Nagykovácsi

magyarországi nagyközség Pest megyében
Confusion.svgNem tévesztendő össze a következővel: Nagykovácsipuszta.

Nagykovácsi (németül: Großkowatsch) nagyközség Pest megyében, a Budakeszi járásban. Budapest II. és XII. kerületének közelsége rövid idő alatt a budapesti agglomeráció egyik legkedveltebb településévé tette. Ugyanakkor az aszfaltos úthálózat és a csatornázás hiánya az üdülőövezetben még mindig problémákat okoz. A településen van a központja a Budapesti Amerikai Iskolának (American International School of Budapest).

Nagykovácsi
Nagykovácsi panoráma
Nagykovácsi panoráma
Nagykovácsi címere
Nagykovácsi címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásBudakeszi
Jogállás nagyközség
Polgármester Kiszelné Mohos Katalin (Szépkovácsi Egyesület)[1]
Irányítószám 2094
Körzethívószám 26
Népesség
Teljes népesség7850 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség269,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság139 m
Terület27,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagykovácsi (Magyarország)
Nagykovácsi
Nagykovácsi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 32″, k. h. 18° 52′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 32″, k. h. 18° 52′ 43″
Nagykovácsi (Pest megye)
Nagykovácsi
Nagykovácsi
Pozíció Pest megye térképén
Nagykovácsi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykovácsi témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Nagykovácsi település Pest megye északnyugati részén, a Budai-hegység legmagasabb hegyei, a Kutya-hegy és a Nagy-Kopasz, valamint a Nagy-Szénás nyúlványai által ölelt völgyben (a Nagykovácsi-medencében) helyezkedik el, Budapest központjától 15 km-re, közel a II. kerülethez, 340 m-es átlagos tengerszint feletti magasságban. Zsáktelepülés, mivel burkolt közúton csak egy irányból, Budapest felől közelíthető meg.

Közigazgatási területe az alábbi települések közigazgatási területeivel határos (kelet felől, az óramutató járásával ellentétes irányban): Budapest, Remeteszőlős, Solymár, Pilisszentiván, Piliscsaba, Perbál, Budajenő, Telki, Páty és Budakeszi. A földrajzilag szomszédosnak tekinthető községek közül nem érintkezik a területe Tinnyéével.

A település gyönyörű természeti környezetben fekszik, hegyekkel körülvéve, a Budai Tájvédelmi Körzetben, sok különleges faj csak ezen a területen él. Adottságai miatt élénk a turizmus, jellemzően a hétvégi gyalogos és biciklis kirándulók száma magas, akik a környező erdőkben sok turistaút közül választhatnak (bár a jelzések karbantartottsága hagy némi kívánnivalót maga után). A település külterületeinek 85%-a természetvédelmi terület.[forrás?]

TörténeteSzerkesztés

A régészeti leletek egészen a kőkorszakig, jégkorszakig és a vaskorig nyúlnak vissza. Az Ördög-árok partján találtak ilyen leleteket. Több érme, eszköz és sírkő is előkerült a római korból. Ezen leletek közül négy darab római sírkövet beépítettek a katolikus plébánia falába.

A középkorban királyi kovácsok lakták a települést, innen is ered a neve. Az első írásos emlék 1254-ből származik, egy adománylevél, ahol még Kowachy-ként említik a községet. A török hódoltság idején 1529-ben a törökök feldúlták a falut és a népesség radikálisan csökkent. A törökök kiűzésével a Habsburg uralkodók sváb telepeseket hívtak ide 1700 és 1760 között. A felsővattai Wattay család 1661-től volt birtokosa, ők telepítették be Nagykovácsit elsősorban német telepesekkel, majd kúriát is építtettek. Wattay János innen irányította birtokait (Fülektől Szabadkáig, benne a mai Budapest területének harmada), majd Pest-Pilis-Solt vármegye első kuruc alispánjaként a kuruc közigazgatást, és a kuruc katonaságnak lőport is itt gyártatott. A továbbiakban haláláig, 1723-ig innen járt a vármegye gyűléseire. Fia III. Pál a Pomázon felépített kastélyba tette át a család központját. Az új betelepülők tehetséges földművesnek bizonyultak.

A telepesek építették fel a ma már műemléki védelem alatt álló nagykovácsi katolikus templomot és plébániát (műemlékvédelmi lajstromszámaik: templom - 7120 és plébánia - 7121). A templom alapkövét 1742. december 8-án tették le, majd pontosan 4 év múlva, 1746. december 8-án avatták fel az épületet. A barokk templom berendezése (fő- és mellékoltárok, szószék) 1745 és 1761 között készültek el, Eberhardt Antal és Erchardt (Eberhardt) József művei.

