Mafilm

A Mafilm 1948-as létrehozásától a magyarországi mozgóképipar stratégiai bázisa. Története szerteágazó, megélt világraszóló dicsőséges napokat éppúgy, mint ahogy túlélt súlyos haláltusákat. Születésének gyökerei Kolozsvárra nyúlnak vissza, felmenői közt volt Európa harmadik legnagyobb némafilmgyára csakúgy, mint az öreg kontinens anno harmadik legtöbb filmjét gyártó hangosfilmgyára. A Mafilm címe: Róna utca 174. Mióta Korda Sándorék 1917-ben leverték e helyütt egy filmgyár cölöpjeit, azóta megállás nélkül folyik itt a filmgyártás. A hely jelentőségét növeli az is, hogy szinte nincs olyan magyar filmes, aki ne itt tanulta volna a szakma alapjait. A Mafilm elődeivel közös története lefedi a teljes magyar filmgyártás több mint 100 éves történetét.  

Mafilm
A központi irodaház Budapesten, a Róna utcában
Típus	filmgyártó vállalat
Jogelőd	Hunnia Filmgyár
Alapítva	1948. augusztus 19.
Székhely	Budapest
Cím	1145 Budapest, Róna utca 174.
Vezetők	Ottinger Ildikó igazgató
Iparág	filmkészítés
Mafilm Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 06″, k. h. 19° 06′ 19″47.518333333333, 19.105277777778
A Wikimédia Commons tartalmaz Mafilm témájú médiaállományokat.

Út a Mafilm megalakulásáig

A magyar filmgyártás kezdete

Az első magyar film

A táncz, ez volt a címe az 1901-ben az Uránia Magyar Tudományos Színházban bemutatott filmnek, mellyel kezdetét vette a magyar filmművészet. Az Urániában dolgozó Zsitkovszky Béla, vetítőgépész egyik projektorát alakította át kamerává, hogy Pekár Gyula író náluk tartandó tánctörténeti előadásához újszerű, mozgóképes hátteret teremtsen. A 24 filmetűd, úgynevezett „kinematogram”, elkészítése 3 hónapot vett igénybe, benne a kor ünnepelt színészei szerepeltek, úgymint Blaha Lujza, Márkus Emília és Hegedűs Gyula. Az első magyar filmet 1901. április 30-án mutatták be, ekkortól datálódik a magyar filmtörténet, Magyarországon minden évben április 30-a a Magyar Film Napja. A táncz forgatásával indult világhódító útjára a magyar filmgyártás.

A professzionális filmgyártás, akkori nevén kinematográfia, kezdete az 1908-ban alapított Projectograph Rt.  tulajdonosai, Neumann József és Ungerleider Mór nevéhez kötődik, akik akkorra már 10 éve foglalkoztak „mozgófénykép bemutató üzletek”, azaz mozik üzemeltetésével.

Az első Hunnia

A Hunnia Biográf Társaság 25 méter széles és 50 méter hosszú üvegcsarnok műtermét 1911 júniusában Budapesten, a külső Lipótvárosban, a Sziget utca és a Pannónia utca sarkán építette fel, és Hunniának nevezte el. Ez a műterem érdemben két éven keresztül működött. Később a Projectograph tulajdonába került. A névrokonságon túl nincs köze a Mafilm-előd Hunnia Filmgyárhoz.

Világraszóló filmsikerek Erdélyből

1913-ban a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója, dr. Janovics Jenő forgatókönyvéből, a párizsi Pathé Filmgyárral való koprodukcióban, született meg az első erdélyi némafilm, a Sárga csikó, mely világsiker lett. Janovics 1914-től a Projectograph Rt.-vel együttműködve, Proja-film néven kezdte el gyártani első, nagy sikerű filmjeit. Ekkor a némafilmkészítés harmadik európai nagyhatalma Dánia volt, a magyar némafilmgyártásra pedig az amerikai, vagy angol iskolával szemben elsődlegesen a dán hatott, mely erősen az irodalomra és a színészi játékra koncentrált. Nem volt véletlen, hogy Kertész Mihály, a későbbi Oscar-díjas filmrendező Dániába ment tanulmányútra. Hazatérve rendezte meg a korszak filmalkotásai közül kiemelésre méltó A tolonc című filmet, melyre napjainkban, mint filmtörténeti ritkaságra tekintünk. Ugyanis ez az egyetlen  fennmaradt némafilm Kertész magyarországi rendezéseiből, hasonlóképpen ez a később Hollywoodban világhírűvé vált Várkonyi Mihály egyetlen, magyar, épségben maradt némafilmje. Jászai Marit, kora leghíresebb színésznőjét is csak ennek a mozgóképnek a filmkockái őrizték meg számunkra.

Corvin Filmgyár

Janovics függetlenítette magát a Projectographtól és 1916. október 16-án Kolozsvárott megalapította a világ sorrendben hetedik filmgyárát, a Corvin Filmgyárat, mely a Pinewood és a Cinecitta mellett Európa harmadik legmodernebb, legnagyobb, filmstúdiója lett.  Az alapító –akit később méltán neveztek az erdélyi Hollywood megteremtőjének– filmjeiben Budapest akkori kozmopolita,  "nemzetköziségre" törekvésével szemben Erdély fővárosában „a nemzeti nyomok" felmutatására törekedett. A helyi filmipar megteremtésével megalapozta a város mozgóképgyártással kapcsolatos tradícióit, megépíttette az új filmgyár műtermét; Kolozsvárt a magyar némafilmgyártás meghatározó helyszínévé tette.  Az akkor 23 éves Korda Sándort választotta főrendezőjéül.

1917 áprilisában Korda Pásztory M. Miklóssal megvette a filmgyárat addigi főnökétől, melyet hamarosan Budapesten bővítettek tovább, egy akkor, frissen felparcellázott, zuglói mezőt választva új filmstúdiójuk helyéül. Ez a városhoz viszonylag közel lévő, hatalmas ingatlan ideálisnak ígérkezett a filmforgatás céljaira. Kordáék választása kitűnőnek bizonyult, több mint 100 éven át a magyar filmgyártás meghatározó helyszíne lett az itt, a Róna utcai telepen létrehozott stúdió bázis. Az alapkőletételét követően, jó 30 év múlva már a Mafilm filmalkotásai forogtak itt, de előtte még, a Corvint követően, az első magyar hangosfilmgyár, a Hunnia is itt készítette filmjeit 20 éven keresztül. Hamarosan felépült a Corvin negyven méter hosszú, európai színvonalú, korszerű, üveg műterme, mely aztán a Mafilm stúdiójaként is tovább szolgált, és filmtörténeti ritkaságként mindmáig ott áll egykori helyén. Az első világháború alatt az amerikai filmbehozatal tiltása érezhető módon megnövelte a Corvin Filmgyár filmjei iránti magyarországi keresletet. A hazai sikerek mellett a Corvin filmjei ekkor már a nemzetközi piacon is megjelentek. Korda, amellett hogy tulajdonos-igazgató volt, rendszeresen rendezett is, 1916-ban Fehér éjszakák című némafilmje volt az egyik első, külföldön is bemutatott magyar film. A háború okozta konjunktúra idején a Corvin Filmgyár alaptőkéjét ötszörösére növelve részvénytársasággá vált.  A Trianoni békeszerződéssel elszakított nemzetrészek jelentette közönség eltűnése, valamint az amerikai filmek dömpingje következtében a világháborút követően évről évre csökkent a magyar filmek iránti kereslet, egyre kevesebb film forgott a Corvin stúdióiban, míg aztán a filmgyár 1922-ben átmenetileg be is szüntette a játékfilmkészítést. 1923-ban modernizálták, átszervezték a gyárat, mely 18 méteres magasságával és 4x20 méteres alapterületével Közép-Európa harmadik legnagyobb filmstúdiója lett. Azonban 1926-ban a dekonjunktúrának köszönhetően már ez a nagy beruházás sem segített, a Corvin Filmgyár nem tudta elkerülni a csődöt.

Hunnia Filmgyár

Az állam nem hagyta, hogy az addigra már nemzetközi szinten is sikeres magyar filmgyártás ellehetetlenüljön, így létrehozta a Magyar Filmirodát (MFI) és a Filmipari Alapot. Ezt követően, 1927-ben, a Filmipari Alap árverés útján megvásárolta a Corvin Filmgyárat. Az 1928 december 19-én Hunnia Filmgyár néven megalakult új filmgyár tevékenységi körét egyértelműen és kizárólagosan a játékfilmgyártásban határozták meg. A rekonstrukciós munkákat és a hangosfilmgyártásra való műszaki átállást a Kordáék által épített, nevezetes üveg műterem ún. "cellotex" hangelnyelő burkolattal való ellátásával kezdték, majd a Siemens-cég kivitelezésében saját gépházat és önálló generátort is kapott a filmstúdió a zavartalan energiaellátás biztosítása végett. A célul kitűzött világszintű filmtechnikai háttér kialakítása komoly és stratégiai kihívás volt, azt ugyanis Európában csak Németországból lehetett beszerezni, ők viszont a magyarokat –teljes joggal– az egyik legnagyobb versenytársuknak tartották, s mint ilyeneket, nem akarták őket segíteni. Scitovszky Bélának, a Nemzetgyűlés volt elnökének, hosszú, kitartó, kemény tárgyalásokat követően sikerült végül az óhajtott csúcstechnikát beszereznie, félmillió pengőért került a berlini Klang G.m.b.H. technikai csodája, a kilenc mikrofonnal dolgozó hangfelvevő– és utószinkronizáló berendezés az ekkorra már egyre tekintélyesebb filmtechnikai hátországgal rendelkező filmgyárba. A Hunnia filmjei hamarosan a világ legjobb filmstúdióinak színvonalán foroghattak, segített ebben a kameramozgató kráhn, csakúgy, mint a háttérvetítés lehetősége, ezeket a kontinensen itt szabadalmaztatták először . Az újjáépült Hunnia Filmgyár 1931. április 28-i felavatását követő napon már teljes sebességgel folyt a munka, forgott a Kék bálvány, a filmstúdió első filmje, mely egyben a magyar filmtörténelem első hangosfilmje is lett.  Idővel sor került a II. stúdió megépítésére is, majd áttértek a 24 órás üzemmódra. 1936-ban további két műtermet építettek a régiek mellé, ezek egybenyitásával már 18 000 légköbméteres zárt teret lehetett képezni. Ennek az ún. „ikerműteremnek” saját légkondicionáló– és áramfejlesztő berendezése volt, az egyik felébe ráadásul hatalmas medencét is építettek, vízi felvételekhez.

A Hunnia Filmgyár egyeduralkodónak számított a magyar filmgyártás területén. Magyarország Európa harmadik, a világnak pedig a negyedik legnagyobb filmgyártójává vált. E fegyvertény súlyát növeli, hogy mind Németország, mind Olaszország komoly állami támogatás mellett érte el a fenti eredményt, míg Magyarország támogatás nélkül.

A második világháború kezdetétől a hatalmas konkurenciát jelentő amerikai filmek behozatalára elrendelt stop, csakúgy, mint anno, az első világháború idején, jelentősen megnövelte a magyar filmek piaci részesedését a hazai filmforgalmazásban. A magyar filmek, így a Hunnia filmjei iránti hatalmas keresletnövekedést tovább erősítette a második bécsi döntést követően az elszakított magyar területek egy részének visszacsatolása. A Hunnia pedig mindent megtett a megnövekedett igények kielégítésért, mind minőségben, mind mennyiségben. Míg 1939-ben 25 nagyjátékfilmet készített addig 4 évre rá már 53-at. (A két időpont között az elkészült filmek száma: 38/1940, 40/1941, 48/1942.)  Minthogy 1940-re a fentiek szerint már egyetlen esztendő alatt 50 százalékot meghaladóan, 38-ra nőt az elkészített filmes produkciók száma, így a Korda-féle filmgyár területét kinőve a továbblépéshez új helyszín után kellett nézniük. Az 1916-ban alapított pasaréti Star Filmgyárra esett a választás, amely fénykorában a némafilmgyártás egyik hazai központja volt,  1941 tavaszán a Hunnia megvette, majd a felújítási munkálatokat követően már szeptemberben használatba is vette a régi-új stúdiót a Kísértés forgatásával. Ettől kezdve a pasaréti telep hosszú ideig újra a magyar filmgyártás fontos helyszíne lett.

1944-re a Hunnia Filmgyár már kis birodalommá vált: 7 műterme volt, majd 1300 embernek adott munkát folyamatosan, ebből 90 fő volt olyan, aki nem filmes, csupán adminisztratív dolgozó volt. Ekkorra, az alapítástól számolva, mintegy húszmillió méternyi filmet forgattak le.

A Hunnia Filmgyár filmjei sorra nyerték a különböző díjakat a nemzetközi filmfesztiválokon, így a Velencei Filmfesztiválon is, mely akkoriban a legtekintélyesebb európai filmmegmérettetés helyszíne volt. 1941-ben az Egy éjszaka Erdélyben, míg 1942-ben a magyar filmművészet megújítójaként számon tartott Szőts István Emberek a havason filmje nyert díjat.

A második világháború végül a Hunniát sem kímélte meg, műtermeit mind lebombázták, a pasaréti gyártelepen romba dőlt minden. A székesfőváros polgármestere, dr. Csorba János, azonban a Hunnia, még Kordáék által építtetett műtermének felújításához hathatós és gyors segítséget nyújtott. Ennek köszönhetően a világháborút követően, 1945. október 2-án, Európában először, a Hunnia Filmgyárban kezdődött el újra filmgyártás. Az első film Bródy Sándor A tanítónő című színdarabjának filmre vitele volt Keleti Márton rendezésében,  Szörényi Éva és Jávor Pál főszereplésével.

Ettől kezdve, az elkövetkező három évet az egymással versengő pártok kezébe került produkciós irodák meddő rivalizálása határozta meg. Végül alig készült film ebben az időszakban, a mozikban csupán az 1947-ben készült, később világsikert aratott, Radványi Géza rendezte filmalkotás, a Valahol Európában került bemutatásra. Keleti Márton 1948-ban készült Beszterce ostroma című, szintén hatalmas sikert arató filmje mellett. Szőts István alkotását, az Ének a búzamezőkről címűt ,az idővel munkába állt kommunista cenzorok klerikalizmusára hivatkozva tiltották le a bemutatásától. A filmgyár államosítását megelőző utolsó hónapokban Bán Frigyes Mezei próféta és Kerényi Zoltán Könnyű múzsa filmje készült még el, de ezeket már nem mutatták be.

Történet

Államosítástól az újraalakulásig

Vegetálás

A Hunnia Filmgyár Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat (Mafilm) néven történő államosításáról az 1948. augusztus 19-i 28/1948. sz. minisztertanácsi rendelet határozott, „határozatlan időre, a miniszterelnök illetékességi körébe utalva.” A Hunnia Filmgyár Rt. mellett az Új Magyar Filmiroda Rt., a Magyar Filmipari Rt. Szivárvány laboratórium elnevezésű osztálya és képosztálya, valamint a Kovács és Faludi utóda Kovács Gusztáv Kft. Filmlaboratórium egyesültek a nemzeti filmvállalatban. A teljes hosszúságú játékfilmek kizárólagos gyártási helye a Mafilm lett. Az államosítást követően bemutatott első film, Bán Frigyes Talpalatnyi föld című alkotása még nemzetközi sikert aratott.

1949. július 11-én a filmgyártást a Népművelési Minisztérium Filmművészeti Főosztályához rendelték. Ettől kezdve 1953 júniusáig a minisztérium nagyhatalmú, kommunista minisztere, Révai József lett élet és halál ura a filmművészethez tartozó minden területen, neki volt egyedül döntési kompetenciája. Révai érkezését követően az unalmas, szürke, jellegtelen sematizmus uralta el a filmgyártást. 1950-ben, egy átszervezés során a trösztjellegű óriásvállalattá nőtt Mafilmről leválasztották a Híradó– és Dokumentum filmgyárat, a Magyar Szinkronfilmgyárat és a Magyar Filmlaboratórium Vállalatot.

