Gothár Péter

(1947-) magyar filmrendező, színházi rendező
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. július 26.

Gothár Péter (Pécs, 1947. augusztus 28. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, jelmez- és díszlettervező, professzor emeritus, érdemes művész. 2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1981–1986 között Básti Juli színésznő férje volt.

Gothár Péter
Portréja a Rivalda 79-80-ban Csigó László felvétele
Portréja a Rivalda 79-80-ban
Csigó László felvétele
Született1947. augusztus 28. (77 éves)
Pécs
Állampolgárságamagyar
HázastársaBásti Juli (1981–1986)
Gyermekeiegy gyermek
Foglalkozásarendező
Tisztségeprofessor emeritus
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1974)
Kitüntetései
Tudományos pályafutása
Munkahelyek
Színház- és Filmművészeti Egyetem2002–2019

SablonWikidataSegítség

Kamaszkorában a fotózás világa ragadta el, napi 36 filmkockát exponált, amiket maga hívott elő, és nagyított.[1]

A Magyar Televíziónál volt rendezőasszisztens 1968–1971 között. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán film- és tévérendezői szakon. 1975–1979 között a Magyar Televízió rendezője, 1979–1992 között a kaposvári Csiky Gergely Színház főrendezője, majd 1993-2019 között a budapesti Katona József Színház rendezője volt.[2]

Az 1994-es országgyűlési választáson az SZDSZ listájának a 140–174 közötti helyén szerepelt, ahol olyan tudósok, művészek, sportolók voltak, akik így fejezték ki támogatásukat.[3]

2002 és 2019 között a Színház- és Filmművészeti Egyetemen oktatott tudományos fokozat nélkül, 2007-ben az intézmény tiszteletbeli doktori (DLA) címet adományozott neki. 2007. december 15-től egyetemi tanár, az SZFE későbbi professor emeritusa.[4][5]

2013-ban egy interjúban a színházról mint művészi szenvedélyéről így nyilatkozott: „Aki csak egyszer megy el színházba, és pechére valami rosszat lát, az nem fog odaszokni, épp ezért (egy) jó színház kell ahhoz, hogy a színházba járás szenvedéllyé tudjon válni. Ahogy mondani szoktuk: ki kell nevelnünk a közönségünket, vagyis (egy) belső igényt kell létrehozni az emberben”[6]

1997-ben a Metropolis folyóirat mint a kortárs magyar mozgóképgyártás meghatározó alakjáról, négy tanulmányt és egy interjút közölt, a rendező filmes és színházi tevékenységét több szempontból is elemezve, átfogó képet adva addigi életművéről. Liszka Tamás például ebben hét mozi- és egy tévéfilmjét vizsgálva úgy fogalmazott, hogy filmrendezőként „stílusát nem a kifejezőeszközök merev használata, hanem a különböző témákat más-más módon megközelítő, kísérletező kedvű alkotói habitus jellemzi”. Rendezett játék- és tévéfilmeket is. Első kisjátékfilmje Ajándék ez a nap címmel Zimre Péter kisregényéből 1979-ben készült.[1][7]

1981–1986 között Básti Juli színésznővel élt házasságban. Közös fiuk, Márton 1982-ben született.[8][9]

2019. november 19-én a Katona József Színház a Facebook oldalán nyilatkozatot tett közzé, hogy vezetőségének tudomására jutott egy erkölcsi határokat átlépő viselkedés a színházon belül, amivel kapcsolatban külső szakértők bevonásával belső vizsgálatot rendeltek el, és azonnali hatállyal elbocsátották és kitiltották az érintett személyt. Másnap ugyanazon a csatornán Gothár Péter közleményében bevallotta, hogy ő az, aki egy évvel korábban szexuálisan zaklatta egyik kolléganőjét, akitől bocsánatot kért és kapott.[10] Még aznap etikai vizsgálatot kért önmaga ellen a Színház- és Filmművészeti Egyetemen,[11] ahol két ülés megtartása után – az eljárás végéig az egyetemen történt esetleges etikai vétségről nem érkezett bejelentés – az Etikai Bizottság által megfogalmazott ajánlását elfogadva Upor László volt rektorhelyettes megszüntette szerződését.[12][13][m 1]

Színházi munkái

szerkesztés

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma a 2017. április 26-i lekérdezéskor: szerzőként: 7; rendezőként: 78; díszlettervezőként (d): 55; jelmeztervezőként (j): 7.

Szerzőként

szerkesztés
  • Diótörő (1984, 1991, 2001–2002)
  • Kutyaszív (1989, 1995)

Rendezőként

szerkesztés

Díszlettervező

szerkesztés

55 esetben az általa rendezett előadás díszlettervezője is volt.

