Gaál István (filmrendező)
Gaál István (Salgótarján, 1933. augusztus 25. – Budapest, 2007. szeptember 25.) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, fényképész, operatőr.
| Gaál István | |
 | |
| Született | 1933. augusztus 25. Salgótarján |
| Elhunyt | 2007. szeptember 25. (74 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | filmrendező, fényképész, operatőr |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (1958) |
| Kitüntetései | Kossuth-díj (1991) Magyar Mozgókép Mestere (2005) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (25-10-26)[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gaál István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésIskoláit Pásztón kezdte – elektrotechnikusnak készült –, majd Szegeden folytatta. Keleti Márton osztályában végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát, 1958-ban.
Ügyelő volt a Hunnia Filmgyárban, majd a római filmfőiskolán (Centro Sperimentale di Cinematografia) mélyítette el ismereteit, ahol filmelméletet, filmtörténetet, vágást tanult. 1961-ig ugyanitt oktatóként is tevékenykedett. Itthon a Budapest Filmstúdió munkatársaként híradókat készített asszisztensként, alapító tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak. Alkotói pályája a Budapest Filmstúdió jogutódjánál, a IV. Stúdióban folytatódott, Nemeskürty István irányításával.
Dokumentaristaként indult, Pályamunkások című rövid mozgóképe (főiskolai vizsgadarabja) a fizikai munkát tette vizuális és akusztikus hatáselemmé, ritmusalkotó tényezővé. A Sára Sándor rendezte Cigányok operatőreként a hazai valóság egyik alapproblémájáról adott látleletet.
Tiszai filmtanulmányai vezettek Sodrásban című első és mindjárt nemzetközi sikerű játékfilmjéhez, amely a népből származó értelmiségi ifjúság felelősségéről szól. Mészöly Miklós kisregényéből készült a Magasiskola, amelyet a pusztuló magyar faluról készült lírai beszámolója, a Holt vidék követett. Bartók Béla és általában a zene kezdettől fogva meghatározó élménye volt, Orfeusz és Eurydiké című filmje Gluck muzsikájának képi megjelenítése, egyszersmind filozofikus átgondolása az emberi élet értelmének. További emlékezetes alkotása a Zöldár, a Keresztelő, a Peer Gynt, az Örökségünk, a Vámhatár, a Krónika, a Naponta két vonat, a Legato, a Haláltánc, a Cserepek, a Római szonáta, az Isten teremtményei, az Éjszaka, a Gyökerek (Bartók-sorozat), a Rendhagyó párizsi leltár és a Keralai mozaikok.
Mesterkurzusokat tartott Indiában (1985, 1994, 1995, 1996), cannes-i és egyéb zsűrifeladatokat teljesített. 1990-ben az állófényképezés művészeként mutatta be a Műcsarnok kiállítása. Költői tehetségét a Portugál gálya (Physalia) című írása bizonyította. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: 1963-ban a Karlovy Vary-i filmfesztivál fődíjával, 1965-ben a filmkritikusok díjával, 1969-ben Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1970-ben a cannes-i fesztivál különdíját kapta a Magasiskoláért. 1981-ben érdemes művész lett, 1991-ben Kossuth-díjat kapott, 1999-ben megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját. 2005-ben elnyerte a Magyar Mozgókép Mestere címet. Gaál István szerepelt a 2007-es Prima Primissima Díj magyar színház- és filmművészet kategóriájának jelöltjei között. Gaál Istvánt a Magyar Filmművészek Szövetsége és a Magyar Mozgókép Közalapítvány saját halottjának tekintette.
Születésének 75. évfordulójának emlékére 2008. augusztus 25-én Pásztón a Múzeum téren megnyílt a Gaál István emlékszoba, ami budapesti lakásának megfelelően bútoraival, személyes tárgyaival van berendezve.