Újjáéledés

A Sztálin halálát követő 1953-as politikai változás, Nagy Imre kormányának megalakulása, vezetőcserét hozott a Népművelési Minisztérium élén is. Az új miniszter, Darvas József, engedélyezte néhány olasz neorealista film bemutatását. Ez, valamint az addig elvárt sémáktól való eltérés lehetősége, a kötöttségek lazítása, együttesen a magyar filmművészet sikeres újjáéledését eredményezték.

A sikerhez döntően hozzájárult, hogy Darvasék a több szabadság mellé több pénzt is adtak. A financiális háttér javulása is a siker egyik záloga volt, produceri és filmtechnikai szempontból is közeledni lehetett az akkorra nemzetközileg kialakult filmforgatási sztenderdekhez. Míg 1948-ban átlagosan harminchét forgatási nap alatt fejeztek be egy filmet, addig hat év múlva, ez a szám már ötvenöt–hatvan napra emelkedett. A túlforgatások száma ugyanebben az időszakban ugyancsak jelentősen, négy–ötszörösről nyolc–tízszeresre nőtt, és ehhez még az is hozzájárult, hogy az addigi átlag két-háromhónapos forgatási idő a 2–3-szorosára, hét-nyolc hónapra hosszabbodott. A pozitív változások gyorsan meghozták gyümölcsüket. Először kerültek a nemzetközi filmművészet fókuszába és arattak sikert „nyugaton” is „vasfüggöny” mögül jövő filmek.  Fábri Zoltán (Életjel, Körhinta, Hannibál tanár úr), Várkonyi Zoltán (Simon Menyhért születése), Gertler Viktor (Gázolás), Máriássy Félix (Egy pikoló világos), Makk Károly (A 9-es kórterem, Liliomfi) és Fehér Imre (Bakaruhában); ők voltak annak az új magyar filmrendező nemzedéknek a tagjai, akik visszaállították a magyar film rangját.

Újra Hunnia

Az 1956-os forradalom leverése és az azt követő tömeges leszámolás visszavetette a magyar filmiparban megindult ígéretes folyamatokat. Az 1957-ben létrehozott Művelődési Minisztériumon belül a Filmfőigazgatósághoz rendeltek minden, filmgyártással, filmszakmával kapcsolatos döntési jogkört. A filmgyártás struktúráját átalakították, a Mafilm, Darvas József vezetésével –részben– újra Hunnia lett, Hunnia Filmstúdióként működött tovább. Az itt készült filmek jobbára apolitikus művek voltak, főként irodalmi adaptációk. Kiemelkedett közülük Ranódy László három filmje, a Szakadék, a Légy jó mindhalálig és a Pacsirta, valamint Fábri Zoltán alkotása, az Édes Anna.

A Hunnia azonban nem örökölte meg teljesen a Mafilm privilégiumát, nem kapott „kizárólagos nemzeti játékfilmgyártó” státuszt, mivel vele párhuzamosan megalakult egy új filmstúdió, a Budapest Filmstúdió. A Budapest Filmstúdió valójában csak nevében volt új. Gyökerei mélyebbre nyúltak vissza, mint a Hunniáé, egészen az 1923-ban alapított Magyar Filmirodáig (MFI), mely a Hunnia Filmgyár 1928-as indirekt állami megalapításánál stratégiai szerepet kapott. A magyar játékfilmgyártás fontos szereplőjeként, fénykorában, az 1930-as évek végén, 1940-es évek elején az egyetlen magyar filmgyár volt, mely, ugyan örök másodikként, de a zászlóshajó Hunnia nyomában tudott maradni.

A második világháborút követően az MFI a Magyar Kommunista Párt fennhatósága alá került, előbb Magyar Központi Híradó Rt., később Magyar Filmipari Rt. (MAFIRT), majd Új Magyar Film Iroda (UMFI) néven működött 1948-ig, hogy aztán az államosítást követően, 1950-től, Híradó-és Dokumentumfilmgyárként funkcionáljon egészen az 1957-es Budapest Filmstúdióvá alakulásáig. Az új filmstúdió nemzetközi tekintélyű alkotóműhellyé válásában az író, irodalom- és filmtörténész Nemeskürty István első számú vezetővé választásának meghatározó szerepe volt. „Tanár úr”, ahogy mindenki hívta, a filmszakmában is, 30 éven keresztül, idővel a Mafilm vezetőjeként, a magyar filmgyártás kulcsfontosságú személyisége lett. A Budapest indulásakor ifjú tehetségeket gyűjtött maga köré, akiknek lehetőséget adott a bemutatkozásra, minthogy esélyt adott nekik a filmkészítésre. Ezek a fiatalok lettek azok, akik a nagyszerű magyar filmes hagyományokat nem feladva, de azokat friss látásmóddal gazdagítva, egy új, erőteljes filmrendező generációt alkottak. A filmstúdiónál, már a megalakulását követő első években –a teljesség igénye nélkül– Várkonyi Zoltán, Máriássy Félix, Marton Endre, Szinetár Miklós, Jancsó Miklós és Gaál István jegyezhetett rendezőként filmet.

Újra Mafilm

1963-ban a Filmfőigazgatóságon koncepcionális változtatásokat készítettek elő, melyek gyakorlatba ültetését a rákövetkező év kezdetén kezdték meg.

re. Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy stúdiórendszerben működtethessék tovább a magyar filmgyártást.

1964. január 1-én a Hunnia Filmstúdiót és a Budapest Filmstúdiót összevonták és az így létrejött, a magyar filmgyártás egészét monopolizáló filmgyár neve Magyar Filmgyártó Vállalat lett, rövidítve, újra, Mafilm. Révész Miklós lett az új vállalat igazgatója.

A létrejött filmgyári kereteken belül négy játékfilmstúdiót alakítottak ki, melyeket római számokkal jelöltek. Az I. Újhelyi Szilárd, a II. Fejér Tamás (majd Köllő Miklós), a III. Herskó János, a IV. Nemeskürty István vezetésével jött létre. A nem játékfilm stúdiók helyileg Mafilm II. telepén, a Könyves Kálmán körút–Üllői út sarkán alakultak meg, ahol már 1927 óta folyt filmgyártás. Ezeknek a filmstúdióknak az esetében a korábbi szervezeti kereteken nem változtattak lényegesen. A Híradó szerkesztőség Soproni János főszerkesztő vezetésével, a Riport-Dokumentumfilm Stúdió Murányi Éva irányításával, a Népszerű Tudományosfilm Stúdió Deák György, majd Vitéz Gábor igazgatásával folytatta munkáját. A fentieken túl létrehoztak egy Reklám- és Propagandafilm Stúdiót és egy Katonai Stúdiót is. A külföldi rendelések teljesítése érdekében a Mafilm I. telepén, a Róna utcában, Nemzetközi Stúdió alakult. Változatlanul megmaradhatott a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatósága alatt a fiatalabb generációkra orientált Balázs Béla Filmstúdió. A szinkronizálási munkát a Pannónia Filmstúdió Varga Edit igazgatásával folytatta tovább, az Animációs Filmfőosztályt Matolcsy György igazgatta.

A létrejött filmgyár gyártási kapacitását, a műtermeket és a technikai eszközállományt folyamatosan és minden korábbinál eredményesebben lehetett kihasználni. A hatékonyság növekedésében a filmkészítés technikai igényeinek változása is közrejátszott. A hatvanas évek magyar filmjei, részben az újhullámos filmgyártás hatására a műtermek helyett egyre inkább külső helyszíneken forogtak. A Mafilm 1964-es megalakulását követően a televíziós és a külföldi bérmunka önálló gyártási, szervezeti egységet képezett a filmgyárban. A Mafilm 1965-ös összbevételének fele játékfilmgyártásból, huszonegy százaléka rövidfilmkészítésből és kevesebb, mint öt százaléka eredt televíziós bérmunkából. Ez utóbbi majd a hatvanas-hetvenes évek fordulóján változik meg, amikorra akad olyan év, hogy a Mafilm összbevételének nagyobb százalékát adja a tv-filmgyártás, mint a játékfilmkészítés (1972-ben az előbbi harmincnégy, utóbbi pedig huszonöt százalék volt).

Az átszervezés a formai elemeken túl tartalmi változásokat is hozott magával. Az állami beavatkozás csökkenését hozta, hogy a művészeti tanácsok és a stúdióvezetők hatásköre nőtt. A forgatókönyvek elfogadásában ők döntöttek, a szaktárca főosztályának „csak” vétójoga volt. Az 1966-os esztendő változást hozott a játékfilmgyártás finanszírozása szempontjából is. A Művelődési Minisztérium a filmek költségeinek jelentős részét a Moképre, illetve a Hungarofilmre hárította át. Két évvel később, 1968-ban, a gyártás és forgalmazás koordinációja életre hívta a Magyar Filmtrösztöt.

Aranykor

Az ezt követő évtized folyamán olyan hatalmas felfutása volt a filmgyártásnak, hogy annak igényeit a Mafilm Róna utcai–, pasaréti­– és Könyves Kálmán körúti stúdiói, műtermei már együtt sem győzték kiszolgálni. Ezért létrehozták a filmgyár pesti székhelyétől kocsival mintegy 20 perc alatt elérhető, 23 hektáros stúdióbázist az ideális fekvésű Fóton. Ebből 9 hektárt mára beépítettek. Itt lett elegendő hely az idővel, 1978-ban, megépített új Máriássy és Huszárik műtermeknek. A filmgyárban a hasznosítható szabad zöld terület nagysága még ma is 65 000 m². Az impozáns külső díszletek alapterületével sem kellett takarékoskodni, például, csak a mindmáig megtalálható, középkori, külső díszlet területe meghaladja az 5 000 négyzetmétert. Meg lehetett itt építeni a műhelyeket is, mint például a mai napig működő fegyverműhelyt. Volt rá lehetőség, ki lehetett alakítani raktárakat, mint például a jelmezraktárat, melynek készlete idővel 100 000 darabosra duzzadt, s melyben a magyar filmtörténet bármelyik epizódjához, mind a mai napig, lehet emléket találni.

Sajátos kultúrpolitikai légkör vette körül a filmkészítőket ezekben az időkben, amely egyrészt változatlanul a "TTT", a "Tiltást, Tűrést, Támogatást" alkalmazta, de ezek nem esztétikai, hanem ideológiai kategóriák voltak. Másrészről azonban a "Tűrt" kategória határait, a kiemelkedő alkotók tágíthatták. Erre a lehetőséget az teremtette meg, hogy a magyar filmalkotások nemzetközi tekintélye kedvező fényt vetett a szocialista tábor "legvidámabb barakkjára" is.

A magyar filmek aranykorukat, legfényesebb korszakukat ekkor, a hatvanas-hetvenes években élték meg. Egyszerre két generáció jelent meg a mozivásznakon: Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, Kovács András, Bacsó Péter, Makk Károly, és a fiatalok: Szabó István, Huszárik Zoltán, Gábor Pál, Gaál István, Kósa Ferenc, Sára Sándor és társaik. Voltak a korszaknak olyan magyar filmrendezői, akik munkáját az egyetemes filmművészet legnagyobb teljesítményei között tartották számon, nemzetközi szinten is.  Jancsó Miklósról szólva sok filmkritikus állította, nem túlzás kijelenteni, hogy ő világviszonylatban is az elsők között van, egyenrangú Antonionival, vagy akár Bergmannal is. Az olasz Avanti egyik 1968-as kritikája például így méltatta Jancsó rendezői teljesítményét: "Jancsó Eizenstein intellektuális filmművészete nyomán olyan struktúrát hozott létre, mely akár az allegória eszközével is, ki akar lépni a népieskedő stílus vagy a kispolgári földhözragadt naturalizmus szűk világából, és dialektikus összefüggéseket feltárva a valóság egészét világítja meg, anélkül, hogy egyszer is a pszichologizálás kompromisszumába süllyedne, vagy látványos, patetikus melodrámát hozna létre."

Osztódások

1972-ben ismét átszervezték a játékfilmgyártást. Megalakult újra a Hunnia Hunnia Játékfilmstúdió Vállalat, a Budapest Játékfilmstúdió Vállalat, valamint a Magyar Filmgyártó és Szolgáltató Vállalat.

A rendezői műhelyekkel szemben azt hangoztatták, hogy fönnáll a veszélye annak, hogy elvtelen érdekszövetség jön létre a rendezők között. A stúdiók, kinevezett vezetői körül rendezők önálló társulásai jöttek létre. Néhány esetben teljesen véletlenszerűen alakult így, máskor, mint az I. Stúdió esetében történt, olyanok kerültek össze, akik már régebben is együtt dolgoztak. Fábri, Makk, Ranódy, Máriássy, Bacsó és Kovács András már 1956 előtt is együtt dolgoztak, szemléletük közel állt egymáshoz, s ezt a közös elvi alapot már egészen korán írásban is rögzítették, amikor 1963-ban Újhelyi Szilárd lett a stúdió vezetője. Az évek során ez a műhely kibővült: fiatalokkal vagy olyanokkal, akik addig más stúdiókban dolgoztak. Jancsó, Kósa, Sára, Kardos és Mészáros Márta  is csatlakozott az I. Stúdió kollektívájához.

1976-ban ismét megváltoztatták a négy évvel korábban a Mafilm szervezetén belül  kialakított struktúrát, három vállalat újra egybeolvadt, majd négy játékfilmstúdiót, a Budapestet, a Dialógot, a Hunniát és az Objektívet hozták létre. Ezek az 1964-es Mafilm megalakulásakor kialakított I-es, II-es, III-as és IV-es játékfilmstúdió szisztémához kötődtek, sőt még korábbra is visszanyúltak történetiségükben, mégpedig az 1957-ben alakult Hunniához, illetve Budapesthez; filmjeiket is így, kronologikus kontinuitásban tartották számon, mint az alábbiakból, még inkább a Filmográfiából ki is tűnik.

Budapest Filmstúdió

Az 1957-ben alakult stúdióban, Nemeskürty István vezetésével, anno 5-6 filmet készítettek. Minden jelentős magyar rendező forgatott itt filmet, a sokféle világlátású- és stílusú szerző együttesen teremtette meg az "aranykorként" számon tartott filmművészeti korszakot. Itt készültek Várkonyi Zoltán népszerű, romantikus Jókai Mór adaptációi. Ebben az alkotóközösségben vált világszerte elismert rendezővé Jancsó Miklós (Szegénylegények, 1965, Csillagosok, katonák, 1967), itt szerzett nemzetközi hírnevet többek közt Gaál István (Sodrásban, 1963), Mészáros Márta (Eltávozott nap, 1969), Kézdi-Kovács Zsolt (Mérsékelt égöv, 1970), Lugossy László (Azonosítás, 1976), Dárday István (Jutalomutazás, 1974), Gothár Péter (Ajándék ez a nap, 1979).

Nemeskürtyt követően, 1985-ben, a műhely vezetője Hanák Gábor történész lett, akinek a vezetése alatt született meg Kézdi-Kovács Zsolt Kiáltás és kiáltás, Sára Sándor Könyörtelen idők és Bereményi Géza Tanítványok című filmalkotása, valamint Bokor Péter Habsburg Ottóról forgatott filmje. A 90-es években fiatal rendezők új generációja kezdett el dolgozni a Budapest Filmstúdióban többek közt Enyedi Ildikó (Arany Kamera díj, Cannes), Janisch Attila, Kamondi Zoltán és Zsigmond Dezső,ma már mindnyájan ismert, elismert rendezők. 1992-ben Kardos Ferenc filmrendező lett a stúdió vezetője Ekkor készült ,1992-ben Szomjas György Roncsfilmje, 1993-ban Mészáros Márta A Magzat című alkotása és Mihályfi Sándor Tamási-adaptációja, az Ábel a rengetegben. 1999-ben a stafétabot Kántor László operatőr-rendező kezébe került, aki már a magyar film legfiatalabb nemzedékét képviselte.