  • Christopher Isherwood, John Van Druten, Joe Masteroff, Fred Ebb, John Kander: Isten veled, Berlin! (1980, veszprémi Petőfi Színház , rendező: Gazdag Gyula)[21]
  • Örkény István: Pisti a vérzivatarban (1988, Kaposvári Csiky Gergely Színház, rendező: Babarczy László)[22]

Filmes munkái

szerkesztés

Rendezései

szerkesztés

Játékfilmek

szerkesztés

Tévéfilmek

szerkesztés
Szereplő
Producer

Megjegyzések

szerkesztés
  1. A zaklatási ügy által kiváltott diskurzus bekerült a belpolitikai térbe is. A magyar kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes decemberben benyújtott egy a kulturális finanszírozás átalakításáról szóló törvényjavaslatot,[14] amiben annak indokául a szexuális zaklatási visszaélésekkel, illetve azok eltussolásával a kipattant botrányra utaltak beterjesztőik.[15] Ennek előzetes, kiszivárgott tervezete ellen a Független Előadó-művészeti Szövetség „Petíció a kulturális élet szétverése ellen”[16] címmel tiltakozó beadványt indított, amit több mint ötvenezren aláírtak,[17][18] majd utcai tüntetést is szervezett.[19] A 168 óra című lap a komoly politikai üggyé dagadó események hatására feltette, hogy Borkai Zsolt szex- és korrupciós botrányra lehet-e reakció az ügy kipattanása és hogy miért nem volt nagyobb kormányzati visszhangja a Marton László-ügynek, mire Gothár Péter úgy nyilatkozott: „Ami a színházban történt, az egy morális, erkölcsi ügy, ahol abúzusról van szó. És itt ki is kell jelentenem, hogy ez teljesen elfogadhatatlan, elítélendő. A másik esetben Borkai pénzért vett magának prostituáltat, ami egy adok-kapok csere, ahol mindenki benne van a játékban. Ehhez kapcsolódott a korrupciós szál, valamint az álszentség [–] De mindenesetre arra jó a Gothár-ügy, hogy mutogatni lehessen a „balliberális oldalra””.[20]
  2. Első rendezése: Kaposvár, 1978. október 13.
  1. a b Liszka Tamás: A gothári kérdés (48-57. old.), Gelencsér Gábor: "S mégis mily nagy dolog embernek lenni" – Groteszk stilizáció kontra filmnyelvi experimentalizmus Gothár Péter művészetében, (58-65. old.), Margócsy István: Az irodalmias filmcsinálás hátulütői – Gothár Péter filmjeiről (66-73. old.), Sándor L. István: Kelet-európai marionett – Gothár Péter színházi rendezései (74-83. old.), Varga Balázs: "Zajos magány", (84-91. old.), Gothár Péter rendezései (92-95. old.), Válogatott bibliográfia (95-97. old.), Metropolis: filmelméleti és filmtörténeti folyóirat 1. évf. 1. szám, metropolis.org.hu – 1997. tavasz
  2. Zrt, HVG Kiadó: Gothár Péter bevallotta, „elfogadhatatlan módon” közeledett egy kolléganőjéhez (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. november 20. (Hozzáférés: 2019. november 20.)
  3. SZDSZ listán Ascher Tamás és Pogány Judit, Somogyi Hírlap 5. évfolyam 81. szám, library.hungaricana.hu – 1994. április 7.
  4. 2007. évi 300/2007. KE határozat egyetemi tanári kinevezésekről  (Hozzáférés ideje: 2022. szeptember 6.)
  5. Gothár Péter. Színház- és Filmművészeti Egyetem. (Hozzáférés: 2018. március 27.)
  6. Gothár Péter: "A szenvedélyhez jó színház kell"
  7. Ajándék ez a nap, Somogyi Néplap 35. évfolyam 292. szám, library.hungaricana.hu - 1979. december 14.
  8. Tisza Kata: Gothár: na, apa, mit gondolsz?, Magyar Hírlap 38. évfolyam 212. szám - 2005. szeptember 10. (online: adtplus.arcanum.hu)
  9. Marton Gothar CV ENG, gothar.hu – 2016
  10. Attila, Varga: Gothár Péter a Katona zaklatási botrányának főszereplője (magyar nyelven). index.hu, 2019. november 20. (Hozzáférés: 2019. november 20.)
  11. A Színház- és Filmművészeti Egyetem közleménye. szfe.hu, 2019. november 20.
  12. Az Etikai Bizottság összefoglalója a 2019. december 4-én megtartott ülésről. szfe.hu, 2019. december 4.
  13. A Színház- és Filmművészeti Egyetem Etikai Bizottságának közleménye. szfe.hu, 2019. december 9.
  14. 2019. évi … törvény a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról. parlament.hu, 2019. december 9.
  15. Nagy Gábor: Hazugságokra épül az újabb balliberális hangulatkeltés Archiválva 2019. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarhirlap.hu - 0219. december 10.
  16. Petíció a kulturális élet szétverése ellen, terjed.ahang.hu - 2019. dec. 6.
  17. Húszezren írták alá „a kulturális élet szétverése elleni” petíciót, 444.hu - 2019. december 7.
  18. Közös közleményt adott ki a Katona, az Örkény, a Radnóti Színház és a Függetlenek, librarius.hu – 2019. december 10.
  19. Ha fontos a kormánynak a Gothár-ügy, akkor az egyházi pedofíliával is foglalkozhatna Péterfy Bori szerint, index.hu – 2019. december 13.
  20. Janisch Attila: Gothár Péter zaklatási ügye nem feledtetheti el Borkai Zsolt szexbotrányát Archiválva 2019. december 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, 168ora.hu – 2019. december 12.
  21. Próbastádiumban, Somogyi Néplap 35. évfolyam 298. szám, library.hungaricana.hu - 1979. december 21.
  22. Örkény István Pisti a vérzivatarban című drámájának műsorfüzete - Kaposvári Csiky Gergely Színház, 1988, orkenyistvan.hu
  23. https://port.hu/adatlap/film/mozi/het-kis-veletlen-het-kis-veletlen/movie-223144

További információk

szerkesztés