Az 1800-as évek közepétől komoly bányászati tevékenység indult meg a környező hegyek(b)en, amely során több aknát nyitottak Nagykovácsi területén is, bár ezeknél komoly nehézséget jelentett, hogy a kitermelt szenet csak közúton lehetett továbbszállítani. A területen mindenesetre innentől kezdve folyamatos szénbányászat zajlott több-kevesebb sikerrel, 1943-ban pedig megkezdték a Zsíros-hegy tömbje alatt egy olyan altáró kiépítését is, amelynek segítségével a Nagykovácsi alatt található, viszonylag bőséges szénkészletet úgy lehetett kitermelni, hogy a felszín alatt, kisvasúttal továbbított csilléket solymári területen közvetlenül nagyvasúti szerelvényekbe lehetett rakodni. Ez a bánya, a Jóreménység-altáró egészen 1969 végéig működött, fénykorában a pilisi-szénmedence legnagyobb dolgozói létszámú, legjelentősebb termelési kapacitású, és közülük utolsóként bezárt bányaüzeme volt. A bányászati tevékenység maradványai és emlékhelyei ma is megtalálhatóak a Zsíros-hegyen. Ilyen például a Pilisszentiván felé vezető homokszállító drótkötélpálya néhány megmaradt oszlopából kialakított emlékhely a Kút utca végénél az erdőben, de a környéken több más, háborús bunkernek vagy hasonló létesítménynek látszó, ám valójában a bányászati tevékenységgel összefüggésben létesített objektumra is lelhetünk a hegy erdeiben.

A Teleki–Tisza-kastély 1840 körül épült.[3] Előbb Wattay-kastély volt, majd házasság révén a Teleki család, azt követően pedig a Tisza család tulajdonába került.[4] A II. világháború után államosították. 1958-tól a Vidékfejlesztési Minisztérium elődintézményeinek fenntartásában működő Erdészeti Nevelőotthonként funkcionált, majd 1992-ben megalakult az FVM Mezőgazdasági Szakképző Intézete és Nevelőotthona. 2008-ban a kastély épületében működő kollégium megszűnt.[5][6] Az épületet később kiürítették.[7]

Az eredeti német ajkú lakosság túlnyomó többségét kitelepítették a háborút követően a győztes hatalmak németellenes intézkedéseinek keretében, és az Alföldről és a csehszlovák–magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről kitelepített magyar lakosság érkezett ide. Az utóbbi években a szuburbanizáció hatásai érvényesülnek és sok budapesti költözik ki a nyugodtabb, egészségesebb levegőjű kertvárosba. A település délkeleti üdülőterülete a 2000-es évek elején elszakadt Nagykovácsitól és Remeteszőlős néven önállósodott.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Dr. Schmidt Imre (MDF-SZDSZ-KDNP)[8]
  • 1994–1998: Pájer Árpád (független)[9]
  • 1998–2002: Pájer Árpád (független)[10]
  • 2002–2006: Bencsik Mónika (független)[11]
  • 2006–2010: Bencsik Mónika (független)[12]
  • 2010–2014: Bencsik Mónika (független)[13]
  • 2014–2019: Kiszelné Mohos Katalin (Fidesz-KDNP)[14]
  • 2019-től: Kiszelné Mohos Katalin (Szépkovácsi Egyesület)[1]

NépességSzerkesztés

A 2001-es népszámlálás szerint a településnek 4848 bejelentett lakosa volt, de ez a szám nem tartalmazta a telek- és nyaralótulajdonosokat. Azóta is élénk a kitelepülés, 2007-ben a bejelentett lakosok száma már 5726 fő volt. 2009-es adatok szerint a lakosok száma elérte a 6310 főt. A 2010-es Önkormányzati választások során a választásra jogosult lakosok száma 5096 fő volt (2010. aug. 11. adat). Azonban ezeket az adatokat fenntartásokkal kell kezelni, mivel a helyi Önkormányzat szerint az újonnan beköltözők közül sokan nem jelentkeznek be a faluba állandó lakcímmel. A Polgármesteri Hivatal becslése szerint a lakosság száma már meghaladhatta a 7000 főt. Ezzel ma az ország legnépesebb zsáktelepülése.

Nagykovácsi lakossága kevert. Egyfelől megtalálható az eredeti helyi lakosság, de egyre inkább túlsúlyba kerülnek a '90-es, 2000-es években Budapestről ide települt felső-középosztálybeli családok. A népszámlálási adatok szerint a településen nincs roma lakosság. Bár a svábok túlnyomó többségét az 1940-es évek derekán kitelepítették a faluból, a maroknyi még itt élő német nemzetiségű lakos nemzetiségi önkormányzatot tart fenn, aktív közösségi élettel. A 2010-es adatok alapján a nemzetiségi önkormányzati választáson szavazattal rendelkezők száma 80 fő volt. A településen él az adott lélekszámhoz arányított legtöbb gyermek Magyarországon. Nem ritka az 5-8 gyermekes család sem. Becslések szerint a lakosság 1/3-át gyermekek teszik ki.