Filmjei
szerkesztésRendezőként, operatőrként és forgatókönyvíróként
szerkesztés- Ötven (1955, rendező)
- Pályamunkások (1957)
- Etűd (1961) rendező
- Oda-vissza (1962) rendező
- Cigányok (1962) operatőr
- Tisza-őszi vázlatok (1963) rendező
- Sodrásban (1963)
- Zöldár (1965)
- Keresztelő (1967)
- Krónika (1967) rendező
- Férfiarckép (1968) (tévéfilm) operatőr
- Tízéves Kuba (1969) rendező
- Bartók Béla: Az éjszaka zenéje (1970) rendező, forgatókönyvíró
- Magasiskola (1970)
- Holt vidék (1971)
- Örökségünk - 500 éves a magyar könyvnyomtatás (1975) (tévéfilm) rendező
- Képek egy város életéből - Szolnok 900 éves (1975) rendező
- Naponta két vonat (1977) (tévéfilm) rendező
- Vámhatár (1977) (tévéfilm) rendező
- Legato (1977)
- Cserepek (1980)
- Haláltánc (1981) (tévéfilm) rendező
- Orfeusz és Eurydiké (1985)
- Isten teremtményei (1986) (tévéfilm) rendező
- Béni bácsi (1987) (TV film) rendező, forgatókönyvíró
- Peer Gynt (1988) (TV film) rendező
- Éjszaka (1989) (tévéfilm) rendező
- Zene (1990) (TV film) rendező
- Római szonáta (1996) (TV film) rendező
- Gyökerek - Bartók Béla (1881-1945) (2000) (tévéfilm) rendező, forgatókönyvíró, operatőr
- Eiben István fényudvara – Az utolsó tekercs (2002) (tévéfilm) közreműködő
- Rendhagyó párizsi leltár (2004) (tévéfilm) rendező, forgatókönyvíró, operatőr
- Kerala (2005) (TV film) rendező, forgatókönyvíró, operatőr
- Bartók Béla (1881-1945) (tévéfilm) rendező, forgatókönyvíró, operatőr
Portréfilmek Gaál Istvánról
szerkesztés- Pörös Géza: Gazdag pillanatok (TV film) szereplő
- Shah Timor: Egy képíró a Varázsvölgyből - Gaál István életútja (2006-2007) szereplő
Díjai
szerkesztés
- SZOT-díj (1963)
- Balázs Béla-díj (1969)
- A cannes-i fesztivál különdíja (1970)
- Érdemes művész (1981)
- Kossuth-díj (1991)
- A Magyar Filmszemle életműdíja (1999)
- Gundel-díj különdíja (2001)[2]
- Hazám-díj (2005)
- A Magyar Mozgókép Mestere (2005)
- Prima díj (2007)
- Párhuzamos Kultúráért díj (2007)[3]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-g.htm, 2019. október 25.
- ↑ (2001.05.21.) Átadták az első Gundel-díjakat, Archív hírek: Díjak, Filmkultúra.hu - 2001.
- ↑ 'PÁRHUZAMOS KULTÚRÁÉRT' 2016 díjazottjai. MEDIAWAVE Alapítvány. [2016. augusztus 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 17.)
Források
szerkesztés- Gaál István-portré
- Filmkultúra.hu
- Szabó György: Gaál István; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum–NPI, Bp., 1978 (Filmbarátok kiskönyvtára)
- Gaál István; szerk. Fodor László, Németh Beatrix; Műcsarnok, Bp., 1990
- Zalán Vinceː Gaál István krónikája; Osiris, Bp., 2000 (Osiris könyvtár. Film)
- Képességek. Gaál István fényképei; szerk. Kincses Károly, Módos Péter, Schrammel Imre; Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, 2007 (A magyar fotográfia történetéből)
- Shah Gabriellaː Egy képíró a Varázsvölgyből. Gaál István életútja; Nógrád Megye Önkormányzata, Salgótarján, 2011 (Nógrád, a varázslatos világ)
- Sodrásban. Gaál 80; szerk. Pintér Judit, Shah Gabriella; Magyar Művészet Akadémia, Bp., 2014
További információk
szerkesztés- Elhunyt Gaál István filmrendező
- Odeon.hu
- Kovács Sándorː Bartók Béla útján. Utószó a Gyökerek című filmhez; fénykép Gaál István, szerk., előszó Várbíró Judit; Holnap, Bp., 2001 (angolul, franciául, németül, olaszul is)
