SZERELEM I-II. | 1971 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Szőnyi G. Sándor | Fejes Endre | Bornyi Gyula | Ránki György |
| KAPASZKODJ A FELLEGEKBE | 1971 | MAFILM | Szász Péter | Szász Péter | Szécsényi Ferenc, Barcs Sándor | Fényes Szabolcs |
| MADÁRKÁK | 1971 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Böszörményi Géza | Gyarmathy Lívia, Böszörményi Géza | Ragályi Elemér | Presser Gábor |
| MÉG KÉR A NÉP | 1971 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Jancsó Miklós | Hernádi Gyula | Kende János | Cseh Tamás, Sebő Ferenc |
| MEZTELEN VAGY | 1971 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Gyöngyössy Imre | Gyöngyössy Imre, Kabay Barna | Kende János | Petrovics Emil |
| REMÉNYKEDŐK | 1971 | MAFILM 4. Játékfilmstúdió | Rényi Tamás | Müller Péter | Zsombolyai János | Berki Géza |
| SÁRIKA, DRÁGÁM | 1971 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Sándor Pál | Tóth Zsuzsa | Ragályi Elemér | Tamássy Zdenkó |
| SZINDBÁD | 1971 | MAFILM 1. Játékfilmstúdió | Huszárik Zoltán | Huszárik Zoltán | Sára Sándor | Jeney Zoltán |
| VÉGRE HÉTFŐ | 1971 | MAFILM 2. Játékfilmstúdió | Kenyeres Gábor | Kardos István | Andor Tamás | Tamássy Zdenkó |
| BOB HERCEG | 1972 | MAFILM, MTV | Keleti Márton | Békeffy István | Sík Igor | Huszka Jenő, Hidas Frigyes |
| ÁRVÁCSKA | 1976 | Budapest Stúdió | Ranódy László | Ranódy László, Elek Judit | Sára Sándor | Maros Rudolf |
| BUDAPESTI MESÉK | 1976 | Hunnia Stúdió | Szabó István | Szabó István | Sára Sándor | Tamássy Zdenkó |
| FEKETE GYÉMÁNTOK | 1976 | Budapest Stúdió | Várkonyi Zoltán | Várkonyi Zoltán, Erdődy János | Illés György | Petrovics Emil |
| HERKILESFÜRDŐI EMLÉK | 1976 | Hunnia Stúdió | Sándor Pál | Tóth Zsuzsa | Ragályi Elemér | Tamássy Zdenkó |
| A KARD | 1976 | Budapest Stúdió | Dömölky János | Dömölky János, Csurka István | Zsombolyai János | Tamássy Zdenkó |
| KILENC HÓNAP | 1976 | Hunnia Stúdió | Mészáros Márta | Hernádi Gyula, Kóródy Ildikó,Mészáros Márta | Kende János | Kovács György |
| A KIRÁLYLÁNY ZSÁMOLYA | 1976 | Budapest Stúdió | Fejér Tamás | Fejér Tamás | Hildebrand István | Berki Géza |
| KÍSÉRTET LUBLÓN | 1976 | Budapest Stúdió | Bán Róbert | Bán Róbert, Molnár Gál Péter | Somló Tamás | Petrovics Emil |
| LABIRINTUS | 1976 | Budapest Stúdió | Kovács András | Kovács András | Kende János | Demjén Ferenc, Fenyő Miklós, Sípos Péter |
| AZ ÖTÖDIK PECSÉT | 1976 | Budapest Stúdió | Fábri Zoltán | Fábri Zoltán | Illés György | Vukán György |
| PÓKFOCI | 1976 | Objektív Stúdió | Rózsa János | Kardos István | Ragályi Elemér | Bródy János |
| SZÉPEK ÉS BOLONDOK | 1976 | Hunnia Stúdió | Szász Péter | Szász Péter | Koltai Lajos | Vukán György. Presser Gábor, LGT |
| TALPUK ALATT FÜTYÜL A SZÉL | 1976 | Hunnia Stúdió | Szomjas György | Szomjas György, Zimre Péter | Ragályi Elemér | Sebő Ferenc |
| TEKETÓRIA | 1976 | Hunnia Stúdió | Maár Gyula | Maár Gyula | Koltai Lajos | Selmeczi György, Cseh Tamás |
| TÓTÁGAS | 1976 | Hunnia Stúdió | Palásthy György | Horgas Béla | Forgács Ottó | Lendvay Kamilló |
| TÜKÖRKÉPEK | 1976 | Hunnia Stúdió | Szörény Rezső | Szörény Rezső | Jankura Péter | Tamássy Zdenkó |
| ZONGORA A LEVEEGŐBEN | 1976 | Budapest Stúdió | Bacsó Péter | Bacsó Péter | Zsombolyai János | Vukán György |
| AMERIKAI CIGARETTA | 1977 | Budapest Stúdió | Dömölky János | Csurka István | Koltai Lajos | Presser Gábor |
| APÁM NÉHÁNY BOLDOG ÉVE | 1977 | Hunnia Stúdió | Simó Sándor | Simó Sándor | Andor Tamás | Tamássy Zdenkó |
| A CSILLAGSZEMŰ | 1977 | Hunnia Stúdió | Markos Miklós | Markos Miklós | Bornyi Gyula | Szokolay Sándor |
| DÜBÖRGŐ CSEND | 1977 | Budapest Stúdió | Szíjj Miklós | Szíjj Miklós | Lőrincz József | Durkó Zsolt |
| EGY ERKÖLCSÖS ÉJSZAKA | 1977 | Dialóg Stúdió | Makk Károly | Örkény István, Bacsó Péter | Tóth János | |
| ÉKEZET | 1977 | Objektív Stúdió | Kardos Ferenc | Kardos István | Kende János | Szörényi Levente |
| FEDŐNEVE: LUKÁCS | 1977 | Hunnia Stúdió - koprodukció | Manosz Zahariasz, Köő Sándor | Julij Dunszkij, Valerij Frid | Kende János | Vukán György |
| FILMREGÉNY - HÁROM NŐVÉR | 1977 | Budapest Stúdió | Dárday István | Dárday István, Szalai György | Koltai Lajos, Pap Ferenc | Holló József |
| K.O. | 1977 | Budapest Stúdió | Rényi Tamás | Müller Péter | Zsombolyai János | Berki Géza, Presser Gábor |
| KÉT ELHATÁROZÁS | 1977 | MAFILM Híradó- és Dokumentumfilm Stúdio - koprodukció | Gyöngyössy Imre, Kabay Barna | Gyöngyössy Imre, Kabay Barna | Szabó Gábor | |
| A KÉTFENEKŰ DOB | 1977 | Objektív Stúdió | Gazdag Gyula | Gazdag Gyula, Györffy Miklós | Ragályi Elemér | Charles Adams |
| KI LÁTOTT ENGEM? | 1977 | Budapest Stúdió | Révész György | Hubay Miklós | Szécsényi Ferenc | Mihály András |
| KIHAJOLNI VESZÉLYES | 1977 | Dialóg Stúdió | Zsombolyai János | Simonffy András | Ragályi Elemér | Presser Gábor |
| KÍSÉRTÉS | 1977 | Hunnia Stúdió | Esztergályos Károly | Esztergályos Károly, Szántó Erika | Bíró Miklós | Petrovics Emil, Eisemann Mihály |
| A KÖZÖS BŰN | 1977 | Hunnia Stúdió | Mihályfi Imre | Galgóczi Erzsébet | Szécsényi Ferenc | Vukán György |
| LEGATO | 1977 | Budapest Stúdió | Gaál István | Szász Imre, Gaál István | Illés György | Szöllősy András |
| MAGYAROK | 1977 | Dialóg Stúdió | Fábri Zoltán | Fábry Zoltán | Illés György | Vukán György |
| A NÉMA DOSSZIÉ | 1977 | Budapest Stúdió | Mészáros Gyula | Falus György, Mészáros Gyula | Hildebrand István | Körmendi Vilmos |