Hunnia Filmstúdió – újra Hunnia

Köllő Miklós irányítása alatt újra Hunnia, a Hunnia Filmstúdió szerveződött, Sándor Pál, mint helyettes vezető vett részt a szakmai munkában, s a művészeti tanácsot Grunwalsky Ferenc, Kardos Ferenc, Kézdi-Kovács Zsolt, a Mafilm későbbi első embere, Zolnay Pál, valamint Bíró Zsuzsa, Csoóri Sándor és Vásárhelyi Miklós alkotta. A filmstúdiót később Simó Sándor filmrendező irányította. A Hunniát, mint vállalatot, 1987. július 1-én alapították, majd 1994. január 1-től vállalatból egyszemélyes Kft.-vé alakította át az ÁPV RT. A filmstúdió a filmgyárhoz nem maradt hűtlen, székhelye és levélcíme változatlanul a Róna utcában maradt.

Dialóg Filmstúdió

A Dialóg Bogács Antal vezetése alatt szerveződött meg. Bogács helyettese  Bacsó Péter volt, a stúdió művészeti tanácsának tagjai Dárday István, Fábri Zoltán, Gyöngyössy Imre, Jancsó Miklós, Kovács András és Makk Károly filmrendezők voltak, kiegészülve a dramaturg Újhelyi Jánossal és az irodalomtörténész Béládi Miklóssal. 1982-től Bacsó Péter volt a filmstúdió  vezetője, akit Tolmár Tamás, majd András Ferenc követett.

A filmstúdió az ezredfordulóra szinte nyomtalanul eltűnt. "A gyártelepen belül csupán egyetlen tábla jelzi, hirdeti, hogy létezett egyáltalán ez a filmes műhely. A Dialógnak nyomaveszett" – írta 2000-ben Szabó Zoltán Attila, a filmgyár történetének oknyomozója.

Objektív Filmstúdió

A filmstúdió 1976-ban alakult a Balázs Béla Stúdióból, a többi magyar filmgyártó műhellyel ellentétben nem állami kezdeményezésre, hanem, a fiatal filmkészítők önálló műhelyéből, "kiöregedett" filmrendezők közös elhatározásából.

A filmstúdió karakterét alapítása óta demokratikusan hozott döntéseivel a Művészeti Tanács alapozta meg. Megalakulása óta egy nyitott alkotóműhely volt, közel száz játékfilmje készítésén majdnem negyven rendező osztozott, s sikerült Szabó Istvánon keresztül egy Oscar-díjat is bezsebelniük.

Az Objektív Filmstúdióban készült többek között az Angi Vera, Gábor Pál rendezésében, Szabó István filmjei közül a Bizalom, a Mephisto, a Redl ezredes, a Hanussen és az Édes Emma, drága Böbe. Ezek közül négyet is Oscar-díjra jelöltek, végül a Mephisto el is nyerte a legjobb külföldi filmnek járó díjat. Itt gyártották az amerikai Találkozás Vénusszal című filmet is, Szabó rendezésében. A filmstúdió megalakulását követően itt készültek Kósa Ferenc, Sára Sándor, Rózsa János filmjei, mások mellett itt rendezett Gazdag Gyula, Kézdi-Kovács Zsolt, Jancsó Miklós, Makk Károly, Sándor Pál, Kovács András, Tarr Béla, Gyarmathy Lívia, Radványi Géza, Tímár Péter és Tompa Gábor.

Az Objektív vezetősége az ezredfordulóra, mint "audiovizuális művek, mindenekelőtt játék- és dokumentumfilmek gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Kft-t" határozta meg "önmagát", a cég tevékenységi körét.

Az induláskor a filmes csapat élén Marx József állt, helyettese Szabó Istvánt volt. A művészeti tanács tagjai Gazdag Gyula, Huszárik Zoltán, Kósa Ferenc, Rózsa János, Sára Sándor, és Vámos Miklós voltak.

Az utolsó előtti békeévek

A nyolcvanas évekre végtelenül megosztott lett a magyar filmes társadalom, bár megosztottságnak sosem volt híján. „Az övön aluli csatározások mindig is jellemzőek voltak a Róna utca környékére", fogalmazta meg Xantus János. Ehhez járult a külső-belső, ráadásul kiszámíthatatlan, cenzúra. Példa erre Mászáros Márta Napló gyermekeimnek filmalkotása, mely az 1984-es 16. Magyar Játékfilmszemle rendezői díját ugyan megkaphatta, de az Oscar-díjra nem jelölték. Így beszélt erről később a rendezőnő: „A Naplónál főleg az oroszok miatt féltek, s az Oscar-nominálást is visszavonták. Az orosz Washingtoni Nagykövetség telefonált a Magyar Követségre, hogy a film oroszellenes. Hát szóval ilyen szinten... Röhej volt: egy vacak kis filmecske és a nagybirodalom...”

1986-ban Drecin József, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára már nyíltan beszélt arról, hogy a filmrendezők nagy része nem kapott, vagy csak nagyon ritkán kapott, filmkészítési lehetőséget, ennek ellenére gond nélkül felveszik a fizetésüket a gyártól, ami így teher a filmgyárnak, miközben a rendezőket demoralizálja. Kitörési lehetőségeknek a több közönségfilm-készítést, illetve a külföldi munkákra való „fokozottabb törekvést” jelölte meg, melyek alternatívájaként a pályakorrekciót tudta ajánlani s ezt meglehetősen sokkoló lehetett hallani a több évtizedes, kialakult, kényelmes életvitel megingathatatlannak vélt gyakorlatából kiindulva.

1987-ben bekövetkezett a Mafilm decentralizálása. A négy stúdió - Budapest, Dialóg, Hunnia, Objektív - teljes önállósságot nyerve kivált a Mafilmből.

Magyar Mozi- és Videófilmgyár (MOVI) néven folytatta tovább működését a Mafilm II-es telepeként is szolgált Budapest Filmstúdió. A Magyar Filmhíradót és a Fórum Filmstúdiót, csakúgy, mint a Katonai Stúdiót és a Reklámfilm Stúdiót szintén a MOVI-ba tagolták. 1995-ig még készültek filmek itt, a Könyves Kálmán körúton, hogy aztán rá három évvel, két hónap alatt lebontsák a magyar filmgyártás majd 70 éves történelmi alkotóműhelyének falait. Ma a nemzetközi autóbusz-pályaudvar áll a helyén, főbejáratával szemben egy kis emlékkövön ez áll: "Itt egykor FILMGYÁR állt, a magyar kultúra egyik őrhelye. 1927–1995"

A Pannónia Filmstúdió szintén kettévált. A rajz- és animációs részleg Pannónia Film Stúdióként, a szinkronrészleg pedig Magyar Szinkron és Video Vállalatként folytatta működését. Mindazonáltal a reorganizáció képtelen volt megoldani a túlduzzasztott, profitkényszer nélküli, meghatározóan állami támogatásból élő szervezetek problémáit.

Harc a túlélésért

Felszámolás

1989-ben a Mafilm vezetői dinamikusabb, kisebb egységekből álló, flexibilisebb szervezeti struktúra mellett döntöttek. Ekkor alakultak meg –a Mafilm többségi tulajdonával– az első filmes kft-k: a Mafilmrent, a Mafilm Audio és a Mafilm Profilm. Később, 1996-ban, a Mafilm Szcenika Kft.-t is hasonló konstrukcióban hozták létre.

A rendszerváltást követően, 1990 közepén még 1,7 milliárd forint volt a Mafilm-vagyon, azonban ez nem akadályozta meg azt, hogy  a Mafilm fokozatosan, egyre mélyebb adóságspirálba kerüljön. 1991 novemberében a Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság felszámolási eljárást kezdeményezett a filmgyár ellen és ezzel hosszú bírósági procedúra vette kezdetét. Ekkor az adósság 600 millió forintot tett ki, melyből 200 millió volt a kamat és a büntetőkamat. Közben, 1992-ben, megalapították a 33 filmes szervezetet tömörítő Magyar Mozgókép Közalapítványt (MMKA) azzal a céllal, hogy a szakma tevőlegesebben a saját kezébe vehesse a sorsát azáltal, hogy az állami költségvetésből a filmipar támogatását célzó forrásokat a saját maga által létrehozott kuratóriumok útján oszthassa el.

Ugyanebben az évben, június 15-én a Fővárosi Bíróság megállapította a vállalat fizetésképtelenségét. A felszámolási eljárást kezdeményezőkhöz a száznál több hitelező közül többen is csatlakozott, köztük az APEH és az Általános Értékforgalmi Bank is.

1992. július 27-én a Fővárosi Bíróság kihirdette a Mafilm felszámolását, mellyel a Budapest Investment Magyar Befektetési és Tanácsadó Rt.-t bízta meg, amely a Mafilm vagyonát hivatott értékesíteni.

A 27 ezer négyzetméteres Róna utcai filmgyárnak és a 231 ezer négyzetméteres fóti telepnek, a stúdiókkal, ingatlanokkal és eszközökkel 840 millió forint volt a kikiáltási ára.

Új tulajdonosok – újra Mafilm

1992. december 7-én, a Filmunió, egy kizárólag állami intézményekből álló konzorcium vásárolta ki végül 415 millióért a Mafilmet a felszámolótól. A konzorcium legnagyobb tulajdonosa a vagyonkezelő ÁV Rt. és a K&H Bank volt, egyaránt 25,1–25,1 százalékos tulajdonhányaddal. A Hungária TV Alapítvány 24,1 százalékot, a Magyar Mozgókép Alapítvány 14,6 százalékot, míg a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank (MBFB) 10,1 százalékot tudhatott magáénak a konzorciumban.

A tulajdonosváltást követően, 1993 februárjában a Filmunió Kft. megváltoztatta a nevét, újra Mafilm, Mafilm Filmgyártó és Kulturális Szolgáltató Kft. lett. Az „új” Mafilm óriási létszámleépítést hajtott végre, 1993 júliusára már csak 270 dolgozót tartott meg. Összehasonlításul: 1985-ben a Mafilm létszáma még 2000 fő körül mozgott.

1994. január 1-jén a Mafilm 500 milliós alaptőkével részvénytársasággá alakult

Ezt követően két részvényes, a K&H bank, valamint a Hungária TV Alapítvány eladta részvénycsomagját az MBFB-nek, mely a tulajdonrész-akvizíciókat követően 33 százaléknyi üzletrészt 38 millió forintért továbbadott egy amerikai-magyar produceri cégnek, a Transatlantic Media Association (TMA) kft-nek.

1996-ra újra csőd közeli állapotba került a vállalat.

Ekkor a részvények kétharmadával rendelkező tulajdonosok, az ÁPV Rt. és a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) gazdasági társaságot alapítottak Mafilm Befektetési Kft. néven. Ebbe a kft-be saját részesedésként a Mafilm Rt. részvényeit, valamint az ÁPV Rt. 65 millió forint készpénzforrását vitték be, vagyis a kft. kétharmados tulajdonosa lett az rt.-nek. A kft-be –az ÁPV és az MMKA mellé– társtulajdonosként 145 millió forinttal belépett az MTM Kommunikáció nevű cég, mely egyben a majdani első magyar kereskedelmi televízióadó, a TV2 tulajdonosa is volt, és amely egyben bérlővé is vált a Róna utcában. Ennek a mind konstrukciója, mind tulajdonosi struktúrája szempontjából új, 1996-os szerződés az értelmében a gazdasági társaság új társtulajdonosává vált az InterCom, Vajna András cége is, 40 millió forintos befektetés mellett. A kft. ügyvezetője Marosi György lett, aki egyben a Mafilm Rt. vezérigazgatója is maradt.

A Mafilm privatizációjára 1998 elején kiírt pályázat eredményét a Horn-kormány a közelgő országgyűlési választásokra való tekintettel már nem hirdette ki, a később megalakult új kormány illetékes államtitkára pedig úgy nyilatkozott, hogy a Mafilm állami tulajdonban marad. Ezt követően Tóth Erzsébet, az MMKA elnöke miniszteri biztossá történt kinevezése után derült fény arra, hogy az MTM Kommunikáció 1996-ban azzal a feltétellel adta a 145 millió forintot és fogott bérlőként a 250 millió forintos beruházásba a Róna utcában, hogy cserében 1998 őszétől elővásárlási jogot szerezhessen az általa bérelt épületrészekre. A főtulajdonosok, az ÁPV és a MMKA, 1999 júliusában egyhangúlag megszavazták az épületek értékesítését. Az ügylet két részből állt: az MTM Kommunikáció kiszállt a kft-ből, 114,6 millió forintos névértéken felajánlva megvételre 26,5 százalékos üzletrészét. Ennek fejében kapott két irodaépületet és egy zenetermet. Az MTM Kommunikáció mellett az InterCom is épületet kért a lelépés fejében. Ezenfelül bejelentette igényét további épületekre, fölkínálva értük 100 millió forintot. Az MTM Kommunikáció és az InterCom kiválásával a társaság tulajdonosi szerkezete kétszereplősre redukálódott. A megmaradt állami hátterű tulajdonosok, az ÁPV és MMKA révén ismét kizárólagos állami tulajdonba került a Mafilm. Az ide vezető pénzügyi tranzakciósorozat tulajdonképpen látens visszaállamosításként is felfogható.

Kuratóriumi kormányzás

Ezt követően 2002-ben két filmiparral kapcsolatos kezdeményezés is hamvába holt. Ezek közül az első a Tóth Erzsébet-féle filmtörvény volt, melyet szerzője koncepciójában az egész magyar filmes vertikumot szabályozó alapvetésnek szánta. A másik egy, döntően a játékfilmgyártásra koncentráló, Filmközpont létrehozására irányuló kezdeményezés volt, mely támogatói meghatározóan a „nagy öregek”, Makk Károly, Bacsó Péter, Kézdi-Kovács Zsolt és Rózsa János voltak. Végül ez az indítvány a fiatalabb generáció támogatása híján meghiúsult.

2004-ben megalkották a Filmtörvényt (2004. évi II. törvény a mozgóképről).

2006-ban a kormány arról döntött arról, hogy az állami tulajdonban lévő Mafilmet és a Magyar Filmlabort átadja a Magyar Mozgókép Közalapítványnak (új rövidítése MMK lett). 2007-től a Mafilm vagyonkezelése is az MMK-hoz került, mely kuratóriumának elnöke Grunwalsky Ferenc, vezérigazgatója pedig Tolmár Tamás lett.

2007. júliusában a Huszárik-stúdió, a Mafilm legnagyobb műterme leégett, a veszteség igen jelentős volt, megrongálódott a vázszerkezet is és benne tárolt díszletek is elégtek.

2008-ban Grunwalsky célul tűzte ki, hogy Mafilm egy filmszakmai szakemberképző centrummá is váljon, amely kameramannokat, felvételvezetőket, asszisztenseket, világosítókat, sminkeseket, hang- és képtechnikusokat, díszleteseket képez úgy, hogy mindennek a Mafilm lenne a központja, lévén ott van erre hely és egyben rendelkezésre áll technika is. Ennek keretében a Mafilm és a HSC Stábiskola között arról egyezmény született, hogy közösen filmes szakembereket képezzenek, így téve még gyakorlatcentrikusabbá az oktatást lehetőség adva az asszisztens képzés gyakornoki rendszerű beindítására.

