Nagykovácsi

Nagykovácsi (németül: Großkowatsch) nagyközség Pest megyében, a Budakeszi járásban. Budapest II. és XII. kerületének közelsége rövid idő alatt a budapesti agglomeráció egyik legkedveltebb településévé tette. Ugyanakkor az aszfaltos úthálózat és a csatornázás hiánya az üdülőövezetben még mindig problémákat okoz. A településen van a központja a Budapesti Amerikai Iskolának (American International School of Budapest).

Nagykovácsi
Nagykovácsi panoráma
Nagykovácsi címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Járás	Budakeszi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Kiszelné Mohos Katalin (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	2094
Körzethívószám	26
Népesség
Teljes népesség	7850 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	269,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	139 m
Terület	27,67 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagykovácsi Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 32″, k. h. 18° 52′ 43″47.57558, 18.87848
Nagykovácsi Pozíció Pest megye térképén
Nagykovácsi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykovácsi témájú médiaállományokat.

Fekvése

Nagykovácsi település Pest megye északnyugati részén, a Budai-hegység legmagasabb hegyei, a Kutya-hegy és a Nagy-Kopasz, valamint a Nagy-Szénás nyúlványai által ölelt völgyben (a Nagykovácsi-medencében) helyezkedik el, Budapest központjától 15 km-re, közel a II. kerülethez, 340 m-es átlagos tengerszint feletti magasságban. Zsáktelepülés, mivel burkolt közúton csak egy irányból, Budapest felől közelíthető meg (Remeteszőlősön keresztül).

Közigazgatási területe az alábbi települések közigazgatási területeivel határos (kelet felől, az óramutató járásával ellentétes irányban): Remeteszőlős, Solymár, Pilisszentiván, Piliscsaba, Perbál, Budajenő, Telki, Páty és Budakeszi. [Remeteszőlős különválása óta nem határos Budapesttel, továbbá a földrajzilag szomszédosnak tekinthető községek közül nem érintkezik a területe Tinnyéével sem.

A település gyönyörű természeti környezetben fekszik, hegyekkel körülvéve, a Budai Tájvédelmi Körzetben, sok különleges faj csak ezen a területen él. Adottságai miatt élénk a turizmus, jellemzően a hétvégi gyalogos és biciklis kirándulók száma magas, akik a környező erdőkben sok turistaút közül választhatnak (bár a jelzések karbantartottsága hagy némi kívánnivalót maga után). A település külterületeinek 85%-a természetvédelmi terület.^[forrás?]

Története

A régészeti leletek egészen a kőkorszakig, jégkorszakig és a vaskorig nyúlnak vissza. Az Ördög-árok partján találtak ilyen leleteket. Több érme, eszköz és sírkő is előkerült a római korból. Ezen leletek közül négy darab római sírkövet beépítettek a katolikus plébánia falába.

A középkorban királyi kovácsok lakták a települést, innen is ered a neve. Az első írásos emlék 1254-ből származik, egy adománylevél, ahol még Kowachy-ként említik a községet. A török hódoltság idején 1529-ben a törökök feldúlták a falut és a népesség radikálisan csökkent. A törökök kiűzésével a Habsburg uralkodók sváb telepeseket hívtak ide 1700 és 1760 között. A felsővattai Wattay család 1661-től volt birtokosa, ők telepítették be Nagykovácsit elsősorban német telepesekkel, majd kúriát is építettetek. Wattay János innen irányította birtokait (Fülektől-Szabadkáig, benne a mai Budapest területének harmada) , majd Pest-Pilis-Solt vármegye első kuruc alispánjaként a kuruc közigazgatást és a kuruc katonaságnak lőport is itt gyártatott. A továbbiakban haláláig, 1723-ig innen járt a vármegye gyűléseire. Fia III. Pál a Pomázon felépített kastélyba tette át a család központját. Az új betelepülők tehetséges földművesnek bizonyultak.

A telepesek építették fel a ma már műemléki védelem alatt álló nagykovácsi katolikus templomot és plébániát (műemlékvédelmi lajtromszámaik: templom - 7120 és plébánia - 7121). A templom alapkövét 1742. december 8-án tették le, majd pontosan 4 év múlva, 1746. december 8-án avatták fel az épületet. A barokk templom berendezése (fő- és mellékoltárok, szószék) 1745 és 1761 között készültek el, Eberhardt Antal és Erchardt (Eberhardt) József művei.