| ŐK KETTEN | 1977 | Dialóg Stúdió | Mészáros Márta | Kóródy Ildikó, Balázs József | Kende János | Kovács György |
| RIASZTÓLÖVÉS | 1977 | Dialóg Stúdió | Bacsó Péter | Bacsó Péter | Zsombolyai János | Vukán György |
| SÁMÁN | 1977 | Hunnia Stúdió | Zolnay Pál | Gyurkó László, Zolnay Pál, Székely Orsolya | Ragályi Elemér | Sebő Ferenc, Halmos Béla, Koltay Gergely, Sebestyén Márta |
| VERI AZ ÖRDÖG A FELESÉGÉT | 1977 | Hunnia Stúdió | András Ferenc | András Ferenc, Bereményi Géza, Kertész Ákos | Koltai Lajos | Kovács György |
| 80 HUSZÁR | 1978 | Objektív Stúdió | Sára Sándor | Csoóri Sándor, Sára Sándor | Sára Sándor | Szöllősy András |
| ALLEGRO BARBARO | 1978 | Dialóg Stúdió, Objektív Stúdió | Jancsó Miklós | Hernády Gyula, Jancsó Miklós | Kende János | Rossa László, Berki László |
| ANGI VERA | 1978 | Objektív Stúdió | Gábor Pál | Gábor Pál, Vészi Endre | Koltai Lajos | Selmeczi György |
| ÁRAMÜTÉS | 1978 | Dialóg Stúdió | Bacsó Péter | Bacsó Péter | Andor Tamás | Vukán György |
| BÚÉK! | 1978 | Objektív Stúdió | Szörény Rezső | Módos Péter, Szörény Rezső | Zsombolyai János | Tamássy Zdenkó, Buda László |
| CSÉPLŐ GYURI | 1978 | Hunnia Stúdió, Balázs Béla Stúdió | Schiffer Pál | Kemény István, Schiffer Pál | Andor Tamás | |
| CSILLAG A MÁGLYÁN | 1978 | Budapest Stúdió | Ádám Ottó | Ádám Ottó | Illés György | Hidas Frigyes, Vukán György |
| DÓRA JELENTI | 1978 | Budapest Stúdió | Bán Róbert | Zimre Péter, Kertész Ákos | Herczenik Miklós | Petrovics Emil |
| EGYSZEREGY | 1978 | Budapest Stúdió | Kardos Ferenc | Kardos István | Kende János | Szörényi Levente |
| AZ ERŐD | 1978 | Budapest Stúdió | Szinetár Miklós | Hernádi Gyula, Szinetár Miklós | Bíró Miklós | Presser Gábor |
| FAGYÖNGYÖK | 1978 | Hunnia Stúdió | Ember Judit | Ember Judit | Illés János | Döme Zsolt |
| FOGJUK MEG ÉS VIGYÉTEK | 1978 | Budapest Stúdió | Oláh Gábor | Oláh Tamás, Oláh Gábor | Banok Tibor | Jeney Zoltán |
| HATHOLDAS RÓZSAKERT | 1978 | Budapest Stúdió | Ranódy László | Ranódy László, Nádasy László | Illés György | Hidas Frigyes |
| KEMÉNYKALAP ÉS KRUMPLIORR | 1978 | Hunnia Stúdió | Bácskai Lauró István | Csukás István | Ráday Mihály | Aldobolyi Nagy György |
| KINEK A TÖRVÉNYE? | 1978 | Dialóg Stúdió | Szőnyi G. Sándor | Galgóczi Erzsébet | Ráday Mihály | Vízöntő együttes |
| MAGYAR RAPSZÓDIA | 1978 | Dialóg Stúdió | Jancsó Miklós | Hernády Gyula, Jancsó Miklós | Kende János | Rossa László, Berki László |
| A MÉNESGAZDA | 1978 | Objektív Stúdió , Dialóg Stúdió | Kovács András | Kovács András | Koltai Lajos | |
| NEM ÉLHETEK MUZSIKASZÓ NÉLKÜL | 1978 | Dialóg Stúdió | Sík Ferenc | Thurzó Gábor | Andor Tamás | |
| OLYAN, MINT OTTHON | 1978 | Hunnia Stúdió | Mészáros Márta | Kóródy Ildikó | Koltai Lajos | Somló Tamás |
| ROSSSZEMBEREK | 1978 | Hunnia Stúdió | Szomjas György | Dobai Péter, Szomjas György | Halász Mihály | Sebő Ferenc |
| SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL | 1978 | Hunnia Stúdió | Sándor Pál | Tóth Zsuzsa | Ragályi Elemér | Presser Gábor , LGT |
| TÍZ ÉV MÚLVA | 1978 | Budapest Stúdió | Lányi András | Lányi András | Kardos Sándor | Gyarmati István, Neoton Família |
| A TROMBITÁS | 1978 | Obijektív Stúdió, Hunnia Stúdió | Rózsa János | Kardos István | Ragályi Elemér | Szörényi Levente |
| KORKEDVEZMÉNY | 1979 | Híradó- és Dokumentumfilm Stúdió ? | Magyar József | Magyar József | Banok Tibor | Szigeti Ferenc |
| AJÁNDÉK EZ A NAP | 1979 | Budapest Stúdió | Gothár Péter | Gothár Péter, Zimre Péter | Koltai Lajos | Selmeczi György |
| AZ ÁLDOZAT | 1979 | Hunnia Stúdió | Dobray György | Juhász Sándor, Dobray György | Bornyi Gyula | Presser Gábor |
| BÉKEIDŐ | 1979 | Budapest Stúdió | Vitézy László | Szalai Györgyi | Pap Ferenc | Erkel Ferenc, Kodály Zoltán |
| BIZALOM | 1979 | Objektív Stúdió | Szabó István | Szabó István | Koltai Lajos | Polgár Tibor |
| CSONTVÁRY | 1979 | Hunnia Stúdió | Huszárik Zoltán | Császár István | Jankura Péter | Kocsár Miklós |
| ÉGIGÉRŐ FŰ | 1979 | Budapest Stúdió | Palásthy György | Rényi Tamás, Zimre Péter | Szabó Gábor | Berki Géza |
| ÉLVE VAGY HALVA | 1979 | Budapest Stúdió | Rényi Tamás | Rényi Tamás, Zimre Péter | Szabó Gábor | Berki Géza |
| HARCMODOR | 1979 | Dialóg Stúdió | Dárday István | Szalai Györgyi | Koltai Lajos, Pap Ferenc | |
| HOGYAN FELEJTSÜK EL ÉLETÜNK LEGNAGYOBB SZERELMÉT…? | 1979 | Dialóg Stúdió | Szász Péter | Szász Péter | Andor Tamás | Aldobolyi Nagy György |
| KENTAUROK I-II | 1979 | Dialóg Stúdió - koprodukció | Vytautas Zalakevicius | Vytautas Zalakevicius | Pavel Lebesev | |
| KÉT TÖRTÉNET A FÉLMÚLTBÓL | 1979 | Dialóg Stúdió | Makk Károly | Makk Károly | Lukács Lóránt | |
| KI BESZÉL ITT SZERELEMRŐL? | 1979 | Dialóg Stúdió | Bacsó Péter | Bacsó Péter | Andor Tamás | Vukán György. Mini együttes |
| A KIS VALENTINO | 1979 | Hunnia Stúdió | Jeles András | Jeles András | Kardos Sándor | |
| KOPORTOS | 1979 | Hunnia Stúdió - koprodukció | Gyarmathy Lívia | Gyarmathy Lívia, Balázs József | Pap Ferenc | |
| MAJD HOLNAP | 1979 | Hunnia Stúdió | Elek Judit | Pethő György | Ragályi Elemér | |
| MESE HABBAL | 1979 | Objektív Stúdió | Bácskai Lauró István | Maár Gyula, Kardos G. György | Zsombolyai János | Selmeczi György |
| MINDEN SZERDÁN | 1979 | Dialóg Stúdió | Gyarmathy Lívia | Marosi Gyula, Gyarmathy Lívia | Pap Ferenc | Kovács György |
| NAPLEMENTE DÉLBEN | 1979 | Budapest Stúdió | Hintsch György | Illés Endre | Somló Tamás | Durkó Zsolt |