Dr. Benedek András, a Mafilm igazgatóságának elnöke, egy jól működő vállalat megteremtését kívánta megvalósítani, „egy olyanét, amivel a filmszakma meg van elégedve, a másik oldalról pedig a könyvvizsgáló által is auditált módon kimutatható pozitív szaldóval bír, mely nem is túl szerény. Hogy adott esetben éves szinten azon kelljen gondolkodni, milyen fejlesztési célokra költsük azt az ötven-százmilliós nyereséget. És akkor a szakmával meg lehetne beszélni, hogy milyen jó is lenne, ha mondjuk, lenne a Róna utcában megint filmszakmai közélet, lennének szakmai vetítők, s olyan jellegű belső hírportálok, amik segíteni tudják a hazai filmesek munkáját. Szóval egy cég, amit mellesleg könnyű megközelíteni, s ugyan nem túl nagy, mégis a centrumában van a magyar filmgyártásnak."

A filmtörvény által biztosított adókedvezmény eredményeként megnövekedett számú külföldi produkciók igényeihez igazodva ekkorra a filmgyár már Pomázon és a Mogyoródon is (utóbbi Astra néven) kialakított kisebb műtermeket, az akkorra megépült M0-ás híd biztosította az összeköttetést. 2009. novemberében Fóton átadták az 1000 m² –es Máriássy műterem mellé a 2000 m² alapterületű Huszárik-műtermet. A Mafilm 500 millió forintos beruházása a 2007-ben leégett, régi Huszárik-műterem helyére épült, megépítésével ez lett a filmgyár legnagyobb műterme.

Zuhanórepülés

2010-ben a Grunwalsky vezette kuratórium mandátuma lejárt, az új elnök Kőrösi Zoltán író lett. Az új összetételű kuratórium első intézkedésével megbízást adott az MMK működési, jogi és gazdasági átvizsgálására, s az abban szereplő összegző megállapítások szolgáltak alapul az új kuratórium intézkedési tervének elkészítéséhez..

Ugyanennek az évnek a végén a kormány visszavonta a költségvetés 20 százalékát, és a 2011-es évre nem több, mint 4 millió eurót ítélt meg a közalapítvány működésére, mely evvel fizetésképtelenné vált, minthogy 20 millió eurónyi banki adósságot halmozott fel a korábbi években. Ezt követően a 2011 elején a CIB Bank befagyasztotta a filmtámogatásra adott hitelt, az MMK tartozásai meghaladták a 9,4 milliárd forintot, ezek miatt a tartozások miatt több produceri iroda bankszámláját is zárolták. Az 1069/2012. (III.20.) Kormányhatározat megszüntette a Mafilmet működtető Magyar Mozgókép Közalapítványt.

Újrakezdés

2011-ben Vajna Andrást nevezték ki filmiparért felelős kormánybiztosnak, aki Havas Ágnessel és Bereczki Csaba, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatójával és nemzetközi igazgatójával teljesen új alapokra helyezte a magyar filmipart. 2012-ben a Magyar Nemzeti Filmalap konszolidálta a megszűnt Magyar Mozgókép Közalapítvány vagyonát és rendezte tartozásállományát.

Vajna 2012 májusában, Cannes-ban, három célt fogalmazott meg a Film New Europe-nak adott interjújában, s rövid időn belül mindhármat el is érte. Sikeresen tárgyalt a bankokkal az MMK hátrahagyott tartozásainak átütemezéséről, tiszta lapot tudott teremteni a filmszakmának; el tudta érni, hogy a Hatos Lottó nyereségének 80 százaléka automatikusan a filmalapba kerüljön; és végül, az arra az évre, 2012-re, tervezett filmek számát egy éven belül több mint duplájára, négyről tízre emelte.

2012-től Zákonyi S. Tamás lett a Mafilm vezérigazgatója, akit 2019-ben Ottinger Ildikó váltott. 2013. október 1-én mind a Mafilm, mind a Magyar Filmlaboratórium beolvadt a Magyar Nemzeti Filmalapba, melynek ekkortól feladatául tűzték ki, hogy a hazai és külföldi, film– és televíziós alkotások számára műteremeket és külső díszleteket biztosítson, valamint kellék–, jelmez–, fegyverbérleti szolgáltatásokat nyújtson. Ezeken túl az irodahelyiségek bérbeadása, valamint a budapesti és fóti telephelyek üzemeltetése is a kibővült tevékenységű szervezet feladata lett .

2014 januárjában a kormány 300 millió forintos céltámogatásával a Mafilm budapesti, Róna utcai filmgyárában átadták a felújított III-as és IV-es műtermet. Zákonyinak az átadó ünnepségen megfogalmazott szavai szerint a jó megközelíthetőségű, modern felszerelésű, attraktív, megújult műtermek kínálta filmgyártási lehetőségek képessé teszik őket akár 5-6 produkció egy időben történő befogadására is.

Centenárium

A Filmgyár 100 éves évfordulóján, 2017-ben, megjelent a hazai filmszakma színe-java a Korda Sándor és  Pásztory M. Miklós egy évszázaddal azelőtti filmgyáralapítására emlékező ünnepségen a Róna utcában. Az alapításkor bizonyára nem gondoltak Kordáék arra, hogy ennyi idő elteltével ez a hely –melynek falai közt világhírű filmművészek nemzetközi hírű filmalkotásokat készítettek– a magyar filmgyártás ikonikus zarándokhelyévé válik.

Az ünnepség befejezéseként Fábri Zoltán filmjeiből vetítettek részleteket, majd a III-as és IV-es stúdió felvette a rendező nevét, és felavatták a filmgyár homlokzatán elhelyezett emléktáblát is.

Strutúraváltás

A magyar filmgyártást megújító, infrastruktúráját a világsztenderdhez alakító, kiszámítható gazdálkodását megteremtő filmiparért felelős kormánybiztos, Vajna András 2019-es halálát követően Káel Csaba, mint a magyar mozgóképipari fejlesztésért felelős kormánybiztos, vette át helyét. Evvel Káel lett értelemszerűen a magyar filmgyártásért felelős első számú vezető.

A 2019. december 16-án kihirdetett CVI. törvény az Egyes törvényeknek a Nemzeti Filmintézet Közhasznú Nonprofit Zrt. (Nemzeti Filmintézet, NFI) létrehozásával összefüggő módosításáról tartalmazza a teljes magyar filmgyártás struktúrájának átalakulásához szükséges törvénymódosításokat. Az új szabályozás lényege, hogy a Nemzeti Filmintézet felel a teljes magyar mozgóképszakma összehangolt tevékenységért. Az NFI a Magyar Nemzeti Filmalap és a Médiamecenatúra program egyesüléséből alakult meg. A szerkezeti változás része, hogy a magyar filmipar, és az országban forgató külföldi bérmunka felügyeletét gyakorló hivatal, a Filmiroda kikerült a Médiatanács (NMHH) irányítása alól, és a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá került. A fenti átszervezésekkel párhuzamosan a filmgyár elnevezése is többször változott, hivatalos honlapjukon, 2020 elején magyarul Mafilm Nonprofit Zrt. és MAFILM–PROFIL Reklám Kft. neveken szerepeltek, míg angolul a Mafilm Hungarian Film Studios néven adtákmeg elérhetőségüket. 2019-ben a Mafilm fóti műtermeiben 14, a kültéri medencében 2, a szabadtéri díszletekben 10 filmalkotás készült el. A kelléktár 70 produkciót szolgált ki, míg száznál több filmes produkció kölcsönzött jelmezeket forgatásokhoz.

Az Nemzeti Filmintézeten belül megalakult egy öttagú Filmszakmai Döntőbizottság, mely szakmai szempontok figyelembevételével dönt a Filmalaphoz benyújtott filmpályázatok támogatásáról. Alapvető szempontként veszi figyelembe, hogy a művészi értékállóság és az anyagi megvalósíthatóság ötvözete optimálisan megteremthető-e az adott filmpályázat elfogadása esetén.

2021 augusztusában Káel bejelentette, hogy a kormány gazdaságvédelmi akcióterve keretében a magyar filmgyártás történetében addig példa nélküli álló állami stúdiófejlesztésről döntöttek. A Nemzeti Filmintézet beruházásaként 9600 négyzetméter hasznos alapterületen, négy új műterem építését kezdték meg Fóton. A tervek szerint a négyből két-két stúdió összenyitható lesz. A fejlesztéseknek köszönhetően fóti filmgyártó kapacitástásukat megközelítőleg ötszörösére, 12 200 négyzetméterre gyarapítják. A több mint 40 milliárd forintos szolgáltatási portfólió bővítésnek köszönhetően a magyar filmgyártás, a tervek szerint, a jövőben gyakorlatilag két külön stúdióban forgathatja filmjeit. A fejlesztéssel azt a stratégiai versenyelőnyt is megkívánják szilárdítani, miszerint Európában a londoni után Magyarországon a legnagyobb a filmgyártó kapacitás. Káel a bővítés befejezésének céldátumaként 2022-t jelölte meg.

