Főmenü megnyitása

Szobotka Tibor

magyar író, műfordító, irodalomtörténész, pedagógus

Szobotka Tibor (Budapest, 1913. március 19.Budapest, 1982. február 26.) József Attila-díjas magyar író, műfordító, irodalomtörténész, pedagógus, az irodalomtudományok kandidátusa. Szabó Magda író és költő férje. Fordítói tevékenységének legismertebb darabja J. R. R. Tolkien világhírű fantasy-író A babó (más fordításokban: A hobbit) című művének eredeti magyarítása.

Szobotka Tibor
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1982-es Körkép antológiában megjelent portréja
Született 1913. március 19.[1]
Budapest
Elhunyt 1982. február 26. (68 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Szabó Magda
Foglalkozása
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (1930–1935)
Kitüntetései József Attila-díj (1974)
Sírhely Farkasréti temető

Szobotka Tibor aláírása
Szobotka Tibor aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Szobotka Tibor témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

1930-1935 között angol-német-művészettörténet szakon a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett; középiskolai tanári oklevelet és bölcsészdoktori címet szerzett. Tanulmányai befejezése után Angliába utazott, majd hazatérve angol-német levelezőként helyezkedett el a Hungaria-Jacquard gyárban. A második világháborúban katona volt. 1945-től a Magyar Rádió munkatársa. A Tükör és a Magyar Nemzet munkatársa (lektor, szerkesztő, rovatvezető), majd a Magyar Rádió műsorfőtitkára, ahonnan 1950-ben elbocsátották. 1950–1952 között a Tankönyvkiadó Vállalatnál dolgozott nyomdai korrektorként illetve a kereskedelmi részleg alkalmazottjaként. 1952–1954 között általános iskolai tanár. 1954-től az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegyetem) kari titkárságán működött, 1957-től a világirodalmi tanszéken, előbb adjunktus, majd 1966-ban docens lett. 1973-ban nyugállományba vonult. A PEN Club egyik alelnöke volt, rendszeresen publikált az Élet és Irodalomban, a Kortársban. 1957-ben kérte és megkapta a Magyar Rádiótól rehabilitálását.

Sinclair Lewis, John Galsworthy, George Eliot és James Joyce fordításai jelentősebbek. Életműsorozatát 1983-ban a Magvető Könyvkiadó indította el.

A rendelkezésre álló naplók, tartalomtervezet és elkészült részek segítségével életrajzát felesége, Szabó Magda fejezte be (Megmaradt Szobotkának. Budapest, 1983).

 
Szobotka Tibor emléktáblája Budapest II. kerületében

MűveiSzerkesztés

  • Hellenizmus Shelley és Keats költészetében (tanulmány, 1936, Sobotka néven)
  • Thomas Mann (tanulmány, 1956)
  • Megbízható úriember (regény, 1959)
  • Shelley (tanulmány, 1960)
  • Közönség és irodalom (tanulmányok, 1964)
  • Valóság és látomás (tanulmányok, 1967)
  • Hekuba (elbeszélések, 1971)
  • Az angol irodalom története (monográfia Szenczi Miklóssal és Katona Annával közösen, 1972)
  • Züzü vendégei (regény, 1973)
  • A tenger és az eb (elbeszélések, 1975)
  • Az összeesküvők (regény, 1978)
  • Menyasszonyok, vőlegények (regény, 1980)
  • A vetőkártya főhadnagya (összegyűjtött elbeszélések, 1982)
  • Hazugság, Száműzetésben (regény, 1984)
  • Harkály a fán (elbeszélések, 1985)
  • Erényes emberek (színművek, hangjátékok, jelentek, 1986)
  • Igitur (regény, 1987)
  • Sose jön szanitéc (elbeszélések, 1988)

MűfordításaiSzerkesztés

  • Lewis Carrol: Alice csodaországban (meseregény, 1958) Kosztolányi Dezső műfordításának hozzáigazítása az eredeti angol szöveghez
  • J. Joyce: Ifjúkori önarckép (regény, 1958)
  • Agatha Christie: Nyaraló gyilkosok (regény, 1959)
  • J. Galsworthy: A Forsyte-Saga (regény-ciklus, 1960)
  • J. Galsworthy: Modern komédia (regény-ciklus, 1960)
  • T. G. Smollett: Humphry Clinker kalandozásai (regény, 1971)
  • G. Stein: Alice B. Toklas önéletrajza (visszaemlékezések, 1974)
  • J. R. R. Tolkien: A babó (fantasyregény, 1975)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)

ForrásokSzerkesztés

 
Szobotka Tibor és Szabó Magda sírja a Farkasréti temetőben
  • Bóka László: Szobotka Tibor: Megbízható úriember. ÉI, 1959. 23. sz. = U.ő: Arcképvázlatok és tanulmányok. 1962. 456–461.
  • Mihályi Gábor: Közömbösség és irodalom. Nagyvilág, 1965. 1253–1254
  • Nagy Péter: Szobotka Tibor: Megbízható úriember. In: U.ő: Rosta. 1965. 421–423.
  • Julow Viktor: Egység a sokféleségben. Szobotka Tibor: Valóság és látomás. Nagyvilág, 1969. 142–143
  • Varjas Endre: A "megbízható úriember". ÉI 1970. 39. sz
  • Alföldy Jenő: Műves és aranyműves novellák. Szobotka Tibor: Hekuba. ÉI 1972. 10. sz.
  • Kíséry Pál: Szobotka Tibor: Hekuba. Alföld, 1972. 7. sz. 87–88.
  • Tamás István: Szobotka Tibor: Züzü vendégei. Kritika, 1973. 8. sz. 24–25.
  • Iszlai Zoltán: Szobotka Tibor: Az összeesküvők. NHQu 1979. 136–138.
  • Bata Imre: Szobotka Tibor: Menyasszonyok, vőlegények. Népszabadság, 1980. nov. 25.
  • Kabdebó Lóránt: „Költészet és valóság”. Beszélgetés Szobotka Tiborral (Életünk, 1982. 4. sz.362–367)
  • Bata Imre: Szobotka Tibor ravatala fölött (Kortárs, 1982. 6. sz)
  • Nagy Péter: Szobotka Tibor halálára (Nagyvilág, 1982. 5. sz.)
  • Képes Géza: Szobotka Tibor (Élet és Irodalom, 1982. 10. sz.)
  • Szabó Magda: Szobotka Tibor. Kort 1982. 1847–1850
  • Tóth Béla: A szépíró Szobotka Tibor (Alföld, 1984. 10. sz.)
  • Rónay László: Vázlat Szobotka Tiborról (Alföld, 1987. 10. sz.)
  • Kabdebó Lóránt: A rejtélyes prózaíró. Hetvenöt éve született Szobotka Tibor (Magyar Nemzet, 1988. 67. sz.)
  • Szabó Magda: Bevezető (Új Tükör, 1988. 13. sz.)
  • Lengyel Balázs: Szobotka Tibor sírjánál (Vigilia, 1988. 8. sz.)
  • Szabó Magda: Megmaradt Szobotkának (Bp., 1983)

További információkSzerkesztés