| OKTÓBERI VASÁRNAP | 1979 | Dialóg Stúdió - koprodukció | Kovács András | Kovács András | Lugossy István | |
| ORVOS VAGYOK | 1979 | MAFILM Híradó- és Dokumentumfilm Stúdio - koprodukció | Gyöngyössy Imre | Petényi Katalin, Gyöngyössy Imre, Kabay Barna | Szabó Gábor | |
| TÖREDÉK AZ ÉLETRŐL | 1979 | Dialóg Stúdió | Gyöngyössy Imre, Kabay Barna | Gyöngyössy Imre, Kabay Barna | Szabó Gábor | Selmeczi György |
| ÚTKÖZBEN | 1979 | Dialóg Stúdió - koprodukció | Mészáros Márta | Jan Nowicki, Marek Piwowski, Mészáros Márta | Andor Tamás | Zygmunt Konieczny |
| UTOLSÓ ELŐTTI ÍTÉLET | 1979 | Hunnia Stúdió | Grunwalsky Ferenc | Grunwalsky Ferenc, Bereményi Géza, Hernádi Gyula | Ragályi Elemér | Szakcsi Lakatos Béla |
| VASÁRNAPI SZÜLŐK | 1979 | Objektív Stúdió | Rózsa János | Kardos István, Rózsa János | Ragályi Elemér | Szörényi Levente |
| VESZÉLYES JÁTÉKOK | 1979 | Budapest Stúdió - koprodukció | Fejér Tamás | Janikovszky Éva. Rolf Péter | Jankura Péter | Fényes Szabolcs |
| BALLAGÁS | 1980 | Dialóg Stúdió | Almási Tamás | Nagy András, Almási Tamás | Máriássy Ferenc | EDDA, Neoton Família |
| BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT, MARILYN! | 1980 | Objektív Stúdió | Szörényi Rezső | Szörényi Rezső, Vámos Miklós | Andor Tamás | Tamássy Zdenkó |
| BOLDOGTALAN KALAP | 1980 | Budapest Stúdió | Sós Mária | Sós Mária | Szabó Gábor | Presser Gábor |
| CIRCUS MAXIMUS | 1980 | Objektív Stúdió | Radványi Géza | Radványi Géza, Máriássy Judit, Makk Károly | Sára Sándor | Fényes Szabolcs |
| CSEREPEK | 1980 | Budapest Stúdió | Gaál István | Gaál István | Lőrincz József | Szöllősy András |
| DÉDELGETETT KEDVENCEINK | 1980 | Dialóg Stúdió | Szalai György | Dárday István | Pap Ferenc | Koncz Tibor, EDDA |
| FÁBIÁN BÁLINT TALÁLKOZÁSA ISTENNEL | 1980 | Dialóg Stúdió | Fábri Zoltán | Fábián Zoltán | Illés György | Vukán György |
| HALADÉK | 1980 | Hunnia Stúdió | Fazekas Lajos | Módos Péter, Fazekas Lajos | Koltai Lajos | Vukán György |
| KOJAK BUDAPESTEN | 1980 | Budapest Stúdió | Szalkai Sándor | Kállai István, Szalkai Sándor | Lakatos Iván | Kovács György |
| KÖSZÖNÖM, MEGVAGYUNK | 1980 | Budapest Stúdió | Lugossy László | Kardos István | Lőrincz József | |
| ÖRÖKSÉG | 1980 | Hunnia Stúdió | Mészáros Márta | Kóródy Ildikó, Mészáros Márta | Ragályi Elemér | Döme Zsolt, Fényes Szabolcs |
| A POGÁNY MADONNA | 1980 | Budapest Stúdió | Mészáros Gyula | Bujtor István, Mészáros Gyula | Hildebrand István | Aldobolyi Nagy György |
| PSYCHÉ I-II | 1980 | Hunnia Stúdió | Bódy Gábor | Bódy Gábor, Csaplár Vilmos | Hildebrand István | Vidovszky László |
| A SVÉD, AKINEK NYOMA VESZETT | 1980 | Dialóg Stúdió - Koprodukció | Bacsó Péter | Wolfgang Mühlbauer, Bacsó Péter | Andor Tamás | |
| SZABADGYALOG | 1980 | Objektív Stúdió | Tarr Béla | Tarr Béla | Pap Ferenc , Mihók Barna | Szabó András, Hobo Blues Band, Neoron Família, Minerva |
| SZÍNES TINTÁKRÓL ÁLMODOM | 1980 | Budapest Stúdió | Ranódy László | Karcsay Kulcsár István, Ranódy László, Szántó Erika | Koltai Lajos | Jeney Zoltán |
| VÁMMENTES HÁZASSSÁG | 1980 | Hunnia Stúdió - koprodukció | Zsombolyai János | Kóródy Ildikó, Kertész Ákos, Matti Ijas, Fábry Sándor | Ragályi Elemér | Benkő László |
| ANNA | 1981 | Hunnia Stúdió - koprodukció | Mészáros Márta | Hernádi Gyula, Mészáros Márta | Andor Tamás | Döme Zsolt |
| CHA-CHA-CHA | 1981 | Objektív Stúdió | Kovácsi János | Kovácsi János | ifj. Jancsó Miklós | Fenyő Miklós |
| FOGADÓ AZ ÖRÖK VILÁGOSSÁGHOZ | 1981 | Budapest Stúdió | Bán Róbert | Molnár Gál Péter | Kende János | Petrovics Emil |
| IDEIGLENES PARADICSOM | 1981 | Dialóg Stúdió | Kovács András | Kovács András | Illés György | Vukán György |
| KABALA | 1981 | Objektív Stúdió | Rózsa János | Kardos István, Rózsa János | Ragályi Elemér | Szörényi Levente |
| KETTÉVŰÉT MENNYEZET | 1981 | Budapest Stúdió | Gábor Pál | Vészi Endre, Gábor Pál | ifj. Jancsó Miklós | Selmeczi György |
| KOPASZKUTYA | 1981 | Hunnia Stúdió | Szomjas György | Kardos István, Szomjas György | Halász Mihály | Póka Egon, Pálma Zoltán, Deák Bill Gyula |
| MEGÁLL AZ IDŐ | 1981 | Budapest Stúdió | Gothár Péter | Bereményi Géza, Gothar Péter | Koltai Lajos | Selmeczi György |
| MEPHISTO I-II | 1981 | Objektív Stúdió - koprodukció | Szabó István | Dobai Péter, Szabó István | Koltai Lajos | Tamássy Zdenkó, Reinitz Béla |
| A MÉRKŐZÉS | 1981 | Objektív Stúdió | Kósa Ferenc | Kósa Ferenc | Sára Sándor | Hajdú Sándor |
| NYOM NÉLKÜL | 1981 | Hunnia Stúdió | Fábry Péter | Fábry Péter, Nemes István | Péterffy András | Dés László, Dimenzió együttes |
| A PÁRTFOGOLT | 1981 | Hunnia Stúdió | Schiffer Pál | Schiffer Pál | Andor Tamás, ifj. Jancsó Miklós | EDDA |
| A REMÉNY JOGA | 1981 | Objektív Stúdió | Kézdi-Kovács Zsolt | Kézdi-Kovács Zsolt | Zsombolyai János | Szörényi Levente |
| REQUIEM | 1981 | Dialóg Stúdió | Fábry Zoltán | Fábry Zoltán | Illés György | Vukán György |
| RIPACSOK | 1981 | Hunnia Stúdió | Sándor Pál | Tóth Zsuzsa, Sándor Pál | Ragályi Elemér | Presser Gábor |
| SZELEBURDI CSALÁD | 1981 | Dialóg Stúdió | Palásthy György | Bálint Ágnes, Palásthy György | Kardos Sándor | Tamássy Zdenkó, Fényes Szablcs |
| SZÍVZŰR | 1981 | Objektív Stúdió | Böszörményi Géza | Balázs József, Böszörményi Géza | Jankura Péter | Kovács György, Tamássy Zdenkó |
| TEGNAPELŐTT | 1981 | Dialóg Stúdió | Bacsó Péter | Bacsó Péter | Andor Tamás | Vukán György |
| A TRANSZPORT | 1981 | Szurdi András | Kuczka Péter | Nemescsói Tamás | ||
