Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) önálló szabályozó szerv[2] Magyarországon, így vezetője az Alaptörvény szerint jogszabályt (rendeletet) alkothat.(NMHH rendelet).[3] Az NMHH elnöke a köznyelvben második médiatörvényként ismert 2010. évi CLXXXV. törvény felhatalmazása alapján frekvenciadíjakkal, hírközlési azonosítók lekötéséért és használatáért fizetendő díjakkal, felügyeleti és hatósági eljárási díjakkal kapcsolatban hozhat rendeletet.[4]
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság | |
Alapítva | 2010. augusztus 11. |
Típus | • központi államigazgatási szervek • önálló szabályozó szervek |
Jogelőd | |
Tevékenység | hírközlés, média |
Székhely | 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.[1] |
Vezető | Koltay András |
Székház | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 01′ 40″47.506840°N 19.027890°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 01′ 40″47.506840°N 19.027890°E | |
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésAz NMHH-t 2010. augusztus 11-én hozta létre az Országgyűlés a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXII. törvénnyel.[5] A konvergens hatóság a médiaszabályozásért felelős Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), valamint a hírközlési szektor felügyeletét ellátó Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) egyesülésével jött létre. Első elnöke, Szalai Annamária 2013. április 12-én elhunyt. Ezt követően a miniszterelnök javaslatára 2013. augusztus 19-i hatállyal Áder János köztársasági elnök 9 évre kinevezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökévé Karas Monikát.[6] Karas 2021. október 31-ei hatállyal, mandátuma vége előtt egy évvel bejelentette felmondását „új szakmai kihívások keresésével” indokolva, aki ezután az Állami Számvevőszék alelnöke lesz, helyére Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, a Médiatanács korábbi tagja kerül.[7][8] A hatóság angol nyelvű neve National Media and Infocommunications Authority.
Szervezeti felépítése
szerkesztésAz NMHH hatásköreit három önálló hatáskörrel rendelkező szervén keresztül gyakorolja:[9]
- Az NMHH szervezetének élén az elnök áll.
- Az NMHH másik önálló hatáskörrel rendelkező szerve az NMHH Médiatanácsa, amely és amelynek tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve.[10]
- Szintén az NMHH önálló hatáskörrel rendelkező szerve az NMHH Hivatala, amelynek élén az NMHH elnöke által kinevezett főigazgató áll.[11]
Az NMHH-n belül az igazgatóságok és az igazgatóságokhoz tartozó osztályok, továbbá a belső ellenőrzés és az informatikai biztonságért felelős személy közvetlenül az elnök ellenőrzése alá tartozik, de a hírközlési igazgatóság az elnök által kinevezett hírközlési elnökhelyetteshez kapcsolt szervezeti egység.[12]
A főigazgató alá tartozik az NMHH Hivatalának három fő divíziója, amelyek az állami infokommunikációs erőforrásokkal való gazdálkodásért, a hírközlési ágazat felügyeletéért, illetve a médiatörvény által a hivatal hatáskörébe utalt médiaszabályozási feladatok ellátásáért felelősek. Közvetlenül a főigazgatóhoz tartozó szerv a nem polgári frekvenciagazdálkodásért felelős Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóság (KFGH), a Nemzeti Filmiroda, valamint a médiatanács titkársági feladatait ellátó főosztály és az NMHH-n belüli projektek összehangolásáért felelős főosztály.[12]
A média- és hírközlési biztost az NMHH elnöke nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, ugyanakkor a biztos a médiatörvény által előírt feladatai ellátása körében nem utasítható.[13][14] A biztosi hivatal vezetője 2011. március 22-től 2015. április 30-ig dr. Bodonovich Jenő volt. Az ő nyugdíjba vonulását követően, 2015. május 1-jei hatállyal Kastory Edina ügyvédet, jogi szakértőt nevezte ki a biztosi posztra az NMHH elnöke.[15]
Lásd még itt:
Tevékenysége
szerkesztésHírközlés
szerkesztésAz NMHH általános feladata a hírközlési ágazatot nézve az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete.[16]
Az NMHH a hírközlési ágazat tekintetében külön törvényben foglaltak szerint a következő feladatokat látja el:
- nyilatkozik a hatáskörével összefüggő jogszabályalkotási és -módosítási igényekről és javaslatokról,
- felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ezekhez kapcsolódó informatikai piac működését,
- folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és arról összehasonlító elemzéseket készít,
- piacelemzést végez,
- eljár a kötelezett szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben,
- eljár a hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban,
- ellátja az egyéb jogszabályban foglalt elektronikus hírközlési és postai hatósági feladatokat,
- a gazdálkodás körében – e törvényben és más jogszabályokban foglaltak szerint – gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, polgári célú gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában,
- ellátja az egyéb jogszabályban foglalt hatósági és nem hatósági feladatokat.