Filmográfia

Saját gyártású filmek listája

Filmcím	Év	Gyártó cég	Rendező	Forgatókönyv	Operatőr	Zeneszerző
A PÉNZCSINÁLÓ	1964	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Bán Frigyes	Bencsik Imre	Forgács Ottó	Fényes Szabolcs
ÁLMODOZÁSOK KORA	1964	Mafilm 3. Játékfilmstúdió	Szabó István	Szabó István	Vámos Tamás	Eötvös Péter
AZ ÉLETBE TÁNCOLTATOTT LÁNY	1964	Mafilm 4. Játékfilmstúdió	Banovich Tamás	Banovich Tamás	Szécsényi Ferenc	Vujicsics Tihamér
DÉLTŐL HAJNALIG	1964	Mafilm 2. Játékfilmstúdió	Rényi Tamás	Fábián Zoltán	Herczenik Miklós	Láng István
HA EGYSZER HÚSZ ÉV MÚLVA	1964	Mafilm 3. Játékfilmstúdió	Keleti Márton	Bíró Zsuzsa	Pásztor István	Ránki György
IGEN	1964	Mafilm 3. Játékfilmstúdió	Révész György	Boldizsár Iván	Szécsényi Ferenc	Mihály András
ÍGY JÖTTEM	1964	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Jancsó Miklós	Hernádi Gyula	Somló Tamás	Jeney Zoltán
KÁR A BENZINÉRT	1964	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Bán Frigyes	Bencsik Imre	Hegyi Barnabás	Bágya András
KARAMBOL	1964	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Máriássy Félix	Máriássy Judit	Illés György	Vincze Imre, Gonda János
MÁR NEM OLYAN IDŐKET ÉLÜNK	1964	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Marton Endre	Kállai István	Pásztor István	Gyulai Gaál János
MÁSFÉL MILLIÓ	1964	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Palásthy György	Palásthy György, Tabi László	Hegyi Barnabás	Lovas Ferenc
MIÉRT ROSSZAK A MAGYAR FILMESEK?	1964	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Fejér Tamás	Csurka István	Hegyi Barnabás	Vujicsics Tihamér
MIT CSINÁL A FELSÉGED 3-TÓL 5-IG?	1964	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Makk Károly	Hubay Miklós	Illés György	Petrovics Emil
NÉGY LÁNY EGY UDVARBAN	1964	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Zolnay Pál	Solymár József	Hegyi Barnabás	Berki Géza
ÖZVEGY MENYASSZONYOK	1964	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Gertler Viktor	Bencsik Imre, Borhy Anna, Kovács Nándor	Forgács Ottó	Fényes Szabolcs
RAB RÁBY	1964	MAFILM	Hintsch György	Barabás Tibor	Sík Igor	Hidas Frigyes
VÍZIVÁROSI NYÁR	1964	MAFILM	Fábri Zoltán	Horváth Márton	Hildebrand István	Mihály András
BUTASÁGOM TÖRTÉNETE	1965	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Keleti Márton	Gyárfás Miklós	Hegyi Barnabás	Fényes Szabolcs
FÉNY A REDŐNY MÖGÖTT	1965	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Nádasy László	Szabó Miklós	Hildebrand István	Vujicsics Tihamér
GYEREKBETEGSÉGEK	1965	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Kardos Ferenc, Rózsa János	Kardos Ferenc, Rózsa János	Sára Sándor	Szöllősy András
HÁRY JÁNOS	1965	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Szinetár Miklós	Harsányi Zsolt, Paulini Béla	Tóth János	Kodály Zoltán
HÚSZ ÓRA	1965	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Fábri Zoltán	Köllő Miklós	Illés György
ISZONY	1965	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Hintsch György	Hintsch György	Hegyi Barnabás	Szokolay Sándor
JÁTÉK A MÚZEUMBAN	1965	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Bán Róbert	Huszty Tamás	Forgács Ottó	Petrovics Emil
A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI I-II	1965	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Várkonyi Zoltán	Erdődy János	Hildebrand István	Farkas Ferenc
NEM	1965	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Révész György	Kállai István	Szécsényi Ferenc	Vujicsics Tihamér
AZ ORVOS HALÁLA	1965	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Mamcserov Frigyes	Mamcserov Frigyes, Fekete Gyula	Tóth János	Petrovics Emil
PATYOLAT AKCIÓ	1965	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Fejér Tamás	Örsi Ferenc	Hildebrand István	Gyulai Gaál János, Jereb Ervin, stb.
SZEGÉNYLEGÉNYEK	1965	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Jancsó Miklós	Hernádi Gyula	Somló Tamás
SZENTJÁNOS FEJVÉTELE	1965	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Novák Márk	Novák Márk, Galambos Jenő	Szécsényi Ferenc	Gonda János
SZERELMES BICIKLISTÁK	1965	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Bacsó Péter	Bacsó Péter	Illés György	Fényes Szabolcs
TILOS A SZERELEM	1965	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Rényi Tamás	Hámos György, Rényi Tamás, Palásthy György	Forgács Ottó	Berki Géza
A TIZEDES MEG A TÖBBIEK	1965	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Keleti Márton	Dobozy Imre, Sász Péter	Pásztor István	Sárközi István
TÍZEZER NAP	1965	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Kósa Ferenc	Gyöngyössy Imre, Kósa Ferenc, Csoóri Sándor	Sára Sándor	Szöllősy András
ZÖLDÁR	1965	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Gaál István	Gyöngyössy Imre, Gaá István	Herczenik Miklós	Szöllősy András
APA	1966	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Szabó István	Szabó István	Sára Sándor	Gonda János
ARANYSÁRKÁNY	1966	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Ranódy László	Illés Endre	Illés György	Szokolay Sándor
BÜDÖSVÍZ	1966	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Bán Frigyes	Markos Miklós	Pásztor István	Patachich Iván
ÉDES ÉS KESERŰ	1966	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Szemes Mihály	Török Sándor	Szécsényi Ferenc	Petrovics Emil
EGY MAGYAR NÁBOB	1966	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Várkonyi Zoltán	Erdődy János	Hildebrand István	Farkas Ferenc
AZ ELSŐ ESZTENDŐ	1966	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Mészáros Gyula	Simonffy András	Forgács Ottó	Láng István
ÉS AKKOR A PASAS…	1966	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Gertler Viktor	Gertler Viktor, Szász Péter	Hildebrand István	Ránki György
A FÉRFI EGÉSZEN MÁS	1966	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Fejér Tamás	Csurka István	Szécsényi Ferenc	Behár György
FÜGEFALEVÉL	1966	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Máriássy Félix	Máriássy Félix	Hegyi Barnabás	Vincze Imre
HARLEKIN ÉS SZERELMESE	1966	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Fehér Imre	Fakan Balázs	Lakatos Iván	Petrovics Emil
HIDEG NAPOK	1966	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Kovács András	Kovács András	Szécsényi Ferenc
HOGY SZALADNAK A FÁK…	1966	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Zolnay Pál	Zolnay Pál, Módos Péter	Szécsényi Ferenc	Durkó Zsolt
KÁRPÁTHY ZOLTÁN	1966	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Várkonyi Zoltán	Erdődy János	Hildebrand István	Farkas Ferenc
KETTEN HALTAK MEG	1966	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Palásthy György	Mándy Iván	Forgács Ottó	Lovas Ferenc
MINDEN KEZDET NEHÉZ I-II	1966	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Révész György	Komlós János, Kellér Dezső, Tabi László, Nádasdy László	Illés György	Vujicsics Tihamér
NEM SZOKTAM HAZUDNI	1966	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Kárpáti György	Lelekes Éva	Vagyóczky Tibor	Lendvay Kamilló
OTHELLO GYULAHÁZÁN	1966	MAFILM	Zsurzs Éva	Litványi Károly, Katona Márta	Czabarka György	Behár György
SIKÁTOR	1966	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Rényi Tamás	Rényi Tamás, Kertész Ákos	Forgács Ottó	Berki Géza
SOK HŰSÉG SEMMIÉRT	1966	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Palásthy György	Palásthy György, Gyárfás Miklós	Forgács Ottó	Lovas Ferenc
UTÓSZEZON	1966	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Fábri Zoltán	Szász Péter	Illés György	Fényes Szabolcs
VÁLTOZÓ FELHŐZET	1966	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Keleti Márton	Kuczka Péter	Hildebrand István	Hidas Frigyes
BOHÓC A FALON	1967	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Sándor Pál	Sándor Pál, Tóth Zsuzsa	Zsombolyai János	Tamássy Zdenkó
BOLONDOS VAKÁCIÓ	1967	MAFILM 3. Játékfilmstúdió - koprodukció	Makk Károly	Kállai István, Katona Ferenc, Dimitru Carabat, Dan Desliu	Sergiu Huzum, Constantin Stefanescu	George Grigoriu
CSILLAGOSOK, KATONÁK	1967	MAFILM 4. Játékfilmstúdió - koprodukció	Jancsó Miklós	Hernádi Gyula, Georgij Mdivani, Jancsó Miklós	Somló Tamás
EGY SZERELEM HÁROM ÉJSZAKÁJA	1967	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Révész György	Hubay Miklós, Vas István	Somló Tamás	Ránki György
EZEK A FIATALOK	1967	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Banovich Tamás	Banovich Tamás, Abody Béla	Vagyóczky Tibor	Szörényi Levente, Illés Lajos,Sztevanovity Zorán, Shöck Ottó
FIÚK A TÉRRŐL	1967	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Szász Péter	Hámori Ottó	Vagyóczky Tibor	Illés Lajos, Dobos Attila
JAGUÁR	1967	MAFILM, MTV	Dömölky János	Borhy Anna	Bíró Miklós	Tamássy Zdenkó
KÁRTYAVÁR	1967	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Hintsch György	Hintsch György, Deme Gábor	Hildebrand István	Durkó Zsolt
KERESZTELŐ	1967	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Gaál István	Gaál István	Herczenik Miklós	Szöllősy András
KÖTELÉK	1967	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Máriássy Félix	Máriássy Félix	Tóth János	Vincze Imre
LÁSSÁTOK FELEIM	1967	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Fazekas Lajos	Fazekas Lajos	Szécsényi Ferenc	Durkó Zsolt
A MÚMIA KÖZBESZÓL	1967	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Oláh Gábor	Oláh Gábor	Lakatos Iván	Gonda János
NEM VÁROK HOLNAPIG	1967	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Kormos Gyula	Komlós János	Pásztor István	Láng István
NYÁR  A HEGYEN	1967	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Bacsó Péter	Bacsó Péter, Zimre Péter	Zsombolyai János	Fényes Szabolcs
AZ ÖZVEGY ÉS A SZÁZADOS	1967	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Palásthy György	Kopányi György	Forgács Ottó	Lovas Ferenc
SZEVASZ VERA	1967	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Herskó János	Herskó János, Bíró Zsuzsa	Zsombolyai János	Petrovics Emil
TANULMÁNY A NŐKRŐL	1967	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Keleti Márton	Gyárfás Miklós	Hildebrand István	Fényes Szabolcs
ÜNNEPNAPOK	1967	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Kardos Ferenc	Kardos Ferenc	Sára Sándor	Szöllősy András
A VÖLGY	1967	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Rényi Tamás	Hernádi Gyula	Forgács Ottó	Mihály András
ALFA RÓMEÓ ÉS JÚLIA	1968	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Mamcserov Frigyes	Hámos György	Lakatos Iván	Gyulai Gaál János
A BESZÉLŐ KÖNTÖS	1968	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Fejér Tamás	Fejér Tamás	Herczenik Miklós	Ránki György
CSEND ÉS KIÁLTÁS	1968	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Jancsó Miklós	Hernádi Gyula	Kende János
EGRI CSILLAGOK I-II	1968	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Várkonyi Zoltán	Nemeskürty István	Szécsényi Ferenc	Farkas Ferenc
ELSIETETT HÁZASSÁG	1968	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Keleti Márton	Gyárfás Miklós	Somló Tamás	Fényes Szabolcs
ELTÁVOZOTT NAP	1968	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Mészáros Márta	Mészáros Márta	Somló Tamás	Szörényi Levente
FALAK	1968	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Kovács András	Kovács András	Illés György	Míkisz Theodorákisz
FEJLÖVÉS	1968	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Bacsó Péter	Bacsó Péter, Zimre Péter	Zsombolyai János	Körmendi Vilmos
FELDOBOTT KŐ	1968	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Sára Sándor	Sára Sándor, Csoóri Sándor, Kósa Ferenc	Sára Sándor	Szöllősy András
FÉNYES SZELEK	1968	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Jancsó Miklós	Hernádi Gyula	Somló Tamás	Vass Lajos
A HAMIS IZABELLA	1968	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Bácskai Lauró István	Bencsik Imre	Herczenik Miklós	Gyulai Gaál János
HAZAI PÁLYA	1968	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Palásthy György	Bencsik Imre	Forgács Ottó	Lovas Ferenc
HOLDUDVAR	1968	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Mészáros Márta	Mészáros Márta	Kende János	Szörényi Levente
A HOLTAK VISSZAJÁRNAK	1968	MAFILM, MOKÉP, MTV	Wiedermann Károly	Pintér József	Neumann László	Stark Tibor
ISTEN ÉS EMBER ELŐTT	1968	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Makk Károly	Galambos Lajos	Tóth János	Vujicsics Tihamér
MI LESZ VELED ESZTERKE?	1968	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Bán Róbert	Müller Péter	Herczenik Miklós	Petrovics Emil
A PÁL UTCAI FIÚK	1968	MAFILM - koprodukció	Fábri Zoltán	Fábián Zoltán	Illés György	Petrovics Emil
PRÓFÉTA VOLTÁL SZÍVEM	1968	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Zolnay Pál	Somogyi Tóth Sándor, Zolnay Pál, Szécsényi Ferenc	Szécsényi Ferenc	Durkó Zsolt
TILTOTT TERÜLET	1968	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Gábor Pál	Gábor Pál, Vészi Endre	Zsombolyai János
AZ UTOLSÓ KÖR	1968	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Gertler Viktor	Hubay Miklós, Vészi Endre	Szécsényi Ferenc	Petrovics Emil, Zege együttes
A VERÉB IS MADÁR	1968	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Hintsch György	Kállai István	Hildebrand István	Dobos Attila
AZ ALVILÁG PROFEESSZORA	1969	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Szemes Mihály	Radványi Dezső	Forgács Ottó	Eötvös Péter
BŰBÁJOSOK	1969	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Rózsa János	Kardos István	Lőrincz József	Szörényi Levente
EGY ŐRÜLT ÉJSZAKA	1969	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Kardos Ferenc	Kardos Ferenc	Kende János	Eötvös Péter
AZ IDŐ ABLAKAI	1969	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Fejér Tamás	Fejér Tamás, Kuczka Péter	Herczenik Miklós	Gyulai Gaál János
IMPOSZTOROK	1969	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Máriássy Félix	Máriássy Judit	Illés György	Vincze Imre
ISMERI A SZANDI MANDIT?	1969	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Gyarmathy Lívia	Böszörményi Géza	Somló Tamás	Tamássy Zdenkó
ISTEN HOZTA, ŐRNAGY ÚR!	1969	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Fábri Zoltán	Fábri Zoltán	Illés György	Mihály András
KREBSZ, AZ ISTEN	1969	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Rényi Tamás	Müller Péter	Herczenik Miklós	Berki Géza
A NAGY KÉK JELZÉS - AVAGY A HŰSÉG JUTALMA	1969	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Nádasy László	Hegedűs Zoltán	Ragályi Elemér	Vujicsics Tihamér
AZ OROSZLÁN UGRANI KÉSZÜL	1969	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Révész György	Révész György	Illés György, Hildebrand István	Szörényi Levente
AZ ÖRÖKÖS	1969	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Palásthy György	Köllő Miklós	Forgács Ottó	Lovas Ferenc
POKOLRÉV	1969	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Markos Miklós	Galambos Lajos, Markos Miklós	Lakatos Iván	Mihály András
SIROKKÓ	1969	MAFILM - koprodukció	Jancsó Miklós	Hernádi Gyula	Kende János	Vujicsics Tihamér
SZEMÜVEGESEK	1969	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Simó Sándor	Simó Sándor	Kenyeres Gábor	Tamássy Zdenkó