| A ZSARNOK SZÍVE, AVAGY BOCCACCIO MAGYARORSZÁGON | 1981 | Budapest Stúdió - koprodukció | Jancsó Miklós | Hernádi Gyula, Jancsó Miklós | Kende János | Orbán György, Simon Zoltán, Cseh Tamás |
| GUERNICA | 1982 | MAFILM - koprodukció | Kósa Ferenc | Kósa Ferenc | Koltai Lajos | Benkő László |
| VIADUKT / THE SILVESTER SYNDROME | 1982 | MAFILM - koprodukció | Simó Sándor | Egon Eis | Andor Tamás | Tamássy Zdenkó |
| CSAK SEMMI PÁNIK | 1982 | Budapest Stúdió | Szőnyi G. Sándor | Bujtor István | Bornyi Gyula | Frenreisz Károly |
| DÖGKESELYŰ | 1982 | Dialóg Stúdió | András Ferenc | Munkácsi Miklós, Andrási Ferenc | Ragályi Elemér | Kovács György, Vukán György |
| EGYMÁSRA NÉZVE | 1982 | Dialóg Stúdió | Makk Károly | Galgóczi Erzsébet, Makk Károly | Andor Tamás | Dés László, Másik János |
| ELVESZETT ILLÚZIÓK | 1982 | Objektív Stúdió | Gazdag Gyula | Győrffy Miklós, Gazdag Gyula, Spiró György | ifj. Jancsó Miklós | Márta István |
| HATÁSVADÁSZOK | 1982 | Dialóg Stúdió | Szurdi Miklós | Szurdi Miklós, Várkonyi Péter Endre, Verebes István | Szalai András | Döme Zsolt |
| NAPLÓ GYERMEKEIMNEK | 1982 | Budapest Stúdió | Mészáros Márta | Mészáros Márta | ifj. Jancsó Miklós | Döme Zsolt |
| NÉVTELEN VÁR | 1982 | Budapest Stúdió | Zsurzs Éva | Zsurzs Éva, Molnár Gál Péter | Lukács Lóránt | Hidas Frigyes |
| ROHANJ VELEM | 1982 | Hunnia Stúdió | Markos Miklós | Asperján György | Illés György | Madarász Iván |
| SÉRTÉS | 1982 | Dialóg Stúdió, MTV, MOKÉP | Bacsó Péter | Bacsó Péter | Andor Tamás | Fényes Szabolcs |
| SZERENCSÉS DÁNIEL | 1982 | Hunnia Stúdió | Sándor Pál | Tóth Zsuzsa | Ragályi Elemér | Selmeczi György |
| TALPRA, GYŐZŐ! | 1982 | Objektív Stúdió | Szörény Rezső | Sükösd Mihály, Szörény Rezső | Jankura Péter | Tamássy Zdenkó |
| VÉRSZERZŐDÉS | 1982 | Dialóg Stúdió | Dobray György | Horváth Péter | Szabó Gábor | Babos Gyula |
| VISSZAESŐK | 1982 | Objektív Stúdió | Kézdi-Kovács Zsolt | Kézdi-Kovács Zsolt | Kende János | |
| VŐLEGÉNY | 1982 | Budapest Stúdió | Vámos László | Müller Péter | Szabó Gábor | Aldobolyi Nagy György |
| A KLAPKA-LÉGIÓ | 1983 | MAFILM, MTV, MOKÉP | Hajdufy Miklós | Hajdufy Miklós | Gulyás Buda | Orbán György |
| ANGYALI ÜDVÖZLET | 1983 | Hunnia Stúdió | Jeles András | Jeles András | Kardos Sándor | Márta István |
| BOSZORKÁNYSZOMBAT | 1983 | Objektív Stúdió | Rózsa János | Kardos István | Kende János | Tamássy Zdenkó |
| A CSODA VÉGE | 1983 | Hunnia Stúdió | Vészi János | Kőszegi Edit, Vészi János | Máthé Tibor | Vészi János |
| DÉLIBÁBOK ORSZÁGA | 1983 | Budapest Stúdió | Mészáros Márta | Vargha Balázs | ifj. Jancsó Miklós | Döme Zsolt |
| ESZKIMÓ ASSZONY FÁZIK | 1983 | Dialóg Stúdió | Xantus János | Xantus János | Matkócsik András | Lukin Gábor, Víg Mihály, Másik János |
| FELHŐJÁTÉK | 1983 | Hunnia Stúdió | Maár Gyula | Maár Gyula | Novák Emil | Selmeczi György |
| GYERTEK EL A NÉVNAPOMRA | 1983 | Dialóg Stúdió | Fábri Zoltán | Fábri Zoltán | Illés György | Vukán György |
| HANYATT-HOMLOK | 1983 | Budapest Stúdió | Révész György | Vámos Miklós | Szécsényi Ferenc | KFT Együttes, Lengyelfi Miklós |
| HÁZASSÁG SZABADNAPPAL | 1983 | Budapest Stúdió | Mészáros Gyula | Romhányi József | Nemescsói Tamás | Aldobolyi Nagy György |
| HOSSZÚ VÁGTA | 1983 | Objektív Stúdió - koprodukció | Gábor Pál | W.W. Lewis | Ragályi Elemér | Charles Gross |
| KÖNNYŰ TESTI SÉRTÉS | 1983 | Hunnia Stúdió | Szomjas György | Grunwalsky Ferenc, Szomjas György | Grunwalsky Ferenc | Somló Tamás |
| MÁRIA-NAP | 1983 | Objektív Stúdió | Elek Judit | Pethő György | Novák Emil | |
| MENNYEI SEREGEK | 1983 | Budapest Stúdió | Kardos Ferenc | Kardos István | Koltai Lajos | Selmeczi György |
| SZEGÉNY DZSONI ÉS ÁRNIKA | 1983 | Budapest Stúdió | Sólyom András | Sólyom András | Mertz Loránd | Márta István |
| SZERETŐK | 1983 | Dialóg Stúdió | Kovács András | Kovács András | Bíró Miklós | Presser Gábor |
| TE RONGYOS ÉLET | 1983 | Dialóg Stúdió | Bacsó Péter | Bacsó Péter | Andor Tamás | Vukán György |
| ÓRIÁS | 1984 | MAFILM, MTV | Szántó Erika | Szántó Erika | Zádori Ferenc | Szunyogh Balázs |
| EGY KICSIT ÉN…EGY KICSIT TE | 1984 | Dialóg Stúdió | Gyarmathy Lívia | Böszörményi Géza, Kardos Csaba | Pap Ferenc | Selmeczi György |
| AZ ÉLET MUZSIKÁJA - KÁLMÁN IMRE | 1984 | Dialóg Stúdió - koprodukció | Palásthy György | Jurij Nagibin | Herczenik Miklós | |
| ESZMÉLÉS | 1984 | Hunnia Stúdió | Grunwalsky Ferenc | Grunwalsky Ferenc | Máthé Tibor | ifj. Kurtág György, Péterdi Péter |
| ESZTERLÁNC | 1984 | Budapest Stúdió | Péterffy András | Vörös Éva | Kurucz Sándor | Jeney Zoltán, Maros Rudolf, Oroszlán György, Balázs Árpád |
| ISTVÁN, A KIRÁLY | 1984 | Budapest Stúdió | Koltay Gábor | Boldizsár Miklós, koltay Gábor, Bródy János, Szörényi Levente | Andor Tamás, Dávid Zoltán, Halom József, Kende János, Mertz Loránd, Novák Emil, Szabó Gábor, Tamár Péter | Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs |
| JÁTSZANI KELL | 1984 | Dialóg Stúdió - koprodukció | Makk Károly | Frank Cucci | John Lindley, Andor Tamás | Fényes Szabolcs |
| MEGFELELŐ EMBER KÉNYES FELADATRA | 1984 | Objektív Stúdió - koprodukció | Kovács János | Kovács János, Juha Vakkuri | ifj. Jancsó Miklós | Várkonyi Mátyás |
| REDL EZREDES | 1984 | Objektív Stúdió - koprodukció | Szabó István | Szabó István, Dobay Péter | Koltai Lajos | Tamássy Zdenkó |