A kormány nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatait a Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóság látja el. A KFGH az NMHH Hivatalának szervezetében és a főigazgató irányítása alatt álló, önálló hatáskörű szervezeti egységként működik.[17]
Média
szerkesztésA média ágazatában a legfontosabb feladatokat egy öttagú testület, az NMHH önálló hatáskörű szerveként működő, az Országgyűlés által kétharmados többséggel megválasztott médiatanács látja el.[18] A Médiatanács gyakorolja a kiemelt hatósági hatásköröket,[19] azonban bizonyos területeken az NMHH egy másik önálló hatáskörű szervének, a Hivatalnak is van hatósági hatásköre[20] (például vezeti a hatósági nyilvántartásokat, elbírálja a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése miatt tett kérelmeket nem jelentős befolyásoló erejű, illetve nem közszolgálati médiaszolgáltatók esetén,[21] felügyeli a közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban közzétett reklámra és közérdekű közleményre vonatkozó, valamint a hallási fogyatékkal élők számára hozzáférhető műsorszámokra vonatkozó szabályok érvényesülését, stb.). Az NMHH Elnökének mint a hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervének médiaigazgatási ügyekben nincs feladat- és hatásköre (a műsorszám kategóriába sorolásával és a közlemények besorolásával kapcsolatos hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díját megállapító rendelet kivételével). Az NMHH elnökének tisztségét betöltő személynek médiatanács-elnökként – a négy médiatanács-taggal közösen – testületi döntés révén van módja arra, hogy médiaigazgatási ügyekben gyakorolja a médiatanácsot megillető hatásköröket.
Bővebben:
Médiatanács
szerkesztésA Médiatanács az NMHH önálló szerve, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jogutódja. Elnökét és négy tagját az Országgyűlés egyetlen listán, a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával, kilenc évre választja meg. A tagokra a médiatörvény szerint az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló eseti bizottság (jelölőbizottság) egyhangú szavazással tesz javaslatot. A tagok frakciójuk számának megfelelő szavazattal rendelkeznek.[23] Az NMHH köztársasági elnök által kinevezett elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik.[24]
A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választható, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik felsőfokú végzettséggel és 1) legalább ötéves, a médiaszolgáltatások vagy a sajtótermékek hatósági felügyeletével vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő gyakorlattal, vagy 2) a médiára vagy a hírközlésre vonatkozó tárgyban Magyarországon elismert tudományos fokozattal, vagy legalább tízéves oktatói gyakorlattal felsőoktatási intézményben.[25]
A Médiatanács feladatai:[26]
- ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését a médiatörvény valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény keretei között,
- ellátja az állami tulajdonban lévő, médiaszolgáltatás céljára biztosított korlátos erőforrásokat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát,
- ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat – a műsor vagy műsorszám rögzítése vagy a médiaszolgáltató által rögzített műsor vizsgálata, továbbá hatósági megkeresés útján,
- a Hivatalon keresztül műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet,
- véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről,
- rendszeresen ellenőrzi a vele kötött hatósági szerződések megtartását;
- állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar médiaszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan,
- kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat,
- beszámolót készít a műsorkvótákra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről az Európai Bizottság részére,
- szükség esetén kezdeményezheti az audiovizuális politikáért felelős miniszternél e törvény módosítását,
- kezdeményező szerepet vállal a médiaműveltség, a médiatudatosság magyarországi fejlesztésében, ennek keretében összehangolja más állami szereplők médiaműveltséghez kapcsolódó tevékenységét, segíti a kormányt az Európai Unió felé e tárgyban esedékes időszakos beszámoló elkészítésében.
A Médiatanács 2010. október 11-én alakult meg. Elnöke Szalai Annamária lett. Az ő 2013. április 12-i halálát követően a tisztség öt hónapig betöltetlen volt, majd az Országgyűlés 2013. szeptember 9-én Karas Monikát, az NMHH elnökét választotta meg a Médiatanács elnökévé,[27] majd 2021. december 14-én Koltay András lett a következő Médiatanács-elnök. Az Országgyűlés 134 igen, 5 nem és 1 tartózkodó szavazattal választotta meg az új elnököt[28].
