Kókai Rezső
Kókai Rezső (Budapest, 1906. január 15. – Budapest, 1962. március 5.)[2] magyar zeneszerző, zenetörténész és -esztéta.
| Kókai Rezső | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1906. január 15.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1962. március 6. (56 évesen)[1] Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem |
| Pályafutás | |
| Hangszer | zongora |
| Tevékenység | zeneszerző, zenetörténész, zeneesztéta |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kókai Rezső témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésKókai Rezső (1879–1951) könyvkereskedő és Fischer Margit (1884–1964) fia. A Zeneakadémián Koessler János zeneszerzés- és Hegyi Emmánuel zongoratanítványa volt. Zenetörténetet Freiburgban tanult, doktori disszertációja: Franz Liszt in seinen frühen Klavierwerken (Lipcse, 1933).
1926 és 1934 között a Nemzeti Zenede tanára volt, 1929-től oktatott a Zeneakadémián is, zeneesztétikát, komponálást, pedagógiát, 1952-től stílustörténetet.
1945-től a Magyar Rádió zenei osztályának vezetője, 1946 októberétől a megfelezett részleg klasszikus zenei szekciójának első embere 1948-ig, de haláláig kapcsolatban maradt az intézménnyel mint az új zenei felvételek „szuperlektora”.
Háromszoros Erkel-díjas (1952, 1955, 1956).
Magánélete
szerkesztésElső házastársa Pfefferle Ilse volt, akivel 1929. december 14-én Mannheimban házasságot kötött.[3] Második felesége Jávor Ilona volt, akit 1945-ben vett nőül.
Művei
szerkesztés- István király. Szcenikus oratórium (1942)
- A rossz feleség. Táncballada (1942–45)
- Két rondó kiszenekarra (1947)
- Szonáta két zongorára (1949)
- Szerenád vonóstrióra (1949–50)
- Verbunkos-szvit (1950)
- Lészen ágyú. Rádiódaljáték (Librettó: Halász Péter, Romhányi József; bemutató: Magyar Rádió, 1951. augusztus 21.)
- Széki táncok (1952)
- Hegedűverseny (1952)
- Rapszódia klarinétra és népizenekarra (1952)
- Concerto all'Ungherese (1957)
- Magyar táncok ifjúsági zenekarra (1960)
Dalok, rádiójáték- és filmzenék
Kötetei
szerkesztés- Rudolf Kókai: Franz Liszt in seinen frühen Klavierwerken; Wagner, Lipcse, 1933
- A rendszeres zeneesztétika alapelvei, 1. Gyakorlati zeneesztétika; Magyar Királyi Zeneművészeti Segítő Egyesület, Budapest, 1938
- István király. Színpadi oratórium. Szövegkönyv a zene ismertetésével; szöveg vitnyédi Németh István; Attila Ny., Budapest, 1942
- Századunk zenéje; Zeneműkiadó, Budapest, 1961
- Rudolf Kókai: Franz Liszt in seinen frühen Klavierwerken; Akadémiai–Bärenreiter, Budapest–Kassel, 1969 (Musicologia Hungarica)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 230/1962. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári házassági akv. 652/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. augusztus 25.)
Források
szerkesztés- Brockhaus–Riemann zenei lexikon szerk. Boronkay Antal 2. köt. Zeneműkiadó, Budapest, 1984 ISBN 9633305438
- Lévai Béla: A rádió és a televízió krónikája 1945–1978. Tömegkommunikációs Kutatóközpont. Budapest, 1980 ISBN 9630310015
- Varga Bálint András: Contemporary Hungarian Composers. EMB, Budapest, 1989 ISBN 9633306868
