Herczeg Ferenc (író)

(1863–1954) magyar író

Herczeg Ferenc (született: Franz Herzog), (Versec, 1863. szeptember 22.Budapest, 1954. február 24.)[7] magyar író, színműíró, újságíró, az MTA tagja és másodelnöke, 1904-től 1919-ig a Petőfi Társaság elnöke. Álneve: Katang. A Horthy-korszak legnépszerűbb írója, az Új Idők című irodalmi hetilap főszerkesztője és a Magyar Revíziós Liga elnöke.

Herczeg Ferenc
Herczeg Ferenc 1905-ben
Herczeg Ferenc 1905-ben
Született Franz Herzog
1863. szeptember 22.[1][2][3][4][5]
Versec
Elhunyt 1954. február 24. (90 évesen)[1][2][3][4][5]
Budapest[6]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái Temesvári Piarista Gimnázium
Sírhely Farkasréti temető (37/3-1-97)
Írói pályafutása
Jellemző műfajok regény
Fontosabb művei A Gyurkovics-fiúk
Ocskay brigadéros
A kék róka
Pro libertate!
A Petőfi Társaság elnöke
Hivatali idő
1905 1919
Előd Jókai Mór
Utód Pekár Gyula
A Magyar Revíziós Liga elnöke
Hivatali idő
1927 1945

Herczeg Ferenc aláírása
Herczeg Ferenc aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Herczeg Ferenc témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Jómódú verseci sváb polgárcsaládból származott, felmenői Sziléziából származó telepesek voltak. Édesapja Herzog Ferenc József (aki 1880-ban hunyt el) gyógyszerész, Versec polgármestere, édesanyja Hoffmann Lujza (1842–1938)[8] volt. Magyarul 1874–76-ban tanult meg a Temesvári Piarista Gimnáziumban.[9] 1876-ban Szegeden, 1878-ban Fehértemplomban folytatta gimnáziumi tanulmányait, 1881 és 1884 között joghallgató volt a budapesti tudományegyetemen. Ennek elvégzése után Temesváron, majd utána Budapesten volt ügyvédjelölt.

1886-ban kardpárbajt vívott egy katonatiszttel, Sipos Lászlóval, aki sebesülésébe a párbaj színhelyén belehalt. Herczeg emiatt Vácott négy hónapra fegyházba került.[10] Ott írta meg Fenn és lenn című első regényét, amellyel a Singer és Wolfner könyvkiadó 1000 frankos regénypályázatát is megnyerte. 1891. március 12-én Rákosi Jenő felfigyelt Egy kard affaire című tárcájára, majd a Budapesti Hírlaphoz szerződtette mint állandó tárcaírót.

Rendkívül gyorsan népszerű lett. Sikere arra biztatta, hogy a „nemzet írójává” váljék. Ekkor novellák és vígjátékok helyett történelmi drámákat, regényeket kezdett írni. Később vissza-visszatért ifjúkori sikereinek műfajához, e művei a bestsellerpiacon is sikert arattak.

A Nemzeti Színház 1893. március 10-én mutatta be A dolovai nábob leánya című első drámáját, mely az év során huszonötször került előadásra. 1896. december 16-tól az Új Idők című irodalmi hetilap alapító szerkesztője volt.

A rendszer írófejedelme volt. Népszerűségét emelte lapja, a nagy példányszámú Új Idők (18941949), melynek szerkesztője volt és egyben a beérkezett olvasói levelekre is személyesen válaszolt.

1893. február 1-jén lett a Kisfaludy Társaság rendes tagja, 1899. május 15-én pedig a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta. 1906-ban nősült meg. Felesége Grill Janka[11] (más forrás szerint Júlia[12] illetve Juliska)[13] volt, de gyermekük nem született.

1896-ban Versec városnak lett országgyűlési képviselője szabadelvű párti programmal. Az 1901-es választásokon alulmaradt, azonban az 1904–05-ös időközi, valamint az 1905–06-os és az 1910–18-as általános választásokon a pécskai kerület megválasztotta országgyűlési képviselőjének. 1903. december 16-tól 1910. december 31-ig volt belső munkatársa a Tisza István gróf által alapított Az Újságnak. 1911. január 1-je és 1918. október 1-je között szerkesztette a Magyar Figyelő irodalmi és politikai szemlét.