Az 1800-as évek közepétől komoly bányászati tevékenység indult meg a környező hegyek(b)en, amely során több aknát nyitottak Nagykovácsi területén is, bár ezeknél jelentős nehézséget jelentett, hogy a kitermelt szenet csak közúton lehetett továbbszállítani. A területen mindenesetre innentől kezdve folyamatos szénbányászat zajlott több-kevesebb sikerrel, 1943-ban pedig megkezdték a Zsíros-hegy tömbje alatt egy olyan altáró kiépítését is, amelynek segítségével a Nagykovácsi alatt található, viszonylag bőséges szénkészletet úgy lehetett kitermelni, hogy a felszín alatt, kisvasúttal továbbított csilléket solymári területen közvetlenül nagyvasúti szerelvényekbe lehetett rakodni. Ez a bánya, a Jóreménység-altáró egészen 1969 végéig működött, fénykorában a pilisi-szénmedence legnagyobb dolgozói létszámú, legjelentősebb termelési kapacitású, és közülük utolsóként bezárt bányaüzeme volt. A bányászati tevékenység maradványai és emlékhelyei ma is megtalálhatóak a Zsíros-hegyen. Ilyen például a Pilisszentiván felé vezető homokszállító drótkötélpálya néhány megmaradt oszlopából kialakított emlékhely a Kút utca végénél az erdőben, de a környéken több más, háborús bunkernek vagy hasonló létesítménynek látszó, ám valójában a bányászati tevékenységgel összefüggésben létesített objektumra is lelhetünk a hegy erdeiben.

A Teleki–Tisza-kastély 1840 körül épült. Előbb Wattay-kastély volt, majd házasság révén a Teleki család, azt követően pedig a Tisza család tulajdonába került. A II. világháború után államosították. 1958-tól a Vidékfejlesztési Minisztérium elődintézményeinek fenntartásában működő Erdészeti Nevelőotthonként funkcionált, majd 1992-ben megalakult az FVM Mezőgazdasági Szakképző Intézete és Nevelőotthona. 2008-ban a kastély épületében működő kollégium megszűnt. Az épületet később kiürítették.

Az eredeti német ajkú lakosság túlnyomó többségét kitelepítették a háborút követően a győztes hatalmak németellenes intézkedéseinek keretében, és az Alföldről és a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről kitelepített magyar lakosság érkezett ide. Az utóbbi években a szuburbanizáció hatásai érvényesülnek és sok budapesti költözik ki a nyugodtabb, egészségesebb levegőjű kertvárosba. A település délkeleti üdülőterülete a 2000-es évek elején elszakadt Nagykovácsitól és Remeteszőlős néven önállósodott.

Népesség

A 2001-es népszámlálás szerint a településnek 4848 bejelentett lakosa volt, de ez a szám nem tartalmazta a telek- és nyaralótulajdonosokat. Azóta is élénk a kitelepülés, 2007-ben a bejelentett lakosok száma már 5726 fő volt. 2009-es adatok szerint a lakosok száma elérte a 6310 főt. A 2010-es Önkormányzati választások során a választásra jogosult lakosok száma 5096 fő volt (2010. aug. 11. adat). Azonban ezeket az adatokat fenntartásokkal kell kezelni, mivel a helyi Önkormányzat szerint az újonnan beköltözők közül sokan nem jelentkeznek be a faluba állandó lakcímmel. A Polgármesteri Hivatal becslése szerint a lakosság száma már meghaladhatta a 7000 főt. Ezzel ma az ország legnépesebb zsáktelepülése.

Nagykovácsi lakossága kevert. Egyfelől megtalálható az eredeti helyi lakosság, de egyre inkább túlsúlyba kerülnek a '90-es, 2000-es években Budapestről ide települt felső-középosztálybeli családok. A népszámlálási adatok szerint a településen nincs roma lakosság. Bár a svábok túlnyomó többségét az 1940-es évek derekán kitelepítették a faluból, a maroknyi még itt élő német nemzetiségű lakos nemzetiségi önkormányzatot tart fenn, aktív közösségi élettel. A 2010-es adatok alapján a nemzetiségi önkormányzati választáson szavazattal rendelkezők száma 80 fő volt. A településen él az adott lélekszámhoz arányított legtöbb gyermek Magyarországon. Nem ritka az 5-8 gyermekes család sem. Becslések szerint a lakosság 1/3-át gyermekek teszik ki.

Vallási felekezetek szempontjából körülbelül 1000-1200 fő katolikus és 3-400 fő református (új templomukat 2007. április 28-án kezdték építeni) gyakorolja hitét rendszeresen Nagykovácsi két templomában.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,6%-a magyarnak, 0,2% lengyelnek, 3,3% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,1%, református 8,9%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 1%, izraelita 0,5%, felekezeten kívüli 22,6% (30,8% nem nyilatkozott).

