Főmenü megnyitása

George Eliot, valós nevén Mary Anne Evans (Arbury Farm, Warwickshire, 1819. november 22.1880. december 22.) angol írónő.

Mary Anne Evans
George Eliot
George Eliot
Élete
Születési név Mary Ann Evans
Született 1819. november 22.
Warwickshire, Anglia
Elhunyt 1880. december 22. (61 évesen)
Chelsea, London, Anglia
Sírhely Highgate Cemetery
Nemzetiség angol
Pályafutása
Írói álneve George Eliot
Alkotói évei viktoriánus kor
Fontosabb művei A vízimalom, Middlemarch
Hatottak rá Miguel de Cervantes, Honoré de Balzac, Charlotte Brontë, Jane Austen, Arthur Schopenhauer
Hatása Marcel Proust, Thomas Mann, Virginia Woolf, Margaret Atwood, Norman Mailer, Christopher Hitchens, Martin Amis, JK Rowling
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mary Anne Evans témájú médiaállományokat.
George Eliot portréja (Frederick William Burton műve, 1864)
Sírja a londoni Highgate temetőben

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

1819. november 22-én született a Warwickshire-i Arbury majorságban, Robert Evans (1773–1849) és Christiana Pearson (1788–1836) legfiatalabb gyermekeként. Két bátyja és két nővére volt, születési sorrendben: Robert Evans, Fanny Evans, Chrissy Evans és Isaac Evans. Édesapja építész volt, aki leányát kitűnő nevelésben részesítette. Legelső irodalmi kísérlete Strauss Jézus életének fordítása volt 1846-ban. Hosszabb európai utazás után 1851-ben Londonban telepedett le, ahol belépett a szabadelvű Westminster Review szerkesztőségébe, illetve szert tett többek között John Stuart Mill és Herbert Spencer ismeretségére. Eliot sok éven át George Henry Lewes írónak benső élettársa volt, azonban anélkül, hogy vele törvényesen egybekelt volna, mivel Lewes neje az őrültek házában élt. Lewes halála után egész Anglia csodálkozására 1878-ban John Walter Cross kereskedőhöz, Lewes régi jó barátjához ment nőül.

Irodalmi munkásságaSzerkesztés

Legelső, George Eliot álnév alatt megjelent műve a Scenes of clerical life, a Black wood's Magazine-ban látott napvilágot (Edinburgh, 1854). Irodalmi hírnevét Adam Bede (1859) című regényével alapozta meg. Ezt a remekművet élethűség és finom jellemzés, helyes felfogás és az angol népélet alapos ismerete jellemzik. Ugyanilyen előnyökkel dicsekszenek a The mill on the floss (1860) és a Silas Marner, the weaver of Raveloc (1861) című regényei is. Nagyszerű történeti háttere van a Romola című regénynek (1863), mely a Savonarola korabeli olasz életnek fényes rajzát tünteti fel. Későbbi regényei közül megemlítendők: Felix Holt, the radical (1866) és Middlemarch (1871), mely utóbbiban az angol vidéki életet rajzolja fel és melyet a Romola mellett a költőnő legjobb művének tartanak. Megemlítendő még: Daniel Derouda (1876), melyben a zsidókat dicsőiti. Verses művei: The spanisch gipsy (1868. 5 kiad. 1876), melynek színhelye Spanyolország, a zsidó-mór korban; továbbá: Agatha (1869) és The legend of Jubal (1874), valamint Armgart (1871) című drámai kísérlete, regényeinél csekélyebb sikert arattak. Legutolsó műve, különféle tanulmányok gyűjteménye: The impressions of Theophrastus Such. cím alatt jelent meg 1879-ben.

Regényeit majdnem minden európai nyelvre lefordították. Main kivonatokat közölt Eliot műveiből: Wise, witty and tender sayings from the works of George Eliot cím alatt (5 kiad. 1881). Életrajzát, leveleit és naplóit férje, Cross adta ki (George Eliot's life as related in her letters and journals, London 1885. 3 kötet).

MűveiSzerkesztés

RegényeiSzerkesztés

  • Adam Bede, 1859
  • The Mill on the Floss, 1860
  • Silas Marner, 1861
  • Romola, 1863
  • Felix Holt, the Radical, 1866
  • Middlemarch, 1871–72
  • Daniel Deronda, 1876

KöltészeteSzerkesztés

  • The Spanish Gypsy, 1868
  • Agatha, 1869
  • Armgart, 1871
  • Stradivarius, 1873
  • The Legend of Jubal, 1874
  • Arion, 1874
  • A Minor Prophet, 1874
  • A College Breakfast Party, 1879
  • The Death of Moses, 1879
  • From a London Drawing Room
  • Count That Day Lost
  • I Grant You Ample Leave

MagyarulSzerkesztés

  • Eliot György: Bede Ádám. Regény, 1-2.; ford. Salamon Ferenc; Kisfaludy-Társaság, Pest, 1861-1862
  • Eliot György: Middlemarch. Tanulmány a vidéki életből, 1-4.; ford. Csukássi József; Kisfaludy-Társaság, Bp., 1874-1875 (Szépirodalmi házi kiskönyvtár)
  • Holt Felix, a radicalis, 1-2.; ford. Dominkovics Mária; Légrády, Bp., 1874
  • A raveloe-i takács. Regény; ford. Kacziány Géza; Franklin, Bp., 1885 (Olcsó könyvtár)
  • Romola. Regény, 1-3.; ford. Pataki Béla; Franklin, Bp., 1898
  • A vízimalom. Regény; ford., utószó Szinnai Tivadar; Európa, Bp., 1966 (A világirodalom remekei)[1]
  • Middlemarch, 1-2.; ford. Bartos Tibor; Európa, Bp., 1976
  • Adam Bede. Regény; ford. Szobotka Tibor; Európa, Bp., 1978
  • Kései boldogság. Silas Marner története; ford. Gebula Judit; Lazi, Szeged, 2010
  • Büszkeség és ártatlanság; ford. Szinnai Tivadar, jegyz. Somogyi Judit; Lazi, Szeged, 2010

Külső hivatkozásokSzerkesztés

ForrásSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A regény Büszkeség és ártatlanság címmel is megjelent magyarul a regényből készült 1997-es BBC film címét követve