Tisza István miniszterelnök kérte fel arra is, hogy vezesse a Hadsegélyező Hivatalt, ahol 1914 augusztusától 1916-ig dolgozott. 1916-ban Berlinben volt politikai megbízott. 1919 április-májusában a tanácskormány őrizetbe vette mint „ellenforradalmárt” és a Markó utcai fogházban tartották elzárva. 1891-ben választotta meg rendes tagjává a Petőfi Társaság, 1903-ban másodelnök lett, 1904-től 1920-ig elnöke, 1920-tól pedig tiszteletbeli elnöke.

A Magyar Tudományos Akadémiának 1910. április 28-án rendes, 1914. május 7-én tiszteleti tagja lett, 1920–22-ben és 1929–31-ben, illetve 1945–46-ban másodelnöke, 1922. május 11. és 1946. július 24. között pedig igazgatósági tagja. Amikor 1949-ben átszervezték az MTA-t, a tagságát megszüntették.

1920-ban a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület elnöke lett, majd tagja a Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácsának. 1922-ben a Délvidéki Otthon elnöke, a Pátria Magyar Írók, Hírlapírók és Művészek Klubja elnöke, 1927 és 1945 között a Magyar Revíziós Liga országos elnöke. 1929-ben a Társadalmi Egyesületek Szövetségének díszelnöke, 1931-ben a Dunántúli Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke, 1938-ban a Magyarok Világszövetségének tiszteletbeli tagja lett.

1925-ben, 1926-ban és 1927-ben Az élet kapuja című regénye alapján az Akadémia Nobel-díjra jelölte.[14] 1930-ban Magyar Corvin-lánc kitüntetésben részesült.

1925 és 1930 között 40 kötetes díszkiadásban jelentek meg munkái. 1927 és 1945 között a felsőház tagja volt. A magyar revíziós mozgalom egyik vezéralakjaként ismerték. Ő avatta fel 1932. október 6-án a budapesti Szabadság téren Lord Rothermere ajándékát, a Magyar fájdalom szobrát, amelyet 1945-ben eltávolítottak helyéről.

A magyar irodalom vérkeringéséből azonban lassan kikerült, a második világháború után már visszavonultan élt és nem publikált. 1949-ben eltávolították a villájából és csak akkor kapta vissza villája egyik szobáját, amikor egy szovjet íróküldöttség tett nála látogatást. 1949 után műveit évtizedekig nem adhatták ki Magyarországon. Halálát húgyvérűség, agyvizenyő okozta.

MűveiSzerkesztés

 
Herczeg Ferenc arcképe (1935) és aláírása
 
Kiss Ferenc, Bajor Gizi, Herczeg Ferenc, Rajnai Gábor a Kék róka 200. előadásán megköszönik a tapsot
 
