Szenczi Miklós

Szenczi Miklós (született Schmidt Miklós, Budapest, 1904. április 26. – Budapest, 1977. július 11.) filológus, egyetemi tanár és az irodalomtudományok kandidátusa. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol Nyelv és Irodalom Tanszék egykori oktatója és tanszékvezetője.

Szenczi Miklós
Életrajzi adatok
Született	1904. április 26. Budapest
Elhunyt	1977. július 11. (73 évesen) Budapest
Sírhely	Farkasréti temető
Születési neve	Schmidt Miklós
Ismeretes mint	filológus anglicista
Nemzetiség	magyar
Állampolgárság	magyar
Iskolái	University of Aberdeen
Pályafutása
Kutatási terület	irodalomtudomány
Aktív időszak	1933–1977
Tudományos fokozat	PhD
Munkahelyek
Eötvös Loránd Tudományegyetem	egyetemi tanár

Tanulmányai

Tanulmányait a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemen (ma: ELTE) kezdte meg 1923-ban, majd állami ösztöndíjjal az Aberdeeni Egyetemen folytatta, és 1928-ban diplomázott. 1933-ban szerzett doktori címet angol irodalomból a Pázmány Péter Tudományegyetemen.

Oktatási karrier

Szenczi Miklós budapesti középiskolákban és az Eötvös József Collegiumban tanított.

1937-ben megszervezte a magyar nyelv és irodalom oktatását a Londoni Egyetemen, ahol tíz éven keresztül ő volt a magyar nyelv és irodalom oktatója is.

1947-től a Budapesti Egyetem Angol Tanszékén tanár. 1949-ben elbocsátották, majd 1957-ben rehabilitálták, és tanszékvezető professzor lett. 1973-ban ment nyugdíjba az Angol Tanszékről.

Élete utolsó éveiben a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében a nyugat-európai komparatisztikai kutatócsoport vezetésével foglalkozott.

Művei

• Webster tragikus művészete (Bp., 1932)
• The Tragicomedies of Middleton and Rowley (Bp., 1937)
• A tragikus alapvetés Ford drámáiban (Bp., 1937)
• Tanuljunk könnyen, gyorsan angolul Ernst Häckel módszere alapján (Bp., 1937)
• A költői és történeti igazság kérdéséhez (Bp., 1956)
• A shakespeare-i realizmus kérdéséhez (Bp., 1956)
• Shakespeare az évszázadok tükrében (kritikák, vál., szerk. Bp., 1965)
• Angol romantikusok és a valóság (Bp., 1967)
• Milton’s Dialectic in Paradise Lost (Bp., 1971)
• The Mimetic Principle in Later 18th Century Criticism (Bp., 1974)
• Valósághűség és képzelet (Bp., 1975). – Irod. Studies in English and American Philology (II., „Szenczi Emlékkönyv”, bibliográfiával, Bp., 1975)
• Gyergyai Albert: Arcképvázlat Sz. M.-ről (Nagyvilág, 1975. 12. sz.)
• Kéry László: Sz. M. (Nagyvilág, 1977. 9. sz.)
• Szentmihályi Szabó Péter: Sz. M. (Élet és Irodalom, 1977. 30. sz.)
• Szegedy-Maszák Mihály: Sz. M. (Helikon, 1977. 4. sz.)
• Kovács József: Sz. M. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1977. 3. sz.)
• Országh László: Emlékezés Sz. M.-ra (Filológiai Közlöny, 1978)
• V. Duckworth Barker: M. Sz. (New Hungarian Quarterly, 1978. 69. sz.).