Pasarét
Pasarét (németül Sauwiesen) Budapest II. kerületének egyik városrésze, mely a Budai-hegységben található.
Pasarét | |
A Pasaréti téri templom | |
Közigazgatás | |
Település | Budapest II. kerülete |
Kerület | Budapest II. kerülete |
Városhoz csatolás | 1873 |
Irányítószám | 1026 |
Népesség | |
Teljes népesség | 5519 fő (2001)[1] +/- |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 31′ 17″, k. h. 18° 59′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 17″, k. h. 18° 59′ 49″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pasarét témájú médiaállományokat. |
Fekvése szerkesztés
Pasarét a Nagykovácsin eredő és a Dunába torkolló Ördög-árok patak kiszélesedő völgyében, az Apáthy-szikla aljától a Városmajorig húzódó, a Hűvösvölgyi út és a Pasaréti út által határolt terület. Észak felől Rézmál, Törökvész, délről a Városmajor, Kútvölgy, Virányos, Szépilona, Kurucles és Lipótmező határolják.
Nevének eredete szerkesztés
Mai nevét Döbrentei Gábor 1847-es dűlőkeresztelője alkalmával kapta, amikor is Buda akkori német városrészneveit magyarosították. Az addigi Sauwiesen (Disznórét) és Schmalzbergel (Zsírdomb) név helyett Abdurrahmán Abdi Arnaut, az utolsó budai török pasa emlékére a terület a Pasarét nevet kapta.
Más vélemény szerint az Ördög-árok melletti zsombékos területet szerb nyelven pasaként, németül riedként említették és ezek együtteséből („Pasa-Ried”) eredne a Pasarét név.
Története szerkesztés
Pasarét őskori történetéről régészeti emlékek hiányában semmit sem tudni, de valószínűsíthető, hogy az ingoványos völgy az őskori ember és állatvilág számára lakhatatlan volt. Az i. sz. III.- IV. századi római kori villa rustica temetőjének leletanyaga is a magasabban fekvő Zsírdombon, a mai Vasas sportcentrum területéről került elő 1863-ban.
A honfoglalás kori magyarság is a nyéki és a Ferenc-halmi dombokra települt, legelőnek, kaszálónak hagyva meg az Ördög-árok völgyét.
A tatárjárást követően megerősödő Budai vár, és a királyi udvar 13. század végi Budára költözésével az udvari szolgálónép is letelepedett a közeli Budai hegyekben. Ilyen település volt a Solymár, Nagykovácsi és Hidegkút is, melyekben a királyi solymászok, fegyverkovácsok és királyi hadizenészek telepedtek meg. Ekkoriban Pasarét és környéke egészen a mai Margit körútig, és a Duna parti Felhévíz nevű település a Szent István ispotályos keresztes kanonokrend Szent Kereszt perjelségének a birtoka volt.
A 13. század végén Kunc ispán budai bíró bérelte a környéket a felhévízi egyháztól. A mai Szent Ilona városrész dombján lévő központjából irányította a szőlőművelésen és gabonatermesztésen alapuló gazdaságát. 15. században a területet már budai patríciusok, majd a század közepétől Erzsébet anyakirályné és a király birtokolta a nyéki királyi vadaskerttel együtt, ami a mai Kuruclestől, a Lipótmezőn át a hűvösvölgyi Nyékig terjedt, középpontjában a Fekete István utcában található vadászkastéllyal. A vadászkastélyt Zsigmond király idején kezdték építeni, de fénykorát Mátyás király és a Jagellók alatt élte.
A török időkben a terület Veli bej rétje néven a budai pasák kaszálója volt. 1599-ben - a tizenöt éves háború egyik eseményeként - itt fogták el a magyar hadak Dev (Ördög) Szulejmán budai pasát.
A Budai hegyekbe a 18. századtól német telepesek érkeztek, akik felelevenítették a szőlő-és bortermelés római és középkori hagyományait. Ekkor kapják a budai részek német neveiket. A II. kerület ekkori neve Országút külterület. 1820-ban az Ördög-árkot szabályozták, a Disznórétet feltöltötték, kukoricatermesztésre alkalmassá téve.
1847-ben kapta a Pasarét nevet és ebben az időben kezdte meg működést a Drasche Henrik féle téglagyár is, ami 1868-ban felvette a Kőszénbánya és Téglagyár Társulat nevet és 1932-ig itt működött, amikor csődbe ment. Pest, Buda és Óbuda 1873. évi egyesülése után Budapest világvárossá fejlődésével a külterületek is fokozatosan beépültek. 1869-ben megindul a lóvasút Zugliget irányába, majd ennek szárnyvonalaként 1903-ban a villamosközlekedés is a Hűvösvölgybe, amely a kezdeti turistavonalból a 20. század közepére fő tömegközlekedési úttá fejlődött. A közúthálózat fejlesztéséhez már az ókortól meglévő Hidegkúti út (ma Hűvösvölgyi út) mellett a Pasaréti út kiépítésére (1899) és az Ördög-árok befedésére (1877) is szükség volt.
A pasaréti kertes, nyaraló és villaövezet kiépülése a Házmán utca 1900-as évekbeli kialakításával és a Pasaréti, Hidegkúti út villáinak megépülésével kezdődött (például Márkus Emília Hűvösvölgyi út 85. alatti, és Herczeg Ferenc szomszédos, 87. szám alatti villái 1912-ben épültek).