Vallási felekezetek szempontjából körülbelül 1000-1200 fő katolikus és 3-400 fő református (új templomukat 2007. április 28-án kezdték építeni) gyakorolja hitét rendszeresen Nagykovácsi két templomában.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,6%-a magyarnak, 0,2% lengyelnek, 3,3% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (13,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,1%, református 8,9%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 1%, izraelita 0,5%, felekezeten kívüli 22,6% (30,8% nem nyilatkozott).[15]

KözlekedésSzerkesztés

Nagykovácsi igazi zsáktelepülés, hiszen közúton egyetlen útvonalon, a 11 104-es számú mellékúton lehet elérni, Budapest II. kerülete (Hűvösvölgy, illetve Remetekertváros) felől. E helyzetnek előnyei és hátrányai is vannak, hiszen ebből fakadóan a községnek nincs átmenő forgalma, ha viszont ez az útvonal baleset miatt vagy más okból járhatatlanná válik, más közforgalmú úton nem lehet eljutni a településre, vagy éppen kijutni onnan.

Erdészeti utakon a település elérhető Telki felől is (a Budakeszit Perbállal összekötő 1103-as út irányából), a Nagy-Kopasz lábánál található Anna-vadászház érintésével, ez az útvonal azonban közforgalmi célokra nem használható.

A nagyközség közösségi közlekedéssel történő elérése az 1930-as évek óta biztosított: Hűvösvölgyből a Budapesti Közlekedési Központ fővárosi buszhálózatába illeszkedő, 2014 májusa óta a Volánbusz által üzemeltetett 63-as busz 4-23 óráig, a 963-as pedig éjszaka közlekedik. 1982 és 1985 között a T3-as jelzéssel úgynevezett „telkes” gyorsjárat is közlekedett a településre.

Az aszfaltozott úthálózat hiányosságai miatt a külső falurészek gépkocsival télen nehezen megközelíthetőek.

NevezetességeiSzerkesztés

Híres nagykovácsiakSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

Kiadványok a településrőlSzerkesztés

  • Jablonkay István: Nagykovácsi földrajza. Budapest, 1937.
  • Szatmári Lajos: Régi és új barázdák nyomában – elbeszélő krónika a nagykovácsi Vörös Hajnal Mezőgazdasági Termelőszövetkezet történetéről (1949-1974). Nagykovácsi, 1974.
  • Szabolcsi József, B. Szatmári Lajos, Jablonkay István: Adalékok Nagykovácsi múltjából. Nagykovácsi, 2001.
  • B. Szatmári Lajos: Nagykovácsi rövid története. Nagykovácsi, 1991.
  • B. Szatmári Lajos: A Nagykovácsi Református Egyház krónikája. Nagykovácsi, 1999.
  • Pelbárt Jenő (szerk.): A nagykovácsi Benkó koncertek hiteles története. Nagykovácsi, 1996.
  • B. Szatmári Lajos: A "kisdedóvás" első száz évének története Nagykovácsi községben, 1895-1995 : [angyalkerttől a mai óvodáig]. Nagykovácsi, 1996.
  • A Felvidékről az Ördögárokig. Nagykovácsi, 1998.
  • Greszl Ferenc (Franz Greszl): Gross-Kowatscher Heimatbuch: Geschichte und Schicksal einer ungarndeutschen Gemeinde. Lahr/Schwarzwald, 1962.

Nagykovácsi az irodalombanSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Nagykovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. ↑ Teleki-Tisza-kastély (magyar nyelven). Műemlékem.hu. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
  4. ↑ Tóth Eszter Adél: Volt Tisza-kastély, park, Sebestyén kápolna, torony, vadgesztenye fasor (1980) (magyar nyelven). TÁJÉRTÉK. Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, 2013. [2014. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
  5. ↑ Bemutatkozunk... (magyar nyelven). VM KASzK, Szakképző Iskola — Mezőgazdasági, Erdészeti Szakképző Iskola, Kollégium és VM Gyakorlóiskola, Piliscsaba – Nagykovácsi Telephely. (Hozzáférés: 2013. május 30.)
  6. ↑ Teleki-Tisza-kastély, Nagykovácsi (magyar nyelven). Vendégváró. [2012. november 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
  7. ↑ Teleki-Tisza Kastély (magyar nyelven). hello nagykovácsi, 2013. [2013. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
  8. ↑ Nagykovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Nagykovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  10. ↑ Nagykovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  11. ↑ Nagykovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  12. ↑ Nagykovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  13. ↑ Nagykovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  14. ↑ Nagykovácsi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  15. ↑ Nagykovácsi Helységnévtár
  16. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  17. ↑ Nagykovácsiból irányítja a világot. Metropol.hu, 2015. június 30.. [2015. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 2.)
  18. ↑ Archivált másolat. [2012. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 10.)

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagykovácsi&oldid=23433306”