Wikipédia

Nagykovácsi

magyarországi nagyközség Pest megyében
Confusion.svgNem tévesztendő össze a következővel: Nagykovácsipuszta.

Nagykovácsi (németül: Großkowatsch) nagyközség Pest megyében, a Budakeszi járásban. Budapest II. és XII. kerületének közelsége rövid idő alatt a budapesti agglomeráció egyik legkedveltebb településévé tette. Ugyanakkor az aszfaltos úthálózat és a csatornázás hiánya az üdülőövezetben még mindig problémákat okoz. A településen van a központja a Budapesti Amerikai Iskolának (American International School of Budapest).

Nagykovácsi
Nagykovácsi panoráma
Nagykovácsi panoráma
Nagykovácsi címere
Nagykovácsi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásBudakeszi
Jogállás nagyközség
Polgármester Kiszelné Mohos Katalin (Szépkovácsi Egyesület)[1]
Irányítószám 2094
Körzethívószám 26
Népesség
Teljes népesség7850 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség269,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság139 m
Terület27,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagykovácsi (Magyarország)
Nagykovácsi
Nagykovácsi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 32″, k. h. 18° 52′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 32″, k. h. 18° 52′ 43″
Nagykovácsi (Pest megye)
Nagykovácsi
Nagykovácsi
Pozíció Pest megye térképén
Nagykovácsi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykovácsi témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Nagykovácsi település Pest megye északnyugati részén, a Budai-hegység legmagasabb hegyei, a Kutya-hegy és a Nagy-Kopasz, valamint a Nagy-Szénás nyúlványai által ölelt völgyben (a Nagykovácsi-medencében) helyezkedik el, Budapest központjától 15 km-re, közel a II. kerülethez, 340 m-es átlagos tengerszint feletti magasságban. Zsáktelepülés, mivel burkolt közúton csak egy irányból, Budapest felől közelíthető meg.

Közigazgatási területe az alábbi települések közigazgatási területeivel határos (kelet felől, az óramutató járásával ellentétes irányban): Budapest, Remeteszőlős, Solymár, Pilisszentiván, Piliscsaba, Perbál, Budajenő, Telki, Páty és Budakeszi. A földrajzilag szomszédosnak tekinthető községek közül nem érintkezik a területe Tinnyéével.

A település gyönyörű természeti környezetben fekszik, hegyekkel körülvéve, a Budai Tájvédelmi Körzetben, sok különleges faj csak ezen a területen él. Adottságai miatt élénk a turizmus, jellemzően a hétvégi gyalogos és biciklis kirándulók száma magas, akik a környező erdőkben sok turistaút közül választhatnak (bár a jelzések karbantartottsága hagy némi kívánnivalót maga után). A település külterületeinek 85%-a természetvédelmi terület.[forrás?]

TörténeteSzerkesztés

A régészeti leletek egészen a kőkorszakig, jégkorszakig és a vaskorig nyúlnak vissza. Az Ördög-árok partján találtak ilyen leleteket. Több érme, eszköz és sírkő is előkerült a római korból. Ezen leletek közül négy darab római sírkövet beépítettek a katolikus plébánia falába.

A középkorban királyi kovácsok lakták a települést, innen is ered a neve. Az első írásos emlék 1254-ből származik, egy adománylevél, ahol még Kowachy-ként említik a községet. A török hódoltság idején 1529-ben a törökök feldúlták a falut és a népesség radikálisan csökkent. A törökök kiűzésével a Habsburg uralkodók sváb telepeseket hívtak ide 1700 és 1760 között. A felsővattai Wattay család 1661-től volt birtokosa, ők telepítették be Nagykovácsit elsősorban német telepesekkel, majd kúriát is építettetek. Wattay János innen irányította birtokait (Fülektől Szabadkáig, benne a mai Budapest területének harmada) , majd Pest-Pilis-Solt vármegye első kuruc alispánjaként a kuruc közigazgatást és a kuruc katonaságnak lőport is itt gyártatott. A továbbiakban haláláig, 1723-ig innen járt a vármegye gyűléseire. Fia III. Pál a Pomázon felépített kastélyba tette át a család központját. Az új betelepülők tehetséges földművesnek bizonyultak.

A telepesek építették fel a ma már műemléki védelem alatt álló nagykovácsi katolikus templomot és plébániát (műemlékvédelmi lajstromszámaik: templom - 7120 és plébánia - 7121). A templom alapkövét 1742. december 8-án tették le, majd pontosan 4 év múlva, 1746. december 8-án avatták fel az épületet. A barokk templom berendezése (fő- és mellékoltárok, szószék) 1745 és 1761 között készültek el, Eberhardt Antal és Erchardt (Eberhardt) József művei.