Az első világháború után az 1920-as, 1930-as években eklektikus és Bauhaus stílusú házakkal új utcák keletkeztek. A Pasaréti út és a Ditró utca sarkán épült a második legnagyobb hazai filmgyár, a Star, amiben az 1990-es évek elejéig a Mafilm szinkronstúdiói működtek. A Ditró utca másik oldalán a Pénzügyi Tisztviselők Budagyöngye SC sportlétesítményei - 1950-től a Pénzügyőr SE. labdarúgópályája – kaptak helyet. Az 1930-óta közlekedő – Pasaréti téri végállomású - 5-ös busz a főváros egyik legrégibb autóbuszjárata.
Pasarét a két világháború között épült be teljesen. Ekkor (1931) épültek a késői Bauhaus stílusú Napraforgó utcai villatelep házai, a Lukóy-villa a Battai lépcső 12/a alatt, a Pasaréti téri (1937) autóbusz-végállomás a római katolikus templommal és rendházzal, a Torockó téri református templom, továbbá a Pasaréti út, Szilágyi Erzsébet fasor, Hűvösvölgyi út és a keresztutcák lakóházai, valamint a Budapesti Budai Torna Egylet székháza és sporttelepe (1940), a volt Drasche téglagyár helyén (1947-től Vasas sporttelep).
A második világháború idején a 3. Ukrán Front X. Gárda lövész hadteste 1944. december 25-én, elsőként nyomult be Budára a Hűvösvölgyi úton (40 éven keresztül Vöröshadsereg útja), egészen a Szent János kórház vonaláig. Itt az oroszok útját az Egyetemi Rohamzászlóalj akasztotta meg egészen 1945. február elejéig. A Budát védő német egységek 1945. február 11-i kitörése főképp az Ördög-árok völgyén át történt. Az Akadémia előtti csatorna kijáratánál fogták el a Budát védő erők parancsnokát, Karl Pfeffer-Wildenbruch SS vezérezredest vezérkarával együtt.
1950-es évekbeli újjáépítés során a rendszerváltásig elsősorban középületek születtek. Szabó Lőrinc kéttannyelvű általános iskola és gimnázium (korábban Bányai Júlia Általános iskola), Budagyöngye Bevásárlóközpont, PSE székház.
A rendszerváltást követően újra beindult a lakóházak, villák építése a még meglévő foghíjtelkeken. 1999-re fejeződött be az 56-os villamos vonalrekonstrukciója a régi mintára készült fa megállóépületekkel, és ekkor épült ki az Ördög-árok mentén a Duna-parti után Budapest második leghosszabb kerékpárútja, valamint megnyitotta kapuit a Hidász utcai Honvéd Lovarda is. 2003-ban avatták fel a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Hűvösvölgyi úti részlegét az egykori Márkus villában.
Nevezetességek szerkesztés
- Gábor Áron-emlékmű - Szilágyi Erzsébet fasor,
- Németh László-szobor - a Vasas pályánál,
- Mária-kút - a Pasaréti tér közepén - Boldogfai Farkas Sándor szobrászművész alkotása, 1939[2]
- Raoul Wallenberg-szobor - Szilágyi Erzsébet fasor,
- Napraforgó közi emlékoszlop,
- Jávor Pál-emléktábla - Pasaréti út elején,
- Szabó Lőrinc-emléktábla - Volkmann utca,
- Bartók Béla-emlékház – Csalán út
Pasaréten laktak szerkesztés
- Bartók Béla zeneszerző – Csalán út 29.
- Darvas József politikus, író - Hidász utca 27.
- Déry Tibor író - Lotz Károly utca 20.
- Dohnányi Ernő zeneszerző - Széher út 24.
- Fábri Zoltán filmrendező és felesége Apor Noémi színésznő - Hidász utca 5.
- Herczeg Ferenc író - Hűvösvölgyi út 87.
- Issekutz Béla gyógyszerész professzor - Hidász utca 13.
- Jávor Pál színész - Pasaréti út 8.
- Joó Sándor református lelkipásztor - Torockó tér 1
- Márkus Emília színésznő és veje Vaclav Nyizsinszkij táncművész - Hűvösvölgyi út 85.
- Nagy Imre kommunista politikus, 1953-ban és az 1956-os forradalomban miniszterelnök - Orsó utca
- Németh László író - Szilágyi Erzsébet fasor 79.
- Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere
- Károlyi Amy költő és férje, Weöres Sándor költő - Muraközi utca 10/A.
- Kókai Rezső zeneszerző - Torockó utca 11.
- Lukin László énektanár, karnagy - Vérhalom utca 20.
- Örkény István író - Pasaréti út 39.
- Spéter Erzsébet mecénás [3]
- Szabó Lőrinc költő - Volkmann utca 8.
- Szabó Magda író és férje, Szobotka Tibor író - Júlia utca 3.
- Szabó Mihály református lelkipásztor – Nagyajtai utca 4.
- Szakáts Miklós színész - Hidász utca 5.
- Szepes Mária író - Júlia utca 13.
- Szerb Antal író - Torockó utca 9/a.
- Pinczési Judit költő - Nagyajtai utca 1/b.
- Tábori Nóra színésznő - Házmán utca 7.
- Várkonyi Zoltán színész-rendező - Nagyajtai utca 10.
A városrész a filmekben, irodalomban szerkesztés
- A Pasaréti út és a 48-as szám alatti villa lényeges helyszín Kondor Vilmos magyar író Budapest noir című bűnügyi regényében.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ https://www.kozterkep.hu/~/8450/
- ↑ Kigúnyolták, vérét vették, pedig csak adni akart: Spéter Erzsébet élete. www.ujsagmuzeum.hu (magyarul) arch „1995-ben visszavonult, a Pasaréten található lakását sem tudta elhagyni a hátralévő életében”
- Vígh István: Pasarét története, Budapesti újság (Hozzáférés: 2012. október 18.)