Tagjai
szerkesztésNév | Tisztség | Időszak[29] |
---|---|---|
Bartóki-Gönczy Balázs | tag | 2021– |
Budai László | tag | 2019– |
Koltay András | elnök | 2021– |
Meszleny László | tag | 2019– |
Szadai Károly | tag | 2019– |
Korábban
szerkesztésNév | Tisztség | Időszak |
---|---|---|
Auer János | tag | 2010–2019 |
Hankiss Ágnes | tag | 2019–2021 |
Karas Monika | elnök | 2013–2021 |
Kollarik Tamás | tag | 2010–2019 |
Koltay András | tag | 2010–2019 |
Szalai Annamária | elnök | 2010–2013 |
Vass Ágnes | tag | 2010–2019 |
Korhatár-besorolás
szerkesztésA jogszabályok kötelezik a televíziókat arra, hogy a legtöbb műsorukat tartalmuk alapján korhatár-kategóriák szerint besorolják.[30] Az NMHH a korhatárjelölések alkalmazásának egységesítése céljából ajánlásban fogalmazza meg a javasolt jelzésekre vonatkozó kritériumokat.[31] Tartalmaikat alapvetően a csatornák sorolják be az egyes kategóriákba, de a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kérésre a televíziós műsorokat külön díj ellenében, 15 napon belül besorolja. A hatóság a médiaszolgáltatók saját besorolásait ellenőrizheti. Alapvetően 6 kategóriát különböztethetünk meg, de a televízióknak lehetőségük van alkalmazni a gyermekbarát piktogramot is azon műsorszámok esetében, amelyek kifejezetten gyermekeknek szólnak.[32] Ha egy műsor a médiahatóság szerint „Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott” (IV. kategória), de a csatorna mégis alacsonyabb kategóriába sorolja be, annak jogkövetkezményei lehetnek: egyrészt a médiaszolgáltatók hatósági szerződéseiben leírt szankciókat, másrészt a médiatörvény V. fejezetében leírt jogkövetkezményeket lehet alkalmazni.[33] Mozifilmek esetében az NMHH végzi el a besorolást.[34][35] Az alábbi táblázatban láthatóak a korhatárra figyelmeztető piktogramok, amelyeket a köznyelvben csak „karikáknak” szokás nevezni.
-
Gyermekbarát program korhatárkarika
-
KN korhatárkarika, televíziós változat
-
KN korhatárkarika
-
KN korhatárkarika, másik változat
-
KN előzetes korhatárkarika
-
KN előzetes korhatárkarika, másik változat
-
6-os karika, televíziós változat
-
6-os korhatárkarika
-
6-os korhatárkarika, másik változat
-
6-os előzetes korhatárkarika
-
6-os előzetes korhatárkarika, másik változat
-
12-es karika, televíziós változat
-
12-es korhatárkarika
-
12-es korhatárkarika, másik változat
-
12-es előzetes korhatárkarika
-
12-es előzetes korhatárkarika, másik változat
-
16-os karika, televíziós változat
-
16-os korhatárkarika
-
16-os korhatárkarika, másik változat
-
16-os előzetes korhatárkarika
-
16-os előzetes korhatárkarika, másik változat
-
18-as karika, televíziós változat
-
18-as korhatárkarika
-
18-as korhatárkarika, másik változat
-
18-as előzetes korhatárkarika
-
18-as előzetes korhatárkarika, másik változat
-
X korhatárkarika
-
X korhatárkarika, másik változat
-
X előzetes korhatárkarika
-
X előzetes korhatárkarika, másik változat
-
KN korhatárkarika, régi változat
-
12 korhatárkarika, régi változat
-
16 korhatárkarika, régi változat
-
18 korhatárkarika, régi változat
-
X korhatárkarika, régi változat
Kritikák
szerkesztésA hatóság működését főleg a 2010 utáni második és harmadik Orbán-kormány befolyásolása miatt érték kritikák. Ezek alapján a szervezet működését és a vezetők kinevezését is a Fidesz-kormány saját igényei szerint határozta meg különféle jogszabályokkal, ennek részeként a tagok 9 évnyi mandátummal lettek megválasztva, elnöknek pedig a Fidesz közeli Szalai Annamáriát tették meg, majd annak 2013-as halála után Karas Monika lett az elnök, aki többek közt Habony Árpád kormányzati tanácsadó ügyvédjeként is ismert volt, miközben még kinevezése idején is 3,6 milliós szerződés kötötte a kormánypárti frakcióhoz. A szervezet hangsúlyosan hozott olyan döntéseket, melyek kormányközeli személyek médiaérdekeltségeinek kedveztek, miközben számos, a magyar médiapiacot súlyosan korlátozó, kormánykritikus médiumokat ellehetetlenítő vagy megszüntető lépés ellenére néma maradt. Ennek egyik szimbolikus jele, hogy elnökként maga Karas is kerüli a nyilvánosságot, és csak ritkán ad interjút.[36] Karas 2021 októberében bejelentett mandátum előtti lemondása, és helyére történő új elnök választása mögött is a Fidesz kormányzat 2022-es magyarországi országgyűlési választások előtti „pozícióbetonozását” vélelmezték.[7][8]
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Az NMHH székhelye, épületei, elérhetőségei
- ↑ Önálló szabályozó szervek Magyarországon a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. § (6) bekezdése szerint
- ↑ Magyarország Alaptörvénye az önálló szabályozó szervekről (23. cikk). [2012. október 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 13.)