Az 1800-as évek közepétől komoly bányászati tevékenység indult meg a környező hegyek(b)en, amely során több aknát nyitottak Nagykovácsi területén is, bár ezeknél jelentős nehézséget jelentett, hogy a kitermelt szenet csak közúton lehetett továbbszállítani. A területen mindenesetre innentől kezdve folyamatos szénbányászat zajlott több-kevesebb sikerrel, 1943-ban pedig megkezdték a Zsíros-hegy tömbje alatt egy olyan altáró kiépítését is, amelynek segítségével a Nagykovácsi alatt található, viszonylag bőséges szénkészletet úgy lehetett kitermelni, hogy a felszín alatt, kisvasúttal továbbított csilléket solymári területen közvetlenül nagyvasúti szerelvényekbe lehetett rakodni. Ez a bánya, a Jóreménység-altáró egészen 1969 végéig működött, fénykorában a pilisi-szénmedence legnagyobb dolgozói létszámú, legjelentősebb termelési kapacitású, és közülük utolsóként bezárt bányaüzeme volt. A bányászati tevékenység maradványai és emlékhelyei ma is megtalálhatóak a Zsíros-hegyen. Ilyen például a Pilisszentiván felé vezető homokszállító drótkötélpálya néhány megmaradt oszlopából kialakított emlékhely a Kút utca végénél az erdőben, de a környéken több más, háborús bunkernek vagy hasonló létesítménynek látszó, ám valójában a bányászati tevékenységgel összefüggésben létesített objektumra is lelhetünk a hegy erdeiben.

A Teleki–Tisza-kastély 1840 körül épült.[3] Előbb Wattay-kastély volt, majd házasság révén a Teleki család, azt követően pedig a Tisza család tulajdonába került.[4] A II. világháború után államosították. 1958-tól a Vidékfejlesztési Minisztérium elődintézményeinek fenntartásában működő Erdészeti Nevelőotthonként funkcionált, majd 1992-ben megalakult az FVM Mezőgazdasági Szakképző Intézete és Nevelőotthona. 2008-ban a kastély épületében működő kollégium megszűnt.[5][6] Az épületet később kiürítették.[7]

Az eredeti német ajkú lakosság túlnyomó többségét kitelepítették a háborút követően a győztes hatalmak németellenes intézkedéseinek keretében, és az Alföldről és a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről kitelepített magyar lakosság érkezett ide. Az utóbbi években a szuburbanizáció hatásai érvényesülnek és sok budapesti költözik ki a nyugodtabb, egészségesebb levegőjű kertvárosba. A település délkeleti üdülőterülete a 2000-es évek elején elszakadt Nagykovácsitól és Remeteszőlős néven önállósodott.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Dr. Schmidt Imre (MDF-SZDSZ-KDNP)[8]
  • 1994–1998: Pájer Árpád (független)[9]
  • 1998–2002: Pájer Árpád (független)[10]
  • 2002–2006: Bencsik Mónika (független)[11]
  • 2006–2010: Bencsik Mónika (független)[12]
  • 2010–2014: Bencsik Mónika (független)[13]
  • 2014–2019: Kiszelné Mohos Katalin (Fidesz-KDNP)[14]
  • 2019-től: Kiszelné Mohos Katalin (Szépkovácsi Egyesület)[1]

NépességSzerkesztés

A 2001-es népszámlálás szerint a településnek 4848 bejelentett lakosa volt, de ez a szám nem tartalmazta a telek- és nyaralótulajdonosokat. Azóta is élénk a kitelepülés, 2007-ben a bejelentett lakosok száma már 5726 fő volt. 2009-es adatok szerint a lakosok száma elérte a 6310 főt. A 2010-es Önkormányzati választások során a választásra jogosult lakosok száma 5096 fő volt (2010. aug. 11. adat). Azonban ezeket az adatokat fenntartásokkal kell kezelni, mivel a helyi Önkormányzat szerint az újonnan beköltözők közül sokan nem jelentkeznek be a faluba állandó lakcímmel. A Polgármesteri Hivatal becslése szerint a lakosság száma már meghaladhatta a 7000 főt. Ezzel ma az ország legnépesebb zsáktelepülése.

Nagykovácsi lakossága kevert. Egyfelől megtalálható az eredeti helyi lakosság, de egyre inkább túlsúlyba kerülnek a '90-es, 2000-es években Budapestről ide települt felső-középosztálybeli családok. A népszámlálási adatok szerint a településen nincs roma lakosság. Bár a svábok túlnyomó többségét az 1940-es évek derekán kitelepítették a faluból, a maroknyi még itt élő német nemzetiségű lakos nemzetiségi önkormányzatot tart fenn, aktív közösségi élettel. A 2010-es adatok alapján a nemzetiségi önkormányzati választáson szavazattal rendelkezők száma 80 fő volt. A településen él az adott lélekszámhoz arányított legtöbb gyermek Magyarországon. Nem ritka az 5-8 gyermekes család sem. Becslések szerint a lakosság 1/3-át gyermekek teszik ki.