SZERESSÉTEK ODOR EMÍLIÁT!	1969	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Sándor Pál	Tóth Zsuzsa, Sándor Pál	Zsombolyai János	Tamássy Zdenkó
SZIGET A SZÁRAZFÖLDÖN	1969	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Elek Judit	Mándy Iván	Ragályi Elemér	Körmendi Vilmos
A TANÚ	1969	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Bacsó Péter	Bacsó Péter	Zsombolyai János	Vukán György
TÖRTÉNELMI MAGÁNYÜGYEK	1969	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Keleti Márton	Gyárfás Miklós	Hildebrand István
A VARÁZSLÓ	1969	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Palásthy György	Török Sándor, Tóth Eszter	Forgács Ottó	Lovas Ferenc
VIRÁGVASÁRNAP	1969	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Gyöngyössy Imre	Gyöngyössy Imre	Szécsényi Ferenc	Sárosi Bálint
A GYILKOS A HÁZBAN VAN	1970	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Bán Róbert	Csizmarek Mátyás	Zsombolyai János	Gonda János
A HALHATATLAN LÉGIÓS - AKIT CSAK PÉHOVARDNAK HÍVTAK	1970	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Somló Tamás	Somló Tamás	Banok Tibor
ARC	1970	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Zolnay Pál	Zolnay Pál, Köllő Miklós	Ragályi Elemér	Petrovics Emil
CSAK EGY TELEFON	1970	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Mamcserov Frigyes	Fehér Klára	Forgács Ottó	Vujicsics Tihamér
ÉGI BÁRÁNY	1970	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Jancsó Miklós	Hernádi Gyula	Kende János
ÉN VAGYOK, JEROMOS	1970	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Tímár István	Jeli Ferenc, Szeberényi Lehel	Illés György	Lendvay Kamilló
ÉRIK A FÉNY	1970	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Szemes Mihály	Kamondy László	Somló Tamás	Durkó Zsolt
GYULA VITÉZ TÉLEN-NYÁRON	1970	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Bácskai Lauró István	Polgár András	Herczenik Miklós	Vukán György
HORIZONT	1970	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Gábor Pál	Gábor Pál, Marosi Gyula	Zsombolyai János	Gonda János
ÍTÉLET	1970	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Kósa Ferenc	Kósa Ferenc, Csoóri Sándor	Sára Sándor	Cornel Taranu
KITÖRÉS	1970	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Bacsó Péter	Konrád György, Bacsó Péter	Zsombolyai János	Vukán György
MAGASISKOLA	1970	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Gaál István	Gaál István	Ragályi Elemér	Szöllősy András
MÉRSÉKELT ÉGÖV	1970	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Kézdi-Kovács Zsolt	Kézdi-Kovács Zsolt	Kende János	Gonda János
N.N. A HALÁL ANGYALA	1970	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Herskó János	Herskó János, Bíró Zsuzsa	Zsombolyai János	Vukán György
STAFÉTA	1970	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Kovács András	Kovács András	Ragályi Elemér
SZEMTŐL SZEMBE	1970	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Várkonyi Zoltán	Dobozy Imre	Illés György
SZÉP LEÁNYOK, NE SÍRJATOK!	1970	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Mészáros Márta	Zimre Péter	Kende János	Baksa Soós János, Orszáczky Miklós, Sztevanovity Zorán, Frenreisz Károly, Szörényi Levente, Tolcsvay László
SZÉP MAGYAR KOMÉDIA	1970	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Banovich Tamás	Banovich Tamás, Garai Gábor	Kende János	Vujicsics Tihamér
SZERELEM	1970	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Makk Károly	Déry Tibor	Tóth János	Mihály András
SZERELMESFILM	1970	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Szabó István	Szabó István	Lőrincz József	Gonda János
SZERELMI ÁLMOK I-II.	1970	MAFILM 3. Játékfilmstúdió	Keleti Márton	Keszi Imre, Leonnyid Del	Hildebrand István
UTAZÁS A KOPONYÁM KÖRÜL	1970	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Révész György	Révész György	Illés György	Ránki György
A LEGSZEBB FÉRFIKOR	1971	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Simó Sándor	Simó Sándor	Zsombolyai János	Tamássy Zdenkó
A SÍPOLÓ MACSKAKŐ	1971	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Gazdag Gyula	Gazdag Gyula, Györffy Miklós	Andor Tamás	Illés Lajos, Keres Tibor, Szabolcsi Tibor
CSÁRDÁSKIRÁLYNŐ	1971	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Szinetár Miklós	Mischa Mleinek, Szinetár Miklós	Bíró Miklós	Kálmán Imre
FEKETE VÁROS I-II	1971	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Zsurzs Éva	Thurzó Gábor	Czabarka György	Szöllősy András
HAHÓ, A TENGER!	1971	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Palásthy György	Török Sándor	Forgács Ottó	Lovas Ferenc
HAHÓ, ÖCSI!	1971	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Palásthy György	Török Sándor	Forgács Ottó	Lovas Ferenc
HANGYABOLY	1971	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Fábri Zoltán	Fábián Zoltán, Illés Endre	Illés György
HOLT VIDÉK	1971	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Gaál István	Gaál István	Zsombolyai János	Szöllősy András
JELENIDŐ	1971	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Bacsó Péter	Bacsó Péter, Zimre Péter	Zsombolyai János	Vukán György
JÓ ESTÉT NYÁR, JÓ ESTÉT SZERELEM I-II.	1971	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Szőnyi G. Sándor	Fejes Endre	Bornyi Gyula	Ránki György
KAPASZKODJ A FELLEGEKBE	1971	MAFILM	Szász Péter	Szász Péter	Szécsényi Ferenc, Barcs Sándor	Fényes Szabolcs
MADÁRKÁK	1971	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Böszörményi Géza	Gyarmathy Lívia, Böszörményi Géza	Ragályi Elemér	Presser Gábor
MÉG KÉR A NÉP	1971	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Jancsó Miklós	Hernádi Gyula	Kende János	Cseh Tamás, Sebő Ferenc
MEZTELEN VAGY	1971	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Gyöngyössy Imre	Gyöngyössy Imre, Kabay Barna	Kende János	Petrovics Emil
REMÉNYKEDŐK	1971	MAFILM 4. Játékfilmstúdió	Rényi Tamás	Müller Péter	Zsombolyai János	Berki Géza
SÁRIKA, DRÁGÁM	1971	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Sándor Pál	Tóth Zsuzsa	Ragályi Elemér	Tamássy Zdenkó
SZINDBÁD	1971	MAFILM 1. Játékfilmstúdió	Huszárik Zoltán	Huszárik Zoltán	Sára Sándor	Jeney Zoltán
VÉGRE HÉTFŐ	1971	MAFILM 2. Játékfilmstúdió	Kenyeres Gábor	Kardos István	Andor Tamás	Tamássy Zdenkó
BOB HERCEG	1972	MAFILM, MTV	Keleti Márton	Békeffy István	Sík Igor	Huszka Jenő, Hidas Frigyes
ÁRVÁCSKA	1976	Budapest Stúdió	Ranódy László	Ranódy László, Elek Judit	Sára Sándor	Maros Rudolf
BUDAPESTI MESÉK	1976	Hunnia Stúdió	Szabó István	Szabó István	Sára Sándor	Tamássy Zdenkó
FEKETE GYÉMÁNTOK	1976	Budapest Stúdió	Várkonyi Zoltán	Várkonyi Zoltán, Erdődy János	Illés György	Petrovics Emil
HERKILESFÜRDŐI EMLÉK	1976	Hunnia Stúdió	Sándor Pál	Tóth Zsuzsa	Ragályi Elemér	Tamássy Zdenkó
A KARD	1976	Budapest Stúdió	Dömölky János	Dömölky János, Csurka István	Zsombolyai János	Tamássy Zdenkó
KILENC HÓNAP	1976	Hunnia Stúdió	Mészáros Márta	Hernádi Gyula, Kóródy Ildikó,Mészáros Márta	Kende János	Kovács György
A KIRÁLYLÁNY ZSÁMOLYA	1976	Budapest Stúdió	Fejér Tamás	Fejér Tamás	Hildebrand István	Berki Géza
KÍSÉRTET LUBLÓN	1976	Budapest Stúdió	Bán Róbert	Bán Róbert, Molnár Gál Péter	Somló Tamás	Petrovics Emil
LABIRINTUS	1976	Budapest Stúdió	Kovács András	Kovács András	Kende János	Demjén Ferenc, Fenyő Miklós, Sípos  Péter
AZ ÖTÖDIK PECSÉT	1976	Budapest Stúdió	Fábri Zoltán	Fábri Zoltán	Illés György	Vukán György
PÓKFOCI	1976	Objektív Stúdió	Rózsa János	Kardos István	Ragályi Elemér	Bródy János
SZÉPEK ÉS BOLONDOK	1976	Hunnia Stúdió	Szász Péter	Szász Péter	Koltai Lajos	Vukán György. Presser Gábor, LGT
TALPUK ALATT FÜTYÜL A SZÉL	1976	Hunnia Stúdió	Szomjas György	Szomjas György, Zimre Péter	Ragályi Elemér	Sebő Ferenc
TEKETÓRIA	1976	Hunnia Stúdió	Maár Gyula	Maár Gyula	Koltai Lajos	Selmeczi György, Cseh Tamás
TÓTÁGAS	1976	Hunnia Stúdió	Palásthy György	Horgas Béla	Forgács Ottó	Lendvay Kamilló
TÜKÖRKÉPEK	1976	Hunnia Stúdió	Szörény Rezső	Szörény Rezső	Jankura Péter	Tamássy Zdenkó
ZONGORA A LEVEEGŐBEN	1976	Budapest Stúdió	Bacsó Péter	Bacsó Péter	Zsombolyai János	Vukán György
AMERIKAI CIGARETTA	1977	Budapest Stúdió	Dömölky János	Csurka István	Koltai Lajos	Presser Gábor
APÁM NÉHÁNY BOLDOG ÉVE	1977	Hunnia Stúdió	Simó Sándor	Simó Sándor	Andor Tamás	Tamássy Zdenkó
A CSILLAGSZEMŰ	1977	Hunnia Stúdió	Markos Miklós	Markos Miklós	Bornyi Gyula	Szokolay Sándor
DÜBÖRGŐ CSEND	1977	Budapest Stúdió	Szíjj Miklós	Szíjj Miklós	Lőrincz József	Durkó Zsolt
EGY ERKÖLCSÖS ÉJSZAKA	1977	Dialóg Stúdió	Makk Károly	Örkény István, Bacsó Péter	Tóth János
ÉKEZET	1977	Objektív Stúdió	Kardos Ferenc	Kardos István	Kende János	Szörényi Levente
FEDŐNEVE: LUKÁCS	1977	Hunnia Stúdió - koprodukció	Manosz Zahariasz, Köő Sándor	Julij Dunszkij, Valerij Frid	Kende János	Vukán György
FILMREGÉNY - HÁROM NŐVÉR	1977	Budapest Stúdió	Dárday István	Dárday István, Szalai György	Koltai Lajos, Pap Ferenc	Holló József
K.O.	1977	Budapest Stúdió	Rényi Tamás	Müller Péter	Zsombolyai János	Berki Géza, Presser Gábor
KÉT ELHATÁROZÁS	1977	MAFILM Híradó- és Dokumentumfilm Stúdio - koprodukció	Gyöngyössy Imre, Kabay Barna	Gyöngyössy Imre, Kabay Barna	Szabó Gábor
A KÉTFENEKŰ DOB	1977	Objektív Stúdió	Gazdag Gyula	Gazdag Gyula, Györffy Miklós	Ragályi Elemér	Charles Adams
KI LÁTOTT ENGEM?	1977	Budapest Stúdió	Révész György	Hubay Miklós	Szécsényi Ferenc	Mihály András
KIHAJOLNI VESZÉLYES	1977	Dialóg Stúdió	Zsombolyai János	Simonffy András	Ragályi Elemér	Presser Gábor
KÍSÉRTÉS	1977	Hunnia Stúdió	Esztergályos Károly	Esztergályos Károly, Szántó Erika	Bíró Miklós	Petrovics Emil, Eisemann Mihály
A KÖZÖS BŰN	1977	Hunnia Stúdió	Mihályfi Imre	Galgóczi Erzsébet	Szécsényi Ferenc	Vukán György
LEGATO	1977	Budapest Stúdió	Gaál István	Szász Imre, Gaál István	Illés György	Szöllősy András
MAGYAROK	1977	Dialóg Stúdió	Fábri Zoltán	Fábry Zoltán	Illés György	Vukán György
A NÉMA DOSSZIÉ	1977	Budapest Stúdió	Mészáros Gyula	Falus György, Mészáros Gyula	Hildebrand István	Körmendi Vilmos
ŐK KETTEN	1977	Dialóg Stúdió	Mészáros Márta	Kóródy Ildikó, Balázs József	Kende János	Kovács György
RIASZTÓLÖVÉS	1977	Dialóg Stúdió	Bacsó Péter	Bacsó Péter	Zsombolyai János	Vukán György
SÁMÁN	1977	Hunnia Stúdió	Zolnay Pál	Gyurkó László, Zolnay Pál, Székely Orsolya	Ragályi Elemér	Sebő Ferenc, Halmos Béla, Koltay  Gergely, Sebestyén Márta
VERI AZ ÖRDÖG A FELESÉGÉT	1977	Hunnia Stúdió	András Ferenc	András Ferenc, Bereményi Géza, Kertész Ákos	Koltai Lajos	Kovács György
80 HUSZÁR	1978	Objektív Stúdió	Sára Sándor	Csoóri Sándor, Sára Sándor	Sára Sándor	Szöllősy András
ALLEGRO BARBARO	1978	Dialóg Stúdió, Objektív Stúdió	Jancsó Miklós	Hernády Gyula, Jancsó Miklós	Kende János	Rossa László, Berki László
ANGI VERA	1978	Objektív Stúdió	Gábor Pál	Gábor Pál, Vészi Endre	Koltai Lajos	Selmeczi György
ÁRAMÜTÉS	1978	Dialóg Stúdió	Bacsó Péter	Bacsó Péter	Andor Tamás	Vukán György
BÚÉK!	1978	Objektív Stúdió	Szörény Rezső	Módos Péter, Szörény Rezső	Zsombolyai János	Tamássy Zdenkó, Buda László
CSÉPLŐ GYURI	1978	Hunnia Stúdió, Balázs Béla Stúdió	Schiffer Pál	Kemény István, Schiffer Pál	Andor Tamás
CSILLAG A MÁGLYÁN	1978	Budapest Stúdió	Ádám Ottó	Ádám Ottó	Illés György	Hidas Frigyes, Vukán György
DÓRA JELENTI	1978	Budapest Stúdió	Bán Róbert	Zimre Péter, Kertész Ákos	Herczenik Miklós	Petrovics Emil
EGYSZEREGY	1978	Budapest Stúdió	Kardos Ferenc	Kardos István	Kende János	Szörényi Levente
AZ ERŐD	1978	Budapest Stúdió	Szinetár Miklós	Hernádi Gyula, Szinetár Miklós	Bíró Miklós	Presser Gábor
FAGYÖNGYÖK	1978	Hunnia Stúdió	Ember Judit	Ember Judit	Illés János	Döme Zsolt
FOGJUK MEG ÉS VIGYÉTEK	1978	Budapest Stúdió	Oláh Gábor	Oláh Tamás, Oláh Gábor	Banok Tibor	Jeney Zoltán
HATHOLDAS RÓZSAKERT	1978	Budapest Stúdió	Ranódy László	Ranódy László, Nádasy László	Illés György	Hidas Frigyes
KEMÉNYKALAP ÉS KRUMPLIORR	1978	Hunnia Stúdió	Bácskai Lauró István	Csukás István	Ráday Mihály	Aldobolyi Nagy György
KINEK A TÖRVÉNYE?	1978	Dialóg Stúdió	Szőnyi G. Sándor	Galgóczi Erzsébet	Ráday Mihály	Vízöntő együttes
MAGYAR RAPSZÓDIA	1978	Dialóg Stúdió	Jancsó Miklós	Hernády Gyula, Jancsó Miklós	Kende János	Rossa László, Berki László
A MÉNESGAZDA	1978	Objektív Stúdió , Dialóg Stúdió	Kovács András	Kovács András	Koltai Lajos
NEM ÉLHETEK MUZSIKASZÓ NÉLKÜL	1978	Dialóg Stúdió	Sík Ferenc	Thurzó Gábor	Andor Tamás
OLYAN, MINT OTTHON	1978	Hunnia Stúdió	Mészáros Márta	Kóródy Ildikó	Koltai Lajos	Somló Tamás
ROSSSZEMBEREK	1978	Hunnia Stúdió	Szomjas György	Dobai Péter, Szomjas György	Halász Mihály	Sebő Ferenc
SZABADÍTS MEG A GONOSZTÓL	1978	Hunnia Stúdió	Sándor Pál	Tóth Zsuzsa	Ragályi Elemér	Presser Gábor , LGT
TÍZ ÉV MÚLVA	1978	Budapest Stúdió	Lányi András	Lányi András	Kardos Sándor	Gyarmati István, Neoton Família
A TROMBITÁS	1978	Obijektív Stúdió, Hunnia Stúdió	Rózsa János	Kardos István	Ragályi Elemér	Szörényi Levente
KORKEDVEZMÉNY	1979	Híradó- és Dokumentumfilm Stúdió ?	Magyar József	Magyar József	Banok Tibor	Szigeti Ferenc
AJÁNDÉK EZ A NAP	1979	Budapest Stúdió	Gothár Péter	Gothár Péter, Zimre Péter	Koltai Lajos	Selmeczi György
AZ ÁLDOZAT	1979	Hunnia Stúdió	Dobray György	Juhász Sándor, Dobray György	Bornyi Gyula	Presser Gábor
BÉKEIDŐ	1979	Budapest Stúdió	Vitézy László	Szalai Györgyi	Pap Ferenc	Erkel Ferenc, Kodály Zoltán
BIZALOM	1979	Objektív Stúdió	Szabó István	Szabó István	Koltai Lajos	Polgár Tibor
CSONTVÁRY	1979	Hunnia Stúdió	Huszárik Zoltán	Császár István	Jankura Péter	Kocsár Miklós
ÉGIGÉRŐ FŰ	1979	Budapest Stúdió	Palásthy György	Rényi Tamás, Zimre Péter	Szabó Gábor	Berki Géza
ÉLVE VAGY HALVA	1979	Budapest Stúdió	Rényi Tamás	Rényi Tamás, Zimre Péter	Szabó Gábor	Berki Géza
HARCMODOR	1979	Dialóg Stúdió	Dárday István	Szalai Györgyi	Koltai Lajos, Pap Ferenc
HOGYAN FELEJTSÜK EL ÉLETÜNK LEGNAGYOBB SZERELMÉT…?	1979	Dialóg Stúdió	Szász Péter	Szász Péter	Andor Tamás	Aldobolyi Nagy György
KENTAUROK I-II	1979	Dialóg Stúdió - koprodukció	Vytautas Zalakevicius	Vytautas Zalakevicius	Pavel Lebesev
KÉT TÖRTÉNET A FÉLMÚLTBÓL	1979	Dialóg Stúdió	Makk Károly	Makk Károly	Lukács Lóránt
KI BESZÉL ITT SZERELEMRŐL?	1979	Dialóg Stúdió	Bacsó Péter	Bacsó Péter	Andor Tamás	Vukán György. Mini együttes
A KIS VALENTINO	1979	Hunnia Stúdió	Jeles András	Jeles András	Kardos Sándor
KOPORTOS	1979	Hunnia Stúdió - koprodukció	Gyarmathy Lívia	Gyarmathy Lívia, Balázs József	Pap Ferenc
MAJD HOLNAP	1979	Hunnia Stúdió	Elek Judit	Pethő György	Ragályi Elemér
MESE HABBAL	1979	Objektív Stúdió	Bácskai Lauró István	Maár Gyula, Kardos G. György	Zsombolyai János	Selmeczi György
MINDEN SZERDÁN	1979	Dialóg Stúdió	Gyarmathy Lívia	Marosi Gyula, Gyarmathy Lívia	Pap Ferenc	Kovács György
NAPLEMENTE DÉLBEN	1979	Budapest Stúdió	Hintsch György	Illés Endre	Somló Tamás	Durkó Zsolt
OKTÓBERI VASÁRNAP	1979	Dialóg Stúdió - koprodukció	Kovács András	Kovács András	Lugossy István
ORVOS VAGYOK	1979	MAFILM Híradó- és Dokumentumfilm Stúdio - koprodukció	Gyöngyössy Imre	Petényi Katalin, Gyöngyössy Imre, Kabay Barna	Szabó Gábor
TÖREDÉK AZ ÉLETRŐL	1979	Dialóg Stúdió	Gyöngyössy Imre, Kabay Barna	Gyöngyössy Imre, Kabay Barna	Szabó Gábor	Selmeczi György
ÚTKÖZBEN	1979	Dialóg Stúdió - koprodukció	Mészáros Márta	Jan Nowicki, Marek Piwowski, Mészáros Márta	Andor Tamás	Zygmunt Konieczny