Herczeg Ferenc sírja Budapesten. Farkasréti temető: 37/3-1-97

Szakirodalom, róla szóló művekSzerkesztés

  • Madarász Flóris: Herczeg Ferenc; Stephaneum Ny., Bp., 1904
  • Hamvai Erzsébet: Herczeg Ferenc stílusa és nyelve; Nagyági Ny., Huszt, 1911
  • Madarász Flóris: Herczeg Ferenc drámái; Érseki Lyceum Ny., Eger, 1913
  • Váradi Ibolya: Társadalmi problémák Herczeg Ferenc műveiben; Korvin Ny., Bp., 1919
  • Bánáti sváb hűség. Herczeg Ferenc ünneplése a Budapesti Nemzeti Színházban. Emléklap Herczeg Ferenc epilógusával; Délvidéki Liga; Pallas Ny., Bp., 1920
  • Banater Schwabentreue. Die Franz Herczeg Feier im Budapester Nationaltheater. Ein Gedenkblatt; szerk. Südungarischen Kulturverein; Druck Bp., Pallas, 1920
  • Horváth János: Herczeg Ferenc; Pallas, Bp., 1925 (Irodalomtörténeti füzetek)
  • Alszeghy Zsolt: Herczeg Ferenc. In: Vázlatok. Bp., 1925 (7-37. old.)
  • Rubinyi Mózes: Herczeg Ferenc. A magyar ifjúság számára; Singer-Wolfner, Bp., 1926
  • Futó Jenő: Herczeg Ferenc; Egyetemi Ny., Bp., 1927
  • Zsigmond Ferenc: Herczeg Ferenc; Studium, Bp., 1928 (Kortársaink)
  • Zsigmond Ferenc: Herczeg Ferenc; Csokonai Kör, Debrecen, 1928 (Csokonai könyvtár)
  • Halmi Bódog: Herczeg Ferenc. Az író és az ember; szerzői, Bp., 1931
  • Kornis Gyula: A költő és a lélekbuvár. Herczeg Ferenc Emlékezései; Franklin Ny., Bp., 1933
  • Surányi Miklós: Herczeg Ferenc. Életrajz; Singer-Wolfner, Bp., 1934
  • Szabó József: Herczeg Ferenc, a drámaíró; Debreceni Református Kollégium Tanárképző, Debrecen, 1937 (Magyar irodalmi dolgozatok a debreceni Magyar Királyi Tisza István-Tudományegyetem Magyar Irodalomtörténeti Szemináriumából)
  • Herczeg Ferenc; félszázados tagságának alkalmával írták a Petőfi Társaság tagjai; Singer-Wolfner, Bp., 1941 (Magyar regények XI.)
  • Kornis Gyula: Herczeg Ferenc; Singer-Wolfner, Bp., 1941
  • Madácsy László: Herczeg Ferenc magyarsága; Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület, Szeged, 1943
  • Az írófejedelem életregénye. A 80 éves Herczeg Ferenc; szerk. Hertelendy István; Hungária Ny., Bp., 1943
  • Herczeg Ferenc. 80 év; szerk. Kornis Gyula; Új Idők Irodalmi Intézet, Bp., 1943
  • Megemlékezés Herczeg Ferencről születésének 80-ik évfordulója alkalmából; elmondotta Pap Károly törvényhatósági bizottságának 1943. évi szept. 23-án tartott rendkívüli közgyűlésében; Városi Ny., Debrecen, 1944
  • Herczeg Ferenc tanácskozások. 1998–2002; szerk. Bagi Ferenc; Atlantis, Újvidék, 2003 (A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság kiadványai)
  • Badacsonytördemic-Lábdihegy öröksége. Herczeg Ferenc emlékezete; szerk. Ludwig Emil; Badacsonytördemic Községért Alapítvány, Badacsonytördemic-Lábdihegy, 2009
  • Márki-Zay János: Herczeg Ferenc városa, Versec. Városismertető útikalauz; Márki-Zay János, Hódmezővásárhely, 2013 (Magyar értékek)
  • Egy patrícius a titkok kapujában. Tanulmányok és dokumentumok Herczeg Ferenc születése 150. évfordulójának tiszteletére; Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta, 2014 (Délvidéki soroló)
  • "Fenn és lenn". Tanulmányok Herczeg Ferenc születésének 150. évfordulójára; szerk. Gazdag László, P. Müller Péter; Kronosz–Magyar Történelmi Társulat, Pécs–Bp., 2014
  • Földesdy Gabriella: Herczeg Ferenc-kalauz; Kairosz, Bp., 2016
  • Kádár Judit: Az Új Idők az első világháború alatt, 1914–1918. Képes történelmi-kulturális olvasókönyv; OSZK, Bp., 2018

EmlékezeteSzerkesztés

1908 és 1914 között Vácon, az Ilona utcai Duna-parti házban élt feleségével, melynek emlékét a házon tábla jelzi.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  6. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  7. Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 157/1954. folyószáma alatt.
  8. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00020/adat078.htm
  9. Piaristák a Székelyföldön - Beszélgetés Kállay Emil atyával (magyar nyelven). A Magyar Piarista Diákszövetség hírlevele. Magyar Piarista Diákszövetség, 2013. január 23. (Hozzáférés: 2013. január 24.)
  10. Ítélet párbajért, Fővárosi Lapok 1888. november (302-331. szám) 1888-11-17 / 318. szám.
  11. Herczeg Ferencz házassága. Huszadik Század, 1908. 08. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  12. Weiss János: A sikertől a bukásig. Jelenkor, 2007. 11. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  13. Gaál Tamás: Herczeg Ferenc, a művelt szórakoztatás mestere. Cultura Magazin, 2013. szeptember 27. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  14. The Nomination Database for the Nobel Prize in Literature, 1901-1950. (Hozzáférés: 2009. október 11.)
  15. https://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/hirek/atadtak-a-herczeg-ferenc-es-a-trefort-agoston-dijakat
  16. Herczeg Ferenc-szobrot avattak a Nemzeti Színházban (magyar nyelven). hirado.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 26.)

ForrásokSzerkesztés

Egyéb irodalomSzerkesztés

További információkSzerkesztés