| SORTŰZ EGY FEKETE BIVALYÉRT | 1984 | Objektív Stúdió - koprodukció | Szabó László | Szabó László, Jeli Ferenc, András Ferenc | Kende János | Petrovics Emil |
| SZIRMOK, VIRÁGOK, KOSZORÚK | 1984 | Budapest Stúdió | Lugossy László | Kardos István, Lugossy László | Ragályi Elemér | Selmeczi György |
| URAMISTEN | 1984 | Hunnia Stúdió | Gárdos Péter | Osváth András, Gárdos Péter | Máthé Tibor | Novák János |
| VALAKI FIGYEL | 1984 | Hunnia Stúdió | Lányi András | Lányi András | Kardos Sándor | Papp Zoltán |
| VÖRÖS GRÓFNŐ I-II | 1984 | Dialóg Stúdió, MTV, MOKÉP, Hungarofilm | Kovács András | Kovács András | Bíró Miklós | Vidovszky László |
| YERMA | 1984 | Hunnia Stúdió - koprodukció | Gyöngyössy Imre, Kabay Barna | Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, Petényi Katalin | Szabó Gábor | Peskó Zoltán |
| CSAK EGY MOZI | 1985 | Hunnia Stúdió | Sándor Pál | Molnár Gál Péter, Sándor Pál | Ragályi Elemér | |
| EGÉSZSÉGES EROTIKA | 1985 | Dialóg Stúdió | Tamár Péter | Tamár Péter | Kardos Sándor | Szörényi Levente, Fenyő Miklós, Presser Gábor, Tardos Péter, Payer András |
| ELSŐ KÉTSZÁZ ÉVEM | 1985 | Objektív Stúdió | Maár Gyula | Maár Gyula | Márk Iván | |
| FALFÚRÓ | 1985 | Hunnia Stúdió | Szomjas György | Szomjas György | Grunwalsky Ferenc | Karácsony János |
| GYERMEKRABLÁS A PALÁNKA UTCÁBAN | 1985 | Dialóg Stúdió | Mihályfy Sándor | Nógrádi Gábor, Mihályfy Sándor | Baranyai László | Selmeczi György |
| HÁNY AZ ÓRA, VEKKER ÚR? | 1985 | Objektív Stúdió | Bacsó Péter | Bacsó Péter | Andor Tamás | Vukán György |
| HÜLYESÉG NEM AKADÁLY | 1985 | Dialóg Stúdió | Xantus János | Xantus János, Kóródy Ildikó | Matkócsik András | Másik János, Lukin Gábor |
| IDŐ VAN | 1985 | Hunnia Stúdió | Gothár Péter | Esterházy Péter, Gothár Péter | Dávid Zoltán | Selmeczi György |
| KÉPVADÁSZOK | 1985 | Dialóg Stúdió | Szurdi András, Szurdi Miklós | Szurdi András, Szurdi Miklós | Szalai András | Döme Zsolt |
| ORFEUSZ ÉS EURYDIKÉ | 1985 | Budapest Stúdió, MOKÉP | Gaál István | Gaál István | Sára Sándor | |
| A REJTŐZKÖDŐ | 1985 | Objektív Stúdió | Kézdi-Kovács Zsolt | Kézdi-Kovács Zsolt | Kende János | Sáry László |
| SZERELEM ELSŐ VÉRIG | 1985 | Dialóg Stúdió | Dobray György, Horváth Péter | Dobray György, Horváth Péter | Andor Tamás | Dés László |
| A TANÍTVÁNYOK | 1985 | Budapest Stúdió | Bereményi Géza | Bereményi Géza | Kardos Sándor | |
| VÁROSBÚJÓCSKA | 1985 | Budapest Stúdió | Sós Mária | Sós Mária, Rozgonyi Ádám | Szabó Gábor | Jiri Stivin, Másik János, Európa Kiadó |
| AKLI MIKLÓS | 1986 | Budapest Stúdió | Révész György | Révész György | Szécsényi Ferenc | Márta István, Szörényi Levente |
| BANÁNHÉJ KERINGŐ | 1986 | Hunnia Stúdió | Bacsó Péter | Bacsó Péter | Andor Tamás | Vukán György, Fényes Szabolcs |
| CSÓK, ANYU | 1986 | Objektív Stúdió | Rózsa János | Rózsa János, Vámos Miklós | Ragályi Elemér | Bródy János |
| DOKTOR MINORKA VIDOR NAGY NAPJA | 1986 | Hunnia Stúdió | Sólyom András | Békés Pál | Mertz Lóránd | Márta István |
| ELYSIUM | 1986 | Budapest Stúdió - koprodukció | Szántó Erika | Schulze Éva | Zádori Ferenc | |
| ÉRZÉKENY BÚCSÚ A FEJEDELEMTŐL | 1986 | Dialóg Stúdió | Vitézy László | Vitézy László, Hankiss Ágnes | Jankura Péter | Márta István |
| GONDVISELÉS | 1986 | Budapest Stúdió, MTV | Erdőss Pál | Kardos István | Pap Ferenc, Sas Tamás | Balázs Ferenc |
| HAJNALI HÁZTETŐK | 1986 | Budapest Stúdió, MTV | Dömölky János | Dömölky János, Ottlik Géza | Koltai Lajos | Tamássy Zdenkó |
| HOL VOLT, HOL NEM VOLT…. | 1986 | Objektív Stúdió | Gazdag Gyula | Győrffy Miklós, Gazdag Gyula | Ragályi Elemér | Márta István |
| LAURA | 1986 | Objektív Stúdió | Böszörményi Géza | Böszörményi Géza | Pap Ferenc | Selmeczi György, Balázs Ferenc |
| MALOM A POKOLBAN | 1986 | Hunnia Stúdió | Maár Gyula | Moldova György, Maár Gyula | Márk Iván | |
| A NAGY GENERÁCIÓ | 1986 | Dialóg Stúdió | András Ferenc | Bereményi Géza, András Ferenc | Ragályi Elemér | Kovács György |
| SZAMÁRKÖHÖGÉS | 1986 | Hunnia Stúdió | Gárdos Péter | Osváth András, Gárdos Péter | Máthé Tibor | Novák János |
| SZÖRNYEK ÉVADJA | 1986 | Dialóg Stúdió | Jancsó Miklós | Hernádi Gyula, Jancsó Miklós | Kende János | Simon Zoltán, Cseh Tamás |
| VAKVILÁGBAN | 1986 | Dialóg Stúdió, MTV | Gyarmathy Lívia | Marosi Gyula, Gyarmathy Lívia | Pap Ferenc | Balázs Ferenc, Sándor Jenő, Fényes Szabolcs, Dobsa Sándor |
| A MENYASSZONY GYÖNYÖRŰ VOLT | 1987 | MAFILM - koprodukció | Gábor Pál | Lucio Manlio Battistrada, Enzo Lauretta, Stefano Milioto, Gábor Pál | Kende János | Nicola Piovani |
| HÓTREÁL | 1987 | Hunnia Stúdió | Szabó Ildikó | Szabó Ildikó | Dávid Zoltán | Másik János |
| "ISTEN VELETEK, BARÁTAIM" | 1987 | Hunnia Stúdió, MTV | Simó Sándor | Bíró Zsuzsa, Simó Sándor | Andor Tamás | Tamássy Zdenkó |
| AZ ÉN XX. SZÁZADOM | 1988 | MAFILM - koprodukció | Enyedi Ildikó | Enyedi Ildikó | Máthé Tibor | Vidovszky László |
| KÜLDETÉS EVIANBA | 1988 | MAFILM - koprodukció | Szántó Erika | Szántó Erika | Szabó Gábor | Fényes Szabolcs |
| NYITOTT ABLAK | 1988 | MAFILM, Dialóg Filmstúdió, Vidám Színpad, Ramovill | Bednai Nándor | Bednai Nándor, Szenes Iván | Illés György | Fényes Szabolcs |
| SZTÁLIN MENYASSZONYA | 1990 | MAFILM - koprodukció | Bacsó Péter | Vlagyimir Tyendrjakov | Köllő Miklós, Bacsó Péter | Jörg Schoch, Uli Goldhahn |
| ÉDES EMMA, DRÁGA BÖBE | 1991 | MAFILM Audio Kft - koprodukció | Szabó István | Szabó István | Koltai Lajos | Móricz Mihály, Bornai Tibor, Nagy Fero |