UTOLSÓ ELŐTTI ÍTÉLET	1979	Hunnia Stúdió	Grunwalsky Ferenc	Grunwalsky Ferenc, Bereményi Géza, Hernádi Gyula	Ragályi Elemér	Szakcsi Lakatos Béla
VASÁRNAPI SZÜLŐK	1979	Objektív Stúdió	Rózsa János	Kardos István, Rózsa János	Ragályi Elemér	Szörényi Levente
VESZÉLYES JÁTÉKOK	1979	Budapest Stúdió - koprodukció	Fejér Tamás	Janikovszky Éva. Rolf Péter	Jankura Péter	Fényes Szabolcs
BALLAGÁS	1980	Dialóg Stúdió	Almási Tamás	Nagy András, Almási Tamás	Máriássy Ferenc	EDDA, Neoton Família
BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT, MARILYN!	1980	Objektív Stúdió	Szörényi Rezső	Szörényi Rezső, Vámos Miklós	Andor Tamás	Tamássy Zdenkó
BOLDOGTALAN KALAP	1980	Budapest Stúdió	Sós Mária	Sós Mária	Szabó Gábor	Presser Gábor
CIRCUS MAXIMUS	1980	Objektív Stúdió	Radványi Géza	Radványi Géza, Máriássy Judit, Makk Károly	Sára Sándor	Fényes Szabolcs
CSEREPEK	1980	Budapest Stúdió	Gaál István	Gaál István	Lőrincz József	Szöllősy András
DÉDELGETETT KEDVENCEINK	1980	Dialóg Stúdió	Szalai György	Dárday István	Pap Ferenc	Koncz Tibor, EDDA
FÁBIÁN BÁLINT TALÁLKOZÁSA ISTENNEL	1980	Dialóg Stúdió	Fábri Zoltán	Fábián Zoltán	Illés György	Vukán György
HALADÉK	1980	Hunnia Stúdió	Fazekas Lajos	Módos Péter, Fazekas Lajos	Koltai Lajos	Vukán György
KOJAK BUDAPESTEN	1980	Budapest Stúdió	Szalkai Sándor	Kállai István, Szalkai Sándor	Lakatos Iván	Kovács György
KÖSZÖNÖM, MEGVAGYUNK	1980	Budapest Stúdió	Lugossy László	Kardos István	Lőrincz József
ÖRÖKSÉG	1980	Hunnia Stúdió	Mészáros Márta	Kóródy Ildikó, Mészáros Márta	Ragályi Elemér	Döme Zsolt, Fényes Szabolcs
A POGÁNY MADONNA	1980	Budapest Stúdió	Mészáros Gyula	Bujtor István, Mészáros Gyula	Hildebrand István	Aldobolyi Nagy György
PSYCHÉ I-II	1980	Hunnia Stúdió	Bódy Gábor	Bódy Gábor, Csaplár Vilmos	Hildebrand István	Vidovszky László
A SVÉD, AKINEK NYOMA VESZETT	1980	Dialóg Stúdió - Koprodukció	Bacsó Péter	Wolfgang Mühlbauer, Bacsó Péter	Andor Tamás
SZABADGYALOG	1980	Objektív Stúdió	Tarr Béla	Tarr Béla	Pap Ferenc , Mihók Barna	Szabó András, Hobo Blues Band, Neoron Família, Minerva
SZÍNES TINTÁKRÓL ÁLMODOM	1980	Budapest Stúdió	Ranódy László	Karcsay Kulcsár István, Ranódy László, Szántó Erika	Koltai Lajos	Jeney Zoltán
VÁMMENTES HÁZASSSÁG	1980	Hunnia Stúdió - koprodukció	Zsombolyai János	Kóródy Ildikó, Kertész Ákos, Matti Ijas, Fábry Sándor	Ragályi Elemér	Benkő László
ANNA	1981	Hunnia Stúdió - koprodukció	Mészáros Márta	Hernádi Gyula, Mészáros Márta	Andor Tamás	Döme Zsolt
CHA-CHA-CHA	1981	Objektív Stúdió	Kovácsi János	Kovácsi János	ifj. Jancsó Miklós	Fenyő Miklós
FOGADÓ AZ ÖRÖK VILÁGOSSÁGHOZ	1981	Budapest Stúdió	Bán Róbert	Molnár Gál Péter	Kende János	Petrovics Emil
IDEIGLENES PARADICSOM	1981	Dialóg Stúdió	Kovács András	Kovács András	Illés György	Vukán György
KABALA	1981	Objektív Stúdió	Rózsa János	Kardos István, Rózsa János	Ragályi Elemér	Szörényi Levente
KETTÉVŰÉT MENNYEZET	1981	Budapest Stúdió	Gábor Pál	Vészi Endre, Gábor Pál	ifj. Jancsó Miklós	Selmeczi György
KOPASZKUTYA	1981	Hunnia Stúdió	Szomjas György	Kardos István, Szomjas György	Halász Mihály	Póka Egon, Pálma Zoltán, Deák Bill Gyula
MEGÁLL AZ IDŐ	1981	Budapest Stúdió	Gothár Péter	Bereményi Géza, Gothar Péter	Koltai Lajos	Selmeczi György
MEPHISTO I-II	1981	Objektív Stúdió - koprodukció	Szabó István	Dobai Péter, Szabó István	Koltai Lajos	Tamássy Zdenkó, Reinitz Béla
A MÉRKŐZÉS	1981	Objektív Stúdió	Kósa Ferenc	Kósa Ferenc	Sára Sándor	Hajdú Sándor
NYOM NÉLKÜL	1981	Hunnia Stúdió	Fábry Péter	Fábry Péter, Nemes István	Péterffy András	Dés László, Dimenzió együttes
A PÁRTFOGOLT	1981	Hunnia Stúdió	Schiffer Pál	Schiffer Pál	Andor Tamás, ifj. Jancsó Miklós	EDDA
A REMÉNY JOGA	1981	Objektív Stúdió	Kézdi-Kovács Zsolt	Kézdi-Kovács Zsolt	Zsombolyai János	Szörényi Levente
REQUIEM	1981	Dialóg Stúdió	Fábry Zoltán	Fábry Zoltán	Illés György	Vukán György
RIPACSOK	1981	Hunnia Stúdió	Sándor Pál	Tóth Zsuzsa, Sándor Pál	Ragályi Elemér	Presser Gábor
SZELEBURDI CSALÁD	1981	Dialóg Stúdió	Palásthy György	Bálint Ágnes, Palásthy György	Kardos Sándor	Tamássy Zdenkó, Fényes Szablcs
SZÍVZŰR	1981	Objektív Stúdió	Böszörményi Géza	Balázs József, Böszörményi Géza	Jankura Péter	Kovács György, Tamássy Zdenkó
TEGNAPELŐTT	1981	Dialóg Stúdió	Bacsó Péter	Bacsó Péter	Andor Tamás	Vukán György
A TRANSZPORT	1981		Szurdi András	Kuczka Péter	Nemescsói Tamás
A ZSARNOK SZÍVE, AVAGY BOCCACCIO MAGYARORSZÁGON	1981	Budapest Stúdió - koprodukció	Jancsó Miklós	Hernádi Gyula, Jancsó Miklós	Kende János	Orbán György, Simon Zoltán, Cseh Tamás
GUERNICA	1982	MAFILM - koprodukció	Kósa Ferenc	Kósa Ferenc	Koltai Lajos	Benkő László
VIADUKT / THE SILVESTER SYNDROME	1982	MAFILM - koprodukció	Simó Sándor	Egon Eis	Andor Tamás	Tamássy Zdenkó
CSAK SEMMI PÁNIK	1982	Budapest Stúdió	Szőnyi G. Sándor	Bujtor István	Bornyi Gyula	Frenreisz Károly
DÖGKESELYŰ	1982	Dialóg Stúdió	András Ferenc	Munkácsi Miklós, Andrási Ferenc	Ragályi Elemér	Kovács György, Vukán György
EGYMÁSRA NÉZVE	1982	Dialóg Stúdió	Makk Károly	Galgóczi Erzsébet, Makk Károly	Andor Tamás	Dés László, Másik János
ELVESZETT ILLÚZIÓK	1982	Objektív Stúdió	Gazdag Gyula	Győrffy Miklós, Gazdag Gyula, Spiró György	ifj. Jancsó Miklós	Márta István
HATÁSVADÁSZOK	1982	Dialóg Stúdió	Szurdi Miklós	Szurdi Miklós, Várkonyi Péter Endre, Verebes István	Szalai András	Döme Zsolt
NAPLÓ GYERMEKEIMNEK	1982	Budapest Stúdió	Mészáros Márta	Mészáros Márta	ifj. Jancsó Miklós	Döme Zsolt
NÉVTELEN VÁR	1982	Budapest Stúdió	Zsurzs Éva	Zsurzs Éva, Molnár Gál Péter	Lukács Lóránt	Hidas Frigyes
ROHANJ VELEM	1982	Hunnia Stúdió	Markos Miklós	Asperján György	Illés György	Madarász Iván
SÉRTÉS	1982	Dialóg Stúdió, MTV, MOKÉP	Bacsó Péter	Bacsó Péter	Andor Tamás	Fényes Szabolcs
SZERENCSÉS DÁNIEL	1982	Hunnia Stúdió	Sándor Pál	Tóth Zsuzsa	Ragályi Elemér	Selmeczi György
TALPRA, GYŐZŐ!	1982	Objektív Stúdió	Szörény Rezső	Sükösd Mihály, Szörény Rezső	Jankura Péter	Tamássy Zdenkó
VÉRSZERZŐDÉS	1982	Dialóg Stúdió	Dobray György	Horváth Péter	Szabó Gábor	Babos Gyula
VISSZAESŐK	1982	Objektív Stúdió	Kézdi-Kovács Zsolt	Kézdi-Kovács Zsolt	Kende János
VŐLEGÉNY	1982	Budapest Stúdió	Vámos László	Müller Péter	Szabó Gábor	Aldobolyi Nagy György
A KLAPKA-LÉGIÓ	1983	MAFILM, MTV, MOKÉP	Hajdufy Miklós	Hajdufy Miklós	Gulyás Buda	Orbán György
ANGYALI ÜDVÖZLET	1983	Hunnia Stúdió	Jeles András	Jeles András	Kardos Sándor	Márta István
BOSZORKÁNYSZOMBAT	1983	Objektív Stúdió	Rózsa János	Kardos István	Kende János	Tamássy Zdenkó
A CSODA VÉGE	1983	Hunnia Stúdió	Vészi János	Kőszegi Edit, Vészi János	Máthé Tibor	Vészi János
DÉLIBÁBOK ORSZÁGA	1983	Budapest Stúdió	Mészáros Márta	Vargha Balázs	ifj. Jancsó Miklós	Döme Zsolt
ESZKIMÓ ASSZONY FÁZIK	1983	Dialóg Stúdió	Xantus János	Xantus János	Matkócsik András	Lukin Gábor, Víg Mihály, Másik János
FELHŐJÁTÉK	1983	Hunnia Stúdió	Maár Gyula	Maár Gyula	Novák Emil	Selmeczi György
GYERTEK EL A NÉVNAPOMRA	1983	Dialóg Stúdió	Fábri Zoltán	Fábri Zoltán	Illés György	Vukán György
HANYATT-HOMLOK	1983	Budapest Stúdió	Révész György	Vámos Miklós	Szécsényi Ferenc	KFT Együttes, Lengyelfi Miklós
HÁZASSÁG SZABADNAPPAL	1983	Budapest Stúdió	Mészáros Gyula	Romhányi József	Nemescsói Tamás	Aldobolyi Nagy György
HOSSZÚ VÁGTA	1983	Objektív Stúdió - koprodukció	Gábor Pál	W.W. Lewis	Ragályi Elemér	Charles Gross
KÖNNYŰ TESTI SÉRTÉS	1983	Hunnia Stúdió	Szomjas György	Grunwalsky Ferenc, Szomjas György	Grunwalsky Ferenc	Somló Tamás
MÁRIA-NAP	1983	Objektív Stúdió	Elek Judit	Pethő György	Novák Emil
MENNYEI SEREGEK	1983	Budapest Stúdió	Kardos Ferenc	Kardos István	Koltai Lajos	Selmeczi György
SZEGÉNY DZSONI ÉS ÁRNIKA	1983	Budapest Stúdió	Sólyom András	Sólyom András	Mertz Loránd	Márta István
SZERETŐK	1983	Dialóg Stúdió	Kovács András	Kovács András	Bíró Miklós	Presser Gábor
TE RONGYOS ÉLET	1983	Dialóg Stúdió	Bacsó Péter	Bacsó Péter	Andor Tamás	Vukán György
ÓRIÁS	1984	MAFILM, MTV	Szántó Erika	Szántó Erika	Zádori Ferenc	Szunyogh Balázs
EGY KICSIT ÉN…EGY KICSIT TE	1984	Dialóg Stúdió	Gyarmathy Lívia	Böszörményi Géza, Kardos Csaba	Pap Ferenc	Selmeczi György
AZ ÉLET MUZSIKÁJA - KÁLMÁN IMRE	1984	Dialóg Stúdió - koprodukció	Palásthy György	Jurij Nagibin	Herczenik Miklós
ESZMÉLÉS	1984	Hunnia Stúdió	Grunwalsky Ferenc	Grunwalsky Ferenc	Máthé Tibor	ifj. Kurtág György, Péterdi Péter
ESZTERLÁNC	1984	Budapest Stúdió	Péterffy András	Vörös Éva	Kurucz Sándor	Jeney Zoltán, Maros Rudolf, Oroszlán György, Balázs Árpád
ISTVÁN,  A KIRÁLY	1984	Budapest Stúdió	Koltay Gábor	Boldizsár Miklós, koltay Gábor, Bródy János, Szörényi Levente	Andor Tamás, Dávid Zoltán, Halom József, Kende János, Mertz Loránd, Novák Emil, Szabó Gábor, Tamár Péter	Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs
JÁTSZANI KELL	1984	Dialóg Stúdió - koprodukció	Makk Károly	Frank Cucci	John Lindley, Andor Tamás	Fényes Szabolcs
MEGFELELŐ EMBER KÉNYES FELADATRA	1984	Objektív Stúdió - koprodukció	Kovács János	Kovács János, Juha Vakkuri	ifj. Jancsó Miklós	Várkonyi Mátyás
REDL EZREDES	1984	Objektív Stúdió - koprodukció	Szabó István	Szabó István, Dobay Péter	Koltai Lajos	Tamássy Zdenkó
SORTŰZ EGY FEKETE BIVALYÉRT	1984	Objektív Stúdió - koprodukció	Szabó László	Szabó László, Jeli Ferenc, András Ferenc	Kende János	Petrovics Emil
SZIRMOK, VIRÁGOK, KOSZORÚK	1984	Budapest Stúdió	Lugossy László	Kardos István, Lugossy László	Ragályi Elemér	Selmeczi György
URAMISTEN	1984	Hunnia Stúdió	Gárdos Péter	Osváth András, Gárdos Péter	Máthé Tibor	Novák János
VALAKI FIGYEL	1984	Hunnia Stúdió	Lányi András	Lányi András	Kardos Sándor	Papp Zoltán
VÖRÖS GRÓFNŐ I-II	1984	Dialóg Stúdió, MTV, MOKÉP, Hungarofilm	Kovács András	Kovács András	Bíró Miklós	Vidovszky László
YERMA	1984	Hunnia Stúdió - koprodukció	Gyöngyössy Imre, Kabay Barna	Gyöngyössy Imre, Kabay Barna, Petényi Katalin	Szabó Gábor	Peskó Zoltán
CSAK EGY MOZI	1985	Hunnia Stúdió	Sándor Pál	Molnár Gál Péter, Sándor Pál	Ragályi Elemér
EGÉSZSÉGES EROTIKA	1985	Dialóg Stúdió	Tamár Péter	Tamár Péter	Kardos Sándor	Szörényi Levente, Fenyő Miklós, Presser Gábor, Tardos Péter, Payer András
ELSŐ KÉTSZÁZ ÉVEM	1985	Objektív Stúdió	Maár Gyula	Maár Gyula	Márk Iván
FALFÚRÓ	1985	Hunnia Stúdió	Szomjas György	Szomjas György	Grunwalsky Ferenc	Karácsony János
GYERMEKRABLÁS A PALÁNKA UTCÁBAN	1985	Dialóg Stúdió	Mihályfy Sándor	Nógrádi Gábor, Mihályfy Sándor	Baranyai László	Selmeczi György
HÁNY AZ ÓRA, VEKKER ÚR?	1985	Objektív Stúdió	Bacsó Péter	Bacsó Péter	Andor Tamás	Vukán György
HÜLYESÉG NEM AKADÁLY	1985	Dialóg Stúdió	Xantus János	Xantus János, Kóródy Ildikó	Matkócsik András	Másik János, Lukin Gábor
IDŐ VAN	1985	Hunnia Stúdió	Gothár Péter	Esterházy Péter, Gothár Péter	Dávid Zoltán	Selmeczi György
KÉPVADÁSZOK	1985	Dialóg Stúdió	Szurdi András, Szurdi Miklós	Szurdi András, Szurdi Miklós	Szalai András	Döme Zsolt
ORFEUSZ ÉS EURYDIKÉ	1985	Budapest Stúdió, MOKÉP	Gaál István	Gaál István	Sára Sándor
A REJTŐZKÖDŐ	1985	Objektív Stúdió	Kézdi-Kovács Zsolt	Kézdi-Kovács Zsolt	Kende János	Sáry László
SZERELEM ELSŐ VÉRIG	1985	Dialóg Stúdió	Dobray György, Horváth Péter	Dobray György, Horváth Péter	Andor Tamás	Dés László
A TANÍTVÁNYOK	1985	Budapest Stúdió	Bereményi Géza	Bereményi Géza	Kardos Sándor
VÁROSBÚJÓCSKA	1985	Budapest Stúdió	Sós Mária	Sós Mária, Rozgonyi Ádám	Szabó Gábor	Jiri Stivin, Másik János, Európa Kiadó
AKLI MIKLÓS	1986	Budapest Stúdió	Révész György	Révész György	Szécsényi Ferenc	Márta István, Szörényi Levente
BANÁNHÉJ KERINGŐ	1986	Hunnia Stúdió	Bacsó Péter	Bacsó Péter	Andor Tamás	Vukán György, Fényes Szabolcs
CSÓK, ANYU	1986	Objektív Stúdió	Rózsa János	Rózsa János, Vámos Miklós	Ragályi Elemér	Bródy János
DOKTOR MINORKA VIDOR NAGY NAPJA	1986	Hunnia Stúdió	Sólyom András	Békés Pál	Mertz Lóránd	Márta István
ELYSIUM	1986	Budapest Stúdió - koprodukció	Szántó Erika	Schulze Éva	Zádori Ferenc
ÉRZÉKENY BÚCSÚ A FEJEDELEMTŐL	1986	Dialóg Stúdió	Vitézy László	Vitézy László, Hankiss Ágnes	Jankura Péter	Márta István
GONDVISELÉS	1986	Budapest Stúdió, MTV	Erdőss Pál	Kardos István	Pap Ferenc, Sas Tamás	Balázs Ferenc
HAJNALI HÁZTETŐK	1986	Budapest Stúdió, MTV	Dömölky János	Dömölky János, Ottlik Géza	Koltai Lajos	Tamássy Zdenkó
HOL VOLT, HOL NEM VOLT….	1986	Objektív Stúdió	Gazdag Gyula	Győrffy Miklós, Gazdag Gyula	Ragályi Elemér	Márta István
LAURA	1986	Objektív Stúdió	Böszörményi Géza	Böszörményi Géza	Pap Ferenc	Selmeczi György, Balázs Ferenc
MALOM A POKOLBAN	1986	Hunnia Stúdió	Maár Gyula	Moldova György, Maár Gyula	Márk Iván
A NAGY GENERÁCIÓ	1986	Dialóg Stúdió	András Ferenc	Bereményi Géza, András Ferenc	Ragályi Elemér	Kovács György
SZAMÁRKÖHÖGÉS	1986	Hunnia Stúdió	Gárdos Péter	Osváth András, Gárdos Péter	Máthé Tibor	Novák János
SZÖRNYEK ÉVADJA	1986	Dialóg Stúdió	Jancsó Miklós	Hernádi Gyula, Jancsó Miklós	Kende János	Simon Zoltán, Cseh Tamás
VAKVILÁGBAN	1986	Dialóg Stúdió, MTV	Gyarmathy Lívia	Marosi Gyula, Gyarmathy Lívia	Pap Ferenc	Balázs Ferenc, Sándor Jenő, Fényes Szabolcs, Dobsa Sándor
A MENYASSZONY GYÖNYÖRŰ VOLT	1987	MAFILM - koprodukció	Gábor Pál	Lucio Manlio Battistrada, Enzo Lauretta, Stefano Milioto, Gábor Pál	Kende János	Nicola Piovani
HÓTREÁL	1987	Hunnia Stúdió	Szabó Ildikó	Szabó Ildikó	Dávid Zoltán	Másik János
"ISTEN VELETEK, BARÁTAIM"	1987	Hunnia Stúdió, MTV	Simó Sándor	Bíró Zsuzsa, Simó Sándor	Andor Tamás	Tamássy Zdenkó
AZ ÉN XX. SZÁZADOM	1988	MAFILM - koprodukció	Enyedi Ildikó	Enyedi Ildikó	Máthé Tibor	Vidovszky László
KÜLDETÉS EVIANBA	1988	MAFILM - koprodukció	Szántó Erika	Szántó Erika	Szabó Gábor	Fényes Szabolcs
NYITOTT ABLAK	1988	MAFILM, Dialóg Filmstúdió, Vidám Színpad, Ramovill	Bednai Nándor	Bednai Nándor, Szenes Iván	Illés György	Fényes Szabolcs
SZTÁLIN MENYASSZONYA	1990	MAFILM - koprodukció	Bacsó Péter	Vlagyimir Tyendrjakov	Köllő Miklós, Bacsó Péter	Jörg Schoch, Uli Goldhahn
ÉDES EMMA, DRÁGA BÖBE	1991	MAFILM Audio Kft - koprodukció	Szabó István	Szabó István	Koltai Lajos	Móricz Mihály, Bornai Tibor, Nagy Fero
ÉS MÉGIS…	1991	MAFILM, Budapest Filmstúdió, Obijektív Filmstúdió	Kézdi-Kovács Zsolt	Kézdi-Kovács Zsolt	Sára Balázs	Bernáth Sándor
SZERELMES SZÍVEK	1991	MAFILM Audio Kft, Filmproducer Kft., Sámson Holding Kft, Dialóg Filmstúdió	Dobray György	Mészöly Gábor	Halász Gábor	Fenyő Miklós
A BROOKLYNI TESTVÉR	1994	MAFILM, Hunnia Filmstúdió	Gárdos Péter	Gárdos Péter, Osváth András, Bíró Zsuzsa, Tóth Zsuzsa	Máthé Tibor	Novák János
CSAJOK	1995	MAFILM - koprodukció	Szabó Ildikó	Szabó Ildikó	Jankura Péter	Másik János
MEGINT TANÚ	1995	Focus Film, MTM Cinnefilm, MTV, Fotex, MAFILM	Bacsó Péter	Bacsó Péter, Fábry Sándor	Andor Tamás	Vukán György, Creative Art Ensemble
GYILKOS KEDV	1996	MAFILM Rt. , Hétfői Műhely Stúdió alapítvány	Erdőss Pál	Kardos István	Pap Ferenc	Másik János
RETÚR	1996	Film Art, Telefilm, MMKA, Mafilm	Palásthy György	Palásthy György	Illés György	Hollós Máté
SZTRACSATELLA	1996	Objektív Filmstúdió, MTV, MAFILM	Kern András	Kern András	Ragályi Elemér	Presser Gábor
WITMAN FIÚK	1997	MAFILM - koprodukció	Szász János	Szász János	Máthé Tibor
A HÍDEMBER	2002	Mafilm Invest, FilmArt, NET Entertainment, MTV	Bereményi Géza	Bereményi Géza, Can Togay	Kardos Sándor	Másik János
A BOLDOGSÁG SZÍNE	2003	MAFILM, MTV, FilmArt	Pacskovszky József	Pacskovszky József	Gózon Fransisco	Ando Drom, Sonoton Music Library