Közlekedés

Nagykovácsit egyetlen útvonalon lehet elérni, Budapest II. kerülete (Hűvösvölgy, illetve Remetekertváros) felől, aminek előnyei és hátrányai is vannak, hiszen ennek köszönhetően nincs átmenőforgalom, ha viszont ez az útvonal baleset miatt vagy más okból járhatatlanná válik, más közforgalmú úton nem lehet eljutni a településre.

Erdészeti utakon a település elérhető Telki felől is, a Nagy-Kopasz lábánál található Anna-vadászház érintésével, ez az útvonal azonban közforgalmi célokra nem használható.

A nagyközség közösségi közlekedéssel történő elérése az 1930-as évek óta biztosított: Hűvösvölgyből a Budapesti Közlekedési Központ fővárosi buszhálózatába illeszkedő, 2014. májusa óta a Volánbusz által üzemeltetett 63-as busz 4-23 óráig, a 963-as pedig éjszaka közlekedik. 1982 és 1985 között a T3-as jelzéssel gyorsjárat is közlekedett a településen.

Az aszfaltozott úthálózat hiányosságai miatt a külső falurészek gépkocsival télen nehezen megközelíthetőek.

Nevezetességei

• Teleki–Tisza-kastély
• Nagyboldogasszony-plébániatemplom
• American International School of Budapest (Amerikai Iskola)
• A pilisi len (Linum dolomiticum) nevű növény az egész világon csak a Szénások területén – nagyobbrészt Pilisszentivánhoz, kisebb részben Nagykovácsihoz tartozó közigazgatási területen – fordul elő, mintegy 10 hektárnyi, szigorúan védett élőhelyen.
• Szűz Mária-szobor
• Háborús emlékmű
• Turul-szobor

Híres nagykovácsiak

• Balanyi Bibiána - szakfordító, a Mensa elnöke
• Gulyás Dénes - operaénekes, politikus
• Oberfrank Pál - színész, színigazgató, Nagykovácsi díszpolgára (2012)
• Olthy Magda - színésznő
• Pálos György - színész
• Szirtes Ági - színésznő
• Varga Tamás - színész
• Zsohovszky Piroska - az első magyar női hegymászó 7000 méter fölött
• felsővattai Wattay János - birtokos, kuruc alispán, katona

Képgaléria

• 

  A Teleki–Tisza-kastély

• 

  A plébániatemplom belseje

• 

  A nagykovácsi kötélpálya-emlékmű 2016-ban

• 

  A kötélpálya-emlékmű újrafaragott emlékköve az avatás napján, 2016. szeptember 4-én

Kiadványok a településről

• Jablonkay István: Nagykovácsi földrajza. Budapest, 1937.
• Szatmári Lajos: Régi és új barázdák nyomában – elbeszélő krónika a nagykovácsi Vörös Hajnal Mezőgazdasági Termelőszövetkezet történetéről (1949-1974). Nagykovácsi, 1974.
• Szabolcsi József, B. Szatmári Lajos, Jablonkay István: Adalékok Nagykovácsi múltjából. Nagykovácsi, 2001.
• B. Szatmári Lajos: Nagykovácsi rövid története. Nagykovácsi, 1991.
• B. Szatmári Lajos: A Nagykovácsi Református Egyház krónikája. Nagykovácsi, 1999.
• Pelbárt Jenő (szerk.): A nagykovácsi Benkó koncertek hiteles története. Nagykovácsi, 1996.
• B. Szatmári Lajos: A "kisdedóvás" első száz évének története Nagykovácsi községben, 1895-1995 : [angyalkerttől a mai óvodáig]. Nagykovácsi, 1996.
• A Felvidékről az Ördögárokig. Nagykovácsi, 1998.
• Greszl Ferenc (Franz Greszl): Gross-Kowatscher Heimatbuch: Geschichte und Schicksal einer ungarndeutschen Gemeinde. Lahr/Schwarzwald, 1962.

Nagykovácsi az irodalomban

• Nagykovácsi az egyik (érintőlegesen említett) helyszíne Örkény István Ballada a költészet hatalmáról című „egyperces” novellájának.

További információk

• A Nagykovácsi katolikus gyülekezet, templom és plébánia története (Surnyi Szilvia dolgozata)
• Nagykovácsi.lap.hu - linkgyűjtemény
• Nagykovácsi.net - helyi civil közösségi hírportál
• - A Pilisi bányászat története (Pilisszentiván, Solymár, Nagykovácsi)
• Nagykovácsi az utazom.com honlapján
• Légifotók Nagykovácsiról
• helloNagykovácsi - Turisztikai információs portál