| ÉS MÉGIS… | 1991 | MAFILM, Budapest Filmstúdió, Obijektív Filmstúdió | Kézdi-Kovács Zsolt | Kézdi-Kovács Zsolt | Sára Balázs | Bernáth Sándor |
| SZERELMES SZÍVEK | 1991 | MAFILM Audio Kft, Filmproducer Kft., Sámson Holding Kft, Dialóg Filmstúdió | Dobray György | Mészöly Gábor | Halász Gábor | Fenyő Miklós |
| A BROOKLYNI TESTVÉR | 1994 | MAFILM, Hunnia Filmstúdió | Gárdos Péter | Gárdos Péter, Osváth András, Bíró Zsuzsa, Tóth Zsuzsa | Máthé Tibor | Novák János |
| CSAJOK | 1995 | MAFILM - koprodukció | Szabó Ildikó | Szabó Ildikó | Jankura Péter | Másik János |
| MEGINT TANÚ | 1995 | Focus Film, MTM Cinnefilm, MTV, Fotex, MAFILM | Bacsó Péter | Bacsó Péter, Fábry Sándor | Andor Tamás | Vukán György, Creative Art Ensemble |
| GYILKOS KEDV | 1996 | MAFILM Rt. , Hétfői Műhely Stúdió alapítvány | Erdőss Pál | Kardos István | Pap Ferenc | Másik János |
| RETÚR | 1996 | Film Art, Telefilm, MMKA, Mafilm | Palásthy György | Palásthy György | Illés György | Hollós Máté |
| SZTRACSATELLA | 1996 | Objektív Filmstúdió, MTV, MAFILM | Kern András | Kern András | Ragályi Elemér | Presser Gábor |
| WITMAN FIÚK | 1997 | MAFILM - koprodukció | Szász János | Szász János | Máthé Tibor | |
| A HÍDEMBER | 2002 | Mafilm Invest, FilmArt, NET Entertainment, MTV | Bereményi Géza | Bereményi Géza, Can Togay | Kardos Sándor | Másik János |
| A BOLDOGSÁG SZÍNE | 2003 | MAFILM, MTV, FilmArt | Pacskovszky József | Pacskovszky József | Gózon Fransisco | Ando Drom, Sonoton Music Library |
A Mafilm közreműködésével készült filmek[89]Szerkesztés
(nem teljes lista)
| Év | Cím | Rendező | Producer |
| 1967 | The Fixer | John Frankenheimer | Metro-Goldwyn-Mayer |
| 1969 | First Love | Maximilian Schell | Alfa Film |
| 1971 | Das falsche Gewicht | Bernard Wicki | Intertel |
| 1972 | Blue Beard | Edward Dmytryk | Barnabé Production |
| 1974 | Love and Death | Woody Allen | Charles H. Joffe Production |
| 1976 | The Prince and the
Pauper |
Franklin Schaffner | Alexander Salkind |
| 1977 | Anna Karenina | Basil Coleman | BBC |
| 1978 | The Ninth Configuration | William Peter Blatty | Blatty-Pepsico |
| 1980 | Escape to Victory | John Huston | Lorimar Pictures |
| 1981 | Sphinx | Franklin Schaffner | Orion Pictures |
| 1982 | The Phantom of the
Opera |
Robert Markowitz | Robert Halmi Inc. |
| 1982 | Die weisse Rose | Michael Verhoeven | Sentana Film, München |
| 1983 | Edith et Marcel | Claude Lelouch | Les Films 13 – Parafrance Films |
| 1983 | For Those I Loved | Robert Enrico | Producteurs Associes, Paris |
| 1985 | War and Love | Moshe Mizrahi | Stafford Productions |
| 1985 | Anna Karenina | Simon Langton | Ray Stoyk Productions |
| 1985 | Mata Hari | Curtis Hurrington | Cannon Films |
| 1985 | Lionheart | Franklin Schaffner | Taliafilm II |
| 1986 | Of Pure Blood | Joseph Sargent | Warner Bros TV |
| 1987 | Terminus | Pierre-William Glenn | Les Film du Cheval de Fer |
| 1987 | Hanna’s War | Menahem Golan | Cannon Film Inc. |
| 1987 | Lena | Ed Sherin | Robert Greenwald Prod. |
| 1988 | Red Heat | Walter Hill | Carolco Production Services |
| 1988 | The Threepeny Opera | Menahem Golan | Cannon Film Inc. |
| 1989 | A Connecticut Yankee int
he Court of King Arthur |
Mel Damski | Round Table Prods. N.V. |
| 1989 | Georg Elser – Einer aus
Deutschland |
Klaus Maria Brandauer | Mutoscope Film |
| 1989 | Cyrano | Jean Paul Rappeneau | Hachette Premiere &Cie |
| 1989 | Nightmare Years | Anthony Page | Consolidated |
| 1989 | Music Box | Costa-Cavras | Carolco Production Services |
| 1989 | The Phantom of the
Opera |
Dwight Little | Cannon Screen Entertainment |
| 1989 | Dracula | Roger Cardinal | Misha TV Prod. |
| 1990 | Hudson Hawk | Michael Lehmann | Joel Silver |
| 1992 | Maigret | James Cellan-Jones | Granada Television (UK) |
| 1993 | M. Butterfly | David Cronenburg | Warner Brothers |
| 1993 | Charlemagne | Clive Donner | Pathe TV – Lux S.p.a. |
| 1993 | Brother Cadfel | Graham Theakson | Central Films |
| 1994 | A Kid in King Arthur’s
Court |
Michael Gottlieb | Tapestry Films (USA) |
| 1994 | Le Jardin des Plants | Philippe de Broca | Son et Lumire, Paris |
| 1995 | Laughter in the Dark | Uli Edel | Treehouse - Interimages |
| 1996 | Evita | Alan Parker | Parker-Stigwood-Vajna |
| 1996 | The Hunchback | Peter Medak | Alliance Communication
– Turner /TMA |
| 1998 | A Knight in Camelot | Roger Young | Gillott - Rosemont |
| 1999 | Jakob the Liar | Peter Kassowitz | Columbia Pictures |
| 2000 | In the Beginning | Kevin Connor | Hallmark Entertainment |
| 2001 | Spy Game | Tony Scott | Universal Studios-
Beacon Communications |
| 2001 | All the Queen’s Men | Stefan Ruzowitzky | Streamline Filmproduction
GmBH |
| 2002 | Napoléon | Yves Simoneau | GMT - KirchMedia |
| 2002 | I Spy | Betty Thomas | Blue Sky Prod. Ltd. |
| 2002 | Sniper II. | Craig Baxley | |
| 2002 | Dinotopia | Marco Brambilla | Walt Disney – ABC - Hallmark |
| 2002 | Underworld | Len Wiseman | Lakeshore Entertainment |
| 2003 | Being Julia | István Szabó | Alliance Pictures |
| 2003 | The Lion in Winter | Andrei Konchalovskiy | Hallmark Entertainment |
| 2004 | A Chirstmas Carol | Arthur A. Seidelman | Hallmark Entertainment |
| 2005 | Fateless | Lajos Koltai | |
| 2005 | The Collector | Athony Atkins | Collector Productions |
| 2005 | Day of Wrath | Adrian Rudomin | Azucar Entertainment |
| 2005 | The Moon And The Stars | John Irvin | Buskin Film |
| 2005 | Copying Beethoven | Agnieszka Holland | Sidney Kimmel Entertainment |