A Mafilm közreműködésével készült filmek

(nem teljes lista)

Év	Cím	Rendező	Producer
1967	The Fixer	John Frankenheimer	Metro-Goldwyn-Mayer
1969	First Love	Maximilian Schell	Alfa Film
1971	Das falsche Gewicht	Bernard Wicki	Intertel
1972	Blue Beard	Edward Dmytryk	Barnabé Production
1974	Love and Death	Woody Allen	Charles H. Joffe Production
1976	The Prince and the Pauper	Franklin Schaffner	Alexander Salkind
1977	Anna Karenina	Basil Coleman	BBC
1978	The Ninth Configuration	William Peter Blatty	Blatty-Pepsico
1980	Escape to Victory	John Huston	Lorimar Pictures
1981	Sphinx	Franklin Schaffner	Orion Pictures
1982	The Phantom of the Opera	Robert Markowitz	Robert Halmi Inc.
1982	Die weisse Rose	Michael Verhoeven	Sentana Film, München
1983	Edith et Marcel	Claude Lelouch	Les Films 13 – Parafrance Films
1983	For Those I Loved	Robert Enrico	Producteurs Associes, Paris
1985	War and Love	Moshe Mizrahi	Stafford Productions
1985	Anna Karenina	Simon Langton	Ray Stoyk Productions
1985	Mata Hari	Curtis Hurrington	Cannon Films
1985	Lionheart	Franklin Schaffner	Taliafilm II
1986	Of Pure Blood	Joseph Sargent	Warner Bros TV
1987	Terminus	Pierre-William Glenn	Les Film du Cheval de Fer
1987	Hanna’s War	Menahem Golan	Cannon Film Inc.
1987	Lena	Ed Sherin	Robert Greenwald Prod.
1988	Red Heat	Walter Hill	Carolco Production Services
1988	The Threepeny Opera	Menahem Golan	Cannon Film Inc.
1989	A Connecticut Yankee int he  Court of King Arthur	Mel Damski	Round Table Prods. N.V.
1989	Georg Elser – Einer aus Deutschland	Klaus Maria Brandauer	Mutoscope Film
1989	Cyrano	Jean Paul Rappeneau	Hachette Premiere &Cie
1989	Nightmare Years	Anthony Page	Consolidated
1989	Music Box	Costa-Cavras	Carolco Production Services
1989	The Phantom of the Opera	Dwight Little	Cannon Screen Entertainment
1989	Dracula	Roger Cardinal	Misha TV Prod.
1990	Hudson Hawk	Michael Lehmann	Joel Silver
1992	Maigret	James Cellan-Jones	Granada Television (UK)
1993	M. Butterfly	David Cronenburg	Warner Brothers
1993	Charlemagne	Clive Donner	Pathe TV – Lux S.p.a.
1993	Brother Cadfel	Graham Theakson	Central Films
1994	A Kid in King Arthur’s Court	Michael Gottlieb	Tapestry Films (USA)
1994	Le Jardin des Plants	Philippe de Broca	Son et Lumire, Paris
1995	Laughter in the Dark	Uli Edel	Treehouse - Interimages
1996	Evita	Alan Parker	Parker-Stigwood-Vajna
1996	The Hunchback	Peter Medak	Alliance Communication – Turner /TMA
1998	A Knight in Camelot	Roger Young	Gillott - Rosemont
1999	Jakob the Liar	Peter Kassowitz	Columbia Pictures
2000	In the Beginning	Kevin Connor	Hallmark Entertainment
2001	Spy Game	Tony Scott	Universal Studios- Beacon Communications
2001	All the Queen’s Men	Stefan Ruzowitzky	Streamline Filmproduction GmBH
2002	Napoléon	Yves Simoneau	GMT - KirchMedia
2002	I Spy	Betty Thomas	Blue Sky Prod. Ltd.
2002	Sniper II.	Craig Baxley
2002	Dinotopia	Marco Brambilla	Walt Disney – ABC - Hallmark
2002	Underworld	Len Wiseman	Lakeshore Entertainment
2003	Being Julia	István Szabó	Alliance Pictures
2003	The Lion in Winter	Andrei Konchalovskiy	Hallmark Entertainment
2004	A Chirstmas Carol	Arthur A. Seidelman	Hallmark Entertainment
2005	Fateless	Lajos Koltai
2005	The Collector	Athony Atkins	Collector Productions
2005	Day of Wrath	Adrian Rudomin	Azucar Entertainment
2005	The Moon And The Stars	John Irvin	Buskin Film
2005	Copying Beethoven	Agnieszka Holland	Sidney Kimmel Entertainment
2006	Eragon	Stefen Fangmeier	Fox 2000 pictures
2006	Robin Hood 1-3	Graeme Har	Tiger Aspect Productions
2006	The Company	Mikael Salomon	Sony Television
2006	Amusement	John Simpson	New Line Cinema
2007	John Adams	Tom Hooper	HBO
2007	Moon Princess	Gabor Csupo	Forgan – Smith Entertainment
2008	The Boy int he Striped Pajamas	Mark Herman	Miramax Films
2008	Season of the Witch	Dominic Sena	Relativity Media
2009	Le Rafle	Rose Bosch	Légende Films
2009	The Pillars of the Earth	Sergio Mimica-Gezzan	Tandem Entertainment
2009	Going Postal	John Jones	All3 Media International
2009	Memories of Anne Frank	Alberto Negrin	Italian International Film
2009	The Dept	John Madden	Miramax Films, Marv Films, Pioneer Pictures
2010	The Raven	James McTeigue	Intrepid Pictures
2010	Magic Boys	Robert Koltai	B & B Entertainment Group
2010	Monte Carlo	Thomas Bezucha	Fox 2000 Pictures
2010	Isenhart	Handsjörg Thum	Ninety-Minute Film
2010	Bel Ami	Declan Donnellan	Redwave Films
2011	World Without End	Michael Caton-Jones	Tandem Communications
2011	Asterix	Laurent Tirard	Fidelité Films
2012	The Centenarian	Felix Herngren	Nice Flx Pictures
2013	Dracula	Andy Goddard	NBC Universal Television
2013	Fleming	Mat Whitecross	BBC America
2013	Kenau	Maarten Treurniet	Fu Works

Bibliográfia

• Lajta Andor. Filmművészeti Évkönyv az 1920. évre. Bp. 1920.
• Dr. Janovics Jenő. A magyar film gyermekévei Erdélyben. Bp. Filmkultura. 1936.
• Nemeskürty István. A mozgóképtől a filmművészetig. A magyar filmesztétika története. (1907 – 1930.) Bp. Magvető Kiadó, 1961.
• Nemeskürty István. A magyar film története. (1912 – 1963.) Bp. Gondolat Kiadó, 1965.
• Nemes Károly. A magyar filmművészet története 1957 és 1967 között. Bp. Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1978.
• Langer István. Fejezetek a filmgyár történetéből. I. kötet. 1917–1944. Kézirat. Bp. 1979.
• Nemes Károly. A magyar filmművészet története 1968 és 1972 között. Bp. Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, 1979.
• Nemeskürty István. A képpé varázsolt idő. A magyar film története és helye az egyetemes kultúrában, párhuzamos áttekintéssel a világ filmművészetére. Bp. Magvető Könyvkiadó, 1984.
• Kulik, Karol. Alexander Korda: The Man Who Could Work Miracles. Virgin Books, 1990.
• Szilágyi Gábor. Tűzkeresztség. A magyar játékfilm története 1945–1953. Bp. Magyar Filmintézet, 1992.
• Kőháti Zsolt. Tovamozduló ember tovamozduló világban – a magyar némafilm 1896–1931 között. Bp. Magyar Filmintézet, 1996.
• Szabó Zoltán Attila. Volt egyszer egy Filmgyár. (Mafilm-sztori 1976–2000) Bp. Greger-Delacroix, 2000.
• Cunningham, John. Hungarian Cinema: From Coffee House to Multiplex. London. Wallflower Press, 2004.

Kapcsolódó szócikkek

• Kolozsvári némafilmek
• Corvin Filmgyár
• Hunnia Filmgyár
• NFI Mafilm Nonprofit Zrt.