Vallási felekezetek szempontjából körülbelül 1000-1200 fő katolikus és 3-400 fő református (új templomukat 2007. április 28-án kezdték építeni) gyakorolja hitét rendszeresen Nagykovácsi két templomában.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,6%-a magyarnak, 0,2% lengyelnek, 3,3% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,1%, református 8,9%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 1%, izraelita 0,5%, felekezeten kívüli 22,6% (30,8% nem nyilatkozott).[15]

KözlekedésSzerkesztés

Nagykovácsit egyetlen útvonalon lehet elérni, Budapest II. kerülete (Hűvösvölgy, illetve Remetekertváros) felől, aminek előnyei és hátrányai is vannak, hiszen ennek köszönhetően nincs átmenőforgalom, ha viszont ez az útvonal baleset miatt vagy más okból járhatatlanná válik, más közforgalmú úton nem lehet eljutni a településre.

Erdészeti utakon a település elérhető Telki felől is (a Budakeszit Perbállal összekötő 1103. jelű mellékút irányából), a Nagy-Kopasz lábánál található Anna-vadászház érintésével, ez az útvonal azonban közforgalmi célokra nem használható.

A nagyközség közösségi közlekedéssel történő elérése az 1930-as évek óta biztosított: Hűvösvölgyből a Budapesti Közlekedési Központ fővárosi buszhálózatába illeszkedő, 2014 májusa óta a Volánbusz által üzemeltetett 63-as busz 4-23 óráig, a 963-as pedig éjszaka közlekedik. 1982 és 1985 között a T3-as jelzéssel gyorsjárat is közlekedett a településen.

Az aszfaltozott úthálózat hiányosságai miatt a külső falurészek gépkocsival télen nehezen megközelíthetőek.

NevezetességeiSzerkesztés

Híres nagykovácsiakSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

Kiadványok a településrőlSzerkesztés

  • Jablonkay István: Nagykovácsi földrajza. Budapest, 1937.
  • Szatmári Lajos: Régi és új barázdák nyomában – elbeszélő krónika a nagykovácsi Vörös Hajnal Mezőgazdasági Termelőszövetkezet történetéről (1949-1974). Nagykovácsi, 1974.
  • Szabolcsi József, B. Szatmári Lajos, Jablonkay István: Adalékok Nagykovácsi múltjából. Nagykovácsi, 2001.
  • B. Szatmári Lajos: Nagykovácsi rövid története. Nagykovácsi, 1991.
  • B. Szatmári Lajos: A Nagykovácsi Református Egyház krónikája. Nagykovácsi, 1999.
  • Pelbárt Jenő (szerk.): A nagykovácsi Benkó koncertek hiteles története. Nagykovácsi, 1996.
  • B. Szatmári Lajos: A "kisdedóvás" első száz évének története Nagykovácsi községben, 1895-1995 : [angyalkerttől a mai óvodáig]. Nagykovácsi, 1996.
  • A Felvidékről az Ördögárokig. Nagykovácsi, 1998.
  • Greszl Ferenc (Franz Greszl): Gross-Kowatscher Heimatbuch: Geschichte und Schicksal einer ungarndeutschen Gemeinde. Lahr/Schwarzwald, 1962.

Nagykovácsi az irodalombanSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Nagykovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. ↑ Teleki-Tisza-kastély (magyar nyelven). Műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
  4. ↑ Tóth Eszter Adél: Volt Tisza-kastély, park, Sebestyén kápolna, torony, vadgesztenye fasor (1980) (magyar nyelven). TÁJÉRTÉK. Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, 2013. [2014. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
  5. ↑ Bemutatkozunk... (magyar nyelven). VM KASzK, Szakképző Iskola — Mezőgazdasági, Erdészeti Szakképző Iskola, Kollégium és VM Gyakorlóiskola, Piliscsaba – Nagykovácsi Telephely. (Hozzáférés: 2013. május 30.)
  6. ↑ Teleki-Tisza-kastély, Nagykovácsi (magyar nyelven). Vendégváró. [2012. november 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
  7. ↑ Teleki-Tisza Kastély (magyar nyelven). hello nagykovácsi, 2013. [2013. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
  8. ↑ Nagykovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Nagykovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  10. ↑ Nagykovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  11. ↑ Nagykovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  12. ↑ Nagykovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  13. ↑ Nagykovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  14. ↑ Nagykovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  15. ↑ Nagykovácsi Helységnévtár
  16. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  17. ↑ Nagykovácsiból irányítja a világot. Metropol.hu, 2015. június 30.. [2015. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 2.)
  18. ↑ Archivált másolat. [2012. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 10.)

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagykovácsi&oldid=22922263”