| 2006 | Eragon | Stefen Fangmeier | Fox 2000 pictures |
| 2006 | Robin Hood 1-3 | Graeme Har | Tiger Aspect Productions |
| 2006 | The Company | Mikael Salomon | Sony Television |
| 2006 | Amusement | John Simpson | New Line Cinema |
| 2007 | John Adams | Tom Hooper | HBO |
| 2007 | Moon Princess | Gabor Csupo | Forgan – Smith Entertainment |
| 2008 | The Boy int he
Striped Pajamas |
Mark Herman | Miramax Films |
| 2008 | Season of the Witch | Dominic Sena | Relativity Media |
| 2009 | Le Rafle | Rose Bosch | Légende Films |
| 2009 | The Pillars of the Earth | Sergio Mimica-Gezzan | Tandem Entertainment |
| 2009 | Going Postal | John Jones | All3 Media International |
| 2009 | Memories of Anne Frank | Alberto Negrin | Italian International Film |
| 2009 | The Dept | John Madden | Miramax Films, Marv Films,
Pioneer Pictures |
| 2010 | The Raven | James McTeigue | Intrepid Pictures |
| 2010 | Magic Boys | Robert Koltai | B & B Entertainment Group |
| 2010 | Monte Carlo | Thomas Bezucha | Fox 2000 Pictures |
| 2010 | Isenhart | Handsjörg Thum | Ninety-Minute Film |
| 2010 | Bel Ami | Declan Donnellan | Redwave Films |
| 2011 | World Without End | Michael Caton-Jones | Tandem Communications |
| 2011 | Asterix | Laurent Tirard | Fidelité Films |
| 2012 | The Centenarian | Felix Herngren | Nice Flx Pictures |
| 2013 | Dracula | Andy Goddard | NBC Universal Television |
| 2013 | Fleming | Mat Whitecross | BBC America |
| 2013 | Kenau | Maarten Treurniet | Fu Works |
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/hunnia-filmgyar-rt
- ↑ Ez a nap a magyar filmé (magyar nyelven). kultúra.hu, 2019. május 2. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Origo: Az elveszett mozgókép, ami miatt ma ünnepeljük a magyar film napját (magyar nyelven). https://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Zoltán, Fekete-Szalóky: Fantasztikus filmdömping a hétvégén (magyar nyelven). index.hu, 2021. április 30. (Hozzáférés: 2021. május 1.)
- ↑ György, Víg: Csak egy tánc volt 120 éve az első magyar mozgófilm (magyar nyelven). index.hu, 2021. január 18. (Hozzáférés: 2021. május 1.)
- ↑ Projectograph Mozgófénykép és Gépgyár Rt.. www.hangosfilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ a b c Hunnia Filmgyár Rt.. www.hangosfilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ SÁRGA CSIKÓ. www.hangosfilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Dr. Janovics, Jenő. A magyar film gyermekévei Erdélyben. Bp. Filmkultura [1936]
- ↑ B. Nagy László: Nemeskürty István filmtörténeti könyvei (1966)
- ↑ Fantasztikum a magyar némafilmben I. - A fehér műfajok // tanulmány // Filmtett - Erdélyi Filmes Portál (magyar nyelven). Filmtett - Erdélyi Filmes Portál. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Michael Curtiz | Biography, Movies, Assessment, & Facts (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ A tolonc - Rendezte: Kertész Mihály. MaNDA. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Az erdélyi némafilmgyártás története. www.termeszetvilaga.hu. [2020. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Kőháti Zsolt. Tovamozduló ember tovamozduló világban – a magyar némafilm 1896–1931 között. Bp. Magyar Filmintézet, 1996.
- ↑ Filmstúdió a színház udvarán (magyar nyelven). kronikaonline.ro. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Megjelent a kolozsvári némafilm történetét bemutató képeskönyv. film.sapientia.ro. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Népszava: Andy Vajna humoros arcát mutatta a Mafilm-partin (fotók) (magyar nyelven). nepszava.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Corvin Filmgyár és Filmkereskedelmi Rt.. www.hangosfilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ FEHÉR ÉJSZAKÁK. www.hangosfilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ „Fehér éjszakák”.
- ↑ Magyar Film Iroda Rt. (MFI). www.hangosfilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ A magyar film 1939 és 1945 között (magyar nyelven). metropolis. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Tobis-Klang hangrendszer. www.hangosfilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ a b A kék bálvány. www.hangosfilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Íme az első magyar hangosfilm | szmo.hu. www.szeretlekmagyarorszag.hu, 2013. április 28. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ A magyar filmgyártás 85 éve (magyar nyelven). Cultura.hu, 2014. január 2. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ hemeroteca.deakt.hu. hemeroteca.deakt.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Kísértés / 2. Uránia Filmnapok | Filmek | Uránia Nemzeti Filmszínház. urania-nf.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ MEK: Egy éjszaka Erdélyben. Digitális Képarchívum. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Emberek a havason - Alapfilmek (angol nyelven). Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ 17. A magyar film (1945-1957) (magyar nyelven). MAFSZ, 2014. június 2. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ „A magyar film története”. Filmkultura.
- ↑ a b Szilágyi Gábor. Tűzkeresztség. Bp. Magyar Filmintézet, 1992
- ↑ Volt egyszer egy Filmgyár - I/1. Az ötvenes évek. www.webdesign.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ a b c Langer István: Fejezetek a filmgyár történetéből. I. kötet. 1917–1944. Kézirat. Budapest, 1979
- ↑ „Merry-Go-Round”.