- ↑ Az NMHH Elnökének felhatalmazása rendeletalkotásra a médiatörvény szerint
- ↑ 2010. évi LXXXII. törvény a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról. [2010. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 1.)
- ↑ Karas Monika lett a médiahatóság elnöke. [2013. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ a b Lemondott a médiahatóság elnöke, 9 évre így még a jelenlegi kormánytöbbség választhat utódot 24.hu, 2021. október 15.
- ↑ a b A Híradó.hu szerint megvan, hova betonozzák be az NMHH ma lemondott elnökét, és kit betonoznak be a helyére 24.hu, 2021. október 15.
- ↑ Az NMHH önálló hatáskörű szervei a médiatörvény szerint
- ↑ A médiatörvény a médiatanács jogállásáról és szervezetéről
- ↑ A médiatörvény az NMHH Hivataláról
- ↑ a b Az NMHH szervezeti és működési szabályzata
- ↑ A médiatörvény a média- és hírközlési biztosról
- ↑ A média- és hírközlési biztosra vonatkozó törvényi előírások
- ↑ Edina az uj media es hirkozlesi biztos|Kastory Edina az új média- és hírközlési biztos
- ↑ A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság feladatai a hírközlési ágazatban a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (5) bekezdése szerint
- ↑ A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 109. § (8) és (9) bekezdése a Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóságról
- ↑ A médiatanács feladatai a médiatörvény szerint
- ↑ A Médiatanács hatósági hatáskörei a médiatörvény szerint
- ↑ Az NMHH Hivatalának hatósági hatáskörei a médiatörvény szerint
- ↑ Eljárás a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése esetén a médiatörvény 181. szakasza szerint
- ↑ A szöveg minden egyes eleme fontos, ezért szövegfelhasználási engedély megszerzéséig a teljes tartalom a fenti linken érhető el.
- ↑ A Médiatanács tagjainak jelölése a 2010. évi CLXXXV. törvény szerint
- ↑ [net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000185.TV#pr1366 A 2010. évi CLXXXV. törvény 125. szakasza (hogyan válik az NMHH elnöke a Médiatanács elnökjelöltjévé)]
- ↑ A Médiatanács tagjaival szembeni személyi feltételek a 2010. évi CLXXXV. törvény szerint
- ↑ A Médiatanács feladatai a 2010. évi CLXXXV. törvény szerint
- ↑ Megválasztotta az Országgyűlés a médiatanács elnökévé Karas Monikát
- ↑ Balázsi Levente: A közszolgálati egyetem egykori rektora lett a Médiatanács elnöke. Index.hu, 2021. december 14. (Hozzáférés: 2022. szeptember 1.)
- ↑ A médiatanács tagjai (NMHH, Hozzáférés: 2021. február 12.)
- ↑ Kiskorúak védelme, korhatár besorolás
- ↑ A Médiatanács korhatár-besorolásra vonatkozó ajánlása
- ↑ Amit érdemes tudni a televíziós korhatárjelzésekről
- ↑ [net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1000185.TV#pr1830 Jogsértés esetén alkalmazható jogkövetkezmények a médiatörvény szerint]
- ↑ A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény a mozgóképszakmai hatóságról
- ↑ NMHH-kiadvány a mozis korhatárjelzésekről
- ↑ Egy megszállt hatóság, ami nélkül nem épülhetett volna ki az Orbán-rendszer 444.hu, 2017. augusztus 28.