- ↑ „Hannibál tanár úr”.
- ↑ Légy jó mindhalálig - Production & Contact Info | IMDbPro. pro.imdb.com. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Pacsirta - Production & Contact Info | IMDbPro. pro.imdb.com. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Édes Anna - Production & Contact Info | IMDbPro. pro.imdb.com. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Nemes Károly. A magyar filmművészet története 1957 és 1967 között. Bp. Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1978.
- ↑ a b Magyar Film Iroda Rt. (MFI). www.hangosfilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ a b A MAFILM TÖRTÉNETE - Rövid történeti összefoglaló | Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.. mafilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ a b Mihályi Péter. „Privatizáció és államosítás Magyarországon – Régmúlt és közelmúlt” 2018 (Kézirat)
- ↑ a b Volt egyszer egy Filmgyár - I/2. A hatvanas évek. www.webdesign.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Bejártuk a filmgyár legrejtettebb zugait (magyar nyelven). Válasz. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Fóti stúdió | Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.. mafilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Volt egyszer egy Filmgyár - Prológus. www.webdesign.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Volt egyszer egy Filmgyár - I/3. A hetvenes évek elején.... www.webdesign.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ „The Red and the White”.
- ↑ Volt egyszer egy Filmgyár. www.webdesign.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ „Mephisto”.
- ↑ „Hanussen”.
- ↑ „Diary for My Children”.
- ↑ Volt egyszer egy Filmgyár - III. Sikerek és kudarcok. www.webdesign.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Tamás, Pál: Filmgyári emlékkő (magyar nyelven). www.kozterkep.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Volt egyszer egy Filmgyár - IV. A magyar filmgyártás válságos esztendői (1986-2000). www.webdesign.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ a b A műterem az első lépés. filmhu - a magyar moziportál. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Volt egyszer egy Filmgyár - IV. A magyar filmgyártás válságos esztendői (1986-2000). www.webdesign.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ MMK, Magyar Mozgókép Közalapítvány. web.archive.org, 2009. március 25. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ a b c A Mafilm vergődése: Államgyár (magyar nyelven). magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Készül a filmtörvény: Nagyjelenet (magyar nyelven). magyarnarancs.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ A műterem az első lépés. filmhu - a magyar moziportál. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Összegző megállapítások és intézkedési terv a Magyar Mozgókép Közalapítvány jogi, szervezeti és gazdasági átvilágítása alapján (2010)
- ↑ Jelentés az MMK Kuratóriuma részére a Magyar Mozgókép Közalapítvány 2005-2009 évi gazdálkodásának átvilágításáról Archiválva 2020. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ a b Index: Vajna vezeti a filmes adósságok tárgyalásait (magyar nyelven). index.hu, 2011. április 26. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Kati, Gőzsy: Hogy lesz ebből filmipar? (magyar nyelven). index.hu, 2011. március 31. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Kati, Gőzsy: A banknak nem érdeke bedönteni a filmipart (magyar nyelven). index.hu, 2010. szeptember 22. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Megszüntették a Magyar Mozgókép Közalapítványt | Mandiner (magyar nyelven). mandiner.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ a b Magyar Nemzeti Filmalap | Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.. mafilm.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 7.)
- ↑ Franklin, Anna: FNE Exclusive: Q&A with Andy Vajna, Hungarian Film Commissioner - FilmNewEurope.com (brit angol nyelven). www.filmneweurope.com. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Tervek és fejlesztések a Mafilmben. filmhu - a magyar moziportál. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Így néz ki a magyar filmstúdió, ahol bármit le lehet forgatni (magyar nyelven). Válasz. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ MTI: 100 éves a Filmgyár – így ünnepelt a szakma! (magyar nyelven). Filmtekercs.hu, 2017. szeptember 8. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Megosztom, Százéves a magyar Filmgyár 2017 09 08 09:29: Ünnepi tiszteletadás: Fábri Zoltán nevét viselik a filmstúdiók (magyar nyelven). KEMMA. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Magyar Közlöny Online. www.kozlonyok.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Sikeres, színvonalas filmekért dolgozik januártól a Nemzeti Filmintézet - mozi hírek - mediainfo - Médiások médiája. www.mediainfo.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Tbg: Rogán Antal minisztériuma alá került a filmszakma felügyelete. 444, 2019. december 27. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ a b Januártól megkezdi tevékenységét a Nemzeti Filmintézet (hu-HU nyelven). Fidelio.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Magyar Nemzeti Filmalap | Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.. mafilm.hu. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
- ↑ „Egyszerűsített éves beszámoló, 2019 - MAFILM-PROFILM Reklám kft. - Kelt: 2020. 02. 27.”.
- ↑ Mafilm.hu / Akadálymentesített verzió. akadalymentesitett.mafilm.hu. (Hozzáférés: 2020. június 20.)
- ↑ Filmszakmai Döntőbizottság (angol nyelven). Nemzeti Filmintézet. (Hozzáférés: 2021. szeptember 7.)
- ↑ Kft, Wolters Kluwer Hungary: 1157/2020. (IV. 15.) Korm. határozat a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság fóti telephelyének fejlesztésével összefüggő intézkedésekről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye (angol nyelven). net.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 6.)
- ↑ Krisztina, Pálúr: Gazdasági akcióterv: négy műteremmel bővül a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiókomplexuma (magyar nyelven). index.hu, 2020. április 20. (Hozzáférés: 2021. szeptember 6.)
- ↑ Káel Csaba: minden idők legnagyobb állami stúdiófejlesztése kezdődik Fóton (magyar nyelven). Infostart.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 6.)
- ↑ Saját gyártású filmek listája | Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.. mafilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Nálunk készült filmek listája | Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt.. mafilm.hu. (Hozzáférés: 2020. május 26.)
BibliográfiaSzerkesztés
- Lajta Andor. Filmművészeti Évkönyv az 1920. évre. Bp. 1920.
- Dr. Janovics Jenő. A magyar film gyermekévei Erdélyben. Bp. Filmkultura. 1936.
- Nemeskürty István. A mozgóképtől a filmművészetig. A magyar filmesztétika története. (1907 – 1930.) Bp. Magvető Kiadó, 1961.
- Nemeskürty István. A magyar film története. (1912 – 1963.) Bp. Gondolat Kiadó, 1965.
- Nemes Károly. A magyar filmművészet története 1957 és 1967 között. Bp. Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1978.
- Langer István. Fejezetek a filmgyár történetéből. I. kötet. 1917–1944. Kézirat. Bp. 1979.
- Nemes Károly. A magyar filmművészet története 1968 és 1972 között. Bp. Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1979.
- Nemeskürty István. A képpé varázsolt idő. A magyar film története és helye az egyetemes kultúrában, párhuzamos áttekintéssel a világ filmművészetére. Bp. Magvető Könyvkiadó, 1984.
- Kulik, Karol. Alexander Korda: The Man Who Could Work Miracles. Virgin Books, 1990.
- Szilágyi Gábor. Tűzkeresztség. A magyar játékfilm története 1945–1953. Bp. Magyar Filmintézet, 1992.
- Kőháti Zsolt. Tovamozduló ember tovamozduló világban – a magyar némafilm 1896–1931 között. Bp. Magyar Filmintézet, 1996.
- Szabó Zoltán Attila. Volt egyszer egy Filmgyár. (Mafilm-sztori 1976–2000) Bp. Greger-Delacroix, 2000.
- Cunningham, John. Hungarian Cinema: From Coffee House to Multiplex. London. Wallflower Press, 2004.
